Bachelor thesis

Budapesti Corvinus Egyetem
Közgazdaságtudományi Kar
Pénzügy Tanszék

A nem teljesítő hitelek problémája és megoldásai a
vietnámi bankrendszerben

Készítette: Tran Binh
Pénzügy és számvitel alapszak
Pénzügy szakirány
2014

Szakszeminárium vezető: Dr. Bánfi Tamás

Tartalomjegyzék:
Előszó ......................................................................................................................................... 3
1. Bevezetés ............................................................................................................................... 5
2. A bankrendszer reformja .................................................................................................... 7
3. A bankintézmények összetétele ......................................................................................... 10
4. A vietnámi hitelpiac ........................................................................................................... 14
4.1 A piaci lehetőségek ......................................................................................................... 15
4.2 Főbb kliensek, szolgáltatások és termékek ..................................................................... 15
4.3 Kockázatok a piacon (megoldandó problémák) ............................................................. 16
4.3.1 A piac igazságtalan felosztása.................................................................................. 16
4.3.2 A fejletlen hitelezési rendszer .................................................................................. 16
4.3.3 Adathiányosságok, korlátozott hozzáférés ............................................................... 17
4.3.4 Nem teljesítő hitelek (NPL) ..................................................................................... 17
5. A kormány intézkedései a NPL problémára .................................................................... 21
5.1 A Társadalmi- Gazdasági Fejlesztési Terv ..................................................................... 22
5.2 Vietnámi Eszközkezelő Vállalat ..................................................................................... 25
5.3 A külföldi korlátok fellazítása a hazai bankoknál .......................................................... 27
6. Külföldi megoldások az NPL problémára ....................................................................... 29
7. Összegzés ............................................................................................................................. 31
Irodalomjegyzék: .................................................................................................................... 33
Ábrajegyzék ............................................................................................................................ 40
Táblázatok jegyzéke ............................................................................................................... 40

2

Előszó
Úgy gondolom, hogy Vietnám pénzügyi helyzete több szempontból is érdekes lehet.
Ebből az országból származom, ezért áll közel hozzám, sokat jelent nekem és szeretnék minél
jobban

tájékozott

lenni

a

témában.

Írásommal

igyekszem

bemutatni

Önöknek.

Vietnám nem tartozik a mai értelemben vett fejlett országok közé. Fejlődő ország, de az
elmúlt évtizedekben a színvonala jelentősen nőtt. Ennek ellenére a pénzügyi világban jelentős
problémák, eltérések vannak nyugathoz képest.
Lehetőséget kellene teremteni arra, hogy a világ nyisson Vietnám felé, és viszont. Vietnam a
múltban nagyon zárkózott volt. Ugyan javult a helyzet és gazdasága érdekében üzletel már
más országgal is, de még mindig félti vállalatait, hogy esetleg külföldi tulajdonosok kezébe
kerül vagy nagy multinacionális cégek csődbe viszik azokat. A szigorú tulajdoni hányadok
miatt a külföldi befektetők, inkább más ország felé néznek.
A fejletlen bankrendszer miatt a lakosság szkeptikus. A bankok tőkehiányának ez az egyik fő
oka. A lakosság felé fel kellene vetni a fontosabb kérdéseket, megvitatni azokat. Ugyanis úgy
érzem, nagy hiba rejlik abban is, hogy az emberek nem elég tájékozottak, nem bíznak a
bankokban, féltik a pénzüket. Emiatt a pénzügyek intézése és a nagy üzletek is baráti, családi
kapcsolatokon múlnak. Egy olyan igazságos rendszert kell kialakítani, amely bárki számára
elérhető és segítséget tud nyújtani a bank kínálata.
Legnagyobb nehézséget a hitelek kérdései okozzák. A legnagyobb különbség ugyanis a fejlett
bankrendszer és Vietnám bankjai közt ebben rejlik. A fejletlen hitelelbírálási rendszernek
köszönhetően Vietnámban a nem teljesítő hitelek rátája magas. Ez az egyik nagy gátja az
ország gazdasági fejlődésének. Ezért is választottam ezt a témát, hogy tájékozottabbak legyek
e téren, hogy hol is tart az országom ennek a problémának a megoldásában és milyen
megoldások jöhetnek szóba még azokon kívül, amiket eddig megtettek.
Szakdolgozatomban bemutatom Vietnám 1986 utáni bankrendszerét, mivel
ekkoriban alakult ki a nem teljesítő hitelek problémája. Felvázolom, hogy milyen kormányzati
döntések sorozata miatt alakult ki a jelenlegi helyzet. Ezután röviden szemléltetem a
bankrendszer reformját, mellyel megtették az első lépést a nyitott gazdaság felé. Aztán
bemutatásra kerül a banki intézmények eloszlása és vietnámi hitelpiaca, hogy tisztább képet
kapjon az olvasó Vietnám jelenlegi bankszektoráról. Továbbá feltárom, az intézmények
3

gyengeségeit, amely miatt az ország gazdasága stagnál és folyton likviditási problémákkal
küzd. A folytatásban bemutatom, hogy a kormány milyen lépéseket tett annak érdekében,
hogy a helyzet javuljon. Dolgozatom végén pedig új módszerek után kutatok, hogy milyen
megoldási lehetőségek jöhetnek szóba a nem teljesítő hitelek problémájára, amit az országom
még nem próbált ki.
Véleményem szerint, ez azért érdekes kérdés, mert itt Magyarországon az emberek nem
tájékozottak ebben a témában. Sokan lehetnek kíváncsiak arra, hogy egy fejlődő országban, a
mai világban milyen megoldandó problémák merülnek fel ezen a területen. Továbbá
Magyarországon is aktuális lehet a téma, mivel az itteni nem teljesítő hitelek aránya duplája
az eurózónáénak.

4

1. Bevezetés
Vietnám egy fejlődő ország, ahol az elmúlt 28 évben lezajlott egy társadalmigazdasági reform, a „Doi Moi” (1986), ami segítette felemelkedését (Ngo, 2012). Vietnám
tervgazdálkodásból piacgazdálkodásba való átváltása pozitív hatással volt minden üzleti
ágazatra így ebből a bankszektor sem marad ki, annak ellenére sem, hogy a finanszírozási
reform valamivel később következett be. A reform egyik fő hatása abban mutatkozott meg,
hogy Vietnám bankrendszere egyszintűből kétszintű rendszerbe váltott, mely segítette a
szektor szereplőit hatékonyan és igazságosan versengeni egymással (EIAS, 2011). A reformot
követően sok új bank alakult, már külföldi bankok is beléphettek az országba és egyre több
szolgáltatást tudtak nyújtani a fogyasztók számára. További pozitív hatása az volt, hogy a
szigorú szabályzásokat enyhítették, így szabadabban dönthettek a tevékenységekről és így a
lakosság egyre jobban megbízott ezekben az intézményekben. A kedvező feltételek okán az
elmúlt időszakban megnőtt a betétek összege.
Ugyanekkor negatív hatások is érték a szektort. 1997-ben, az Ázsiai Krízis utóhatásaként
következett be Vietnám nem-teljesítő hitelek problémája. A hitelek nagy része az állami
tulajdonú vállalatoktól származik, amelyek nem tudták visszafizetni a kötelezettségeiket a
kereskedelmi bankoknak. Ez leginkább a fejletlen hitelezési rendszernek, illetve a
kapcsolatokon alapuló hitelelbírálásnak köszönhető. A nemzetközi sztenderdek szerint, a nem
teljesítő hitelek 15-20%-ka az ebben az időszakban állami tulajdonú szektorban található
(Luy 2010).
A 2008-as gazdasági válság csak tovább rontott a helyzeten. Mint ahogy a világ többi részén
is, sok cég csődbe ment, sok kis magán banknak kellett likvidálnia vagy esetleg M&A
ügyletekbe kezdenie.

5

Az egyre romló helyzet miatt, a SBV segítséget kért a Nemzeti Valuta Alaptól (International
Monetary Fund - IMF) és a Világ Banktól (World Bank), hogy végezzék el az ország
pénzügyi szektorértékelő programját (a Financial Sector Assessment Program - FSAP), hogy
javaslatokat tegyenek annak átalakítására. A FSAP jelentésben számos szektorbeli
gyengeséget tárt fel és tett javaslatokat annak megoldására (World Bank 2014). Ennek
hatására a kormány a külföldi megoldások mintájára 3 fő ponton keresztül próbálja megoldani
majd a problémát.
1. Társadalmi- Gazdasági Fejlesztési Terv (Socio-Economic Development Plan - SEDP)
kidolgozása
2. Vietnámi Eszközkezelő Vállalat (Vietnam Asset Management Company - VAMC)
létrehozása
3. A külföldi korlátok fellazítása a hazai bankoknál

6

2. A bankrendszer reformja
1986 előtt, a szocialista rendszerben csak a Vietnámi Állami Bank (angolul: State Bank Of
Vietnam: továbbiakban: SBV) létezett, ami igazából csak az ország monetáris politikáját
szolgálta, igazi függetlenséggel nem rendelkezett. A kis- és középvállalkozásokkal és a
lakossággal nemigen foglalkozott. Fő feladata az állam által meghatározott, kiutalt
pénzösszegek kifizetése volt az állami vállalatok felé. Ezek általában vissza nem térítendő
összegek voltak és ha mégis hiteleket nyújtottak, azok törlesztése gyakran csúszott, többször
el is maradt, ezért a központi bank folyton likviditási gondokkal küszködött (Pap, 2003).
Feltételezhetjük, hogy már ekkoriban kezdett kialakulni az NPL problémája, de mivel
gyakorlatilag ez mind állami tulajdonban volt, ezért mondhatjuk, hogy állam az államnak
tartozott és így ez nem adott nagy aggodalomra okot.
Mindennek értelemszerűen az lett a következménye, hogy a vállalatok és magánszemélyek
inkább

maguknál

tartották

pénzüket,

félve

attól,

hogy

ha

elhelyeznék

bevételeiket/megtakarításukat, akkor, amikor szükségük lenne az összegre a bank
fizetésképtelen lenne. Tovább nehezítette a bank helyzetét, hogy a lakosság az elmúlt időszak
kiszámíthatatlan pénzügyi helyzete miatt se merte letétbe helyezni a pénzét. A felhalmozódott
problémákat a bank tömeges pénznyomtatással oldotta meg. Ennek hatására 1986-ban
nagymértékű infláció következett be. Vietnám akkoriban szenvedte el legnagyobb mértékű
inflációját, amely elérte a 453.538%-ot (1. ábra)

1. ábra: Az infláció Vietnamban (1980-tól napjainkig)
(Forrás: Eugeniaoh, 2011)
7

Az infláció lehet pozitív és negatív hatással az NPL rátára. Pozitív hatása, amikor a
hitelfelvevő hazai valutában, fix kamattal veszi fel a kölcsönt, ebben az esetben reálértéken
kevesebbet kell visszafizetnie, mint amikor a szerződést megkötötték. Negatív hatása (és
általában ez szokott érvényesülni), amikor a kereskedelmi bankok a szerződésben a központi
bank alapkamatát veszik és ahhoz hozzáadják a saját kamatukat. Ezáltal azoknak a
hitelvevőknek, akiknek bevételei nem tartanak lépést az inflációval, több tartozásuk lesz.
Ugyanilyen elven műkődnek a deviza alapú hitelek is.
A romló gazdasági helyzet hatására döntött az ország egy új, piac központú gazdasági
reformról, ami a „Doi Moi” elnevezést kapta. Ez az indulást követő 2 évben mérsékelte az
inflációt. A „Doi Moi” egyik eleme a vietnámi bankrendszer átalakítatása volt. Mivel a SBV
egyedül kevésnek bizonyult a reformok végrehajtásához, ezért a kormány úgy döntött, hogy
levesz némi terhet a bankról és az SBV által felügyelt kereskedelmi bankokat alapít. Ezzel
kialakult a kétszintű bankrendszer Vietnámban, melynek élén az SBV állt, alatta pedig a
kereskedelmi bankok álltak.
1988-ban négy kereskedelmi bankot hoztak létre, melyek először kisebb feladatokat vettek át
az SBV-től, mint például kölcsönzési funkciókat, kisebb átutalásokat a magánszektor felé.
Azonban ezek a bankok épp úgy szeparálták a piacot, mint eddig. Az új bankok csak az állami
tulajdonban lévő vállalatoknak nyújtottak kedvező feltételeket. Az állami vállalatoknak
például mindössze 1.5-2.6 % -os kamatot kellett fizetniük a hitelekért, ezzel szemben a
magáncégeknek minimálisan 4.5 % -os havi kamattal tudtak hitelt felajánlani. Ilyen feltételek
mellett a magánvállalkozások nem vették igénybe az új bankok szolgáltatásait. Akkoriban a
bankok 90 %-ban az állami- és vegyes tulajdonú vállalatokkal üzleteltek. Így a piac
feltőkésítése nem sikerült (Pap, 2003).
A kormány újabb lépésre szánta el magát, hogy megnöveljék a befektetések és a lakossági
betétek mértékét. 1989-ben engedélyezték a hitelszövetkezetek alapítását és a betétek
kamatainak infláció fölé emelését. Ebben az évben a betétek és befektetések összege majdnem
elérte a 400 millió dollárt. Ezzel sikerült elérni, hogy a magas kamat által csökkent az
infláció, sőt, volt olyan hónap, amikor még defláció is előfordult. Az új törvények azonban
még nem szabályozták a hitelszövetkezetek tevékenységét, nem volt betéteseket védő törvény
és nem volt betétbiztosító társaság sem. A kiélezett verseny következtében rengeteg
szövetkezet tönkrement. A lakosság, látván a szövetkezetek összeomlását, megrohamozta a
8

fennmaradó szövetkezeteket, hogy kivehesse a pénzét. A legtöbb cég nem rendelkezett kellő
likviditással, így vissza kellett vonnia az aktív hiteleit, hogy kifizethesse a betéteseit. A lépés
körülbelül 2000 magáncég csődbe jutását eredményezte. A szövetkezeti rendszer összeomlása
bizalmi válságot okozott a bankokkal és a kormánnyal szemben. (Pap, 2003).
A másik hatás, amit a 2. ábrán láthatunk, az, hogy 1989-ben a vietnámi pénznem a „Dong”
(VND) elértéktelenedett. 1988 decemberében az áltagos árfolyam a dollárhoz viszonyítva 1
USD 667.2 VND volt, azonban 1989 januárjára ez az árfolyam több mint a hétszeresére nőtt,
számszerűleg 4575.203493 USD/VND -ra.

2. ábra: USD/VND (Vietnamese Dong) árfolyama
Forrás: Fxtop (2014)

9

3. A bankintézmények összetétele
A reform jótékony hatással volt a piacra, ahogy az 1. táblázat is mutatja. 1993-ben, a
reformot követően a magán kereskedelmi bankok száma hirtelen felugrott 41-re. Ezzel nem
csak versenyhelyzetet teremtett, amely számtalan előnyhöz vezet fogyasztói oldalon, hanem a
piac rekapitalizációját is elősegítette. A kilencvenes években több új bank is alakult és a
reformok lehetővé tették a külföldi bankok megjelenését is Vietnámban. Kevesebb, mint 20
év alatt 45 külföldi bank vagy azok leányvállalatai telepedtek le Vietnámba. A külföldi
bankok legfőbbképp azzal járulnak hozzá Vietnám gazdaságához, hogy fejlettebb
technológiájukkal, hitelbírálati rendszerükkel, monitoring rendszerükkel, menedzsmentjükkel
jobb döntéseket tudnak hozni, mely előnyős mind az államnak, mind a fogyasztónak és a
hitelintézetnek.

Állami tulajdon
lévő bankok

1991

1993

1995

1997

1999

2001

2003

2005

2007

2009

2011

4

4

4

5

5

5

5

5

5

5

7

4

41

48

51

48

39

37

37

34

37

35

1

3

4

4

4

4

4

5

5

5

4

0

8

18

24

24

26

27

31

41

45

48

9

56

74

84

81

74

73

78

85

92

94

Magán
Kereskedelmi
bankok
Vegyes tulajdonú
bankok
Külföldi bankok
és fióktelepeik
Összesen

1. táblázat: Vietnám Banki struktúrája 1991-2009
Forrás: Ngo (2012) és Kalra (2012)
A 2014-es adatokra vonatkozólag nincs pontos statisztika, mivel Vietnám jelenleg Társadalmi
- Gazdasági Fejlesztési Terv alatt áll, így a bankok folyamatos átstrukturálásokon,
felvásárlásokon és fúziókon mennek keresztül. Ahogy az előző részben már említésre került, a
reform óta Vietnámban kétszintű bankrendszer működik. Az első szinten, vagyis a rendszer
legtetején a legtöbb országhoz hasonlóan, az SBV áll, mint központi, szabályzó és felügyelő
bank. Fő feladatai: a valuta és pénztömeg kezelése, monetáris politikai tanácsadás a kormány
10

számára, törvényjavaslatok előkészítése és az állami tulajdonú kereskedelmi bankok
igazgatása, valamint felügyelete prudenciális szempontból, annak érdekében, hogy biztosítsák
a bankrendszer stabilitását (Vietnam Online, 2011).
A második szinten a kereskedelmi bankok találhatóak. Vietnámban a bankok 4 részre
osztatók:
•

Állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankok (State-owned commercial banks, a
továbbiakban: SOCBs)

•

Magántulajdonú kereskedelmi bankok (Joint-stock commercial banks, a továbbiakban:
JSCBs)

•

Vegyes tulajdonú bankok (joint-venture banks, a továbbiakban: JVBs)

•

Külföldi bankok és fióktelepeik

Az SOCBs-ból csak négy nagy és egy kis bank létezik az országban, de ahogy a 3. ábra is
mutatja 2001-ben majdnem 80%-kos részesedéssel uralták a piacot. Az évek elteltével az
állam - mivel belátta a versenyhelyzet gazdaságra való pozitív hatását - könnyített a
szabályzásokon, mint például alapítási követelmények, tulajdonjogok, állami részesedések.
A JSCBs a pénzügyi szektor liberalizációja után jelentek meg. Jelenleg majdnem 40 ilyen
bank található Vietnámban. Ezek közül a legnagyobbak: az Agribank, a BIDV, a Vietin Bank,
a Vietcom Bank és a Techcombank (amely Vietnám legjobb bankja 2010-ben az Euromoney
Magazin szerint) (Vietnam Online, 2011).
A külföldi bankok jelenleg a piac körülbelül 13 %-os részesedését élvezhetnek, de a 2010-es
WTO egyezmény óta - miszerint a külföldi bankok beléphetnek az országba anélkül, hogy
részesedést kelljen kiadniuk - a külföldi bankok száma egyre csak nő (Business in Asia,
2011). Jelenleg 5 teljes mértékben külföldi és 42 külföldi bank fióktelepe van Vietnámban. A
legnépszerűbbek ezek közül a HSBC, ANZ és a Citibank.

11

3. ábra: A banki hitelek eloszlása a piacban
Forrás: (ADB, 2014)
Az elmúlt időszakban nem csak az intézmények számában történt jelentős növekedés, hanem
a gazdaságra való hatásuk is egyre jobban növekedett, a hitelek összege nőtt, mivel
kedvezőbb feltételeket tudtak biztosítani a lakosság számára és a bankok szolgáltatásai is
bővültek.
A 2. táblázatban további jelentős fejlődést láthatunk, mint például a gazdaság likviditása,
illetve pénztömege a GDP-hez képest minden évben nő, jelezvén, hogy Vietnám jelentős
fejlődő gazdasági szakaszban van. A reform hatására nagy tőkemennyiség áramolt keresztül a
bankszektoron 1990-ben, amikor a piac likviditása 53 %-kal nőtt. 2000-ben, szakértők
véleménye szerint, látván a gazdasági fellendülést az országra már új ázsiai tigrisként lehet
tekinteni.
A 2008-as gazdasági válság miatt azonban, mint a világ többi országában is, a mutatók
lelassultak, viszont folyamatos talpra állás tapasztalható az elmúlt években, mint például
2009-ben, amikor a tőkeáramlás az országban körülbelül 1.8 trillió VND volt, ami majdnem
30%- több, mint 2008-ban (SBV, 2009).

12

2. táblázat: Fontos mutatók a vietnámi bankrendszerben 1990 - 2010
Forrás: (Ngo, 2012)

13

4. A vietnámi hitelpiac
A vietnámi hitelpiac a pénzügyi és banki szektorral együtt a reformok után jelentős
változásokon ment keresztül. Például az állami tulajdonban lévő bankokat csak eszközként
használta a kormány, hogy szabályozhassa a gazdaságot és kölcsönöket csak állami
vállatoknak nyújtottak. Mostanra már jóval több kereskedelmi céllal rendelkeznek és a
magánszektorért való harcba is jobban belefolytak.
2010-ben az SBV bejelentette a 12/2010/TT-NHNN típusú Körlevelet, melynek az volt a
lényege, hogy feloldjon kamatokkal kapcsolatos egyes szigorú szabályokat a közép és hosszú
távú hitelekre (az alapkamat 150%-ig)(SBV, 2010). Ez azt jelentette, hogy a kereskedelmi
bankok maguk szabhatták meg a kamatrátájukat. 1996 óta a hitelpiac Vietnámban sokkal
nagyobb lett a GDP-hez képest mind abszolút, mind relatív értelemben

4. ábra: A hitelek a GDP-hez képest (%)
Forrás: (FRED 2011)
Ahhoz, hogy jobban megértsük Vietnám hitel helyzetét, a következő pontokat kell
tanulmányoznunk (Luy, 2010):
•

Piaci lehetőségeket

•

Főbb klienseket, szolgáltatásokat és termékeket

•

Kockázatokat a piacon
14

4.1 A piaci lehetőségek
Jelenleg az ország teljes népességének körülbelül 10%-a veszi igénybe a bankok
szolgáltatásait, annak ellenére, hogy ilyen gyors ütemű fejlődéssel és piaccal ez a mutató akár
a duplája is lehetne (Luy, 2010).
Feltevésem szerint a következő, okokkal magyarázható ez a tény:


Először is a bankoknak még mindig fejletlen az infrastruktúrája és az értékesítési
csatornája az országban. A legtöbb magán- és külföldi bank csak a városi térségekre
koncentrál. Vidéken rengeteg ember él még földművelésből. A környezet technológiai
feltételei még nem adottak ahhoz, hogy ezeken a területeken is terjeszkedhessenek a
bankok.



Másodszor, a bankok a 2008-as gazdasági válság után túlságosan óvatosak és
vonakodnak attól, hogy magánszemélyeknek vagy kisvállalkozásoknak adjanak
kölcsön.



Harmadszor,

az

emberek

többsége

még

mindig

jobban

ragaszkodik

a

hagyományokhoz és szereti, ha baráti vagy családi úton jut pénzhez. Ezek egyelőre
sokkal könnyebb, gyorsabb és kényelmesebb utak. Egyes esetekben a bankok olyan
szigorú feltételeket szabnak, hogy az ügyfélnek nincs más választása, mint hogy más
forrásokhoz forduljon.

4.2 Főbb kliensek, szolgáltatások és termékek
A szegmentáció minden üzletágban létfontosságú, mert segít felismerni a fogyasztó
szükségleteit és így hatékonyabban tudja kielégíteni azokat. A bankok 3 szegmensre osztják
fel a piacot:
1) nagy szervezetek és cégek
2) kis- és középvállalkozások
3) egyéni ügyfelek.
További csoportosítás lehet még az SOCBs számára, hogy a vállalat magán kézben van-e
vagy állam által működtetett, esetleg a külföldi bankok szempontja lehet, hogy külföldi vagy
hazai a cég.
15

Alapvetően a nagyvállalkozások és a kis- és középvállalkozások ugyanazt a terméket
kaphatják a bankoktól: hitelek, ingatlan hitelek és projektfinanszírozás. A pénzügyi hitelezés
még nem olyan fejlett, mint Ázsia többi országban, de ezen a téren is fejlődés tapasztalható az
elmúlt években. (Luy, 2010.)
Az ingatlannal kapcsolatos hiteleket szigorúan korlátozzák a bankok, mivel Vietnám
ingatlanpiaca nagyon instabil. Az ingatlan buborék 2008-as és a 2009-es befagyott állapota
nagy lecke volt a bankok számára, amelyek akkoriban lakáshitelre vagy ingatlannal
kapcsolatos hitelekre szerződtek. A projektfinanszírozás keretében igazából csak nagy bankok
támogattak nagy cégeket, mivel nekik elegendő tőkéjük volt a visszafizetésre.

4.3 Kockázatok a piacon (megoldandó problémák)
Vietnám hitelpiaca kockázatosnak tudható be és sok veszélyt jelent a hitelintézetek
számára. A legfőbb probléma a piac igazságtalan felosztása, a fejletlen hitelezési rendszer, a
hitelezési adatok hiánya és a nem teljesítő hitelek. (Luy, 2010)
4.3.1 A piac igazságtalan felosztása

A bankszektorban még mindig vannak megkülönböztetések azon a téren, hogy milyen
cégekkel üzletelnek a bankok. Az SOCBs általában a nagy és állami tulajdonú szektorral
foglalkoznak. A JSCBs kis- és középvállalkozásokat és egyéni ügyfeleket szolgálnak ki
inkább, mert a tőke hiánya miatt nem tudnak bejutni a nagy hitelezési piacra. A külföldi
bankok másfelől általában a multinacionális cégek és külföldi vállalatok bizalmát élvezhetik
Vietnámban. Ez a divízió kétség kívül jó hatással van a piaci versenyre.
4.3.2 A fejletlen hitelezési rendszer

Sajnálatos módon Vietnámban az üzletek kapcsolati-, ismeretségi alapon zajlanak, és a
bankszektorban sincs ez másképp. A hitelezési döntéseket még mindig nagyrészt a
kapcsolatok befolyásolják, minthogy inkább ezeket a döntéseket a felvevő pénzügyi
helyzetére alapoznák. Esetenként a profit nagysága miatt a bankok nem megfelelően értékelik
az ügyfél hitelességét. Továbbá az is rontja a helyzetet, hogy mivel az állam tulajdonosa több
kereskedelmi banknak, ezért kölcsönt adni állami vállalatoknak a kockázat minimális
felmérésével és könnyű feltételekkel lehet. Ezek mind arra utalnak, hogy Vietnámban a
hitelezési rendszer még fejletlen és hosszú út áll a bankok előtt, hogy elérjék a fejlett országok
szintjét.
16

4.3.3 Adathiányosságok, korlátozott hozzáférés

Vietnámban egyetlen intézmény szakosodott adatok begyűjtésére, ami a SBV alatt áll, ez
pedig a Hitel Információs Központ (CIC). Ez az iroda azonban csak a nagy hitelezők adatait
gyűjti össze. A bankok nem adhatnak ki adatokat az ügyfeleikről e téren, mert az már a magán
cégadatok titkosítását sértené az országban. Szinte lehetetlen naprakész és pontos
információkat kapni a magán ügyfelekről vagy kisebb vállalkozásokról. Professzionális
hitelminősítő intézetek pedig még nem terjedtek el Vietnámban. (FIRST, 2008.)
4.3.4 Nem teljesítő hitelek (NPL)

Szakdolgozatomban erre a problémára szeretnék kitérni legfőbbképp, mivel Vietnám
gazdasági fejlődésének egyik legnagyobb korlátja ez.
A nem teljesítő hitelek azok a hitelek, amelyek már a lejárt kamatokat és a törlesztő
részleteket a bankok nem képesek behajtani az ügyfélen. A legtöbb esetben „rossz hitelbírálati
döntések” vagy „banki és pénzügyi válság” következménye. A bankok ebben az esetben
összegyűjtik a biztosítékokat, amelyek a szerződés megkötésekor szerepeltek.
A NPL arányának emelkedése negatív hatással van a gazdaságra. Amikor az érték növekszik,
a bankok nem csak szigorúbb feltételeket szabnak ki a hitelfelvevőkre és ez által kevesebb
hitelt hajlandóak kiadni, hanem kénytelenek a fennmaradt forrásaikat diverzifikálni és
általában leépítésekkel teszik ezt. Ennek eredményeképpen a bankok képtelenek lesznek arra,
hogy belefektethessenek ígéretes területekbe, amelyeknek esetleg nagy a megtérülési rátájuk.
Az NPL növekedésével hitel és likviditási válság alakulhat ki. Alacsony likviditású piacoknál
a gazdaság stagnál, az emberek kevesebb pénzügyi kockázatot vállalnak, és vásárló erejük
csökken. (PSA, 2009)
A nem teljesítő hitelek az 1997-es Ázsiai Krízis utóhatásaként következtek be. A legfőbb
arány az állami tulajdonú vállalatoktól származik, akik nem tudták visszafizetni a
kötelezettségeiket a kereskedelmi bankoknak. Ez leginkább az imént említett fejletlen
hitelezési rendszernek, illetve a kapcsolatokon alapuló hitelelbírálásnak köszönhető. A
nemzetközi sztenderdek szerint, a nem teljesítő hitelek 15-20%-a az ebben az időszakban
állami tulajdonú szektorban található (Luy 2010). Szerencsére a külföldi és a JSCBs-nak jobb
hitelelbírálási rendszerük van, mellyel javítják az NPL mutatót.
17

A JSCBs szerepe erősödött az elmúlt évek során, de nem tudják még felülmúlni a SOCBs. A
SOCBs dominanciája a piaci részesdésből csökkent, a 3. ábrán látható, hogy 2007-ben már
csak kicsivel több, mint 50%-ot birtokolnak a piacból, míg az előző években 60-80 % volt ez
az arány. Ugyan a helyzet javult, de ez az arány még mindig magas és ezek a szervezetek
továbbra is a kijelölt, főleg állami kézben lévő cégeknek nyújtanak támogatást.
Ezek a hitelek sajnos gyakran olyan cégekhez kerülnek, amelyeknek nem magas a megtérülési
rátájuk, miközben elveszik a pénzt és a lehetőséget a magánszektortól, akik már tudnának
olyan projektekbe belefektetni pénzt, mely mindkét félnek és a gazdaságnak is jövedelmező
lenne.
Könnyű feltételek, minimális közzétételi követelmények és gyenge felügyelet jellemzi e téren
a Vietnámi Fejlesztési Bankot és a Vietnám Állami Tőkebefektetési Társaságát (State Capital
Investment Corporation SCIC). Ezeket a lehetőségeket kihasználva az állami cégek inkább itt
vesznek fel hiteleket, minthogy más csatornákhoz forduljanak. Ennek következménye az lett,
hogy a 2008-as globális pénzügyi válság során az NPL ráta gyorsan megnőtt, majd ezt követte
a hitelválság 2011-ben és egy nagy csökkenés az ingatlanárakban, ami nagyjából a 20092010-es csúcsértékek 60%-át tette ki. Ilyenkor a gazdaság stagnált és a nagy tőkeáttételes
állami cégek sem tudtak már kiemelkedő teljesítményt mutatni. Ezekben az években az NPL
53%-a az állami vállatoktól származott. Összességében az NPL negatív hatással volt az elmúlt
évek bankhiteleire mennyiség szempontjából. (ADB, 2014.)
2012-ben a hitelállomány-növekedés 8.9%-os volt, ami az elmúlt évek legalacsonyabb értéke
és bőven lemaradt a központi bank 14-16%-os céljától. (Reuters, 2012.)
Annak ellenére, hogy 2013-ben sikerült ezt az értéket 12,5%-ra fellendíteni, a hitelállománynövekedés még mindig korlátozott az NPL bizonytalansága, a lassú banki reformok és az
alacsony kereslet által.
Az egyre emelkedő kamatráták hatalmas terhet jelentenek a kis- és mikro vállalkozásoknak.
(World Bank, 2013). Ez is egy ok a sok közül, amiért a NPL az elmúlt években folyamatosan
nőtt (5. ábra). 2012 elején az SBV bejelentette, hogy az összes NPL 2011-ben 3,8 milliárd
dollár volt. Ez egyenlő egy 70%-kos emelkedéssel, ami 2010 végén történt és ez a szám
megegyezik a hitelek 3-4%-kával. Habár ez a ráta nem olyan magas az eurózóna országaihoz
képest, ami 7% körülire becsülhető. (Ernst & Young, 2013.)

18

Azonban a valóság az, hogy nehéz meghatározni pontosan azoknak a hiteleknek a nagyságát,
amelyeket nem fizetnek vissza a cégek. Ennek pedig az az oka, hogy a NPL több dologtól is
függ, amelyek folyamatosan változnak.

Ilyen például a VND

valuta folytonos

elértéktelenedése, az inflációs ráták emelkedése, az alapkamatok pedig fel-le mozognak.
Tekintettel arra, hogy a Vietnámi számviteli sztenderdeknek megfelelően minősítik ezeket a
hiteleket, a Nemzetközi Számviteli Sztenderdekkel, valószínű, hogy ez a ráta 2 vagy 3szorosa a hivatalos becsült értéknek. (Daisaku, 2012.)

5. ábra: nem teljesítő hitelek aránya Vietnámban
Forrás: Kalra (2012)
2013-ban, míg a legtöbb szakértő úgy véli, hogy a problémás hitelek szintje az országban még
mindig magas, a SBV és a kereskedelmi bankok riportjai alacsonyabb értéket közölnek.
A Fitch Ratings becslése szerint az egész rendszerre kiterjedő NPL 3-4-szer nagyobb, mint az
a 4,9% amiről beszámoltak a bankok 2012 szeptemberében (Vietnam News, 2013).
Hasonlóképpen a Moody’s Investor Service 2014-es februári jelentésében a bankszektorban
legalább 15%-kos ez az érték. (Focus Asean, 2014)

19

Ezek a számok meghaladják a hivatalos, 2014 februárjában, SBV által becsült értéket, ami
3.9% vagy 122 billió VND (körülbelül 5.7 milliárd USD). Ez az érték 9.7%-ra (308 billió
VND) szökne, ha belevesszük az átstrukturált hiteleket. Ezek a különbségek több dologra
engednek következtetni (ADB, 2014.):


A 780-as Határozat, amelyet 2012 áprilisában adtak ki, lehetővé teszi, hogy az
átütemezett hiteleket továbbra is teljesítő hitelek közé lehessen besorolni, torzít az
adatokon (SBV, 2012)



a rendszertelen jelentések a hitelközpont felé



a felügyeleti szervek által kihirdetett jelentési szabályoknak nem megfelelő riportok



eltérő hitelbesorolás a Vietnámi Számviteli Sztenderdek (Vietnám Accounting
Standards) és a Nemzetközi Sztenderdek közt.

20

5. A kormány intézkedései a NPL problémára
A közelmúltban a SBV számos új szabályozást vezetett be, mely lehetővé tette a
hatékonyabb hitelkockázat-kezelést. Ilyen például a 493-as döntés 2005-ben ami, azt mondja
ki, hogy minden pénzügyi intézmény vezesse be a nemzetközi hitel elbírálási sztenderdeket.
(SBV, 2005.). 2000-ben a kormány elkezdte engedélyezni, hogy a kereskedelmi bankok
létrehozhassanak Vagyonkezelő Társaságokat, hogy enyhítsék a behajthatatlan követeléseket.
A kormány célja, hogy 2020-ra az elérje a közepes jövedelmű ország státuszt, legalább
átlagosan 3000$ egy főre jutó jövedelmet, jelentős javulást érjen el munkanélküliségben és a
szegénység csökkentésében. Ezeket a célokat szem előtt tartva elindított egy Társadalmigazdasági Fejlődés programot (Socio-Economic Development Plan (SEDP)), ami a tervek
szerint 2020-ig fog tartani és amely majd átalakítja az országot egy modern, produktív és
versenyképes gazdasággá. Ahhoz, hogy ezt megtegyék, az országnak át kell alakítania a
pénzügyi szektorát, hogy megvalósítsák az ezeket a hosszú távú reformokat. Kezdve azzal,
hogy hatékonyabban és eredményesebben fektetik be a nemzeti megtakarításokat
jövedelmező projektekbe/programokba.(ADB, 2014.) 2012-ben a GDP 30.7% -át költötték
erre. Ez különösen fontos, mivel egyre nehezebb fenntartani a növekedési szintet ebben az
időszakban. 2004 és 2007 között a növekedési ráta meghaladta a 7%-kot, de a gazdasági
válság alatt ez a növekedés a 6% alá süllyedt évenként 2008 és 2013 között. (Trading
Economics, 2014)
Az elmúlt években viszont jelentős javulást történt azon a téren, hogy az NPL mutatók közötti
különbségek kisebbek legyenek. 2013 januárjában a SBV kiadta a 2. számú Körlevelet
(Circular No.02/2013/TT-NHNN), melynek az a lényege, hogy javítsák a hitelbesorolást és
több céltartalékot képezzenek. Megkövetelte a bankoktól, hogy olyan kalkulációs
módszereket használjanak, mint amik a nemzetközi gyakorlatokban jól beváltak (SBV, 2013).
Habár ez a Körlevél 2013 júniusában lépett hatályba, a végrehajtása majdnem egy évet késett
a kereskedelmi bankok készenléti hiánya miatt. A pozitív változások folytán ezeket a pontokat
tovább bővítették és kiadtak egy újabb 9-es számú Körlevelet (Circular No.09/2014/TTNHNN), amely 2014 márciusában lépett hatályba. A körlevél szerint a bankoknak majd
szigorúbban kell kezelniük a tartozásokat. (SBV, 2014.)

21

Mivel a bankrendszer központi szerepet játszik Vietnám gazdaságában, fontos, hogy az NPL
rátát alacsonyabb szintre hozzák. Ebben nagy segítségre lehetnek a külföldi befektetések,
melyek segítenék a szektor feltőkésítését. Az ilyen befektetések nem csak a tőkehiányt
pótolnák, hanem fejlettebb vállalatirányítási rendszer is kialakulna a külföldi szaktudással és
nem utolsó sorban modernebb technológiákat is behoznának az országba. Bár a külföldi
befektetések száma a hazai bankokban nőtt és az eddigi zárkózottság külföld felé kissé lazult,
az érdeklődés a stratégiai befektetőktől még mindig alacsony, főleg a tulajdonjogok
korlátozása miatt.
A sikeres NPL ráta redukáláshoz elengedhetetlen a Csődtörvény szigorítása a bankok
irányába, az eszközök biztonságos, átlátható tranzakciója és egy hatékony mechanizmus
kialakítása, hogy hogyan árazzuk be ezeket az adósságokat. Az alternatív megoldásokat
azonban fejleszteni is kell folyamatosan, mint például a bankok feltőkésítése további állami
tulajdonú cégek reformjai, különösen mert a Vietnámi Eszközkezelő Vállalat nem vesz át
fedezetlen hiteleket.

5.1 A Társadalmi- Gazdasági Fejlesztési Terv
Az egyre romló helyzet miatt, a SBV segítséget kért a Nemzeti Valuta Alaptól és a
Világ Banktól, hogy végezzék el az ország pénzügyi szektorértékelő programját (a Financial
Sector Assessment Program (FSAP)), hogy javaslatokat tegyenek annak átalakítására. A
FSAP jelentésben számos szektorbeli gyengeséget tárt fel és tett javaslatokat annak
megoldására (World Bank, 2014).
Ennek következtében alakult ki a kormány által kiadott Társadalmi- Gazdasági Fejlesztési
Terv (Socio-Economic Development Plan (SEDP)), hogy elérje a hosszú távú célokat,
amelyeket kitűzött. A pénzügyi stratégiát 2020-ra tervezik megvalósítani, amely 2012
áprilisában lépett hatályba. A stratégia ugyan számos területi fejlesztéshez is kapcsolódik,
mint például humánerőforrás fejlesztés, adó reformok, állami beruházási reformok, az állami
kézben lévő vállatok átstrukturálása. Számunkra ebben a témában a bankszektor újraalakítása
a fontos. (Chinhphu, 2012.)
A hitelintézetek átstrukturálását 2015-ig kívánják majd befejezni, amit 2012 márciusában
jóváhagytak. A hangsúlya a vietnámi bankok pénzügyi stabilitásának helyreállításán és a
működési-, szervezeti- és vezetői szekció hatékonyabbá tételén van.
22

Az ütemterv célja, hogy tovább erősítse az SOCBs vezető szerepét az országban, a
legnagyobb intézetek felvegyék a nemzetközi sztenderdet és ezzel felvegyék a versenyt a
tengerentúli országok nagy bankjaival 2015-re. A cél, hogy a meglévő bankok közül legalább
egyet-kettőt, olyan szintre fejlesszenek mind technológia, mind menedzsmentminőség
szempontjából, hogy elismertek legyenek az egész világon.
A JSCBs-t, pénzügyi intézeteket és lízing cégeket besorolják „gyenge”, „ideiglenesen
likviditási hiányban szenvedő” és a „jól működő” csoportba és ez alapján fogják kezelni őket.
A „gyenge” csoportba tartozókat szigorúbban fogja felügyelni a SBV és arra fogják
ösztönözni őket, hogy egyesüljenek vagy beleolvadjanak az SOCBs-ba. A „jól működő”
bankoknak támogatást fognak nyújtani, hogy növeljék versenyképességüket a piacon. A
„ideiglenesen likviditási hiányban szenvedő” bankokat az állam fogja pénzügyileg
finanszírozni, hogy féken tudják tartani hiteleiket. (Nguyen, 2012.)
A program tartalmaz olyan javaslatokat, hogy megerősítsék a Hitelalapokat, a
mikrofinanszírozási intézményeket és külföldi hitelintézeteket is. A külföldi részvényesek
tulajdoni hányadának korlátját megemelik, legfőbbképpen a JSCBs-nak, ezzel meggyőzve a
külföldi tulajdonosokat és befektetőket, hogy pénzüket érdemesebb lesz az ország bankjaiban
tartani. Magas színvonalú irányító bizottságot alakítottak ki az SBV-n belül, hogy
végrehajtsák és felügyeljék a bankok szerkezetátalakítási folyamatait és nem utolsó sorban a
nem teljesítő hitelek problémáját.
Az első és legfontosabb az NPL megoldásában, hogy további reformokat hajtsanak végre az
állami- és magán kereskedelmi bankokban. Annak érdekében, hogy ezt megtegyék, a
bankszektor átszervezése elengedhetetlen. A reform végrehajtásához a következő főbb
intézkedésekre lesz szükség (több ilyen intézkedés is van, de ezúttal csak azokat emelném ki,
amelyek az NPL szempontjából relevánsak) (Daisaku, 2012):


SOCBs-t átalakítani részvénytársaságokká, amik a jövőben is állami irányítás alatt
fognak állni



A Bázel II. előírásainak megfelelően a megfelelő tőke és annak szinten tartása



A bankok M&A ösztönzése



A pénzügyi forrásokat/eszközöket jobban kell diverzifikálni
23



A Vietnámi Számviteli Sztenderdek alapján kiszámított NPL ráta nem haladhatja meg
a 3%-kot



Fejleszteni a hitelkockázat kezelést, belső ellenőrzéseket, banki menedzsment
rendszereket a globális szabványoknak megfelelően



Ösztönözni a hazai kereskedelmi bankokat, hogy a tengerentúlra is terjeszkedjenek

A bankszektor egyik legnagyobb problémája, hogy túl sok kis bank rendelkezik fejletlen
hitelelbíráló rendszerrel. A kormány ösztönözni akarja a fúziókat és felvásárlásokat a
„gyenge”-nek ítélt bankoknak, hogy ezzel is csökkentse a rossz hitelelbírálások számát és
ezzel a NPL rátát. A terv első fázisában pontosan felmérik a helyzetet, azaz az intézmények
NPL rátáit, vagyonukat, tőkéjüket és üzleti tevékenységeiket, majd ezeket kategorizálják és a
gyenge bankoknak javaslatokat és támogatásokat nyújtanak a pénzügyi problémáikra, főleg
egybeolvadási lehetőségeket. Továbbá az összes banknak a nemzetközileg bevált működésiés menedzsment rendszereket fogják feltárni. Összességében az első fázis a problémák
feltárásáról és azok megoldási javaslatiról szól és olyan pénzügyi intézmények felkutatásáról,
amelyek instabil gazdasági helyzetben vannak. A 2. fázisban a nemzetközi rendszerek
integrálásáról és az intézmények átstrukturálásáról szól majd, valamint arról, hogy
megelőzzék a pénzügyi rendszer összeomlását. A 3. fázis lesz a mérföldkő, amikor év elején a
jogosult intézményeknek átutalják a támogatásokat, befejezik az integrált rendszereket és
2013-tól a felállított nemzetközi sztenderdeknek megfelelően kell majd működniük az
intézményeknek. 2015-re véglegesen befejezik a szerveztek átstrukturálását és megfigyelik a
változások eredményeit (6. ábra).
A programban sikerült elérni, hogy 2012-ben a 9 kijelölt bank közül már 8 „gyenge” bankot
átstrukturáltak vagy összevontak, és várhatóan 2014.ban egy bank fel lesz vásárolva egy
külföldi cég által. Az SBV jelezte, hogy a tervek szerint további 6-7 bank megy át ugyanilyen
változáson az elkövetkezendő 1-2 évben (Nguyen, 2014) (Thanh, 2014).
Azonban a 2. fázist későbbi időpontra halasztották. A bankok ilyen rövid időn nem tudják
elsajátítani az új rendszert, be kell tanítani az embereket. A Vinacomin állítása szerint ezért is
késik a folyamat, mert az átszervezéssel több, mint 30.000 ember válna feleslegessé a cégen
belül. (Van, 2014.)

24

6. ábra: A Társadalmi- Gazdasági Fejlesztési Terv (bankszektor rész) fázisai
Forrás: (Daisaku 2012.)

5.2 Vietnámi Eszközkezelő Vállalat
2013-ban a többi ország mintájára létrehozták a Vietnámi Eszközkezelő Vállalatot
(Vietnam Asset Management Company továbbiakban: VAMC). Ezek a vállatok általában
banki- vagy állami forrásokat használnak, hogy megvegyék a bank „rossz” hiteleit.
Általában 4-féleképpen próbálják megoldani az NPL problémáját (Woo, 2000):
1. A nem teljesítő eszköz eladása
A hitelek eladása lehető teszi kockázatok diverzifikációját és a forrás újraelosztását,
2. Hitelek helyrehozása
Az eszköz tulajdonosa elindít egy folyamatot, mely a hitel egy részét, vagy esetleg az
egészét megtérítheti különféle vagyontárgyak lefoglalásával vagy a fedezetek
likvidálásával vagy esetleg a kötelezett más eszközinek eladásából.
3. Hitelek átstrukturálása
A hitelező és a kötelezett, olyan tárgyalásokba kezdenek, amelynek fő célja, hogy az

25

adós idővel vissza tudja fizetni tartozásait. Ez általában az eredeti szerződés
módosításával jár, mint például haladék, kisebb törlesztő részletek.
4. Hitelek leírása
Az eszköz tulajdonosa a veszteséget elkönyveli könyvszerinti értéken, majd kivezeti a
mérlegből. A hitelező akkor folyamodik ehhez a módszerhez, amikor a hitel
visszanyerési valószínűsége alacsony és amikor a hitel rendbehozása, vagy
karbantartása meghaladja az értékét.
A VAMC a következő főbb célok megvalósítása érdekében alakult:


az adósságok vásárlása, szerkezetátalakítása és kezelése a bankoktól



folytonos hitelállomány növekedés a következő években

Azok a bankok, akiknek az NPL rátája meghaladja a 3%-ot, kötelesek lesznek eladni ezeket a
fedezett rossz hiteleket a VAMC-nek. A társaság ezeket könyvszerinti értéken veszi meg
kötvényekért cserébe, vagy piaci értékén valamilyen más pénzügyi eszközzel. A hiteleket
átalakítja és a fedezeteket meghirdeti eladásra és a bevételből százalékos juttatásokat von le.
(Hann, Ng, 2013.) Az SBV által felajánlott 5 éves lejáratú zéró kupon kötvények lesznek,
amelyet évenkénti 20%-kos kulccsal kell majd leírni, fedezetként fog szolgálni a bankok
számára. Ha a VAMC nem tudja 5 év után kezelni az adósságot, akkor a bankok visszaadják
az államtól kapott kötvényeket a hitelekért cserébe. Ezzel a módszerrel hatékonyan több időt
tud adni a bankoknak, hogy adósságaikat leírhassák. (Lee, 2013) VAMC a hiteleket át fogja
sorolni, miután átvette őket a bankoktól. Ezután a hitelintézetekkel és a hitelfelvevőkkel
együttműködve újra fogja értékelni azokat, hogy a kölcsönfelvevő a lehető leggyorsabb és
legkedvezőbb módon tudja visszafizetni tartozását. Valójában az egyik célja VAMC-nek
ezzel, hogy a kölcsönt felvevő cégeket talpra állítsa, valamint, hogy gyorsan megszabadítsák
őket a problémás eszközeiktől egy költséghatékony módon. (ADB, 2014)
2013 végére a VAMC megvett összesen 39 billió VND (1.9 milliárd $), azaz a nem teljesítő
hitelek 1.1%-kát 35 banktól. 2014 decemberére pedig azt tervezik, hogy nagyjából 70-100
billió VND (3.3-4.7 milliárd $) összegű hitel vesznek át. Az előrejelzések szerint ez nem fog
teljesülni, mivel 2014 első negyedévében messze elmaradt a kitűzött céltól. 2014 áprilisára a
társaságnak sikerült több mint 300 billió VND értékű adósságot helyrehoznia. A pozitív
eredményt látva, a VMAC javaslatot tesz az SBV-nek, hogy emeljék meg a tőkekeretüket
26

2000 milliárd VND-re, hogy megkönnyítse a rossz adósságok eladását. Erről a döntésről még
tárgyalnak a SBV-nél, egyértelmű válasz még nem érkezett. (ADB, 2014.)
A nemzetközi befektetőknek még mindig kételyeik vannak az eljárással kapcsolatban, hiszen
a VAMC-nek vannak bizonyos gyengeségei, mint például:


az alacsony tőkealap, ami csak 500 milliárd VND (24 millió $) (Xuan, Nguyen, 2014)



a humánerőforrás hiánya, vagyis ilyen, vagy hasonló cég még nem volt Vietnámban,
ezért hiány van szakképzett munkaerőben



a függetlenség hiánya



az adósságok könyvszerinti értéken való megvásárlása

A Fitch Ratings figyelmeztette a VAMC-t, hogy a közeljövőben nem fog tudni kezelni
eszköz-átminősítési kérdéseket, mivel néhány szempontból az eljárások még nem tisztázódtak
és a szabályzó előírások fejlesztését az adatok átláthatósága miatt elhalasztották 2014 második
felére. Továbbá megjegyezte, hogy átvette ugyan a bankoktól a hiteleket, de nem a
veszteségeiket. A NPL ráta szintje (Fitch Rating szerint 15% a SBV riportjában 3-4%) és a
80%-os veszteség csökkentené a nagy hitelezők tőke-megfelelési mutatóját körülbelül 1%-ra
10%-ról, amit 2013 júniusában jelentettek. (Reuters, 2013,)

5.3 A külföldi korlátok fellazítása a hazai bankoknál
A SBV felismerte, hogy a bankszektor nagy tőkeszükségletét, legfőképpen a külföldi
befektetetők tudják kielégíteni. 2014. január 3-án a kormány nyilvánosságra hozta az év első
rendeletét (Decree 01/2014/ND-CP), mely a külföldi befektetők tulajdoni hányadának
megszabásáról szólt a hitelintézetekben (Nguyen, 2011). Ez a 2014-es 1. számú rendelet
felváltotta a 2007-ben kiadott 69-es számú rendeletet. A 69-es sz. rendelet csak a bankokat
foglalta magába, míg a 01/2014/ND-CP rendelet már kiterjedt a hitelintézetekre, mely magába
foglalta a bankokat, a nem banki hitelintézeteket (főleg pénzügyi és lízing cégek), a mikropénzügyiintézményeket és a magán hitelalapokat (Nguyen, 2011).

27

A következő 3. táblázat összefoglalja a fő különbséget a 2 rendelet között (tulajdoni
hányadban) (Harrison, 2014):
01/2014/ND-CP Rendelet



Bármely külföldi egyén: 5%



Bármilyen külföldi szervezet: 15%



Bármely külföldi befektető és üzleti

No. 69/2007/ND-CP Rendelet.


Minden nem hitelintézeti befektető és
annak üzleti partnerei: 5%



Minden hitelintézeti befektető és annak
üzleti partnerei: 10%

partnerei: 20%



Bármely stratégiai befektető: 20%

Bármely stratégiai befektető és üzleti
partnerei: 15% (vagy 20 % ha az a
miniszterelnök jóváhagyja)





Összes tulajdoni hányad, ami külföldi



Összes tulajdoni hányad, ami külföldi

befektetők kezében lehetséges egy

befektetők kezében lehetséges egy

vietnámi kereskedelmi bankban: 30 %

vietnámi kereskedelmi bankban: 30 %

Összes tulajdoni hányad, ami a külföldi
befektetők kezében lehetséges, egy



Nincs ilyen pont ebben a rendeletben

vietnámi hitelintézetben, ami nem bank:
49%
3. táblázat: A 01/2014/ND-CP Rendelet és a No. 69/2007/ND-CP Rendelet közötti különbségek

A legfőbb különbség, hogy az 1-es rendeletben a külföldi befektetők már a hitelintézetek saját
tőkéjének 20%-os birtokosa lehet anélkül, hogy külön kelljen kérvényezniük ezt a
miniszterelnöktől. Ez a százalék 15%-ról emelkedett fel. Ez egy jelentős pont, mivel a
kérvényezés sok papírmunkával jár és igen időigényes.

28

6. Külföldi megoldások az NPL problémára
Több kisebb módszer is van, amellyel lehet csökkenteni az NPL rátát, mint például
vállatok fúziója, felvásárlása és likvidálása, prudenciális felügyelet, centralizáció,
decentralizáció stb. Azonban ami tényleg jelentős eredményt ért el az elmúlt évek nem
teljesítő hitelek arányának csökkentésében:
Az NPL értékpapírosítása
Az értékpapírosítás az a folyamat, amikor a hiteleket vagy követeléseket átkonvertálják
forgatható eszközökké. Lényege az, hogy a cég a pénzügyi eszközeinek cashflowját
összegyűjti egy alapba, majd ezt az alapot egy jogi társaság megvásárolja és hozam-kockázat
tulajdonságokkal rendelkező értékpapírokat hoz létre belőlük és adja el a befektetőknek.
Tehát az értékpapírosítás az eszközök pénzáramlásának átstrukturálásával jön létre. (7. Ábra)

7. ábra: Értékpapírosítás folyamata
Forrás: Értéktőzsde, 2004
Az értékpapírosítás folyamata során pénzügyi követelések egy csoportját különítik el jogi és
gazdasági értelemben, és ezt fedezetként használva ún. eszközzel fedezett értékpapírokat
(asset-backed security, vagy ABS) bocsátanak ki a piacra.” (Nádasdy) (Econom, 2010.)

29

Az ügyletnek 2 fajtája van: a true sale ügyletek, amely a követelések átruházásával jár és a
szintetikus ügyletek, ahol nincs átruházás. Esetünkben csak a szintetikussal foglalkozunk,
mivel az ilyen ügyelettel tudják a nem teljesítő hiteleket kezelni. Az ügylet során az eszköz
nem kerül ki a szolgáltató mérlegéből, a befektetőtől egy biztosítékot vesz, ha esetleg egy
nem

várt

negatív

gazdasági

esemény

következik

be.

Az

eszköz

tulajdonosát

fedezetfelvásárlónak a jogi társaságot pedig fedezeteladónak szokták nevezni. A negatív
gazdasági esemény bekövetkezte esetén az eszközt birtoklónak kötelezettsége a követeléseket
behajtani, az összegeket átadni az jogi társaságnak. (Cégvezetés, 2003.) Ugyan a módszer már
évek óta ismert, de még mindig hatékonyan működik az NPL megoldásában. Több cikk is
szól arról, hogy a befektetők azért érdekeltek a NPL értékpapírokban, mert viszonylag
rövidtavú befektetés több hozammal, esetleg a tőke átcsoportosítás is vonzó lehet. Számos
nagy országban segített a módszer az NPL javításában, mint például 2013-ban az USA-ban
nagy üzletnek számítottak a NPL alapú értékpapírok. (Tempkin, 2013.) Lehetne venni
Olaszország példáját is, mivel 2012-re az értékpapírosítási folyamataival a NPL rátája csak
3.8%-kot mutatott (PWC, 2013.). Az egyik legalacsonyabb érték Európán belül, melynek
átalagos értéke 7%.

Koreában is ugyanezt a módszert használják 2000 novembere óta.

(Vonid, 2002.)
Véleményem szerint az NPL értékpapírosítása egy hatékony folyamat az NPL csökkentésére
Vietnámban. Viszont sajnos nem találtam cikket, mely írna ilyen tevékenységről vagy esetleg
jövőbeni programokat erről. Ennek szerintem több oka is lehet:


a vietnámi gazdaság stagnál



ugyan majdnem 4-szer akkora az ország területileg, mint Magyarország, az emberek
szaktudása ilyen téren hiányzik



túl sok a szabályozás



magasak a tranzakciós költségek



nincsen megfelelő Hitel Rating cég az országban



a külföldi korlátozások miatt kevés lenne a külföldi befektető



hazai befektetők jobban szeretik ingatlanokba fektetni pénzüket

30

7. Összegzés
Szakdolgozatomban arra a kérdésemre kerestem a választ, hogy a vietnámi kormány
intézkedései a NPL rátával szemben hatékonyak-e. Az elemzés során a 3 főbb pontot emeltem
ki:
1. Társadalmi-Gazdasági Fejlesztési Terv (Socio-Economic Development Plan (SEDP))
kidolgozása
2. Vietnámi Eszközkezelő Vállalat (Vietnam Asset Management Company (VAMC))
létrehozása
3. A külföldi korlátok fellazítása a hazai bankoknál
A Társadalmi-Gazdasági Fejlesztési Tervben a centralizációt tartom a leghatékonyabbnak.
Mivel sok kis kereskedelmi bank van Vietnámban, az új szabályzásokat bevezetni és a
rendszereket beintegrálni egyenként nagyon hosszú folyamat lenne. Ezért is értek egyet a
M&A tevékenységekkel, mivel nem csak gyorsabban történik a bankok átszervezése, hanem a
szinergiából származó előnyöket is ki tudják használni, mint például nagyobb tőkét jobban
tudják diverzifikálni, szélesebb körű a szolgáltatási és működési költségek csökkentése.
Viszont a terv egyik fő célja, hogy erősítse a SOCB szerepét, ami véleményem szerint, csak
azért van így, mert a kormány nem akarja elveszíteni vezető szerepét a piacon. Ezzel
visszaszorítja a verseny kialakulását a többi bank között. Pedig a versengésnek több pozitív
hatása lehet a szektorra nézve, mint például új technológiákra, a források ésszerű beosztása,
kedvezőbb kamatráták. Továbbá a tervet túl gyorsan akarják véghezvinni. A bankok ilyen
rövid időn belül nem tudnak átállni, főleg hogy Vietnámban kevés a szakember, aki tudná az
új rendszereket kezelni.
A Vietnámi Eszközkezelő Vállalatot a környező országok mintájára vezették be. Világszerte
ez a legismertebb és egyik leghatékonyabb módszer az NPL csökkentésében. Ugyan még csak
egy éve vezették be, de jó úton halad a céljai felé. Viszont három gyengeséget lehet találni a
vállalatban:
1. A tőkehiány  lassabb, kevesebb pénzmozgás
2. A függetlenség hiánya  az állam az SOCB-nak kedvez

31

3. Az adósságok könyvszerinti vásárlása  a nemzetközi gyakorlat szerint piaci értéken
kellene megvenni, ami általában a könyvszerinti érték 70-80%-a.
A felsorolt gyengeségi miatt nem fog tudni olyan hatékonyan működni, mint a környező
országokban, mint Dél-Koreában és Japánban.
A külföldi korlátok fellazítása a hazai bankoknál ugyan a 2007-es időszakhoz mérten javult,
több külföldi befektető van, az ország több tőkemennyiséggel tud gazdálkodni, de ez a korlát
még mindig nem elég. A 30%-os felső tulajdoni hányad korlát egy bankon belül nem fogja
ösztönözni a befektetőt, hogy új technológiát, jobb menedzsmentet hozzon be az országba. Őt
csak az fogja érdekelni, hogy Vietnám bankjai, hogy működnek és közülük kiválasztja azt,
amelynek a legjobb a megtérülési rátája és oda fektetni be a pénzét.
Szakdolgozatom során arra a válaszra jutottam a kérdésemmel kapcsolatban, hogy Vietnám a
megfelelő úton halad az NPL problémájának mérséklésében, azonban a vietnámi politika
útban áll az ország gazdasági fejlődésének. A kormány, főként a SOCB-t vagy az állami
cégeket támogatja a nehéz időszakokban. A lazítások ellenére, még mindig korlátozva vannak
a külföldi befektetők. Vietnám félti önállóságát, vállalatait, hogy esetleg külföldi tulajdonosok
kezébe kerül és vezető szerepét a piacon. Ez nagy gátja egy gyorsan fejlődő, már ázsiai
tigrisként is emlegetett országnak.

32

Irodalomjegyzék:
Dam Dan Luy (2010): Evaluation of credit risk managent policies and practices in a
vietnamese joint-stocl commercial bank’ transaction office
Letöltési dátum: 2014.10.26
https://docs.google.com/file/d/0B-iXKu3VNTjMd09mdWloWE9BWEk/edit
Dang-Thanh Ngo (2012): Measuring the Performance of the Banking System Case
ofVietnam (1990-2010)
Letöltési dátum: 2014.06.21
http://www.scienpress.com/Upload/JAFB/Vol%202_2_10.pdf
EIAS (2011. október 11): Briefing Seminar 25 Years of Economic Reformin Vietnam
Letöltési dátum: 2014.06.21
http://www.eias.org/documents/EIAS_Report_2011-10-11.pdf
The World Bank (2014. június): Financial Sector Assessment, Vietnam
Letöltési dátum: 2014.06.21
http://www.sbv.gov.vn/portal/contentattachfile/idcplg;jsessionid=gYMvJdgXXbYb5g79f2Pc
NyTybmNSf6L9JM9lx0Q2641Q8cbLmpYN!1172525282!1634095264?dID=11743597&dD
ocName=CNTHWEBAP0116211764173&Rendition=FSA%20%20English&filename=FSA%20_%20english.pdf.
Pap Gábor (2003): Vietnám gazdasági fejlődése és külkereskedelmi kapcsolatai
Letöltési dátum: 2014.06.23
http://elib.kkf.hu/edip/D_9469.pdf
Eugeniaoh (2011. február 9): Vietnamese Economy
Letöltési dátum: 2014.06.23
http://eugeniaoh.wordpress.com/2011/02/09/vietnamese-economy/
Fxtop (2014): USD/VND árfolyama
Letöltési dátum: 2014.06.23
http://fxtop.com/en/historical-exchangerates.php?A=1&C1=USD&C2=VND&DD1=01&MM1=01&YYYY1=1980&B=1&P=&I=1
&DD2=06&MM2=05&YYYY2=2014&btnOK=Go%21
Sanjay Kalra (2012): Vietnam’s Financial Sector
Letöltési dátum: 2014.10.22
https://www.imf.org/external/country/VNM/rr/2012/050812.pdf
33

Vietnam Online (2011) : Vietnam’s Banking System
Letöltési dátum: 2014.06.22
http://www.vietnamonline.com/az/banking-system.html
Business in Asia (2011): What Impact Vietnam’s New WTO Membership Will Have and
What Vietnam Has Committed
Letöltési dátum: 2014.10.27
http://www.business-in-asia.com/wto_vietnam_impacts.html
State Bank Of Vietnam: Annual Report 2009
Letöltési dátum: 2014.07.06
http://www.sbv.gov.vn/portal/faces/en/enm/enpages_home/annualreports?_adf.ctrlstate=1618ufzahw_4&_afrLoop=7638949456350300
Federal Reverse Bank OF St. Louis(2011): Financial System Deposits to GDP for Viet
Nam
Letöltési dátum: 2014.10.27
http://research.stlouisfed.org/fred2/series/DDDI08VNA156NWDB?cid=32841#
Asian Development Bank (ADB)(2014): Vietnam: Financial Sector Assessment,
Strategy, and Road Map
Letöltési dátum: 2014.08.28
http://www.adb.org/documents/viet-nam-financial-sector-assessment-strategy-and-road-map
Vietnámi Állami Bank (SBV)(2010): Körlevél 12/2010/TT NHNN
Letöltési dátum: 2014.10.28
http://www.moj.gov.vn/vbpq/Lists/Vn%20bn%20php%20lut/View_Detail.aspx?ItemID=2599
4
FIRST initiative (2008): Vietnam: Strengthen Credit Information Centre - Central Bank
Letöltési dátum: 2014.10.28
http://www.firstinitiative.org/Projects/projectdisplay.cfm?iProjectID=786

34

PSA (2009): Non-performing loans: solutions available
Letöltési dátum: 2014.10.28
http://psalegal.com/upload/publication/assocFile/BANKING-LAWS-BULLETIN-ISSUEIII11062009041403PM_1288782667.pdf
Reuters (2012) : Vietnam 2012 credit growth at 7 pct y/y –newspaper
Letöltési dátum: 2014.08.05
http://www.reuters.com/article/2012/12/27/vietnam-loan-idUSL4N0A12AH20121227
World Bank (2013): Lending interest rate (%)
Letöltési dátum: 2014.08.05
http://data.worldbank.org/indicator/FR.INR.LEND
Ernst & Young Kft (2013): Az eurózóna átlagának duplája a magyar nem teljesítő
hitelek aránya
Letöltési dátum: 2014.10.16
http://www.ey.com/HU/hu/Newsroom/Newsreleases/2013_09_26_Az_eurozona_hiteleinek_duplaja_a_magyar_nem_teljesito_hitelek_ara
nya
Daisaku Kadomae (2012) :Vietnam’s Plan for Banking Sector Reform and the Potential
for Industry Restructuring
Letöltési dátum: 2014.10.16
http://www.nicmr.com/nicmr/english/report/repo/2012/2012aut01.pdf
Vietnamnews (2013): Slow reforms drag bank-risk profiles
Letöltési dátum: 2014.10.16
http://vietnamnews.vn/economy/245347/slow-reforms-drag-bank-risk-profiles.html
FocusAsean (2014): Drowning in the debt
Letöltési dátum: 2014.10.16
http://focus-asean.com/vietnám-non-performing-loans-focus-asean/

35

SBV (2012): Decision on classification of rescheduled loans Decision No. 780/QD-NHNN
Letöltési dátum: 2014.10.16
http://www.sbv.gov.vn/portal/faces/en/enlinks/endetail/encm409/enct409;jsessionid=G0bKJF
hZJHTnQ2yvHhZHQSLxrRDQWLPmn8v6LJd2bwcsfgcrJ44c!2047464674!1697461444?dD
ocName=CNTHWEBAP01162513910&_afrLoop=7045341030560700&_afrWindowMode=
0&_afrWindowId=null#%40%3F_afrWindowId%3Dnull%26_afrLoop%3D70453410305607
00%26dDocName%3DCNTHWEBAP01162513910%26_afrWindowMode%3D0%26_adf.ct
rl-state%3Dye78dhbe8_4
Trading Economics 2014: Vietnam - GDP Növekedési Ráta – 2014
Letöltési dátum: 2014.10.16
http://hu.tradingeconomics.com/vietnám/gdp-growth
SBV (2014): Press release on issuance of Circular No. 09/2014/TT-NHNN

Letöltési dátum: 2014.10.16
http://www.sbv.gov.vn/portal/faces/en/enlinks/endetail/encm411/enct411?dDocName=CNTHWEBAP
0116211756871&_afrLoop=7109393817023200&_afrWindowMode=0&_afrWindowId=null#%40%
3F_afrWindowId%3Dnull%26_afrLoop%3D7109393817023200%26dDocName%3DCNTHWEBAP
0116211756871%26_afrWindowMode%3D0%26_adf.ctrl-state%3Dwi78lthe1_4

SBV (2013): Press release on Circular No. 02 on asset classification, risk provisioning
and use of provision against credit risks by credit institutions and foreign bank branches
Letöltési dátum: 2014.10.16
http://www.sbv.gov.vn/portal/faces/en/enlinks/endetail/encm411/enct411?dDocName=CNTH
WEBAP01162516262&_afrLoop=7109795679697500&_afrWindowMode=0&_afrWindowI
d=wi78lthe1_1#%40%3F_afrWindowId%3Dwi78lthe1_1%26_afrLoop%3D7109795679697
500%26dDocName%3DCNTHWEBAP01162516262%26_afrWindowMode%3D0%26_adf.c
trl-state%3D1ald3327mw_4
The World Bank (2014): Financial Sector Assessment, Vietnam

Letöltési dátum: 2014.10.01
http://www.sbv.gov.vn/portal/contentattachfile/idcplg;jsessionid=gYMvJdgXXbYb5g79f2Pc
NyTybmNSf6L9JM9lx0Q2641Q8cbLmpYN!1172525282!1634095264?dID=11743597&dD
ocName=CNTHWEBAP0116211764173&Rendition=FSA%20%20English&filename=FSA%20_%20english.pdf.
36

Chinhphu (2012): Viet Nam Sustainable Development Strategy for 2011-2020
Letöltési dátum: 2014.10.01
http://www.chinhphu.vn/portal/page/portal/English/strategies/strategiesdetails?categoryId=30
&articleId=10050825
Tan Van (2014): Vinacomin continues to delay restructuring
Letöltési dátum: 2014.10.01
http://www.vir.com.vn/vinacomin-continues-to-delay-restructuring.html
Nguyen Manh Dung, Nguyen Duc Viet (2014): An overview on the Vietnam banking M&A in 2013
and its trends in 2014

Letöltési dátum: 2014.10.01
http://www.div.gov.vn/Default.aspx?tabid=175&News=4626&CategoryID=4

Thanh Nien News (2014): M&A in Vietnam’s banking sector to catch fire this year
Letöltési dátum: 2014.10.01
http://www.thanhniennews.com/business/ma-in-vietnams-banking-sector-to-catch-fire-thisyear-25308.html
David Woo (2000): Two Approaches to Resolving Nonperfoming Assests During
Financial Crises
Letöltési dátum: 2014.10.01
http://www.imf.org/external/pubs/ft/wp/2000/wp0033.pdf
Reuters 2013: RPT-Fitch: Slow reforms a drag on vietnamese banks' risk profiles
Letöltési dátum: 2014.10.01
http://www.reuters.com/article/2013/09/23/fitch-slow-reforms-a-drag-on-vietnameseidUSFit67000420130923
David Harrison (2014): Vietnam: Vietnam Loosens Foreign Ownership Limits In Local
Banks
Letöltési dátum: 2014.10.01
www.mondaq.com/x/285626/Financial+Services/Vietnam+Loosens+Foreign+Ownership+Li
mits+In+Local+Banks
37

Nguyen Tan Dung (2011): Decree No. 69/2007/ND-CP dated April 20, 2007 of the
Government on foreign investors’ purchase of shares of Vietnamese commercial banks
Letöltési dátum: 2014.10.01
http://www.lawfirm.vn/?a=doc&id=1150
Nguyen Tan Dung (2014): Decree No.01/2014/ND-CP on foreign investors' purchase of
shares of Vietnamese credit institutions
Letöltési dátum: 2014.10.01
http://www.itpc.gov.vn/investors/how_to_invest/law/Decree_No.01_2014/mldocument_view/
?set_language=en
Budapesti Értéktőzsde (2004.július): BÉT havi elemzés – Értékpapírosítás
Letöltési dátum: 2014.10.01
https://bet.hu/data/cms76991/BET_elemzes_julius.pdf
Econom (2010): Értékpapírosítás (securitization)
Letöltési dátum: 2014.10.01
http://www.econom.hu/ertekpapirositas-securitization/
Vonid Kothari Consultant 2003: Securitization markets in Korea
Letöltési dátum: 2014.10.01
http://vinodkothari.com/seckorea/
PWC (2013): The Italian NPL market
Letöltési dátum: 2014.10.01
http://www.pwc.com/it/it/publications/docs/italian-npl-market.pdf
Cégvezetés (2003): AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS
Letöltési dátum: 2014.10.01
http://cegvezetes.hu/2003/11/az-ertekpapirositas/
Adam Tempkin (2013): Bad US mortgage loans now big business on Wall Street
Letöltési dátum: 2014.10.01
http://www.reuters.com/article/2013/02/19/markets-credit-idUSL1N0BJ91220130219

38

SBV (2005): Decision No. 493/2005/QD-NHNN
Letöltési dátum: 2014.10.01
http://thuvienphapluat.vn/archive/Quyet-dinh/493-2005-QD-NHNN-vb89050t17.aspx
Cuong Manh Nguyen (2012):AssociateVietnam Schedule to Restructure Credit
Institutions for the 2011-2015 Period
Letöltési dátum: 2014.10.02
http://www.mayerbrown.com/Vietnam-Schedule-to-Restructure-Credit-Institutions-for-the2011-2015-Period-04-26-2012/
Xuan Than - Nguyen Quynh (2014): Financial capacity VAMC very weak, can raise
capital to VND 2
Letöltési dátum: 2014.10.02
http://news.dbv.vn/financial-capacity-vamc-very-weak-can-raise-capital-to-vnd-2533175.html
Lim Wee Hann, Brian Ng (2013): Establishment of Vietnam Asset Management Company
Letöltési dátum: 2014.10.02
http://www.lexology.com/library/detail.aspx?g=6cb7aa2b-1da5-4fae-962d-0bd2672bd9b3
Ashley Lee (2013) : Why Vietnam’s assset management company is not a silver bullet
Letöltési dátum: 2014.10.03
http://www.iflr.com/Article/3228620/Why-Vietnams-asset-management-company-is-not-asilver-bullet.html

39

Ábrajegyzék
1. ábra: Az infláció Vietnamban (1980-tól napjainkig)........................................................................... 7
2. ábra: USD/VND (Vietnamese Dong) árfolyama ................................................................................. 9
3. ábra: A banki hitelek eloszlása a piacban .......................................................................................... 12
4. ábra: A hitelek a GDP-hez képest (%) .............................................................................................. 14
5. ábra: nem teljesítő hitelek aránya Vietnámban ................................................................................. 19
6. ábra: A Társadalmi- Gazdasági Fejlesztési Terv (bankszektor rész) fázisai ..................................... 25
7. ábra: Értékpapírosítás folyamata ....................................................................................................... 29

Táblázatok jegyzéke
1. táblázat: Vietnám Banki struktúrája 1991-2009 Forrás: Ngo (2012) és Kalra (2012) ...................... 10
2. táblázat: Fontos mutatók a vietnámi bankrendszerben 1990 - 2010.................................................. 13
3. táblázat: A 01/2014/ND-CP Rendelet és a No. 69/2007/ND-CP Rendelet közötti különbségek ...... 28

40