France

Nemzetközi Tanulmányok Mesterképzés

Országtanulmány: Franciaország

Készítette:
ia
Szs
a
a

Tartalomjegyzék
1. Franciaország társadalma

3

1.1. Bevezetés

3

1.2. Népesség

3

1.3. Franciaország termékenységi rátája

4

1.4. Migráció Franciaországban

5

1.5. Házasságok és válások alakulása Franciaországban

7

2. Politikai berendezkedés Franciaországban

8

2.1. Főbb francia intézmények

8

2.1.1. Alkotmánytanács

8

2.1.2. Köztársasági elnök

8

2.1.2.1. Köztársasági elnök legfőbb jogkörei

8

2.1.3. Miniszterelnök és a kormány

9

2.1.4. Parlament

9

2.1.5. Igazságszolgáltatás

10

2.1.6. Nemzetvédelem

11

2.2. Gazdaságpolitika

11

2.2.1. Főbb gazdasági mutatószámok

12

2.2.1.1. Gazdasági növekedés

12

2.2.1.2. Árstabilitás

12

2.2.1.3. Foglalkoztatás

12

2.2.1.4. Egyensúly

13

3. Franciaország gazdasága

13

3.1. Bevezetés

13

3.2. Francia gazdaság szektorainak elemzése

14

3.2.1. A francia gazdaság összetételének változása

14

3.2.2. A primer szektor

15

3.2.3. Szekunder szektor

16

3.2.3.1. Élelmiszeripar

18

3.2.3.2. Gépjárműipar

18

3.2.3.3. Építőipar

18

3.2.3.4. Energiaszektor

18

3.2.4. Tercier szektor

19

3.2.4.1. Kereskedelem

20

3.2.4.2. Szolgáltatás

21

3.2.4.3. Bank és biztosítás

21

3.3. A francia gazdaság kihívás napjainkban
4. Monetáris politika

22
22

4.1. A Francia központi bank

22

4.2. Francia monetáris politika

23

4.3. Infláció alakulása

26

4.4. Árindex alakulása

27

5. Fiskális politika

28

6. Irodalomjegyzék

32

1. Franciaország társadalma
1.1.Bevezetés
Franciaország központi területe Nyugat-Európában, közvetlenül az Atlanti-óceán
partján fekszik, de számos megyékkel, területekkel rendelkezik világszerte. Fővárosa Párizs,
hivatalos nyelve a francia. Államformája köztársaság, hivatalos nevén Francia Köztársaság.
Európa legnagyobb területével rendelkező ország, és második legnagyobb kizárólagos
gazdasági övezettel rendelkezik, melynek nagysága 11 millió négyzetkilométer. A nemzetközi
politikában is jelentős szerepe van, hiszen alapító tagja az Európai Uniónak, az ENSZ-nek,
valamint számos nemzetközi szervezetben is tag. Többek között a NATO-ban, a G8-ban, az
OECD-ben, stb.
1.2. Népesség
Franciaország népessége a történelem folyamán, főleg a 19. és 20. század első felében
az európai átlagnövekedéshez képest kisebb mértékben nőtt, azonban a 20. század második
felében robbanásszerű növekedésnek indult, melynek száma mára megközelíti a 66 millió főt
(2013). Népességnövekedés eléri a 0,5%-kot évente. Népsűrűsége 114 fő/km2-t. Érdekes tény,
hogy Párizsban mindössze 2,3 millió lakos van, mely alig haladja meg Budapest lakosságát.
2013-ban a lakosság kisebb mértékben nőtt, miszerint 810.000 élve születés és 572.000
halálozás történt az országban, így a növekedés mindösszesen 300.000 fő volt, így a
természetes szaporodási ráta +3,9%pont volt a KSH felmérései alapján.1 Franciaország a
születéskor várható élettartam tekintetében kiemelkedő világviszonylatban. A francia férfiak
átlagosan 79,4 évig élhetnek, míg a nők 85,7 évig, így az állampolgárok átlagos várható
élettartama 82,3 év.2 A francia nagykövetség jelentése alapján Franciaországban a halálozási
arány 9,2%.3
De miért is növekszik ilyen ütemben a francia társadalom? Számos szakértő szerint ez
a tény a kedvező családpolitikához vezethető vissza, melynek hatására megnőtt a
gyermekvállalási kedv, és hajlandóság.4 Ennek hatására Franciaországban az egyik
1https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_int005.html
2http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-823_hu.htm
3http://www.ambafrance-hu.org/Eletmod
4http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/Demografia/2009_4/Makay.pdf

legmagasabb a termékenység. Bár egyre több gyermek születik Franciaországban, de mégis
egy öregedő társadalom korfáját láthatjuk. Jelenleg a fiatalok száma meghaladja az idősekét,
amit a korfa is jól tükröz, hiszen alsó részében szépen látszik a fiatal generációk
felduzzadása.5

1.3. Franciaország termékenységi rátája
Franciaországban az EU átlag feletti gyermekvállalási kedv figyelhető meg az alábbi
ábrán. Mint fent is említettem, ennek oka leginkább a kedvező családpolitika, mellyel a
kormány a szülési hajlandóságot sarkallja. 2012-ben az egy nőre jutó szülések száma
Franciaországban 2,1 volt, míg az EU és Közép-Ázsia összevont átlaga pedig 1,72.

5http://termtud.akg.hu/okt/10/2/103.htm

Korcsoportonkénti megoszlás tekintetében a francia lakosság összetétele a következő6:


0-14 évesek: 18,4%



15-64 évesek: 65,2%



65 év felett: 26,4%

1.4. Migráció Franciaországban7
Ahogy Európára, úgy Franciaországra is igaz volt az a tény, hogy a II. Világháborút
követően megindult a kivándorlás a kontinensről a jobb élet reményében, de azon országok
tekintetében, amelyek gyarmatokkal rendelkeznek megindult a visszavándorlás. Így
Franciaországba leginkább az észak-afrikai országok lakói – Marokkó, Algéria – imigráltak.
Továbbá jellemző még a román lakosság bevándorlása, hiszen nyelvi rokonságuk
nagymértékben megkönnyíti a beilleszkedést, illetve könnyebben sajátítják el a francia
nyelvet is. Jellemző még a török vendégmunkás jelenlét, illetve a nagyarányú olasz és
portugál bevándorlás az országba, mely az első észak-déli irányú gazdasági bevándorlás
következményeként értelmezhető. Franciaország bevándorlási rátája 2010-ben az OECD
szerint 22,9%, a teljes francia lakosság 5,9%-át teszi ki a külföldi populáció.8

6http://www.euvonal.hu/tagorszagok/franciaorszag/
7http://publikon.hu/application/essay/490_1.pdf
8http://data.oecd.org/migration/foreign-population.htm#indicator-chart

A fenti táblázat megmutatja, hogy a népesség száma adott év január elsején hány fő
volt, az élve születések számát, a halálozást, a migrációs, valamint a változás mértéket,
mindezeket 1000fő-ben értelmezi. Jól látszik, hogy 1985 óta ingadozik a bevándorlók száma,
majd 2011 óta stagnáló tendenciát folytat, és mindösszesen 400.000főt tesz ki.9
A következő táblázatban pedig a bevándorlók számát láthatjuk országokra lebontva.
Eszerint az európaiak közül nagy érdeklődés éled a spanyolokban, portugálokban, olaszokban,
hogy Franciaországban próbáljanak szerencsét. Azonban a volt gyarmatterületekről érkezik a
legtöbb bevándorló az országba, így a marokkóiak, a tunéziaiak, illetve az algériaiak aránya a
legmagasabb a társadalomban. Továbbá a táblázat második oszlopában láthatjuk a bevándorló
nők arányát, mely meglepően kiemelkedő egyes országok esetében, hiszen statisztikailag
alátámasztott, hogy a vándorlás általában a férfiak körében népszerűbb. Azonban a mai
egyenlő társadalomban – a női munkavállalók és diplomások körében – népszerű lett a
vándorlás. Érdekes tény viszont az, hogy az európaiak körében inkább a 60 éven felüliek, míg
az Afrikából, Ázsiából érkező bevándorlók nagyobb százalékban fiatalokból, 30 év alattiakból
állnak.

9http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/FPORSOC14m_FTLo2pop.pdf

A nettó migráció főként Franciaország délkeleti részét érinti. A lenti ábra értelmében
2008-2012 között a Dél-Franciaországba irányuló migráció meghaladta 4-8 ezer főt, melynek
értelmében inkább a bevándorlás, mint az ország elhagyása jellemző az országra. Érdekes
viszont az, hogy inkább tenger-, óceán parti területek felé irányul a bevándorlás és nem Párizs
környékére, persze ez nem azt jelenti, hogy oda nem vándorolnak, de kisebb mértékben, mint
dél irányába.

10

1.5.

Házasságok

és

válások
Franciaországban
2012-es
felmérések alapján az EU-28-ban bejegyzett házasságkötések száma elérte a 2 milliót, míg
ugyanebben az időszakban bekövetkezett válások száma 1 millió környékén záródott. Így az
EU-28-ra jellemző tendencia, hogy a házasságkötések 50%-ka válással végződik.
Franciaországra is jellemző ez az EU-ra jellemző tendencia. Az állampolgárok átlagos
életkora első házasságkötéskor a férfiak esetében eléri a 32 évet, míg nők esetében a 30 év
felé tendál, így első gyermekvállalás is kitolódik a 30-as évekre. 2013-ban 225ezer 11 házasság
köttetett Franciaországban, míg a válások mértéke eléri az 55%-kot. Tehát a megkötött
házasságok több, mint fele válással végződik. 12 Érdekességként megemlítendő, hogy a francia
társadalomra egyre jellemzőbb, hogy csak élettársi viszonyban élnek, hivatalos esketés nélkül.
A hivatalos házasságon kívül sem romlik a gyermekvállalási kedv, hiszen 2011-ben az
újszülött gyermekek 56%-ka házasságon kívüli családba született.13 Franciaországban a totál
háztartások száma kicsit több mint 25 millió. A totál háztartások 32%-kát gyermekes párok,
31,4%-kát egyedülállók, 27,6%kát gyermektelen párok, 7,1%-kát egyszülős csalások, míg
1,9%-kát egyéb típusba sorolható családok teszik ki.14
10http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Population_change_at_regional_level/hu
11http://www.ined.fr/en/everything_about_population/data/france/marriages-divorces-pacs/marriage-nuptiality/
12http://www.separation.ca/wp-content/uploads/FELDSTEIN-FAMILY-LAW-Divorce-Fact-Sheet-2013.pdf
13http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Marriage_and_divorce_statistics
14http://www.ambafrance-hu.org/Eletmod

2. Politikai berendezkedés
Franciaország államformája köztársaság, államigazgatása demokratikus, ezen belül
félprezidenciális rendszeren alapszik, melyben a köztársasági elnök jogkörei szélesebbek a
miniszterelnökénél, azonban nem olyan mértékűek, mint például az Egyesült Államokban. Az
ország hatályos Alkotmánya 1958 óta van érvényben, amely történelmileg az ún. V.
Köztársaság kezdetét is jelentette. Az 1958-as alkotmány legfontosabb eredménye az volt,
hogy csökkentette a kormány parlament előtti felelősségét, amely megbénította a IV
Köztársaság kormányait. A rendszer mégsem vált teljesen prezidenciálissá, hiszen nem
szüntették meg teljes mértékben a kormány parlament előtti felelősségét, csak korlátozták a
törvényhozás kormánnyal szembeni hatalmát. A kormány ezt követően nemcsak a
parlamentnek, hanem a köztársasági elnöknek is felelősséggel tartozik, kettős felelősségi
rendszer alakult ki. A francia V. Köztársaság tehát duális és aszimmetrikus (félprezidenciális)
végrehajtó hatalommal rendelkezik, ahol, noha formálisan megoszlik a hatalom a köztársasági
elnök es a miniszterelnök között, a tényleges hatalom valójában az előbbinek a kezében
összpontosul. Bár az alkotmány szerint a kormány határozza meg és irányítja a nemzet
politikáját, valamint rendelkezik a közigazgatás és a fegyveres erők felett, ezekről a
kérdésekről egyértelműen az államfő dönt.15
2.1.Főbb francia intézmények
2.1.1. Alkotmánytanács16
Az Alkotmánytanács feladata többek között felügyelni a törvények alkotmányosságát
és a választások törvényességét. Hagyományosan 9 tagból áll, akiket a Köztársasági elnök,
valamint a Szenátus és a Nemzetgyűlés elnökei jelölnek, kinevezésük 9 évre szól.
2.1.2. A Köztársasági elnök17

15http://www.vie-publique.fr/decouverte-institutions/institutions/veme-republique/transformations/commentcaracteriser-regime-politique-ve-republique.html
16http://www.conseil-constitutionnel.fr/conseil-constitutionnel/francais/le-conseil-constitutionnel/presentationgenerale/presentation-generale.206.html
17http://www.elysee.fr/la-presidence/les-institutions-de-la-cinquieme-republique/

A Köztársasági elnököt közvetlen választás útján 5 évre választják. 2012. májusa óta
François Hollande tölti be ezt a pozíciót, aki ezzel az V. Köztársaság hetedik elnöke.
2.1.2.1. A köztársasági elnök legfőbb jogkörei18
 kinevezi a miniszterelnököt
 a miniszterelnök javaslatára kinevezi a minisztereket
 elnököl a kormányüléseken
 kihirdeti a törvényeket
 feloszlathatja a Nemzetgyűlést
 a fegyveres erők Főparancsnoka
 súlyos válság esetén rendkívüli jogokat gyakorolhat az Alkotmány 16. cikkelye
alapján
2.1.3. A miniszterelnök és a kormány
A miniszterelnök

vezetésével

a

kormány

meghatározza

és

végrehajtja

a

nemzetpolitikát. A miniszterelnök felel a Parlament előtt, valamint irányítja a kormány
tevékenységét és biztosítja a törvények végrehajtását.
2.1.4. A Parlament19
A Parlament két kamarából áll, a Szenátusból és a Nemzetgyűlésből. A Szenátus
tagjait 6 évre választják közvetett általános választással, míg a Nemzetgyűlés képviselőit 5
évre, közvetlen általános választással. A két kamara feladata a mindenkori kormány
munkájának felügyelete, a törvények előkészítése és megszavazása. A két kamara közötti
egyet nem értés esetén a Nemzetgyűlés szava a döntő.
A Szenátus 348 tagból áll, a legutóbbi, 2011-es választások óta összetétele a következő:20
 Unió egy Népi Mozgalomért csoport (UMP): 143 hely
 Szocialista csoport (SRC): 112 hely
18http://www.elysee.fr/la-presidence/le-role-du-president/
19http://www.senat.fr/role/index.html
20http://www.senat.fr/grp/index.html

 Demokraták és Független Uniója csoport (UDI): 42 hely
 Kommunista, republikánus és polgári csoport (CRC): 18 hely
 Európai Demokratikus és Szociális Összefogás csoportja (RDSE): 13 hely
 Zöldek csoportja (ECOLOG): 10 hely
 Függetlenek: 9 hely
A Nemzetgyűlés 577 képviselőből áll, a 2014.11.11-i állapot szerint összetétele a következő:21
 Szocialista csoport (SRC): 288 hely
 Unió egy Népi Mozgalomért csoport (UMP): 197 hely
 Demokraták és Független Uniója csoport (UDI): 30 hely
 Zöldek csoportja (ECOLO): 18 hely
 Radikális, republikánus, demokrata csoport (RRDP): 17 hely
 Demokratikus és republikánus baloldal csoportja (GDR): 15 hely
 Függetlenek: 9 hely
2.1.5. Az igazságszolgáltatás22
A személyi szabadság őrzőjeként, Franciaország igazságügyi hatósága oly módon van
megszervezve, hogy alapvető különbséget tesz a rendes bíróságok között, amelyek a
személyek közötti jogvitákat hivatottak rendezni, és a közigazgatási bíróságok között,
amelyek az állampolgárok és a közhatalom közötti jogvitákat rendezik.
A jogszolgáltatási rend kétfajta igazságszolgáltatást különböztet meg:


A polgári igazságszolgáltatást :

rendes bíróság (elsőfokú bíróság) vagy szakbíróság (egyesbíróság, kereskedelmi bíróság,
társadalombiztosítási ügyek bírósága és a Munkaügyi Bíróságok Főtanácsa, amely a
munkavállalók és a munkáltatók közötti jogvitákat hivatott rendezni).
21http://www.assemblee-nationale.fr/14/tribun/xml/effectifs_groupes.asp
22http://www.justice.gouv.fr/organisation-de-la-justice-10031/



A büntető joghatóságokat, amelyek három szinten kezelik a törvénysértéseket, így
megkülönböztetjük :

1. a rendőrbíróság által rendezett szabálysértéseket,
2. a büntetőbíróság hatáskörébe tartozó vétségeket,
3. az esküdtszék hatáskörébe tartozó bűncselekményeket.
Létezik végül egy különleges joghatóság, amely egyaránt illetékes polgári- és
büntetőjogi ügyekben is, ez pedig a fiatalkorúak bírósága.
A Semmítőszék, a legfelsőbb bíróság feladata, hogy megvizsgálja a fellebviteli
bíróságok által meghozott határozatok ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket.
A közigazgatási bíróságok csúcsán az Államtanács áll, amely végső fokon dönt a
közigazgatási jogcselekmények törvényességéről. Továbbá a kormány is kikérheti a tanácsát
véleményezésre a törvénytervezetek és bizonyos határozattervezetek esetében.
2.1.6. Nemzetvédelem23
Célja, hogy Franciaországot egy szükségleteinek megfelelő védelemmel lássa el,
melynek eszközei a következők:
 a terrorizmus elleni harc eszközeinek megerősítése
 a francia nukleáris elrettentés biztonsága és megbízhatósága
 Franciaország részvétele a krízisek megelőzésében és megoldásában (15-20 ezer
katona vesz részt hadműveletekben)
 katonai együttműködés a NATO-n és az Európai Unión belül

2.2. Gazdaságpolitika
Franciaország

klasszikus

szociális

piacgazdaság,

melynek

célja

a

pénz

értékállandóságának biztosítása, a piaci verseny támogatása.
A szociális háló szelektív, ugyanakkor a szociális védelmi rendszer tekintetében
magasak a jóléti kiadások, közepes szintű a jövedelmi egyenlőtlenség, a jóléti kiadásokon
belül alacsony a családi és gyermektámogatások aránya, a GDP-hez képest magas a
nyugdíjkiadások aránya. A szociális védelmi kiadások finanszírozásában a kormányzat, a
munkaadók és a támogatottak hozzájárulása egyaránt közepes.
23http://www.defense.gouv.fr/portail-defense/ministere/le-role-du-ministere-de-la-defense

Alapvető gazdasági mutatói tekintetében az államháztartás hiánya továbbra is felette
van az Európai Unió által elvárt 3 %-os határnak (2014-re kellett volna csökkentenie), így a
francia kormány 2015-től újabb költségtakarékossági intézkedéseket kénytelen bevezetni. A
munkanélküliség a fiatalok körében aggasztóan magas, a teljes munkaképes lakosságra vetítve
a tűréshatáron belül van. A gazdasági növekedés mértéke a 2008-as válság lecsengése után
enyhe növekedést mutat, amely az utóbbi időben lassulni látszik. Az ország kereskedelmi
mérlege negatív.
2.2.1. Főbb gazdasági mutatószámok24
2.2.1.1. Gazdasági növekedés
GDP
GDP (USD,
milliárd)
GDP
éves
növekedési
ráta (%)
Egy főre jutó
GDP (USD)

2013
december

2012
decembe
r

Átlag

2734.95

2611.22

1047.27

0.10

0.80

1.79

34140.57

34250.17

24948.3
9

2014
szeptembe
r

2014
október

Átlag

0.30

0.40

4.69

-0.40

0.40

0.14

0.00

0.40

1.47

2.2.1.2. Árstabilitás
Árak
Inflációs
ütem (%)
Infláció
hó/hó (%)
Maginfláci
ós ráta (%)

2.2.1.3. Foglalkoztatás
Munkaerő
Munkanélküliségi ráta (%)
Tartós
munkanélküliségi
ráta (%)
24http://hu.tradingeconomics.com/france/indicators

2014
május
10.20

2014
április
10.10

4.30

4.40

Átlag
9.15
3.75

Fiatalok munkanélküliségi
rátája (%)

24.40

24.20

20.11

2014
szeptembe
r

2014
október

Átlag

Kereskedelmi
mérleg
(EUR,
millió)

-4715.00

-5025.00

-978.02

Egyensúly II.

2013
december

2012
decembe
r

Átlag

Államadósság
(GDP-hez, %)

92.20

89.20

52.17

2.2.1.4. Egyensúly
Egyensúly I.

3. Franciaország gazdasága
3.1. Bevezetés
A francia gazdaság kialakulását, fejlődését, irányvonalát a természeti adottságai,
történelmi múltja, az egykori gyarmatbirodalma, illetve az onnan származó nyersanyagok,
később a nemzetközi szervezetek, kapcsolatok határozták meg.25
A 2. világháború után megalakult IV. köztársaság alatt elvesztek az algériai és
indokínai gyarmatok, mégis új lábakon állt talpra a gazdaság. Franciaország úttörő volt abban,
hogy az európai államok gazdasági téren szövetségre lépjenek egymással, és az EGK alapító
tagja lett. Ennek köszönhetően a gazdaság az 1950-es évek óta fokozatosan fejlődik.26

25http://www.insee.fr/fr/publications-et-services/sommaire.asp?ref_id=TEF14
26INSEE Dette publique 2014 http://www.insee.fr/fr/themes/theme.asp?theme=16&sous_theme=3

A GDP 2000-es évekig folyamatos növekedést mutatott mind értékben, mind
volumenben, bár a növekedés üteme az évtizedek során lassult. 2009-ben a gazdasági válság
hatására csökkent a gazdaság teljesítménye, azóta enyhe növekedés figyelhető meg.
Franciaország a világ ötödik, Európa második legjelentősebb gazdasággal bíró országa,
amelynek gazdasági teljesítményét az Európai Unión belül egyedül Németország múlja felül.

3.2. A francia gazdaság szektorainak elemzése
3.2.1. A francia gazdaság összetételének változása
Amint az a lenti diagrammon látható, a XX. század folyamán Franciaország nemzeti
termelésének egyre jelentősebb hányadát teszi ki a szolgáltatási szektor, ahogy az a fejlett
nyugati országokban szintén megfigyelhető. Napjainkra a bruttó hazai össztermék közel 80%át adja a szolgáltatási szektor, míg a mezőgazdaság az 1,8%-át. Ennek ellenére, Franciaország
így is az Európai Únió egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője.27

27http://www.insee.fr/fr/themes/document.asp?ref_id=ip1505

2. táblázat: A francia GDP megoszlásának változása
Forrás : http://www.insee.fr/fr/themes/tableau.asp?ref_id=NATTEF08110

3.2.2.A primer szektor
A primer szektor magában foglalja a mezőgazdaságot, a halászatot, az erdőgazdaságot
és a bányászatot. Hasonlóan a többi fejlett országhoz, Franciaországban is jelentősen csökkent
a szektor nagysága a XX. század folyamán mind a szektorban dolgozók számát, mind pedig a
GDP-ből való részesedését illetően is. 2013-ban a foglalkoztatottak 3,0%-a dolgozott a
szektorban és a GDP 1,8%-át adta.28

28http://www.insee.fr/fr/themes/document.asp?ref_id=T14F113

3. táblázat: A primer szektor bruttó hozzáadott értéke (milliárd EUR)
Forrás: http://www.insee.fr/fr/themes/tableau.asp?ref_id=NATTEF08110

A primer szektor termelése abszolút értéken jelentős ingadozást mutat a 2000-es
években. Mélypontját a gazdasági válság kibontakozásakor, 2009-ben érte el. 2010-ben újra
elérte a 2000-es szintet és 2 év kimagasló teljesítmény után 2013-ban újra visszaesett a 2010es szintre.
A primer szektor legjelentősebb súlyát a mezőgazdaság teszi ki, azon belül is a
növénytermesztés. Az ország az EU egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője. Legfőbb
termékei a gabonafélék (búza, kukorica), a cukor, a bor, a külöböző tejtermékek, a
gyümölcsök és zöldségek és állatok. Az erős mezőgadaság erős alapot ad a mezőgazdasági
feldolgozóipar számára.
2012. évhez viszonyítva a növénytermesztés csökkent, az állattenyésztés növekedett 2013ban.

A növénytermesztés értékének csökkenését egyrészt a termékek árának csökkenése
okozta, aminek oka a termelés növekedése világszerte, másrészt a francia termelés
visszaesése, főként a repce és kisebb mértékben a gabonafélék esetében.
Az állattenyéstés megtermelt értéke növekedést mutatott 2013-ban az előző évhez
képest, amit csökkenő mennyiség, azonban növekvő árak jellemeztek. A mennyiségi
csökkenés a tojás kivételével minden kategóriában megfigyelhető volt, átlagosan 0,7%-kal.
Franciaországban megközelítőleg 515 000 farm található. Az elmúlt 20 évben számuk
a felére csökkent, ennek ellenére a termelés volumene nem változott jelentősen. A gazdaságok
97% tartozik a közepes és nagy gazdaságok közé (25 000 EUR-nál nagyobb bruttó termelés),
arányuk folyamatosan nő. A termelés alá vont területek 1,7 millió hektárral zsugorodtak az
elmúlt 20 év folyamán, elsősorban a kisgazdaságok száma csökkent jelentősen, melyek
területe nem érte el a 11 hektárt.29
Az ágazatban dolgozók demográfiai adatai alapján a nők aránya a mezőgazdaságban
2000 és 2010 között emelkedett, napjainkban eléri a 27%-ot. Az átlagéletkor a szektorban
meglehetősen magas, férfiak esetében 49, nők esetében 53.30
29http://www.insee.fr/fr/themes/document.asp?ref_id=ip1505#inter2

30http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/tef2014.pdf

3.2.3. Szekunder szektor
A szekunder szektorba tartozik minden iparág, ami az elsődleges nyersanyagok
feldolgozását végzi, jellemzően az élelmiszeripar, vegyipar, vas- és acélipar,
gépgyártás, járműipar, textilipar. Hasonlóan a primer szektorhoz, az ipari termelés
aránya is jelentősen csökkent a XX. század folyamán mind a szektorban dolgozók számát,
mind pedig a GDP-ből való részesedését illetően is. 2013-ban a foglalkoztatottak 20,1%-a
dolgozott a szektorban és a GDP 19,8%-át adta.31

5. táblázat: A szekunder szektor bruttó hozzáadott értéke (milliárd EUR)
Forrás: http://www.insee.fr/fr/themes/document.asp?ref_id=ip1505

A szekunder szektor teljesítménye abszolút értékben 2000-es években folyamatos
növekedést mutatott 2009-ig, a gazdasági válság kezdetéig, amikoris közel 6%-os visszaesés
volt megfigyelhető. 2009 óta újra növekedés figyelhető meg a szektorban, 2013-ban a
termelés meghaladta a 2008-as szintet.32

31http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/ENTFRA14l_FTLo6_industrie.pdf
32http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/ENTFRA14l_FTLo6_industrie.pdf

6. táblázat: A szekunder szektor termelésének értéke 2008-2013 között
Forrás: http://www.insee.fr/fr/themes/document.asp?ref_id=T14F113#inter2

Amint a fenti táblázatban látható, a francia szekunder szektor legjelentősebb súlyát az
építőipar teszi ki, ezt követi az egyéb ipari termékek gyártása, a kitermelő ipar és az
élelmiszeripar.
3.2.3.1. Élelmiszeripar
Az élelmiszeripari vállalatok alkotják a francia ipar egyik legjelentősebb szektorát, az
iparban foglalkoztatottak közel 17%-a az élelmiszeriparban dolgozik. Az ipari ágazatok közül
legjobban ez az ágazat tudott ellenállni a gazdasági válság következményeinek, ami főként a
háztartások élelmiszerfogyasztási rugalmatlanságának köszönhető. Az élelmiszeripari
termékek fogyasztásának 54%-át a belföldi háztartások teszik ki.33
3.2.3.2.Gépjárműipar
A világ gépjárműgyártása 2012-ben 5%-os növekedést mutatott, közel 84 millió
személyautót gyártottak. Ezzel szemben Franciaországban a gépjárműgyártás, főként a
személygépjármű gyártás volumene 3,9%-kal csökkent. Ennek ellenére a PSA PeugeotCitroën és a Renault piaci részesedése a világ gépjárműgyártásából továbbra is 7%.
A

válság

óta

az

új

személygépkocsik

vásárlása

folyamatosan

csökken

Franciaországban, ezen belül főként a kis teljesítményű autóké. Ez a tendencia az Európai
Unió országaiban is megfigyelhető, 2011-ről 2012-re 8,2%-os csökkenés jelentkezett. 2012ben

a

francia

gyártmányú

új

személygépkocsik

Franciaországban, 52,6%-át tette ki a teljes beszerzésnek.

33http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/ENTFRA14l_FTLo6_industrie.pdf

vásárlásának

aránya

csökkent

3.2.3.3. Építőipar
Az építőipar 2012-ben elérte a válság előtti GDP szintet, 2013-ban folytatta növekvő
tendenciáját. A munkavállalók közel 7%-a dolgozik ebben az ágazatban. A GDP növekedés
ellenére az új lakóépületek száma csökkent 2012-ben 5.8%-kal, 118 221 új lakást építettek,
azonban a négyzetméterárak növekedtek, egy lakás átlagos négyzetméterára 3 861 EUR
volt.34
3.2.3.4. Energiaszektor
Franciaország energiafelhasználásának közel 44%-át a villamosenergia teszi ki, 30%át a kőolaj, 15%-át a gáz és 7%-át a megújuló energiaforrások. Ezzel szemben az
energiatermelés legjelentősebb részét, 85%-át az atomenergia, 13%-át a megújuló
energiaforrások adják.
Franciaország

energaifüggetlensége

meghaladja

az

50%-ot,

azaz

energiaszükségletének több mint felét hazai előállítással fedezi, ami az EU átlag közelében
van (42,2% 2012-ben).35
3.2.4. Tercier szektor
A tercier szektorba tartoznak a tágabb értelemben vett szolgáltatások (állam- és
rendvédelem, egészségügy, iskolaügy, banki- és biztosítási szektor, kommuikáció és
információátvitel, reklám és marketing), ez a mai posztindusztriális gazdaság meghatározó
szektora, elérheti a gazdaság teljesítményének 80%-át. A szektor súlya a fejlett világ
gazdaságaihoz hasonlóan XX. század folyamán folyamatosan emelkedik mind a szektorban
dolgozók számát, mind pedig a GDP-ből való részesedését illetően is. 2013-ban a
foglalkoztatottak 65,5%-a dolgozott a szektorban és a GDP 78,5%-át adta.

34http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/ENTFRA14m_FTLo7_construction.pdf
35http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/ENTFRA14j_FTLo4_energie.pdf

7. táblázat: A tercier szektor bruttó hozzáadott értéke (milliárd EUR)
Forrás: http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/ENTFRA14n_FTLo8_commerce.pdf

A XXI. században a tercier szektor mutatja a legdinamikusabb növekedést a francia
gazdaságban. A három szektor közül a 2009-es válság ezt az ágazatot érintette a legkevésbé,
itt figyelhető meg a legalacsonyabb visszaesés, 2010-ben már meg is haladta a 2008-as szintet
a szektor GDP-je, azóta is töretlen növekedést mutat.

8. táblázat: A tercier szektor termelésének értéke 2008-2013 között
Forrás: http://www.insee.fr/fr/themes/tableau.asp?reg_id=0&ref_id=NATCCF03172

Amint a fenti táblázatból kiolvasható, a francia tercier szektor közel 30%-át az állami
szolgáltatásnyújtás adja, ami még a válság alatt sem csökkent, folyamatos növekedés
figyelhető meg az ágazatban.
3.2.4.1. Kereskedelem
A válságot követő 2 jobb év után, 2012-ben mind a háztartások, mind a vállalatok
kereslete csökkent, különösen nehéz év volt a személygépjármű eladás- és javítás terén, ami
5,8%-os csökkenést mutatott 2011-hez képest.

Az élelmiszeripari termékek
kereskedelme mind a kis-,
mind a nagykereskedelem
legjelentősebb részét teszik
ki.

2011.

évhez

képest

visszaesés volt tapasztalható
ezen

a

területen,

a

nagykereskedelemben
3,7%-os.
9. táblázat: A kereskedelemben különböző
területént termelt értékek 2012-ben
Forrás:
http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/ENTFRA14p_FTLo10_services.pdf

A legdinamikusabb növekedést a gyógyszeripari termékek kereskedelme hozta az
elmúlt években.36
3.2.4.2. Szolgáltatás
A nem pénzügyi szolgáltatások hozzáadott értéke folyamatos növekedést mutat,
azonban a növekedés üteme jelentősen lelassult 2012-ben. Csökkent mind a háztartások, mind
a vállalatok kereslete. A szolgáltatások felhasználói főként a vállalatok, akik a válság hatására
jelentősen visszafogták kiadásaikat, főként az adminisztratív szolgáltatások igénybevétele
terén. A háztartások kiadásának visszafogása főként a szórakozás és kulturális kiadások terén
figyelhető meg.
2012-ben a legdinamikusabb növekedést a telekommunikációs szolgáltatások érték el,
4,6%-os volumennövekedéssel. Ezt követte a kutatásfejlesztés, és a számviteli és mérnöki
szolgáltatások.37
3.2.4.3. Bank és biztosítás
A bank és biztosítási szektor 2012-ben újra növekedést mutatott. Az intézmények
száma 2012-ben 656-ról 634-re csökkent, azonban a foglalkoztatás stabilizálódott. A
bankszektorban több mint 373.000-en dolgoznak, 2011-ben több mint 30.000 főt toboroztak,
főként 30 év alattiakat és magasan képzetteket.
36http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/ENTFRA14n_FTLo8_commerce.pdf
37http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/ENTFRA14p_FTLo10_services.pdf

2012-ben a bankkártyás vásárlások 385,2 milliárd eurót tettek ki, ami a francia
háztartások kiadásának egyharmadával egyezik meg. A bankkártya használat erősödik
Franciaországban, amivel párhuzamosan a csekk használata visszaszorul.
A

biztosítási

szektorban

az

elmúlt években
10. táblázat: A biztosítási szektorban termelt értékek változás 2010-2013 között
Forrás: http://www.insee.fr/fr/themes/tableau.asp?reg_id=0&ref_id=NATTEF13124

visszaesés volt megfigyelhető. 2013-ban ugyan újra növekedésnek indult a szektor, de még
nem érte el a 2010-es szintet. A szektor legnagyobb szeletét kitevő életbiztosítási üzletág
csökkent a legjelentősebben, amit a többi üzletágban megfigyelhető növekedés nem tudott
kompenzálni.38
3.3 A francia gazdaság kihívásai napjainkban
Franciaországban napjainkban a megnövekedett államadósság jelenti az egyik
legnagyobb kihívást. 2014. második negyedévére 2037 milliárd euróra növekedett, amelynek
mértéke így a hazai össztermék (GDP) arányában mérve 1,1 százalékponttal 95,1 százalékra
emelkedett.
Másik nagy problémát a válság óta folyamatosan növekvő munkanélküliség jelenti,
ami 2014 második negyedévére elérte a 10,2%-ot a francia statisztikai hivatal (INSEE) adatai
alapján. Ezzel párhuzamosan a válság óta a franciák életszínvonala is csökken. Az INSEE
szerint a gazdagok életszínvonalának csökkenése az életbiztosítások hozamának és a
jövedelmek csökkenésével, valamint az adóemelésekkel magyarázható. A legkevesebbet
keresők életszínvonala viszont a munkanélküliség emelkedése, valamint amiatt romlott, mert
a szociális juttatások az inflációnál kisebb mértékben nőttek.39

4. Monetáris politika

38http://www.insee.fr/fr/themes/tableau.asp?reg_id=0&ref_id=NATTEF13124

39http://hvg.hu/gazdasag/20140930_Meghaladta_a_ketezer_milliard_eurot_a_fra
http://hvg.hu/gazdasag/20140626_cucs_munkanelkuliseg_franciaorszag
http://hvg.hu/gazdasag/20140909_Mar_csak_havi_netto_520_ezret_visz_haza_e/

4.1. A Francia központi bank
A Francia nemzeti bank (la Banque de France) több mint 200 éves fennállása során az
1990-es évek elején jutott el az addigi talán legjelentősebb fordulópontjához. Miszerint a
Monetáris Tanács intézménye felelős a monetáris politika meghatározásáért. Teszi mindezt
anélkül, hogy bármilyen utasításokat fogadna el, vagy kérdést tenne fel a kormánynak, vagy
bármelyik másik harmadik személynek.
Ez a ’80-as években kezdődő folyamatnak végét jelentette. Ekkoriban a monetáris
politikai környezetet is jelentős hatások érték, olyannyira, hogy a politika jelzőértékeit több
lépésben újra kellett definiálni azért, hogy kifejezzék bennük az újonnan megjelent pénzügyi
instrumentumokat. A határvonal a monetáris és nem monetáris eszközök között mindinkább
elmosódott, a központi banki eszközöket újra kellett alakítani, azért, hogy helyettesítsék a
monetáris politika korábbi mennyiségi és adminisztratív eszközeit.
Habár maga a monetáris politika működésének átalakulása sokkal összetettebb
folyamat, mivel maguk a gazdasági szereplők is több ügylet elvégzésére képesek a befektetési
és finanszírozási eszközökön keresztül.
Elmondható, hogy a monetáris politika hatékonysága nagymértékben függ a
hitelképességtől és a felelős intézmények megbízhatóságán, amelyek felelősek a monetáris
célok kitűzéséért és azoknak sikeres megvalósításáért. Mégis, egy szükséges és elégséges
feltétele az említett hitelképességnek az, hogy a monetáris politika egy tiszta és formális
elkötelezettségen alapuljon, bárhogyan is alakuljon a nemzeti politikai élet. A gazdasági
szereplőknek, a nemzeti és nemzetközi piacoknak így innentől kezdve nincs többé okuk
kétségbe vonni a hazai fizetőeszköz belső és külső értékét. Mindezeket megelőlegezve az
árstabilitás a legjobb lehetséges feltételek mellett érhető el és tartható fenn.
A piacokat tekintve, az egyes ráták, különösen a közép és hosszú távra vonatkozó
kamatlábak „békebíró” módjára működnek. Franciaország esetében a „kockázati jutalék” a
hosszú lejáratú kötvények kamatain fokozatosan kiküszöbölődött. A 90-es évek első felében
az ötéves piaci kamatlábak a legkedvezőbbek voltak a német rátákkal együtt. Ebben a
tekintetben elmondható, hogy a francia jegybank függetlenedése kétségkívül előnyt jelent, és
elfogadása erősíti ezeket a tendenciákat.
4.2. A francia monetáris politika
Mint az ismeretes az Európai Központi Bank megalakulásával és a közös valuta
bevezetésével a monetáris politika létrehozása tagállami szintről közösségi szintre került.

Ám ezek részletezése előtt fontosnak tartom a ’93-ban függetlenséget „nyert” nemzeti
bank rövid bemutatását.
A francia jegybank monetáris politikáját illetően, az új státusz a bank függetlenségét és
a folytonosságot, a francia monetáris politika céljainak kitűzését és azok megvalósítását
jelenti. A központi banknak nyújtott függetlenség megerősíti az árstabilitási politika
hatékonyságát is, s ez az, ami biztosít egy előnyös monetáris és pénzügyi környezetet a
gazdasági növekedés és a munkanélküliség csökkentésének érdekében. A monetáris politika
megvalósításának biztosítása a független Monetáris Tanács feladata.
A személyi függetlenséget az alábbi módon biztosítják. A kormányzót és a két
alkormányzót rendelet útján a Miniszteri Tanács nevezi ki, amely gyakorlatban változás nem
történt. Kinevezésére kerül még további négy Monetáris Politikai Tanácsi (MPT) tag, mint
vezető tisztségviselők. A kinevezett választott tagok nem vállalhatnak semmilyen egyéb
magán vagy közfeladatot, jövedelemszerző vagy díjazás nélküli tevékenységet sem,
leszámítva az oktatási tevékenységet és a nemzetközi szervezetekben betöltött tagságot. A
kinevezés időtartamára vonatkozóan, a hivatalban eltöltött idő hossza hat év mind a
kormányzó, alkormányzó és az MPT tagok esetében.
A szervezeti függetlenséget biztosítja, hogy a jegybank működésére vonatkozó
dokumentumot az országgyűlés alkotja meg, és nem egyedül a kormány oldaláról jön létre. A
törvény határozottan megtiltja, hogy a kormánytól vagy bármely más személytől a bank tagjai
utasításokat fogadjanak el.
A központi bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és a gazdaságpolitika
támogatása.
Az Európai Központi Bank (EKB) megalakulása óta létrejött Euró-rendszer - ami
magában foglalja az euró zóna tagjainak jegybankjait is - működését a feladatok megosztása
határozza meg. Az EKB Kormányzó Tanácsa hozza lényegében a monetáris politikai
döntéseket, amelyben minden tag rendelkezik szavazati joggal. Lényegében a monetáris
politika megvalósulása nem az egyes nemzetek szintjén valósul meg. Ez a megosztott
működés operatív, mivel az euró zónában egy irányadó kamatláb létezik. Ezzel is erősítik a
monetáris politika egységességét. 2013-ban például nem változtatott az euróövezeti alapkamat
0,50 százalékos szintjén az Európai Központi Bank kormányzótanácsa kamatdöntő ülésén. Az
EKB ezelőtt 2013. májusban döntött az alapkamat 25 bázispontos csökkentéséről. Azt
megelőzően 2012. júliusában változtatott az alapkamaton.
Az EKB 2014 októberben is változatlanul hagyta az alapkamatot, de azt megelőző
ülésen, szeptember 4-én 0,15 százalékról 0,05 százalékra csökkentette az irányadó kamatot.

Franciaország – EKB kamatláb 2014

Habár az EKB feladata a francia monetáris politika irányítása is, de a folyamatokhoz, a
munkához a francia nemzeti bank is hozzájárul. Egyrészről a döntéshozatali folyamatban,
amely folyamat az egész euró övezetet érinti, másrészről pedig, mint a bankok bankja
szerepkörben a bankközi piacok és a fizetési eszközök irányításában, amelyet nemzeti szinten
gyakorol.
Az monetáris unió kialakításánál a legfőbb szempont volt az egységes fizetőeszköz
bevezetése. Az egységes pénzt tekintve, a kialakítástól kezdődően a cél mindig is egy
értékálló és stabil fizetőeszköz kialakítása volt. Ez természetesen megköveteli, hogy a
kapcsolódó pénzügyi intézmények ne kerüljenek a közösség és az egyes tagállamok
intézményeinek

befolyása

alá,

azaz

minden

időpontban

teljesen

függetlenek

és

befolyásolhatatlanok legyenek.
A stabil, kismértékben változó pénzeszköz megkönnyíti a központi bankrendszer
kialakítását és működését, ugyanis az árszínvonalnak stabilitása a Szerződés által van
meghatározva, és ennek megőrzése a rendszer fő feladata.
A függetlenség a francia nemzeti bankhoz hasonlóan több szempontból is
megvizsgálható. A személyi függetlenség tekintetében az EKB esetében a Kormányzó
Tanácsot és az Igazgatóságot szükséges elemezni. Az utóbbi kinevezése állami, kormányfői
útón történik 8 évre. A döntés mindazonáltal közös megegyezéssel történik a Tanács
javaslatára, konzultálva a Parlamenttel és a Kormányzó Tanáccsal is. A Kormányzó Tanács
további tagjainak kinevezése, a központi bankok elnökeinek személye tagállami kompetencia

alá tartozik, de a hivatali időnek az öt évet el kell érnie. Az Igazgatóság tagjainak
elbocsátásáról csakis az Európai Bizottság dönthet.
4.3. Infláció alakulása
Az infláció az áruk és szolgáltatások átlagos árszintjének tartós és folyamatos
emelkedése. Fontos tudni, hogy például egy ÁFA kulcs emelkedése miatt kialakult
áremelkedést nem nevezhetünk még inflációnak, ugyanúgy ahogy egyetlen termék ugrásszerű
áremelkedését sem. Az infláció csökkenti a pénz vásárlóértékét, mivel ugyanakkora
pénzösszegért kevesebb termék vásárolható meg.
Franciaország Inflációs ütem 2014

Az éves alapon számolt francia infláció 0,5 százalékra nőtt októberben a szeptemberi
0,3 százalékról francia statisztikai hivatal, az INSEE közleménye szerint. A havi bázisú
infláció októberben nulla százalék volt, szeptemberben még 0,4 százalékos deflációt mértek.
Az Ez összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy októberben az élelmiszerárak érezhetően
nőttek, főleg a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása miatt, és a különböző szolgáltatásokért is
többet kellett fizetni. Ezzel szemben a feldolgozóipari termékek ára csökkent, az energiaárak,
és azon belül is az olajtermékek ára pedig esett.
A francia nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján elmondható, hogy augusztusban
havi szinten 0,4 százalékkal nőtt az infláció a júliusi 0,3 százalékos visszaesés után, de éves
szinten 0,4 százalékra lassult a korábbi 0,5. A francia ipari kibocsátás szeptemberre
változatlan maradt, habár a szakértők 0,2 százalékos csökkenésre számítottak, ám kétséges
mindez elegendő-e a gazdaság stabilizációjához.

Miután júliusról augusztusra az ipari kibocsátás 0,2 százalékkal csökkent, elemzők
ismét egy kisebb arányú csökkenésre számítottak, azonban a kibocsátás változatlan szinten
maradt. A pozitív kilátásokat azonban nem erősítik a beszerzési menedzser indexek és az
üzleti bizalmi index.
4.4.Árindex alakulása
Franciaország Fogyasztói árindex CPI 2014

A gyakorlatban is a leggyakrabban használt mutató a fogyasztói árindex (CPI), amit
havonta tesz közzé az INSEE. Összhangban maradva a nemzeti számlákkal a CPI a
háztartások által saját felhasználásra, fogyasztási célra vásárolt termékek, és szolgáltatások
átlagos árváltozását méri.
A másik árindex mutató a HICP, vagyis a harmonizált fogyasztói árindex, ami a
nemzetközi összehasonlításra ad lehetőséget. Az euró-zónába való belépés egyik feltétele,
hogy a referencia-értéket nem haladja meg a jelentkező ország harmonizált fogyasztói
árindexe.
Az Insee intézet adatiból megállapítható, hogy áprilisban a fogyasztói árak indexe
változatlan maradt az előző március havi 0,4%-os növekedése után. Éves szinten viszont az
infláció növekedése felgyorsult 0,6%-ról 0,7%-ra. Az első mutató szintjét a legtöbb szakértő
0,1%-ig várta, míg a másodikat 0,9%-ra. Az alap termékek fogyasztói árindexe 0,2%-al
csökkent havi szinten, de éves szinten 0,5%-on maradt.

5. Fiskális politika
A költségvetés elkészítése egy hosszú, nagyjából nyolc hónapig tartó folyamat,
amelynek során számos szervezet és személy vesz részt a költségvetési törvénytervezet
elkészítésében.
A költségvetési törvény tervezetének elkészítése a Kormány „monopóliuma”. A
költségvetési törvény tervezetét a pénzügyminiszter készíti el a miniszterelnök felügyelete
alatt.
A miniszterek a költségvetési törvénytervezet elkészítésében közvetlenül nem vesznek
részt.
Minden minisztériumban működik egy pénzügyi osztály, amely összeállítja a
következő évre esedékes előirányzatok listáját, majd megküldi a pénzügyminiszter irányítása
alá tartozó Költségvetési Igazgatóságnak.
A tervezési törvény gyökerei az 1997-es Amszterdami Szerződésig vezethetők vissza.
Az 1997-es amszterdami csúcstalálkozón határozott az Európai Tanács a Stabilitási és
Növekedési Paktum létrehozásáról. A Paktum fő célkitűzése az volt, hogy a tagországok
elkerüljék a túlságosan nagy mértékű költségvetési hiányt. Ugyan a Paktum rendelkezései
minden tagállamra vonatkoztak, elsősorban az euró zóna tagállamaiban alkalmazták
rendelkezéseit. A Paktum előírta az euró övezet tagállamai számára, hogy minden évben
terjesszenek a Tanács, illetve a Bizottság elé egy középtávú pénzügyi tervet, amelyben
bemutatják, hogy az elkövetkező években milyen irányvonalak mentén fognak haladni.
Franciaországban ez az Európai Unió felé teljesítendő külső kötelezettség egy belső
kötelezettséget is eredményezett, ami tervezési törvény bevezetése volt.
Franciaország – Központi költségvetés 2004- 2014

2013-ban a francia kormány elfogadta a 2014-es költségvetési tervezetet, amely
rekordméretű, 95,1 százalékos GDP-arányos államadóssággal és példa nélküli, 18 milliárd
eurós megtakarítással számolt ahhoz, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány 2014 végére
3,6 százalékra csökkenjen. A tervezet szerint az adóbevételek 3 milliárd euróval nőhet.
Az államadósság összege így 2014 végére elérheti az 1950 milliárd eurót, ami 585
ezer milliárd forintnak felel meg, amely a kormány számításai szerint a GDP 95,1 százaléka.
Az államadósság csökkentését csak 2015-től tervezi a kormány. Az államháztartási hiány
2014-re az előző évi GDP-arányos 4,1-ről megközelítőleg 2 milliárd euróval 3,6 százalékra,
és 2015-ben az elvárt 3 százalékos határ alá csökkenhet. Az Európai Bizottság áprilisban több
tagállamhoz hasonlóan Franciaországnak is kétéves haladékot adott a maastrichti kritériumok
eléréséhez. Mindehhez a kormány jövőre 0,9 százalékos gazdasági növekedéssel számolt.

Franciaország Államadósság (GDP-hez viszonyítva) 2014-ig

A kormány a deficitcsökkentés 80 százalékát a kiadások rekordmértékű, 15 milliárd
eurós (4499 milliárd forintos) visszafogásával kívánja megvalósítani.
A francia állam az oktatást, a közbiztonságot és a jövőbe tekintést, felkészülést
továbbra is prioritásként kezeli. Ezt bizonyítják azok a számok is, miszerint a többi tárcánál
13 123 munkahely szűnik meg, mialatt az oktatási és az igazságügyi minisztérium, valamint a
rendőrség 11 ezer új posztot hozhat létre. Az egészségügyi kiadások pedig 2,4 százalékkal
növekednek jövőre. A kulturális tárcánál 2, a mezőgazdasági minisztériumban 7 százalékos
elvonással kell számolni, a környezetvédelemre 6,5 százalékkal kevesebb jut.

A háztartásokat leginkább érintő intézkedésről már 2012 végén döntöttek: a forgalmi
adó a 19,6-ról 20 százalékra növekszik, ami 6,5 milliárd eurós bevételt eredményezhet az
államnak.
A rendelet alapján elmondható, hogy további 3 milliárd eurós plusz adóbevételt
elsősorban a családi adókedvezmények átrendezésével kívánja elérni a francia állam. A
tehetősebb családoknak növekedni fog az adója: 1,3 millió háztartás átlagosan 770 euróval
többet adózik 2014-ben. A megszorítások a nyugdíjasokat is érintik. A legtehetősebbeknek
adót kell ezentúl fizetniük a kiegészítő nyugdíjuk után, ami 1,2 milliárd eurós pluszbevételt
eredményezne. Az adósávok változásával 7 millió háztartásnak viszont csökkeni fog az adója,
és 200 ezer eddigi adófizetőnek jövőre már nem kell adót fizetnie az alacsony jövedelme után.
2014-ben is elfogadta az Európai Bizottság a francia költségvetést, bár továbbra is bírálta a
magas hiány és a nagy államadósság miatt. Brüsszel elemzése alapján az sincs kizárva, hogy a
bizottságnak esetleg újabb túlzottdeficit-eljárást kell majd indítania néhány tagállam ellen. A
francia pénzügyminiszter a napokban azt ígérte, hogy 3,6 milliárd euróval csökkentik a hiányt
jövőre.

6. Irodalomjegyzék
Társadalom:
1.

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_int005.html

2. http://www.separation.ca/wp-content/uploads/FELDSTEIN-FAMILY-LAW-DivorceFact-Sheet-2013.pdf
3. http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/FPORSOC14m_FTLo2pop.pdf
4.

http://www.ined.fr/en/everything_about_population/data/france/marriages-divorces-pacs/marriagenuptiality/

5. http://www.euvonal.hu/tagorszagok/franciaorszag/
6. http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/Demografia/2009_4/Makay.pdf
7.

http://www.ambafrance-hu.org/Eletmod

8. http://termtud.akg.hu/okt/10/2/103.htm
9.

http://publikon.hu/application/essay/490_1.pdf

10. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-823_hu.htm

11. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Population_change_at_
regional_level/hu
12. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Marriage_and_divorce_
statistics
13. http://data.oecd.org/migration/foreign-population.htm#indicator-chart
Politikai berendezkedés:
1.

http://www.vie-publique.fr/decouverte-institutions/institutions/vemerepublique/transformations/comment-caracteriser-regime-politique-ve-republique.html

2.

http://www.conseil-constitutionnel.fr/conseil-constitutionnel/francais/le-conseilconstitutionnel/presentation-generale/presentation-generale.206.html

3.

http://www.elysee.fr/la-presidence/les-institutions-de-la-cinquieme-republique/

4.

http://www.elysee.fr/la-presidence/le-role-du-president/

5.

http://www.senat.fr/role/index.html

6.

http://www.senat.fr/grp/index.html

7.

http://www.assemblee-nationale.fr/14/tribun/xml/effectifs_groupes.asp

8.

http://www.justice.gouv.fr/organisation-de-la-justice-10031/

9.

http://www.defense.gouv.fr/portail-defense/ministere/le-role-du-ministere-de-la-defense

10. http://hu.tradingeconomics.com/france/indicators

Gazdaság:
1. http://hvg.hu/gazdasag/20140626_cucs_munkanelkuliseg_franciaorszag - 2013/11/11
2. http://hvg.hu/gazdasag/20140909_Mar_csak_havi_netto_520_ezret_visz_haza_e/ - 2013/11/11

3. http://hvg.hu/gazdasag/20140930_Meghaladta_a_ketezer_milliard_eurot_a_fra - 2013/11/11
4. http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/ENTFRA14j_FTLo4_energie.pdf - 2013/11/11
5.

http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/ENTFRA14l_FTLo6_industrie.pdf - 2013/11/11

6. http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/ENTFRA14l_FTLo6_industrie.pdf - 2013/11/11
7.

http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/ENTFRA14m_FTLo7_construction.pdf - 2013/11/11

8.

http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/ENTFRA14n_FTLo8_commerce.pdf - 2013/11/11

9. http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/ENTFRA14p_FTLo10_services.pdf - 2013/11/11
10.

http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/tef2014.pdf - 2013/11/11

11. http://www.insee.fr/fr/publications-et-services/sommaire.asp?ref_id=TEF14 - 2013/11/11
12. http://www.insee.fr/fr/themes/document.asp?ref_id=ip1505#inter2

13. http://www.insee.fr/fr/themes/tableau.asp?reg_id=0&ref_id=NATTEF13124 - 2013/11/11
14. http://www.insee.fr/fr/themes/theme.asp?theme=16&sous_theme=3 - 2013/11/11
15. INSEE Dette publique 2014 - 2013/11/11

Táblázatok:
1.

táblázat: http://www.insee.fr/fr/themes/document.asp?ref_id=T14F111#inter2

2. táblázat: http://www.insee.fr/fr/themes/tableau.asp?ref_id=NATTEF08110
3.

táblázat: http://www.insee.fr/fr/themes/tableau.asp?ref_id=NATTEF08110

4.

táblázat: http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/tef2014.pdf

5.

táblázat: http://www.insee.fr/fr/themes/document.asp?ref_id=ip1505

6.

táblázat: http://www.insee.fr/fr/themes/document.asp?ref_id=T14F113#inter2

7.

táblázat: http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/ENTFRA14n_FTLo8_commerce.pdf

8.

táblázat: http://www.insee.fr/fr/themes/tableau.asp?reg_id=0&ref_id=NATCCF03172

9. táblázat: http://www.insee.fr/fr/ffc/docs_ffc/ENTFRA14p_FTLo10_services.pdf
10. táblázat: http://www.insee.fr/fr/themes/tableau.asp?reg_id=0&ref_id=NATTEF13124
Monetáris politika:
1. http://www.ecb.europa.eu/home/html/index.en.html
2. http://profitline.hu/hircentrum/hir/250230/
3. http://www.mul.hu/index.php/business/193-europa-gazdasaga-2014-ben
4. http://teletrade.hu/analytics/news/3365072-franciaorszag-fogyasztoi-arindex
5. http://hu.tradingeconomics.com/france/interbank-rate
6. http://hu.tradingeconomics.com/france/interest-rate
7. http://www.tozsdeforum.hu/tozsde/reszvenypiac2/nagyon-biznak-az-ekb-ban-a-piacok/
8. http://hvg.hu/gazdasag/20130925_francia_allamadossag_rekord_2014
9. http://hu.tradingeconomics.com/france/government-debt-to-gdp
10. http://hu.euronews.com/2014/10/13/franciaorszag-nyomas-alatt-a-koltsegvetese-miatt/
11. http://www.tradingeconomics.com/france/government-budget
12. http://www.mul.hu/index.php/business/193-europa-gazdasaga-2014-ben
13. Gutmayer Balázs: Az Európai Központi Bank monetáris politikája, 2005
14. Dr Török Tamás Pál: A MAGYAR ÉS A FRANCIA KÖZPÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁS
ÖSSZEVETÉSE, 2013

15. AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA (2011. szeptember 20.) az eurorendszer
monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól (átdolgozás) (EKB/2011/14)