Thnrp,rou
BevEz-eÉs o
EW
El,§ó FFJF7Fí
AsowsAI NaíryÉszBTE
DoRLING (INDF-RSI-FJ
A fordíiás alaPjául 3zolgáló hadás|
Harry'Iönlinson
j
Po.ket Encyclop€dia
Dodirg xjnd.Rlry Limiled,
of
12
Boi!3i
bDdú, 1994
Fordítoüa: Preilií8§r É!t
szakítrilag ellenórizte dr, I]í§zay c1röís/
cop}íigh o
191 Dotliry xind.Blcy liDil.d, Irndú
ti8ht o 1990, l91l tliiiy'bmliiloí
1990,
lbíc
aíd Do
dg
KjndedryLimilcd, London
Hunrúian 'nNhtiod @ l99ó
PEiline
Eva
Kóiyvtiaó fudtPeg
§zolkeMietie| Hídáliná§i
ALKALMAS FAIOK
%
Henuox rrrpzBr
AsoNsAI KIAL{KírÁsa
NsoyEDIr FEJnzEr
Má§Odik kjádfu
1996, 1997 Pbtt
BoNslrrswrpsnp
114
IssN 08ő 1065
Masaí tiadás o
MÁsooí< rUpzE-r
Alna
Mívaldeeíke§rió:&abado§Erzsébet
sz-áDítógépc§ tördélé§: Alinea Kft.
Ké§zúl a Dijr.r N}oDda Kfr,-ben
Priíi.d in Hú8!ry
AsoN§{ szApoRírÁsA.
162
Öröorr re]BzEr
b
Anolsnr coxoozase
1m
llltloDlx FEIEZET
Borqsarrtx arxaluas rÁr
ÉscspnrÉr r,pxrroxn
184
szAKíFEtEásEK szórÁRA
MurAíó
2l2
210
§
BBVEZETÉS
BB\,,EzETɧ
BpwzBrÉs
Ald végiglapozza ezt a kön}vot, gyönyörkódk
csodálatos illusztíációiban,
tudatlan, sokatr
us|ális félr€ért9lm€zit, vaDnak, akit es,bjta hrrci múvászelnek, Dlisok
hosvtl szórú kutyafrjtáoak gondolják
a bon§ai szó
A boEsai
jéle ésévelkapc§olatban seú maíadhat
jeleré§.
A bonsai japáo szó, de ma már az eg6z üLágon elterjedt. olyaú,
lapo§ taltóedénybo ütelett fák és c§erjék leírá§áía ba§znaják,
amelyeket I1s/ neveltek, hog/ ha§oúlítsana} a t€lje§ na$/§ágú
növélyre. A bon§ai kiie.iezés kétjapáD §zóbol áll: a boD lapos
€dényt ya§ tálcát, a sai növéúyt jeleot. Ám a boDsai ó§§zetett
Álgol lóJlép niúblíröen
A @nó gjfu gúiar,yc - podola" bnwfu a hi,*oló,jóbon
a hdri aqol láj lm&.ks
é! frkíék$rulalja
9M
§ó
§oklol több, mint c§upfu a betú szerinti fordítá§a; magába foglalja
a természet€s
hat᧠és a múvészikifej9#§ §tíluso§ es/§égét i§,
Ez hilönbMoti meg a bo!§ait egl e§rzeű cserépbe ültetetl fától.
A bon§ai neveld élja a teímázet idealizált újjáteíeínlése,amely a fát
teímé§z€tes életéDek, fejlódésének gondo§ tanulmányozásán alapul.
Nem §zabad azolbatr túl élethű megoldá§oka törck€dniink,
ne píó'báljunl neg píecfuen vi§§zaadli niúden eg/es apó elágaz]ásL
Itrldbb általálo6 b€úyoná§t adjunt firól, ahory a ía teímé§uetes
állapotábaD él.
A bonsainwolés jobban kielégítheti múvészi igény€ink€t, mint
n᧠művé§zeti vasl kézínúv€s-tevekenyú8ek (mint pL a f€§té§zet,
fotótrá§, fazeka§sá& frfarag᧠§tb.), mert a bon§ai állandóaí n6
és változik. A keíté§zet é§ múvészet eme ogyedűlálló kevoléke
kielégítia tenné§z€t és Hilönösetr a fá* iíánü szeíetetüEket,
& lehetóvé tcai, hoAl élve?át az év§za.kok vá,ltozá§át akkor it
ha váro§ban élüút. sót, ha a fákat kövekkel é§ mÁ !övényekkel
táí§ítjulr c§odálatos mjliatúítájképet alakíthatunkki.
ln !dóú taí.ó É'rap
Ez. ai@ilüfu bldkt w6
üln
á JahM,Ei aE
ppán s.tJaúcn óv.l . vbr* 'D6hojo'
bn ohn6al, wla8B o, alr.futE fu,4nl
a
juhMl,
o
*
,,
sfui, birrúria
óa6dnt1 ó2d"óúl
^@núc
üi].!v!l él o
a
haúl*ll
a
l,.
RElEzE]Es
REVEZITE§
Bon§ai mindenkiotk
sok §zakembel ál]ítja, hogr' a bonsai oly n
tilálvtl, Ezt a ka(alógusL cgy lcxikon cgúszíli ki. anrelyhdl
megtudhatjok, nrcly filkból é§ cscdókból nevelhetó bonsai
mjsztikuS művészet vagy lUdoniu],, amely sokóVi
(ln(,}lJr,l i\
(1E1 209_ o,)_ Ta]bh mint 300 ]knlma§ növónyról olvashatunk
lúnycges adatokal. A kajn]^, széles körú ós áLli)g(i útmutalót ad
ahh07, ho8y akár nlagoncbót. dugványbd vagy faiskolai nijvény-
§]kol1,1t,,l ig(n}(l, nir \,l,,l nllL,
v.lló eredményl akarunk elérni, Valíljirban izonhan
bárki kópcs ólveznivagy sikclcsen létrehozni cgy
anyagból kiindulva bonsait ncvelhes§ünk, RóVlcLe§en taglalji ós
apúléko§;ibíákkjt nagyalázza aZ alapveló technikai logísok l,
mint például a mcLszé§l Vas/ ir dót()Zásl, A7 eszköZókot ús
taítócdónyekct a l22 129, old.llakon mutaljá bc.
Ha lépé§ról lópóslL k('vetjük a l32 ]íJl. oldaIakon leírlakat,
ahol mcgludhaljuk, holflan kóSzii] ü]egy_e8v bonsai, viszonylag
rövid idó al,rtt elfogidhalí) ercünényt érhclilDk e], Ha \,á§áíolunk
c§ ni'\,ényt. ós (]lthon megl'eleló ft)rmála nvírjuk, néhtlny pcrc
.llatt bonsaihol jUth,rnürk.
bonsai1,
A bonsainevelóshcz lcrmé§7etescn bizon}ro§fbhí elkötclczcttség és Lelkcscdós szükséges,
'lipaszl
]baLjuk azonbaü, ho!t/ szlknldásunk
nóvekedésével c$/rc szehb formákal ús
kom-
:.,t
pozíciókal hozunk 1étíe,A bousai éldekességót ''
és cg}cdütállósá8át
az adja, hogy az
és a kúpcsség 1e8küli)nba]zóhb
óLdcklódós Ín
§zinljcin múVcl_
hetó
mint szópmívészet, a kcrtúszcl egy
speciális ilga_ megélhetós, hobbivagy szeníc
d.,l\, q |!,n,:lrj Iorg,lk Idh.,r.l l8(n.,,(lJ,:
J,,l'lril ,((,,,l\(. |l"ik c,ur,,n (gj/ kfl
Mindcz lcmés7etescn csak a ke7det. Minl nindcn műVész
li)kozakxan jUlhalunk csak el eg],rc í;bb ludás é§iártasság
bií()káha. é§ tanLllhaljUk nleg. ho$i finonítsuk,
tökélclcsílsúk bon§aiainkat, AZ ípolá§i t'ejezetbcn
Jal
j*a
""il
l.
és múvósziórzékük ró\,ón óLiási
glnJ, zrlrk JcJ<lgerrr, l:g,*r. in",lig
Szakt dásuk
g\ii erleny(krl h,,,,lal l(,l.,
(l7l)
.
ku , l l.,;r, ldkl-,,l,
AhogJ e kón}Y 1anítja a bonsai névelé§ét
EZt a kijn vct r s7erzó s/akol1ati útmutala)lak
szánl.I ke7dók ós sztlkemllerek számár.L e!rytránt,
Bcmutttja a bon§ai eredetél, lcjkjdését (l4 35. o,)
és azokat aZ alapokat, amclyekre ez az clbűva;l('j múvészet ópül,
A ] ] 6- 2 l. o1dalakon ponbs adtll{)k l nd a tjzenöt klasszikus stílusról.
amelyek szoriní a fák és csoljók kialakíthatók, cgyütt azokkal a lcrmé_
Szclbcn clólbrduló póldákkal, amin czck a]apulnak, Akiili'nbijzó
sti]usok kicmclkcdó példáil a lónyeget tükrőZó fónyképek nutaljík hc.
A köl1"l szívet a bonsainak alka|mas nóvúnvck nevelésévclós slílüso§
alakílásávtl foglalkoz(i képes kalalógus adia (36 t13, o.), Minden cím
szót egy nagyszenj e8ycd színes firtója illusztLil. m agyarázó jcgyzcte}ke
l83. o,) ncgtudhltjuk, mjkóppcn ovhatjuk
meg bonsaiLlink egészségél,A szaporitatslól
szóló rósz a7t taglalja, hogy tehetiinl( szcrl
\irilit L]ll(l(:sl alJ|Jn},L8íil. cs rrrr m,,r]rrn
bóvílhetjük törzsáll()mányunkat
(] 62 t69, o.),
AZ, bogy nilycn mcsszir€ jutunk el
bon§iti nú!ószctóbcn, attól fiigg,
milycn 1'()kú da érdeklódósünk a§
ijlki'teie7ettsógünk, mcnnyi erótésZílósl
szánunk a tanulásra és kialaldtásra,
ós vógűl mennvi idót tudunk 1brdítani
a rendvcrcs |ipolá§i munkákra.
Aho!] aZ idó múlásával a boDs.li
cg},le s7épű1, óíik, a vele vali)
a
1
l
foglalkolás i§ irIöntelibbó ltilik,
Gyűiteinéq,iink színtil c§upán
a rendclkr:zósünkre álló hcly vagy
úllcn lói.s §til
1
U
s ós
haryulal
.,1D,aI J,,i,hha lfi
h)J!.. aial
a lin
-h, .J^Lu,,l? (lc,, ; a, l !,.
"h'^
l,,1,. 1 f Jfu ,or. F,
lntl...l Ln ú4tr ült^:i(|iha
lh,
l.-,
-
l |
.A (i|||LíJ).
*
L]av'.11 íla
a pénztárcánk korlílozh.ltia, a megvalósítás firrmáin k pcdig csak
képzclclünk szabhat határl,
I
BEVEZETÉS
,{.
végül es/ utol§ó fi$lelmezteté§: a bonsai vd]ó§zínűleg nem
lesz ártalmas az egészsógűnkre (hacsak neín ejtünk eg]i jókora
egyedet a lábujjunkra, vagy netán túl közel metszünk az ujja-
inkhoz). Könnyen válhatüní dzonban megszállottak}á, de ez
csak további örömökel
n}ujt majd.(A kön}Yben szeleplő japán
kifejezések ponro§ elsajátítása éIdekében kózöljük a betűjelek
ejtését:ch=€s, j=üs, S=sz, sh=s, ts=c, y=j.)
A teméeet ihlelóeFje á
4
tag^
ó hulbd?üpó
nűvésPiN
hÍ8,übl ad or ülee5 bl&?hlPl lQu
(B?1l dt. nB u l,n rB?t hjd lbe..ó
^uá|aaA
, fu86 üd.l.r}ólfiet (Pin6 §y]v§tí6),
i
ler,.\
cv a a l,úü
^al"N"
hanú \ü],
El^só FFJFztT
ABONSAI
MUVESZETE
A bonsaifu
íll]anda)an változik, cgyrószl aZ óvszakok
víltakozás/lval, má§íószl aho§v aZ avck Dlúlásával
i,lis./ik,
a
,s*
a magunk,
ffi
§
Suhir ntnl
l(lIlllhrl,] k(./ |ik,
Ig]r
tijkéletesítóS Lchclósúgc minl]ig 1'ennálI. A kónyv
ké§óbhi lciczclci rószlctcsen tá{yalják ;t kialatílás
és f'enntartás toílólyail, c szaka§Zban inkiibh a tón.l
,.1,1hn".h:,t,.rrr,]l,,r,tlrr r,rlk, l <rrjl ll,,ns,ri
(r(,d(|c| (.:],/,lIJI J h,jt\,,mJl,),,1.1l, dnrc\(kl( ] m:
lclmcszlók alapoz7ák mllnkájUkal, ltnLicsokal ad a íák
ós cscIiék kivalla§7tásához. vd minl bcmutalia azokat
r ],tr,,.ulat lh.,rrn,rrr he./, |(,,h.liLk Il lli\inii
anyagokat. A honsai lcn,czósónek és kialakílá§ánilk
legfontosibb clcmcil is nleghatárc77a. Ncm lchcl
elégszcr hangsúlyozni a lermé§7et állandó lanulníl
n)ljl||,i,|, (,, J,/ (E\ik l(§,olllo\Jl,b ill:l]: Il h,,n._i
múvóVotúnek, színes illuszlíáciajkon láth.ltiuk. h()gy
nlilyen élmén}tnyújlanak a bon§an)k a kiilajnbiizó
ill,,,ll.,,kl-.ln. c. \(glll l:lIl1,1llk lli l:ll\ |||,Ih., ||r,| |,.
hogy helyczziik cl bons igyűjL€ményiinkel mind
,r
a1l
,
nind mások gyijnyi]rkijdlelósúíc,
Az ArKoTóKÁsz§Éc S7FRFPL
Az
alkotókészség szerepe
!e
elónek ugyanú$/ sziikErE
l! uveszl iu akrel runt a §zobrá§znak vaEy
^bonsaí
fesrdne}"
de fontos, ho§i ez paro§ulion a íer_
mészet e§ a növények §z€rotetével, Bár a bonsai
i§ egy múvészeti formá, egyedülálló, nive]
lényege§ eleíne az id6: fejlődé§éYel, óregedésé_
vel é§ az é!6zakok váltakozásával álandóan
foímáodiL A ]aas§zikus bonsaüol azt laíla},
ho$,nencveo 9za]étban müve§zel. es csak
tíZ százalékban kerló§zei. Ez utóbbi §zülcéges
-( r'
a fa
negfeleló álapolban tartásáoz,
é§
ahhoz,
hogy a megá]rnodott atatzatot létrehozzulc
Mnd a múYé§zi. mind a kertészeli óEék és
tudás e§/aránt fonlo§, es/rná§t kiege9itó
ele.Oe}, Nem mnden bon§aineveló Lapa9ta]t
kertészivan. ákikezdctben ali8 eíl \alamit a
nóvényekhez, de áz idó múlásával gyakoriálra
te§z §Zert, és negtannlja a i4k
nindennapos
gondozá§át, öntózé6ét, táplálását_
Mások erdeklddnek U§/a n á kertcszet_irant,
de kevés 9á] köli dker a múvé§ztüez. Ertenek
az ápolás, §zapoítás rejtetmeih€z, kitű!ó
állapotban táJtják ndvényeiker, és a nunkála
tok §orán fo}ozátosan §ajátírják et a bonsái
nevelésének művészi otdalát is,
Téor€k és lt!€sznék
Az etnberck §/akan fétrértelm€zik a bonsaj
techrikíját, é§ aí ni§zik, hog]i ez a levolé§.el(
egy termésrele ene§ formáia, amellyel
tón}rete§zik a fál, elsahltják
elsahYítják lövetedé
lövetedé_
sét. Termé§zetesen a boD§aj kis termetű.
ö§9eha§onlítva eg], teljes mérctúkerti
vas/ vadon éló fávai, A ki§ móret
azonba! nem a lényeg, c§upán esl
módszer, mely megkönnylti a
A bonsai megközelító§én€k
jobb
teltj
fák ó§ más növények tencsztéú_
vel. Egy gyiimölcsf át nelsrhetijlk
sóvén}nct, a róz§a vaÉífukszia kialakít
;útja, ha ös§zehasonlítjuk
a
ható töEscs fá§káDah az örököldoket
$iakan nlrják hilönlege§
alakaloká
A bonsai esetóbcn úgy metszük
é§ alatítjut a növényi anyagot, hos/
§tb,
§rélKégc lcg'obban
éNényesüljön, mi!ózben ncgőrizzük
hason]atosságá! es/ é16, egli§zsége.§ fáüoz,
a 1ormé§zeles
A bonsa] a fa
íelvoduliJtid
MIán,
oiddtnJe]legrlessgét
evgatok váhatoD9
e
sak minialúóeí, Ez ájapán
júúuer paln\lufu 'Dlsse.lan
Atrcpurpureúú') tám§eal zöldcsbí
bór 9ínúlewleket h.jl, melyet
|llr
nyáro mé!{óósé, ósml
P€dig nafuBsáigává válnak,
A bonsai hagyományai
Abonsai művéMetétáltálában Jaóánnal kótik
A
ö§§ze,
pedig Kinaból származii, sót a fá}
töílénó neYel&ének gondolalát
§okkal korábban Indiából vittét oda, A japálok
a bon§ait mint núvé9etiágat valószíníleg
a nyolcadik §zázadbatr Yették á1, abban az iddben, ámitoi a kínAi kuftlíra móly hatálsál volt
íájuk A tizenharmadik sázldi íe§t€tt kéziral1ekérc§ek már ábrázolnak tartóedényekben
íeve]t fá*a1, amely€k nas/on hasoDlítana!
a boffaira, A késóbi japán é9 !ínai kön}ry€k_
b€n és festményeken i§ dahaluít a témára
€dényben
A }e]eti kultrlrákban a xnű!Észe! reDdg€rt
visz a !úndennapokba, A való§ élel meglatározott alapelvet §zcrint gondosan feloszto|t.
A boD§ai kitúídeb il€szkedü a §zé!6€8 és
rend§zeíez€tt§ég e mrűv6ui kér€tébe.
JÁpín divatirán}zrtok
A bonsai k€nész€ti
a
a
bon§rl tnűi62etében
fogá§ai éJ múv&zi $zabályái
japá! tórtén€lrnéból erÉdnek
alatt túlönbóz6 divatirán}zatok ^zé\szÁ2úok
hatottak
kialakulására, Alegkorábbif€ljegpé§ekvirágos
dí§dákat €miegetnek,
vok
Bonsai-alapanyagok
de a fenydk és a bambu-
voltat boísaia_lapanyagok,
(Ágóbb á pomp᧠virágoG §€rjéket k€dvellél
i\€n néFzerű nóvónyk&t €mlegették az a2á"
i§ sokáig
Az otyan fákat, amelyek c§vpán levélz€tük
üép§égéveldí§rllenek - rnint a japán jnhar -,
ü§zoDylág ké§ó, a tiz€rheledik száZadban
kezdték te.me§zt€ni.
leát,
Bon§ri a ny48ti világbaD
A bon§ai Eürópában, Anerikában, Án§ztráliában csá} n hüs?rdi} szárádban talált válódi
érdeklódáíe. A bonsai n !8ati has/ományai
a jaPán §ti]usián}zatoka épiü€k é§ az
eszközök 1álak több§óge is japán importból
§záímazik. ori&i a változato39ág az éghajlat,
a tcfiB€§áési feltélrl€t és a fák be9erezhcl6,
§ég€ tgkintetébcn i§, A nodem bolsai ta]án
vállozalo§abb, kevé§bé §2igoflian n€ghatáro.
zott, mint a japán hagyonán}tjk.
slntrlm
nóvén},t
bo.§ai,fais!ólábai
láthalbt óbbo. ! ha§/onányo§
onMba.,
clupán cs,-két fakalakitá§ám. akár
eAeV rt{il€mént létrchozá9in vál.
^káí
talkozunlq
küónféle mdlokon juthatünk
kiindulóan}"ghoz, \álaínennyi módszer r9n_
delke2ik tcrmészele§en elónyöt}e] és hátrá_
nyokkal, és minde§iik o1tér6 eróf€szitések€t
igény€l,
_tl,e(y
Bon§ai vÁsárlá§i
A ieg§/o§abban ó9 lege§,§zerúbben úgy juliatunt bonsaihoz, ha vásárolunk es'ei. Elónye,
to§l azonnal birtokolbatuk esl
"ké§z"
pÉldányt. báí áttalában df.ágák §ilán},ák wg]/
rcnezen bos,erezhetdt AZ Az§ián livüli országokban áru§ítolt bonraiol többsége Japánból
Mármazilq ís, áruk larl,Imrz, a száütási é§
a kezclési kóll§égcket i§ Eldforduliat, bos/
eg/,eA/ ielyi teímc§zt6höz igen nag/ 1ávolságra
tell elm€nnünl, cryahan a bon§ainak árusíloll
DdYén},ról kideriil, hogy nem i§
.§up]ín
^z,
cs€répbe ültetell fi alal fe
Tertné§z€tbót §záím§ró fák
NinCó túl §ok elóny€ a \."don nótt é§ begyűl'tött
t; magoncoknak vá§, fa§em€léh,e}, de §a}ían clótordul ho§l az id&ebb fák tern&zeig§
úton törpévé vának az éghajlali feltétetelq
a keó/ezóí]en IeríndheLy v"gy az álando le8elé§
köv€tkcztében, Néha az eltorpull fál kjem€l_
helók, és ádillelhelók Éíó€úórybe. Az ny€D ta
€gá§z€n
öreg lehet szép, halákult lörz§€l,
ág-
rend§zerreléstéregmintázattal,sok}ál n€he.
Fai§tolíból 3rómáá bonlli
Ezl a báma lóIaí hibíid botólál uniFfu t
'Blaauc/) crcdeüleg lcíi celB tem@t déL
ú.lli.
Néry éve Dwelik bon§aiDak,
z€bb rn᧠úton elérni ezt az idó§ megielenési
forrnár.
A legfóbb hátnínya, ho§, nas,on §ok idóe é§
€n€rgába
kerül, aínígtajáunk €§ m€gf€leló
e§/edel, Ulána Dég €ngedél},1 kell kémü nk
a tulajdonostól, ho§ kiá§hösuk, Es,e§ terüle_
tet€n illegális kiá§ni o§ é16 niréD},l a teímé_
§zet€6 clófordulá§i he!éó[
Az is alalvetóen fonto§, hogJ, megf€loló
iddszakban emeljűk ki a fát, rigideáli§abb a tél
!€ge vasl a kora tava§z, még rü8}pattan᧠el6tt,
soha ne le§/üt olyankoí, ánikor á lát teü€§
levélzcl boútja Az idóscbb fát i§ nehéz bon§ainal áttel€píteni, Ultcs§iik ki a kertbe es/
ágyba vagj, n€gfele]6 edóDybe, hog/ négy_öt óv
A kömyezet megiránti aggodalom légköében ma máI az
atatt vis§zanyerje él€tcre.iét
ózáe
is kéldé§e§§é !áll, hoB/ egyilDlán §^íjísünt-e
még lá}ar a teúészetbó], Adódhahak azonban
indokol| os€i€t,
minl Élűulha §€
terülel
na,véorz€lét bárínilyen fejl€gté§ miatt e§éb_
kért is kirtanák,
rai§kolri nóvény8nyág
ó el fai§kolából vá§árolni nirény!, és azt
lialakí.ani bon§ainák. Rengeleg faj közül
Jó
válaszüafunk, é§ viszonylag olc,!ón jutharunk
hozzá. Fornára meiszcni Dem talt §okíig, í5,
A BONSAI MŰVÉSZE,IE
A BoN§AI MU\,ESZETE
nagoncoknal három-négy é\te ]enne szíiiségiik, Végül, a dugványok me9óí2ik a2 alya
nóvény tulajdonságait, A módszer egy§ncn
hátránya, hogy néhány faj ncnczcn vagy es/ál
talán nem g/ökcrc§cók,
szinte né!ány perc alatt ]étrehozhaljuk egy
érdekes bon§ai alapszerke,otót,
Hát.ánya, nogy ncm milden faiskolából származó növény atkalmö bolsainat, mivel lerti
fának nevellék 6ke1, A túl magas lák külónósen
gondot okoznák, de sok kisebb fa vas/ csede
fához hasonló alahlrá meiszhető.
a
Magl€!é§
mild vegelatív §zapoítási nódoL amelyek az
A magYeté§s€l íld.ld 1ó4
a]ap
yag
olsó,
de több
Jóí o,/
előállltolt
konoly hátránya van.
ReldkívLi] idóigényes: elóször is, eg/es nagok
kér ével igénye]nek a csír.ázá§ukhoz, má§od.vor,
a mágoncokat tóbb évig tell a szabadban nevcl
ni, nielólt .negkezdenént a megt'eleló bon§ai
§tíus kialatítá§át. A legtöbb fa magja ncm őúi
meg ho§§zú idcig óletképcsségét, és esetl€g
A ínagról vctett fák g/ahan nenl hasonlitanak
e }"növén},re, ig/ elófordulhat, hogy éppen
úok a tulajdonságoL ainelyek niatt eredeíileg
a faji bonsainak, pélűu]
kiválaszlottüt
apró ternések ^zt
vasi levelek, nem ismédődnck
§zapodűsi nódszeft k
Az oltás, bniL᧠és légbuit᧠íZsd 168-169, o,)
f, §/éb
anyanóvénnyel letesen egyc,ótulajdolságú
utódokat eredményeznok, A dugványozalshoz
ha§oilóai czck is jóvat $/onabb t€c!niká|,
mint a magvctés, mert fojlelt növényól szármaó atapanyágból indulnak k. Kezdó ter-
mcsztő* szánára hálrányt jelenthet, hos,
az ollás bizonyos nértékűkézúgye§éget és
B/a|orlatol Ígényel,
A bonsajíenyók oltása egyedülálló cIónnycl
rendelkezik, Ha a mütatós 1űlcvclú ja!án
se]yeníenyót (P i nu s p a fo iía r a ) j;dp ánní,yőrc
(Pinw thu E,gn)okjú.eós §/ökérzelhez éS
karallcrcscbb bonsaüoz juüalÜnt, nivel
a P paDiíara löízse Eócsölíös, idős kinézetű,
míg a P riunbe7rli-é §ilna,
A fák és cserjék kiválasztása
Dlmélel]](s báLmclyf0
-D
Vagy
§eíie fehav
najható boDsd ntvclcscre| de bironyos
fajok a]kalma§abbat násohál, A legfób jel_
lc8zetes§égek, amelyek alapjáD órdenes a nó,
vényt kiválasztani, a következók órd€kes törz§,
3z{p szerkezetú agÉndszer, m U tafus kcreg§zln,
minlázat is l!hctó]eg apro, ielleBzete§ levt]Ek,
Ha a nóvényt virágáéd va§ terméséért
válaszijuL ez€k n bgycnek aprók,
sok mutatós fa ideátis, ilycnek például
a §zines juharor, díszalnák vas/ az elegáns
vörösf€nyók,
Az öóköldek közül vála§zthatjtrt
B cédru§okat, t'enyőfélétet va§ a borókákat.
Alacaotry é§ naga§ nóvénv€k
Na$,on sok törpc változal - mint a törpe nyir
(Beluk Mna)
rcmckiil alka]rnazható ala_
,\
cmny típusúbonsai halakítá§ára, számos s/or§
növeledé§ú kerti cserjc, niDt a büsatrna,
madárbirs. tíztövis, könnve. metszhető
A magassági stáa má§ik végén
elhelyczkedd fák, pl, }oc§ányolrölTr ()uücus
robül), valódi kihívá§t jelentenek, hiszc. a teF
mészetben natalmas rnérelűre nónek,
fa formájúra.
Em]ítsünt Ineg olyan peldát i§, a,nely elienr
mo.d az apró levetű, filom ágrcld§,eíű ideáli§
bon§ainövénFeL Ilyenet
a
dí9§crcvnyét,
ezek viiágpompájukkal nyiijtanak c§odáato§
tavászi látván}1, Ha azonban ainyi hcly áll c§ak
rend€lkezésünke, hog]i esl,!étbonsait tudun*
taíani, semmikópp ne válöszunk olyán
növényl, amely mindösMe es/etleD évszakban
mulatós. é§ utána már lincs dí§zító halása,
Az egész éves szép lá&ályhoz nem felté enü
kell órökzö]del keresnünk, A szilfák ó§ a juha_
rok kiilönö§en érdekesek a léli nólapokban,
ámjkor teljesen elótúnik fi,on ágloDd
Dügványozá§
Több elóny miatt i§ megéri dugványozással
elí^llilani (lág1 16C167, o.) sajái bonsai-alapanyagukat- Kölnyen nozrájuthatün} az erederj anyaghoz, ákfu eg/ meglév6 nővény rurin
melszésekor levágott hajiási f elhaszná]va,
A dugványozás g/on módvei sok növény
halnar, akár néhány hóten belül is $iökcrese,
dik és lat iónap alait annyi1 !ő, mclny ez
Dulván}Tól
Mámrró Boport
F,l á nitéves b.tíós íövé§ú mnhlvlonc
(Z."iem,iniü) dopoitót dugváíyokól
A tenészetes, nynot tájkép
fokoza, hogy az ogyúíestmest*-
nevelték,
hatásá1
Ezt a 20 éves, kertben nóii
Rhododzndfun obtusm-ó|
f úlés*lle§ontoták,
najd
hdóták. szorcncare negneítel
tólr ós boNainat tóVább nseltét,
A1F]1.1MFis7l]l
A természet ötletadó ereje
c1"k tnlbül J türmjsr.t s7crLtüte
kL.es7nrl
r,
rr ,,,n^,tn,., hiln\,lhll7 Kjllirni\l
^t,
ha v:trosba!. szúad líjaklól iávolaliink,
bonsaio| segiLségélcl kczolicló móIclokbon
J
élve7hetjiik a lernéslol szúpsagóL. hisze! iig/
alakítjuk ki ninónyrinket, ahogy vadon
A
iumészti tizsgiilnta
Bármil i§ leszün| r bonsd Dűvaszctóbcn.
annakitikíoznie ke]l negli§/elóscinicl a ler
n,ószclról, ó§§7hingblrn a bonsailevclés
rla|)vcló sztbályailnl. A ternlé§zethe .i&|oi
na8y t villnrzat$ság, .cúcsak a tnjok §7ámá
ban, de i iá| nóvckodósóbc!, lci]ódósóbcn is,
hi!7en kijrn}ezetii| ós aZ idójárási lónyczók
crós.n hanlnk láj k
Usi xnaz a Iltaj
nrindig cgyt'omán ie]enikrneg
a tóbb bé]yeHc,
^üíg
l]l,/\Dó J]RI]Jl
i]apai,yagol válaszlotl, és ríszaboli stílusban
nclcltc, U§scn túdjuk ,,álmtiso] " a lekiink
tolsZÓ clcmckct cgy jól sikel Li]1 bonsáirÓL,
lnkibb vcgyük figyclcnúc sajái niivónyanya_
gullQt, ós tám$zkodjunk a ták tcrnlészeles
íalekedésévellJpcí)lanrs mc8li8ycló§cinkrc
kct il]ctócn (njint a lcvó]alak vas/ n kéreg_
mintázrt). kúlonbózóka]]F! Jbg tqlódnj
aszelinl, hogy clycdiil vr§/ csopoltosan, vódclt
vigy szólnok hlel l ltcl],cn ál1. t.i|myagdús as
nedles vagv sovíny a lllaia,
Is/ lelz Legnlg_vobb csól],iink aür, nosi
a
bolsri lüköZheti azli Vínt an mc{ic
lcnósitbn!.il.
ahos/ a űk aleíné§7etben
^
clófulduhak, r lragányos Fldánytól a ligeles
vl§/ sűrű crd(in íti d szikl's hcs/oldalig.
chelyczós ahps,abályiil r kósóbbi 1cjc7ctck
lagla]ját,
segítségel nyúilvr a tar , lítvolsítgós
^z
arán],érzé|l'ejleslléséhez,
Nagvon li]nlos, hog} a l'ík!l nír rk-kor llnul
n]án],oz7úka lcrnós7clbe., arn]|or üég csak
lclkaszítiük mlgunkal r bonsáincvclósc Ne l
jó öllo1 ogy szóp kósz bonsril villasztálinrintiiu]
saiítun| elkasziLúsancz, AZ rZ.8ycd üófi lctt
olyaí lökéleles, nrcn a galdáii megtelc]ó
d
§,ikllird rlinövó §iikrck
Ennct n vdesi hltyckbcD vndo| |óúj kiröísóqcs
nyiúek (Bchlld Fntalü) Éúőh|) t]].g/cLc§age, lrogy
jd]b nl.lkiJ]Nzkonisr órdckaL.n L}aterei nin(]vc
lchetó ]egszebbé nevcljük niivónyünkct,
bonsdislílurck í//ó /2/, o,] a ternlészelben
eiólonlLlló
clcnrckcn alapultak A siílú§ok
^
elnelezése gyaku Uttl úclcdctrc ó§ á tcr
vczés céljára is, A sniku stílus úldállcrós
\zólnck kilclt 1erde 1ijil\ú li hrlí\ál k(]]li
E&vcs ták §ziilc nlga llnak egy,egy stílusl,
A |ijzinNól]cs lu.tcnyó íPli.]a
szrb:ilyos,
lelle]é töró nö!ckcdó\ű, mí8 ! ti1l$ak
íQl.nrA) szabályLa]in ágrcnds,cúck, A lcg
ttjhb bo MinakallialDas ia as cscric $ktnlc
lör'
I(iilihbózó lají,li csoporlja
r\ tclmé9rnrcn a kiilónbijzó lrltúot
g\Ekú d dónck clyinl, nrinl l óal ,[]d/i
i l."
lilhdió *deilenl]k í/'D&j
,fucjlni,
/,../a).
é§
ü
édc§lcvdú
9il lUl,&J
l].nsain]i] mind a húícLbcli.
i L*lér7.1i klivelelménújl
csijlkentik l 1íNilÁ lchclősóicn
r\ lcnt] póldi nóháNiibrid boróLl
min(l
(l,n,l,,fu
J
, .ú' 'tsl!!ú{') ús japitn
vinóslenyó /raro r'drylrrJ sikercs
konbi,rációrít mütarri hc
ABoN§t MÚvÉszETE
A tervezés alapelvei
bolsai tervezese fgyeleínbe ve§zi
11síl]U6at e§ á]]apotat,
^
a]4jat
és végülazedeny
á
a fa
taíoedenv Eérelét.
es a növeny}apcso_
lhlqjf€lszín felotti §/ök€rek
A terinésretben é§ a bon§ai e§etében a talajfe]_
§zin felett kia]akuir 8yökerek a beáUottsag,idó§
kor és a stabiliIásérzeíet ke]lik o]Aa fiata] tak
s/dkerei jel]eg,elesen a fö]d a]att megbuiva
fejlódnet Legjobb, ha apyökeRka töíz§lól
ninden inínyba kiterj€dnelq do e§iáltalán len
Minmeríikus legyefl az
elhe]yezkedesut, A gyökerek a §trblliias és
egyensuIy temeszet€§ hatá§at bDíosílhatlrik
meg altor i§, ha a fa eg}it olda|án tú}ű'yban
nintázafuk e§ ]efuúsu}
a szerkezet vonatait. A mód, áhogy
a gyöt€rek
a törzsból kiindulnalq p5,akan
ta],j lha tok, vagy
n§8töri
neghaúrozó, de minden}éppen temészeles
és nűvé§zi
etene á bon§ai kiilernénet.
A ürrz§ a|üa
A bon§aiok torrse lehet es/ene§, görbe, ferde
vas/ oszfott, ahoAy a termeszeibeo is elóibrdL ,
de a legfontosabb kövelelmény, hogy átmér6ie
a §úc,§a f€lé fokozatosa! csókkenj€n,
Alapiá_
nakva§Bg§ága u idós }or kepzeret kelli, mlg
a páJhüzamos Ioró ronlja az egyemúl}t,
A ídmv3stagság i q§zkedjen á falai jel]eeehez,
a§z€rjlt. ho§/ egy }ecse§ iapán iunarrol í,4.?r
pllnanú) ,lagr eg! íe§tes íölr'Ju.l (QullcB)
Van_e sz6, Néhany ía ücbbéve§ nevelé§t ieenvel
allnoz, }ogy jd€áli§ á]a}or fe]'lel§zeo,
A}}oí is fonlo§, bogy lá§suk a fá tdrzser. ha
a l€vé]zet €ltatarja a felél; aiakja, kérogmintá_
zala és §zlre karaken ad az osszkéDnet. A na_
§]on oreB vagy az idóiár᧠a]taloesvisek töIzs
]ehet eLjny, de tartóZkodiúka hil§áAosan
íOegMselt tor^ű fától. hacÁak nem ezt szarrrur
fó je egzetes§egnek,
,Ágr€ldszer
AZ ál§ó ágatat hagyjuk_tovább nón! és csák
kés6bb nelsszúk lneg, I§i órhetl'ük el,
nos,
lórzsnél megvastagodjanaL Az e§má§sal
§zembe ndvó, e$imást kercszíez5 \^g áz 9E
ponlból
ból eredő ágak köziil vágjuk
vágiuk ki
k
a feleslegesekel, Drólor᧠§egír
a
lat]it, Néhány a]apel6 e]em lalaíDennyi bonsai_
ra vonatkozik, ilyenel a gyok€rz€t
§zetterulése,
á töus forníjá é§ az ágak ehendeződése.
fonto§, bogy reüesen
TERvEás AI-ÁPEL\EI
A
Eg], fá kóNonalának legtőbb szerkezeü elene
az ágrend§zere. Az ágak elhelyezkodáe, a}ogl
afu rorrséb6l erednet, ]e5,en egyensú]yban.
ös9hargban a fa d]lalános Ie]lePéve], vizualisan
kieg€§zítv€
a iölzs vonalái A köNonaiat és
a
szerkezetet netszó§§el
é§ drótozás§al
losán DeglaItozíathatiuk, de
á
eró§za,
köveüezó alaD_
müoregy fai
szaba]yokJt Vegyük fi$iel€mbe,
egr cseriil ki!á la§zru nl boüsaina}.
Egy spiíáIi§ ]épcsdház v?g]i c§jga]ép6ó
megtb]e]ó modell]ehet az ágak idealis
elrendezódése}ez, hos/ es,; n§u lrtaí
§égéY€l
g/akan úgy iiányítu ághelYeíe,
hogy kitőltsőn es/
haló
hézagot,
lévó de n€m szij-k§óc§zemen
vimDetrjtrls mintázator kapiun*.
Az ekó ág Dagyjabó] a lorzs egy
haímadána] helyerkedjen el,
Az oldalágaljó, ha a tórz§tót
kif elé fokozato§an yékonyod_
nát A bor§aifákat áhalábfi
m€gközelítően bjp alakjra
Dyfijáiq a le8trec§€§ebb
oldalágak a c§úc§on
haló}. A c§ícs
közelében lévó
ágak Lóz€l€bb
talá
lólhlló gyók€Ek
A kjáló gyötérek ala}ja
és oiltázala kúlön érdekes
lotom M idó$ég látsatát,
sége ery bonsainalr fu
Ez láthaló
a
tépeíbenútátotl koc§ányo§
Ióla (Quücu abw) 6atab.nis.
helyezkedje!ek
,4z á4ak ekebez]@be ifunb
egeNúlrtan funjo a ka rolsós
húónsziE alakú Íibetlel ad
EÓs g|óMful
ffid
és 4aüijnög
énre aúak hop eá
tók ep japónlehrtj
keftq len oz
4
ÍÓl /Ó.llo|
(PjNs íhúberg.])
oloc|.túLnJ ó^Én, fuPk?n ál l,ahan
Iólün ;fukéh hop wslLladjq
Ery fá ala\jáMt
és 9e.kezeténe}
góldos halalításá, a nóvény és
odily kózótti kapGolat íi6;km
bNétele alaPvelóen fonLos ajo
eE}tnsúlv tjalatil2§an@ Ez d iaDe
e
)''
bónsai!.k,
§\rrúíeiró ek6 paúüa
kinín6 példáia
a
silcB
Á kilál9ó gökzEk§iufu kö wal
ézetét kzhik é,lólvólJbú is k4p-
cfr htol teE nenék 4 fu 6
a
názal-
A BoN§Al MÚ\,ÉSZET!
[li'lné,€ti látvány
A bonsaiokat leglöbbször
hogy ninden olda]ról alapo§an §zemú§ire
ú§ aiakílják
ki, hogy
szemból nérye mutas§anal jó1, de gyakori az oldal
!ézenj vasi a mjnden oldairól Móp látványi nyúitír
boD§ai js, Az §en mindes/, milyen maga§§ágban
!ézük, a szemünkkorutbelül a ldDs kozenevel
les/in e§ §zintben, A lcgc,ebb áeekendciódes! k€ll
az adott irányból kapnunL és fonlos, hogy §zinte
,,be]eláthd\sunk" a fa belsiicbc, miközben d 9!uett,
je i§pompas, U§ á ahr§uÉh, hoAy e]öbe&tbö1
a lelszehb gyokekkct, va]aíDnl a toz§ leslat_
van]osahh ddle§j Vúrct e§ elvékonVoda5ai
ve§§zük a g/ö}ercke1, tórzsc1, c§ú§o1 és az ága_
ka1, és megálapítjut melyi} szögból n}újlják
á lcgiobb látvání. Metvéssel és drótoz᧧al
igazíüatunk ü ágakon é§ a csúcson, így lcg
inkább a ti'rzsct ó§ a gyökereket kell fig/c]cmbe
vennünk, A váaszt᧠]egkényesebb pontia
a s/ökérzet, mivel ut a legneiezebb n1egvá]_
A bonsailak nem
az a lényege, hogy ,,kis fákat
állitsulk cló": nyilYánvalfu kisebbet, nint
a ternészeLben, dc f6lcg a nunkák kényelmc
sebbé, kömyebbé tótclc miat1, A bonsai néretc
A töns al§ó ré§zén lévó górbiiletek
a}koí mutatnak a legjobbd, ha oldal_
irányban hdjldJk. nem pedlg a§zem_
vákozó, az apró, tenyércn tarthatótól egészen
az embemél is magasabbig tc{edhet. Legtöbb_
jük afunb a ]5 é§ 60 cm tózótli mérett
lonáDyba csik. A nagyon kicsi va§/ á túlzotlan
nagy egycdck hilönlege§ gondokat okozhallak,
A nagy, kél mótcrnól h ínaga§abb fák rend,
kívíi]nutató§ak, dc ncm száilíthálók bj7lóísá,
leló íele, & utdbbi elkelülentró esetel
híVják galambmelűséglek, Csak a fa
felső harmadában ncvcüünt e]óre
n)ú]o á8ak t MelységEt c§ tersrerü
hatásl ázalxdhahhk, mliíek }" )
hátsó ágak a nézóYel e enkczó irányba
n}úlnak, Azok a tezdóL ákik éIó fát
he]yelt csak fen)kepeken tanUlmcnyoz_
zák a bon§áiokct, g]akran ElkL^eLü azL
a
TFRw7Ís Ar APFi],FI
A
go§an, és sokzor kónilmólye§ a keze]ésirk,
A hozzájuk i[ó Lálák mcg]chető§en drágá}, és
nchézséget okoáat, hogj, !()va állítsuk ókei
hibát, hos/ elha.yagoljáL a fotóton
Az apró 1artóedénybe ültetett kis li'vónyet
neleg, száraz idóen akár napi többszön ö!
lózést is igólyelhetlek, A tervezés i§ nchóz:
míg e§ tözcpcs méretú bon§ai ese_
nem látható hátsó ágakat. A fa csúc§a
nrindig a szeí éló fc]i nezen. vagy
.,bó}U]jon" rb]énlL alrU§ J iapanói
mondják, Az ellenkezó irányba hajló
c§,tcs soha lem mutaL jól (ü§d lerr,
Az elölnéze1 kiYálavtása an jelenti,
JUtrAR KÚLöNBöZó
tében e$/ levól cgy leYélc§oportot
ábrázo]hat
NÉZETEKBÓL
]-
a
termószctes mérer
A törpe néreiű japán se]yenfenyö
(P'n!J
Fnl,rd
l*éIzete
á§
'Yaisubü§a')
tömóit kóNoni]n
aüó
arányoknak megfelelóen
példánFál akír egy
,
addi8 c8y parányi
egé§z ágat vag/
növóly
c§tcsol kell tifcjcznie, A minjatúr bonsaiok
(ndrE bon§ainak n hívják) jelentós el6nye
vhzon| nos/ korlátozolt helyen nagy s/újle_
mény helyezhetd el,
A negtbl€l6 aránJ €lérɧt
i]ármi]yen mérelú i§ a bonsaiunt, fonto§, hogy
arányá reáljs óEctct keltsen, AZ apró levelű lák
arányo§abbfi formálhatók. Minél nas/obb és
duNább es/ fa levele, .ál nehezebb teljes
méretű fa halását elémi E§ie§ fák eg],szerúen
nem a]kalira§ak apró bonsainak, má§okbót nenl
lelrct nagy példányokal ka.lákítaDi, de a le$öbb
fajból knlönösebb nehézség Délkü ncvelheló
közepes móretú bonsai, A rnegfeleld arány
eléréséhez§ákan több leietőség adódik cso
portos és táj!ép§zerű üftctó§ e§etén. arüjkor
a fák esmfuhoz ó§ a sziklához vagy
a taiajiakaró ndvólyckhez vi§zo_
nyduk
(lósd 148-1 6
l
_ a_
).
Tavaszi színek
A
.ö.
a
rcl
s
lanaga utan. tcr.r. J szúek Vi\9ctc
Lscnck dejt,IúIönhcn izgJ mas idúszdk
bo.sai világában. AZ ílj rü§ck du7zadnak,
majd kipallanlak, és lriss levelek|ct, koíai
virágokkal diszítik a 1át. A növekcdó§ üieme
foknzrtosan §U^u], cn g Vajam<myl ti c§
$(íi( VinLe kicsdllan d ilcttíil
Kora tava§szal az e$,ik ]cgkorábban ]evélbe
boru]ó fa a japán vóröslenyó (Laú kaenpí.n),
amely élélkzóld njleveleivel clóhíInöke a köze,
l€dó ér§zaknát, A l'apán junarok
(Acel
palnalun)
tóbg a pnos
lt\Llü 'seigen' es D<sh.]n', \ali]miDt d sdlds
ZüldÉs V]nú'Lkon csut]dlu lo§ vlnes púDpa
ba
,r ípaöl), Aho§, múlnak a heten,
ú᧠fák |ezdik bontogatni leveleike!, níg §/önyórj
virágot öllözletik fel a díszalmák és a dísz_
cselesznyék ágail,
dí§zbisú rc:
búnlnak, Meg
zoldl(V(lú onhhulhloL cs
lélcgzetelállítóan gópckso}íéle
a
örókzöldekis
ámyalatuktal ós s,eíkezetükkcl_
Ha eMe a té] ós a taYa§z, a nigancscrc§znye
(ffu,u, Jllbrlr.lld 'Autumnali§') az első|
köZöLi bontlratja k feh& és hatYány róz§aszí!
A,lilaakác (Wí\knu) p^:zal láh,án}t nyíjl le_
csün86, illatos, kék, íehérvagy máI}Yaszínű
vnágfiiíjcivcl, lris§, zóld ]evéIzctcl
aháttórbcn, Vógül késó tavasval
a Rhododendrcn sÁníalan íajlája
boruLvirágba óriási Mínvá]as,tékkaL,
virágait, E]énkpiío§, róZsaszín ós tiszta fehér
viágok díszitik a űvbirsekc| a japálbjnet
vasi á téglapiros díszbirsct íana.non.leJ
*
s
jalonl'.4)
i
skdrlátYórós
dí§Z-
bi§Ct /C Jrttlosa] c\ a büor
Ezt a ialinjuh.r iajrát É.a
lulnalm'D€shdo')ég,jp]íoslcvelei
úixLl kedvelik annyira, Aihoz. ho§l
nyíI v*ón násodgor is elótinjenek
a c§odálatos vöriú vínúlevelek.
a]lra]fuizz k a levé]]cmctyósi
-t
l:
ílítí.na]á §ún8ó vií8fürLót tjnege
te9i ú egyik legvon7óbb tavasziiává, a te.mévclbcn
A lilaatác0l
l
AceíesZOy.Jlrid {n',/,í aP.6tl..!] v íJAdl L.U.m.\
]ilud,\, c\ kedle§
liNúJ{ dyuy'dOák,
Nyári színpompa
n}"r egyik legnagyobb muláNánr" a bonsaiszámáLa a zold szin epéM kard]
^ melyel a KuooDozo rak e§ cselek
8aoF,
leveleihoznak lerre, Mrs bonsa]oksane§ vagy
raíka levElzcl ü kkel allrctna} eles kontia§ztól
Nvár derebJa a lombhullató fák és cserjét tel_
ö.raionAok
jó bvélpom!ájukban álnab
és az
öröÉöld€k
hissebbnek lát§zanakúj leYeleikkei,
A nyár nas/ el6nye. hosi a bonsaiok rend,
kíviil gyor§an nőnek és álaDdóaú változna!,
A vnágo§ fák kiilönósen nutatósa]r ilvenkor,
A rododend]onok fantöztikus vnágá a nyár
elején .yilnak. A gránátalma (Pufiica Rrarufun)
különbözó fajlaiska átvöroc, teher, saíga vdgy
roáa§zúű uágoíat hoznaka nyjr kozepe!, i6
a pimpó r?oleláI") is hasonló áúyalatú, apró
Yirágotkal boított. A madárbB (caíoneastü)
e.§ türöü§
lö,d.,,úr) fajok is ekkor n}i]naL
"ü,.
.
és a2 iv§,akvaeén kezdJ( ér elniszine§ terme
seiket, c§ahjgy, minl a dí§zalna (Mal6). A§ze
zon elején lcvágharjuk nenány lombhu]]alo fn
leveleil, kii]onosen ajuharet Lacel), es ak}or
a nyár végénúj levelet jelennek mcg, újra tbl_
idézve a clod.í§ 1avaszi
\i
':.§
A lfl€lek
ró6Nzíi ámyalalail
v*9ókés
a kéle8, ez adjr
legfóh jel]elzeteséeet
ennok a j.pán iühMak (,4@
a
pd}r,l u 'sango), bizonylvá,
bog],
a
oem6aLa levelekés
lirágok jeleíthelik
a
Mép
láMin}.$,elkn zá]Ueat A
]s lálhato,a SlbUki ualeátvüagai
tóbbfinúekVary c\*osrt, ei!te vjbrálo
Ano8y c,{épen
A],akran
hálást keltve €ryetlen
növényen.
faj
tompalt b3bit!§a is hoziiáru].
!os/ bónsai_alaPfu yag ]e§/€n.
A pinpó (Polerrilü) bonsai alapanyag_
nat éppoly nép§zeú, nifi vúágos keni
deiénelr A tépen lálható serj& pinpó
(PotentüI4 fuíicag) .rcdeíle8 s&ga
virágrl, de kúlónbaió fajtáia Mfuek
9éls skáájában tápháló]i á febérlól
a
tíéngiíiin,sáigán, IóAeinún á1
egéee. ana! NálgáiA,
oszi színek
Az ó§z legaljbb olyan szlOes, minl a tavi§z.
fa.dc jovaI továbbtaíl, igy noss,abb idEjq nü_
lik lehctdségünk ts]onyoílödni c novelvekbci.
Amlgeües |ombbulato fal leve]el e]szneród
neb és épp csak huxani kezdenek, addig nások
me8 nem
értik elleg§zlopompásabb kUkeiukel
isí.ginl masot
már hbuIattak reles lcvilze_
a lclc]cken k,!üli llmA.k k k m.lv
d&lrljc]efuei hnehtk e$ n.Vén}nek, abogy
ez a kép.n btmuLalott, üur]k]fuc ü lerctt
oszel
A.ke$kclágó (Euon)rnul
és a negyikanélia
ís'lew|á'a) 1ángoló vöíösrc, nrg a pafrafly,fenyó
rci"/€o)
boglárkasargám, a vórösf<nyd pedjA
arfi}§zínűre változik, A biit} íIbs"J) ]ombo_
zála vörö§esbama,
a nyírérjeíula)
fudárbi$ (colrr.6l.' *lében is látható,
A zóldskék názas edény renet kontldztot
allrot a lemésekiel és a
elekkcl.
l
^ftxúszíni
á,'n!2]atot ölt, A nadárberkclve rs",']fi
au;up alia ) jelle gzÉIespn os íeliné;oi renekül
mutatnak a laranc§- és aranvszí!ű levelek
A juhar (lc.r) erótetes, gazdag vínei, a sár
között, Milor má§. nulatós'termést érleló
ga, nal"!c§, pho§ és bíbor, fanta§ztikus é]nén}t nóYények, mint p€lüül
a űsz^lín6k (Mal !),
néhány nadárbn§ íColo,earle' vagy á korall_
maE]E (//.T§emla) |ehulldlIikleveleikct.
láIhatovi valik elcnk szlni tcme§eikkci
boarotí c§upa§z agrenJszeruk, ami lgen
sziplótvaíyt n}!it
Ahfuafreíű inh^l
nbrM)
e8yedei
(Aerbwk
csoporto1 alkoló
u
c]Mín*ódé§ hilón
bózóvakagáb
vannaj<,íAy
e áíívalálot káóírxh§
át
netét nuÜljá}
A tóü§ §ölét 3züIké§bama és a Lál
zöIdNár8a víne Bódálajosan
t]e8éMÍli ú érd*líelii gil
|I]lnÁ p@cela) láai ok&.lsfuens
Á §oportosfu úllelefi japán bük}ók r&sd
ftrdla)
egy Ó9i bük}edó
A Vngílól
énctétkcliik
baroig m inde ntelc ;myalaófu
elóíUíddo levelek]dlfuUútnaká hd \d} gnú
a
A BoN§Al
MÚ\,ÉszEIE
Téli látvány
l-}'
fonlosev§raka bon§arok vilapában.
hj_
Men sok ol}"n lombhullalo tat ͧnlerunL
^tel akkorélveáetót
amelyek
a legjobbai, ánikoí
szép ágre nds.zeni*er
,em takria el
a
levébel
A,
k:n^i
deb |Js
I
C ha e n om e Iu
i Ie k s is )
kii]on6en fe]lünó, mintázolt vesszú. de}óúllv
teree és eLénk szinű terme§e remek ö§7h2lAú
A japánok has/olú.inyosfi i]velkor rendeaek
órüsi tiá rra§okál
A tél az örököldeloek
is htúnó idővatl
áUandóságol, eldr e§ htaíást suAallva a lep_
zordabb körii]nélvekközött i§ F]7.nhM,l "
tellenes tonliaszt'ot alkotnak a lombiulató
fá* lonnyedebb, csjpke9enjen átft rt aerend
8zerélel
Ril}, iélt Ylrígoe
A képen látható Dúd4u tverelín
Aklnaj sfugabaÁck (PMw nM.) eoí t§és ía
]62é tártüik, melyek Dár tél yé8én virá8ühatnak,
Küö! éldekesége,no8y virá8ai hilónBzó szí.íet,
a f€hérlót a nély ó^.Mínig eldfordulfuk ery
lcüryin8 lüma nai!) táénŰnh*oztálja
Müor
a
eépseldt,
levelekdem ta]€riai
k] le]ier
finomfu Bip.kéze á!rcndsiel
Az óIökóldet
télen is gondGtodna]<
szlúo]es
Míüó]
és töme8ról,
lome!ól. ahosy
ahoa 11 aakénen
larható Japefe;yó l,cn; i{!ió.x;]) is
éde]€ltfü,
éré]elt€
n, A lejfe]é
klfe]e áló,
á Uo. dbnr2c,ic
ni]erkk és a 8Nóíl6 iérer egsz
'
é!ben láhrDyos, de ídfg ojJbko!
Bfu beölldds éIdeke§ aniknr mx íáL
e ovu
idős
lmbhtrlaló
Ho6YAN HELYBZZü'I< EL A BoNM]oKAT1
Hogyan helyezzik el a bonsaiokat?
Ategtobb bon§aitéIa]ló, és egéM e!óe!
-aa, a szabadban kellállni, Á7lenn. idPáli(
ha esy§zeű bátlér előit gemlélhetDén} ókel.
de ez rilkan oldható meg a keíben, Jo fény_
ü§zonyokal és §z€lvéde]nel ipénve]nek Há
a takr,;at fal ele. polcokra helleziütq telesutnet
a feltélelek. csak u§/ct]uk s rra, hogy a fa]
kapjon eleg€ndó fén}r, é§ !p vessel ámyékot
a lövén}T€, Iddnként c§eréljiik meg a bon§aiok
h€lyé:t, hilönben eldfordulhat, hogy be]s6
olda]ukon es/e§ ágaka feny hián)dbd é§ a fal-
ól\§§zaveródó
h6seg követkertébe n ebalnak,
A §ziHára !|tete§ ióval Iobb nedves§éAet
igényel Egy_kel fál tanhaturk a §zabad]-ban
vizesulcákban, a nag}obb §ni]teDéi}r azon_
bd
olyan padja vagy polcra tegyülq amely
nágyobb felületú vizmedencét képez,
A bonsajok elíendezé§e az egyentó] fijgg,
figyetembe Yéve a rálát᧠i!á!yát, a fák eg]rná§_
hoz való vi§zonyát es/ csoportofl beliil és az
évszakos jellegzetességeket,
érdekében, küönböá
úagas§ágú oszlopo}ra
állítotlák egy sötél színíkerltés elé,
Áz elrcnd€zés nagns§ága
A bons okelhelyezé§e áhalaban engedDinrt
jelenL a kényelmes ápolasj maga§sáA e§ á
legjobb iálátás §zintje (szenmaga§ság) kózött.
c,yakan a§ztát]ap magas§ágj padokra vagy fat_
hoz erósiiell polcoka álíiják a tálakat. ott,
anol iiló helyzelbdl nézük, tehetjük ala§o
nyabbra i§ a nöYényeke! péld,ái tégláka fek
tetetl k6lapra, E§/ kerlfal i§ lehet negfe1€l6
talapzat a bon§ai száíníra,
soha ne hely€zük úsi et a boffai1, hogy le
koljen rá nézni, A földre áütá§nak ké1 hátrá_
nya !"n| ráftócskölódhe1 a sár és a rovarot
beLema5znak a taíroeddnybe, Es/ magasabh fa
0zéíke]]ó lavokágban a tölJön h düar,
Bon§aiok €lh€|y€z駀
bel§ő térb€n
Blóforduhat, hogy alár saját §zórakoztalásunk_
ra, akár valanilyen hilönleges célból, egy hi]§ó
téri bonsait átmeneti idóro belsó téIbe sz€rei_
nénk vinni, Vlágos ne\Tg átlít$k, d€ ne az
ablakpá*án}Ta, mert otl hlt sok napfónyt
taphat. lkt§uk távol mindenfaita hóforrástól,
pádárn nyitott kandaliótól vagy fűtótesttdl, de
a televízió t§l€jé! shcs biztonságban, mert
a ké§zúiék hátuija noleget §ug&ozhat rá.
Még a leg§zabállatálabb b€lsó eLendezés is
megfeleló ieret igény€l a fá szárnáJa. A l€giobb
A bmbu9fal titűnó náttere
a
bon§ainak,
Esetenként ha§aáljuntún.,,majompóznát'',
alni es/ főldbe szjrt njd, a tetejére erősített
vízszintes lappal_
háttér egy sima, halvány fal, á nint᧠tapéta
rontja a fa temészeíes szép§égét, Japánbán
a bonsaiok számára iag]ionányo§an kialakított
hely a
tokobna
ínlk.
Belsó lérben a bonsai öltözése gondot okoz_
hat, Mivel a nóvény szolo§ egFéget altot a tar_
lóedénnyel, ne ront§uk a hátá§t azral, ho§i
tácát tesziirk alá a vrelv€zetés érd€kébo!. E$/_
srerűel vig]/ük ki a konyMba vagy a srabadbá,
ás öntóre§ után vá.juk meg, hog/ a fele§lege§ víz
Mr8ls§á8b€li
kElötrb§f s€k az elr€ndPjsnél
Ebben a kertben a bon§aiotat, a hat᧠fokozá§a
lec§epegjen,
ovjuk rneg
niel6lt
vi§§zate.§üük
a h€lyére.
aijától eg/ duNa
§iéténfonattal va§/ üás di§,laót alappal,
vlzDerlenében vtssz.túkiizddre
A Mltláka üielett nóvéNek vízel telt iáIban állnak
a bútoí1 az edény
A bon§ai elókészílésékiítlílásra
A bonsaiok kiálításának leheró§ége a h€lyi
bon§ai- vagy általáro§ kertészeti tár§a§ágtól
fiigg, oNzágos szinton - legalábbis Angliában
-
termesztók b€mutaüák l€giobbnak ítélt
,óvényeiket, é§ a §z€rvezőt ezetból válogarnak,
Fonlo§ a fá és áz edény elókégíté§e, hog],
a
a bonsai a legjobb foínáját nuta§§a a kiálítá_
§on, Tökéletesíl§ük a kjrvonalát, és távolít§unk
mindel elhah levelet, Tisztít§uk m€g a talaj
fel§zínél a gyomollól é§ más nírénlh]ladé_
koktól, Frissítsiik f€l a mohát, fiiveket va§,
tal4ükaró növényeket. Tisztítsuk neg a iálat
€l
a §zenny- é9 vízfoltottól, é§
döz§öliiik
fénye§re
A sziibége§ é§ nem úl feltúnd drótokal á helyiitön hagyhatjuk,
Ha sikerült bejuttatnunk a Kálítá§ra e§/ vag/
a fel§zínét.
Ennél a klasgitüs brDnóua negoldálnál a la egí
fultében tapót helyet" egy hegészító kóvel e8litt.
két bonÁail, nem való§zínű, hogy befoly.ísolni
1udnánk az elreldeás helyet és nilyen§égér,
Miniatdr bon§aiok (nane) kiáIítá§a esetén
€lőfordu]hat, ho§ n€gkapjük á helyet, é§
magui* rendezherjük el a növén}t§oportot.
MÁSODI( FEJEZET
BoNsanBvBrÉsRp
ALKAT.MAS FAJOK
A fák
é§
c§eljék széle§ válaszlókábí' ncvclhcló
ínutató§, szép bonsai. E íbiezetben tijbb mint 80
kiilönböző 1ajró] és forínáról kaphatunk részlete§
ismeítetést. A fák és c§eíjék latin nevük §zerinti
ábócósoírcndben kerültek bemutatásía. A íövid,
dc inlormatív szöveg leííjaa növények eíedetét,
halrilusi:il ós mindcn olyan lontosabb tulajdonsá8át,
amely alkalmassá teszi bonsai kialakítására.
\ hemllldli,lI lrk Vas csrrjcl, lcg.,,cbb b,ln,ai
remekeit színe§ fblvételeken láthatjuk, a jellegzetességek megjelölésével és feliíatozásával, F8y kütön ki§
kép bemutatja aZ adott bonsai tipikus levélméretét,
]ánácsokat iS olvashatunk a kialakítással és ápolással
kapcsolalban, sől a íajhoz lcgiobban illő stílusíól éS
nérelr(ílis kaphalunk ajánlásokal,
Bo}§AINEVELE6RE ALKAi.MAS FÁIol.
HocYÁN riAszN,{LrUK A NÖVÉNYISMERIETóT1
Hogyan használjuk a növényismertetőt?
Eren
lJ
a ke!olda]on lcl!uj! hogyd a]llLorruk
ö§sze e, a lbjezelef, a ollasól ]eghaleko_
nyabbseglldsc erdekeben, Aluloldajo! k]cmel1
és fclirarozotl mintaoldal benutatja a rend,
szert, E$/ teljesebb bemutatót i§ bHhatüní
a 184 209. oldala}on, több ndnl300 bon§ainak
alkalnas faj i§merteléséYol. Mindez a korli fák
é§ c§erjé} óriási válavtéMt aiánlia, failákkal
kicgészílve,
Á DóYéIyek k€re§ó§€
az
i§nerblíb€n
A bem!tJtorl80fá c§ c§e.je lahn nevlrt szerinli
ábécé§oLrcndben laldfiaro meg, A tudonriinyos
nemzetbi8 é§ faj0évncllett a ma§r nevis
sz<LepeL Arnennyihen va lan.]Vik növénv
Iudomanyos ne\c mee}a]lozoti, a kozisáErtcbh
verepcl címszó}ént, a másikat pedig tisebb
belúkkel ína, záój€lben találhátju} melelte.
A fqiok leí.ása
A beveze69o\egben kniut az adotlfaiszar_
felfeié Lüó !övekedésű fából ieginkább hason]ó
§tibsú bonsaii érdene§ kialakítani, A vála§,tást
mc8hdlarozzda ti§zeme]t noveny eíedeü aláha
i!. A §ti]usoklal kapcsolaíos lov"bbi tudni\álo
kata 116-121, oldaiakon ta] natiuk neg,
A tcrmészele§ ági]nózet levólméret és niivc
kedésirltty altaIában eg]i cs/ meghátdozotr
méreüe teszi c lkaLTa§sa a növényekef, ig] pel_
drulelégne}iz lenne
egJ nas/]evel0 fajbolaP
robonsaiinevelni, AZ aia!lott méretek a kö!et_
}ez6k errra na§i 90 cm felett; nagy 45-90 cm;
közepc§ 20-45 m! &icsi 10-20 cmi extra kic§i
10 cn1alatr. Eze} a mérot€k lelmészoie§en c§ak
hozzaVrtö]cge§ek, es iJúyJdokenl 9c Lepe]nek
a bonsaiok mérll trrinti ós7i,hó7a9nrl
N€Yelósi úínübnó
A nevclé§re vonalkozó 1öl!ör ne8jeg]u ések
Jz ápolás i§ §zaporna\ a]cpvetó luűl\alóil
japán Tokoname táltól á Inodernebb változatokg széles skilát ö]elnek íel,
és egy eselben nyers kőlappal is 1alá]kozuík.
Mindezek segíthetnek abban, hos/ a legmcg
a hagyományo§
felel(fth szíít. méretet és fomát váasszuk ki
nöYónyünknc}- 'IinóedényekJól még a 122
125, oldala]<on
olvas!álunk
\álamennyi bemutaiot1 faj!á esi kiilfu fényké
pet is találun\ mely levoles szőnftszí áhíuol
a leltünietett mérelarány §zcrifu h§inftve, se,
gít§ógévcl tönnycbben azono§íthatjuk a fát vagy
scrjót. meí cgyes bonsaiok fényképetavasszal
kívijlt, amikor a vnágok eltakarják
va§ ósszel, esetleg iélen,
hogy ágrendverük jobba! lát9ód
jók. A fotó a lcvclckól a !övény
valódi mórctó1 is pontosabban
je]zi,
a leveleket,
idejéról, A nevelési tanác§ok
keretbe foglaiva jclennek m€g, é§ a gyors
!áiékozodast §zimbolumok is seütú llajJd
a ú1,7d!1o"]: Re§zlele§ebb
Jekö keftlezetl
informáciokat az ápola9 mu nka kka l kapcsola t_
ban a 170 l8], olda]akon, a §zapontasÓl pediÉ
a 162_169, oldalakon találhatunk,
ldvül
dé§)
A fóny}ép€t
Mindosdk bonsá hfejezelten erre
Az adau nöléqhez leqlob,
ban illő slíluúka fuélllek
a
fi§ie]fiet.
Az érdote§ebb fajták é§ tokon fajok i§ helyet
kapta}, hilönóen, }a jobban i[enek egy hilö!
ieges stflushoz vagy mérethez, mini
A íörpe fajták finomabb leveleik
ú alapfaj,
é§ kec§e§ebb
ágrend§zeriit miatt aikalmasabbak ki§ebb bon_
sainak, E8y ná§ik faj vagy alfaj eseileg §záaz_
§ág vag} fag}túrcab, ezéft iobban elüseli
a zordabb lóíiilménveker
stílu§ok é§ nér€lek
Minden fajnál f€lsoro]juk a hozzá legiobbfi ilő
§ti]usotat, amelyek el$jsoíban a íórzs kiilönféle
növekedesi formáiho, j8azodlak, Az aja!]d§ok
tapa§rta]itokon aldpulnaL és ftlin\ horí
a kiválasztott §ríus a lehetd legprdkjkusabb es
lfg§ikeresebb ]eqyen, A termeszeÉen e6sen
E Elbelyúés| lényi8ényi sotle8os ldu va8y nyíIi
É|.l.n llEd nc!l72 l13 ú.).
E ont.ze§ g]akoíüJg es m<mJ scx (/dsdnq{
m
E
E
E
Tápan}ag ulánpótlá$ 8yakoriság, ncnny§ég
és a úntláa^ rlpúsa (lán[ nég 171. d ).
Átijltetés: legáltalnMbb idó9at §/akóriság
(lósd hé8 l7G177. o.).
Meiszél: a lenntalt6 netv:s legaltalm6abb
jdőszlk^ (ldstl hé8178 í81. o
),
szapónlás: a legnegbízhaióbb nódMeret
és u év leglrkahusabb
1ó2 1ó9.o.).
idógani
ílrl '/8
Név
A rcnalséq lag íaj botdnikai (lalin)
nde, a i alaliá anij,a|i|merteló
óbécéfríúdiekéEüh. A tálú,i - dhol
znúielbe kiilt, A hagal
tb nagblLűkkd jelenik ne§
úbibv
ismeíeIik, Minden nö!innyel kapcsolarban
olvasbátúk 0 munlálaIok leAiobb moózereiíól
müj§ihelyéf,crederi habifusJl,valaMi tobb
olyan fulajdon§ágái, amely a bonsainevelés
szenpoDtjából i§ fonto§, A lermé§zetes alak.
§zerlezot és a nóvekcdési jelernzók i§merete
§egít negi€rvezni, fielyik stílus nlik legjobban
az általunk tMlasztott bonsaihor, Az olvan
fcltúnd lUlajdonsagoka. minr példáUl ;erd§en
Dinlázoükéreg, továbbá d éV§zakos harasoht
(szép viiágo!, i€rnósek é§ ó§zi lombszínezó_
9intén felhivjuk
A neYélésilttmütaló j€l€i
ós legalkalnasabb
is
a
élra ké
tukil^óBat íia k, ü0l
íebaúüoa bóLvkak
ólkalhas íajtóLaí 6 btah
Éigako§ jelhgreteségek
sziijl fenykepe is mcgtdahaóa le]rasolnaL iclv
zetÉktel e|]a|r'a, melyck meAadijk a ta eletkorJi.
matsasagit, a bolsdi§hlusal sinrnlmiar vapv
€vsza ko§ lelle&e íe§Ege h, tovabbá u adoti bitrs
eléésércha.vfuilt neltlési nódot. Emlékezzünk
Jzonbán
ana
fenylép. sem
ho§/ e§] jo| skenih bonsah seín
eld noveny alapjann€Dlcher
a
.Jemásolni". Elrclyetr
ranu]n yozuk
a]apo§an
a VáLa§ztotl növintt * a Dtlc]e§§oían islekez_
zid< kihaígsulyozDi reíúesr!e§ ieuerOv;MsJit
úgy, hos/teljesen es/edipéidan yá űlié},
A tál kiyála§ztá§a
A 1artóedény€k stíu§a és anyaga i§ lagyon
fontos, mivel a jól kiváasztott konténer szen/es
része a siteres bonsainak. A b€nutatott példák
íénlape abban az é|szala
tatt
íaj leEle
ki1!1k fu
n
8-
knsiryíl|e yag esekq ékl]Órd.kc§s6gek
Edény
Tdfu.fun bffiulati. 4 tfuóedl]g
snlúúl és lb6l1l,
a kepen
és
hnvú sán
fregug.úa
íóna
és
BoNSAINBVELERE ALK LMA§ E4,1o(
Acer buergerianum
(A, trifidium)
háromenj l unar bmbhul]ato, , lemɧzet_
ben felfelé törő növekedésű fa, Jól vi§éli á
metszest, a számz fu]ájt e§ a levegós,enny_erésl,
ezérl §okvarosban utca§olfamt ültetik, ós7el
levelei naJancssárgára é§ pirosra vínezódne}A lóbbi juhaJtól eltéróen g/ökerei télen Yédel_
mel igényelne]q nelt magö nedve§ségtáJtal
mUk rcrdklYii] fagyéné kennvé reszióket,
fudekes űa]^ u A, b, rsp. íomosakún.1na.
csonyabbra n6 az alapfajDál, de bdrszefi l€vél_
hozza, szokatlan fajtája
ó, 'Mj!o Yatsubusa', anely törpe termetű,
,etét §űrű töm€gben
^z,4.
Há,omeú
juhu
ND\TLÚSI ÚTMUTATÓ
E
E
Napós helyel i8én}d. Ó/juk
mintha vörö§rc Ya$/ naranc§színíre le.nének
lakkorya. AzAcer simala law úzvörd§ ilnar
jobban megfelel a hid9gebb telíl lerületeke,
nerr gyölerei jobban €llenátlnak a fágÁak,
E
A lelelet kipaltfuá9 utáni €hó
E
]Éwn}éíliille§iit
Bonsailanác§ok
A háronem jnhar Yalamennyi nréroti] és §tíhrs_
B
koronaF hegyes c§jcsban legzddik, Ó§§zel
bo§szú.keskely, íéaye§ levelei úgy túnnek,
es
ra - a hokidáchi stíu§1 kivéve _ neveúet6, Há_
ló§zerű s/ökérrendszere kiilönö§en akánna§sá
te§zi a sekijoju stfln§ú bonsai kialaldtásárá,
llARoMERU JUEAR
Ac2í bMgi,aua o wlói1-
A §ehjoju §ti]Nbm kja]akítótl, 25 éves fa fó jeleruó
je a bos%n 1@sün8lí, elól€ü6 gyökéu el, 38 m
fugas, A nag/ ]evéltöneg $ a tánaglétul volgáló
ViHa texhiidid és tőnege e§en§llybm vannaL
ósgel gulhgon
A
löÁ ldnklalfua
hotenle
tápoldaloalq najd
aól€lerel
!á8jut
ót& bt éve
TUZvoRos JU[L,\R
!á§/tűró faj, ezért g/akan
helyett€sílik vele
nm
ot.lt, ah.l
u,,l ó@8.n
télen túl zor_
kórü]néíyek, Ez a §oporto§ biiiftetés (vóse !e)
dal
a
A fuskó\ el].ésk2aJeü löÁel liv
dhldbnák ki hag a íót éleldq
út t
át, lMVd, Az elllg^)ll
viM e idósbb lál réy,
tig, Jó i,íhlv*lé,súlalaj}*Ékel ha@ajunk
A nóvok dési idógatban vá&iuk viwa e új
hqlá3okat & el§ó egy-Lét le!{l6oporri8,
A2 éleleíós, lápmlaggal jól ellaloLL nóvédyek
lev€lei á nidl tözepén le!á8haló}.
E] A mgokal ké§ó dstl /esu k el (óvjuk a bB_
ól), A álddug\ánrozi§ iddMa}á a dyár k@&
pe, A fas du*!ái}ok l (ce@ wryspninyé]
%stagságbú) tél végénEgy kón taM§al
gedjiit úeg, A lé8bujlást tawzal végozüL
Ezt
a tqlajba
hómpbán
a nyár vé8éi8
cínualiL
ló léneóe^nedk |lik 4 ía, és
á?mdw e alri 4z a6 ahn
HÁRoMtRü ]tJ}tAR
a iaErctlól,
A nót}ed6i id&2rtbú napoíla ijúlózúk,
Télen taltsuk üeon ,lag 9Á@ón, nehog/
e ne|ebék,
4 éwnle
velelü ó4 oni
8!lh,
a
Bopóít
u aldLalól
map
a
bb
11g éfiékel,
hog
a
íór kisé óadha uheték
h9bbek l pedi! ahlalfu
hebeáék ióvhn hoúsl adva.
^
hólull
le*
Bo\sAtNE!€LÉsRE ÁlKALMÁs FAJoK
Acer campestr
a
Mezei
BoNSAINEVELÁSRE ALKAIMr§ FÁJoK
Acer palmatlm
juhar
Aijezei jlbal lel<ltl %p tbrmáiúaL es
1aóc\zel elenk bogIa íká \d Ea m s,]nezódnek,
Elropában honos, ki§ rennetű, lombhul]ató fa,
A löbbi juhühoz hasonlóan az A, cdnperte is
alkallaáató bonsai kalaldlására, bár nem
nevelik o]yán gyakori§ágga], mint japán roko
náí (lásd 43-15. o,) . Yig)lylag dutva ágrendszcrc mialt nem nevelhetd belóI€ kis bonsai,
kvéve u cxtra kicsil, ahot es/et]en 1eYél helyel_
te§íl es/ cgó§z ]evélcsopor1ol,
jó]
\álamennyi bonsaistílu§ra alta]mas, kivéve
a blajin §tilust. A legjobb néret a közepes és
a nagy, de alkalmas odra kis Inéretű fának is,
\4EZEI
JUíAR
EZ a dugványrc] 8zaporltoll, 13 éves
Bóporto§ beúllc!és (yose ue) 53 cm
cráfiDian
Á e9bb ószi ]onbvínezódés érdekében nám§
o
ts
Fl
E
h(]yen r.ís!!t]cUvjukanePs|önl'lllinó
§|íenó]
A nóveke.lési jdószakban napóntá öntózúk,
1élen 6at rilkán, de a lalaját taísük ncdvcFn,
Nyáron kóthotenle tálo]dátozüL
Kót vagy háronévenként iiltc§úlr ál, aúikor
a rü8yet úár dúadtak, do né8 íeúpaltalta} ki, Nomál lalajkevúételheúljunL
vágjuk ü$za u rtj hajláb]lrL & elsó e§,_két
]evóbsopodiga növekedési idógakban,
A
]2tózótet gondolkod᧠iélhil vágjuk
visza, A knebb levelck 6 a kp óMi ]ónb,
gínüijdés érdekcbcn a nyáí tózepén vígink le
e ösffis levelet xöaeneniil nltnx ílíilo?,rl
nNí
E
Á magvctési li;len vé.gúúLa zólddug9ínyo
ást nyáon, A bujlís id€je a 1aW va8y a rylr
\)
NEvl]l,DsI tnMüTATo
remek rulaidonsagJ les,] J icpan
iubaí az egyik legkedvcltcbb, kld$zikus
bon§ainövénnyé, Jól vi§oü a bolsaineve]ésl,
kccses fomáj4 többnyire
szép ágr€nd§z€re,
öttaréjú ]evole ó§ éwakonkénlvállozó (a tavaszi zöldlól az ószi vörösig é§ íozsdabamáig)
bszinezódése egyaránt bizonyílja ezt.
A2 idósebb egyedek kérge ezüstö§§é válik, Ezr
a Kínában és Koreáhan i§ honos fát Japálbfi
már évszázadok óta tene9tiL s na nár több
inint 250 fajlájá1 álítoltát eliJ,
lo
A japán juhar ninden bonsai§lífu§ra alkalrnas,
kivév€ a bunjin siílu§1, \hlamennyi nérelben
nevelhetó,
*
#^}
npa,l,n*
slilübm n§lltók,
E
&es
6
E
Nápos helyel igónyel, de nyáron eíynéí
ámyékoljnk, nehogy ncgpe[§lódj& a levél
zete, ovjüi á -10 'c alaili las/otlól,
A nóqetedési idóvatbán naponlr ónlözzúk,
Télen is tarlsuk ne.hcsen a talajt,
A levelet tipattmása utáni elsó hónapbm
hetenle tápóldalozuk, najd a nyfu végéig
TÍzéves torág tété€nként Üli*siik ái. kéróbb
n& §at na güksógm. Az átiiLietés ideie a ko-
n tawv, Nomál Ébjk{cÉrethdziáljlnk
eg}_két pfu l{eicl has/junk neg, á
,]áv6val
többil víAjuk vis%, A hosM1 lztiizö]ie1 vágjült
visza, A tiscbb levelek és a sáp óVi lonbMinúódés édetóben a nyfu köhpeí vágjuk lc
M ós*s ]evelet. Ulána dlótoal
A nagv€téí télen véB@ü, a zölddügványo
zásl nyíIon, A bujlás és a légbljt᧠ideje a
X
a
vlósó|ó! hérel e§haffiad|
.4
,1z eháó
kecg,ten esdosztalt
kwlek ő§zel éukh,ijlNE
iöEganagsáE é,
na|,
bdaén ndelns
erul
lelcEftlw
a
lowÍ és
én e.
Á2 edéh, t méyet6 íöld-
Tokúane lál al@sot}, kéks
alapul
§ow
a
íacsapalhak,
BoN§AINEI,ELÉSRE Ál-KAlMAs FÁJoK
Acer palmatum faiták
BoNSArNE!,ELÉSRE
Az Ac e l po l ma fun íziíák ^Iy \ xlrnzararJk,
f\hog}
meg
JAPAN JlIll^R
"u,rl,".t
leielle lollenivElükEgy I(lF§
8yűjlemén},l. Tvasszal ]evélszínük veiekvik
a lcgtöbb virág ragyogásával, a levél alakja és
mór€te i§ ámulatba ejtően sofféle. Néhánynak
a lcvelc apró ó§ rubin vagy §tarlálvörös.
Az er&en §zeideit levelű tajtái zóld vas/ bóor_
sziní, c§ipkef inomságú habitusul*a] légie§
naiásl |ellelek, Bármilycn i§
a lavaszi vagy a nyári ámyalat,
valamennyi f ajtn levé]zele
ósszel ffilaszükus szí.ekbe vát, a leghalvá_
nyabb sárBílól a naianGokon ó§ Yörö§eken
át
€gészen a biborig. Ráadá§kónt csio§ fal'ták
törrse és hajtá§a i§ §zínes, násot édekcs §truk_
túráju}kal hívják fel magüka a fis/elnc1,
Á h!ó/i
NxArMn§ lAIoK
1,1élz2l
|ilógoÉólíl yíre
köffired, hyesós éÉeluad
A fákat hat éweL €zelótt ütcttók
c\UpUíÉa.kilcnccve§ Ulhinyokból,
A Le ie§ mdrÁsiE 75 m AGddruJó
lómek a go os elÉndotr§
köleüezlóbo., ilt-ott teÉglem
€gynás!
lemó§zelqs ixgtalást
A japán juhal nindc! bonsaistílusra atkalrnas,
kvéve a bünjin sLílusi, valamennyi méretben
*
JAPAN JUE{R
Ez a 40 éves la 80
és sokan stilü§ban
ba
m
4 TakDkane lóL
epw,
nagas,
ncvcllól.
hrúfon
ildre, pirusn, ú8ül
N[\TLEsr UIMUTATo
A jó lényelálofisá8 alapf€ltéiele a ponpás
ó9i lonbeínezódésíel de ányí]oliut
a
ióíó íyan naptol
peelLJahet
klLónbed delcimeg-LU'calaril fagyohnl,
Óvjuk a
Avegetlciósidószakbannaponi2öntózúk,
de a pcBele§ eüenjlése éldeldhen t §á2
n0( deboAYavEeeí{nfupnak kiRn kwletJe j!sí, Téle! kevesebb óítözést kiván,
de tarlsul nedveseí a lalaját.
ts A rúAdalod᧠utáni elsó hónapb belelte
kpoldat@uk, maid a nytí éeéiA kéLh.Lenk
El T?ryF§ koá p kéiitnl.nl nlte§lik li kt{líbb
16l
mál
E
7taP,r dM'oissctüE
a hyasn é\ ő§i
ónEalalo|*al kontas2tol
A jlpóh e.l&! snrc
vörös
au@t, ryáfun pellig
ö§v|unfuoi lok
]AIAN JUHAR
e}
lawl
ha
ún§e!§, Az áülr.Les ÁeatG
;LjkNeÉkel h ni]ludr,
Noma]
'&usMal ecy két pá. líelel ha§/júk n€g,
a többil tÁgilk visMa, A .ag/ levelek€t lávoIíLsük el a Dóvetedési idó§z.kban.
AlrepufDoEum'
A noyogi slilsbm lialatított, 30 fles bo ai
kómved, &étleriiló *rtezelével re.dkívú]elegáfi ,
Mag;§dga 65 cm. Finón lev€lei bibonöiöíól élént
válMaL
nalúsúínúÉ
n
,?kó7ökél váoiuk
a
Me. d9i dabmeóde§
kóri,énvaAiukk
A bosMú
vi§a, A tisbb lcrelek
és
üdtlébeí a nvál
uoMs lfle]d
A
dí;
loz8tlesiobb ko elledululána elvé|e i,
A rcLddúváiyotar nÉmn *diú, . bujráí cs
a légbuitást
taMMl
%§/ nyáfun vé8ezzük
BoNsAlNEwLÉsRE AIl.AlMAs FAJoK
Arundinaria
,,a7,
i
clegáns nadfuvetkEi<fics hcngUlalot kelt
k barmely kedben. d}ots]i lc\clclk
11htIne
^z
a legenyhébb fuvatlatban i§ rezegnek,
és Japánból vármdna]<.
Kínából
Gyakan léve§en
id€_
§oroliák a iapán§zeúfát íNdndi a dafieslio),
pcdig az a borbolyafáéknez tanazik (BübeÁ,
lósd JJ9, o,), Bon§ainak leg§akabb a nád
íúlel(Áfundi^ono
i
IroNsÁl\F\'Tí É_§RF Al,K^r.M^s F^JoK
), a íolpe ba mbuszt (sa !3) e§
bolnádál lPiiyl/A/r.nys] nevelik, A]talábdn
csoporlosan, bambuszligetet ábráZolva va$l
m᧠növényet kihang§úlyozá§ára, kiegészítésére
ültctik,
NE\TLISI UTMUTAT0
E
u
m
ke]]
ui;bbnailN;kter-
me§ztéséról, A javasolt
mére! kicsi va5/ kózepcs,
,í.^\
Mérciében és sülusábrn ez
a
bonsaihason
lít úll@dirfin{q c§ak szüávál e§]ütt
ülieLlét, bory lákat áblá2oljon iájban,
Félárnyókbú hnsük. védjük a fasloktól.
Az ilt bemutatolt lajok kedvelit a nedve$e
get, qérl cra abh naponD onluat ókct,
Né)lhin,Ir7nnhxi ú?h.n
E
Tnq§:zal cs n}árcn kelbetentc Llpoldaluank,
ehddlcg mag8 nilíogenhírnr kfte ,
xélócntént, tésó lavaszal ültesüt át a nö
vin}ckel, A klilaFkon s a ]apU\ la akhan
E
Lépe§ég,j Lalajlew rélt, hewaliúk
A tórye lomát l vágjuk vi§za a hlaj gintiéig,
noíűl, a mé]yehb edédyelbenj. vrlwetó
a
a
Nevelésérea kabudachi stílus a legalkalnasabb,
Az egytólz§,ú fomák oiyan fajtákhoz aján_lha_
tók, amekknek jellegzete§, érdcte§ a lajtása,
ezek azonban csak öthal évig élnck, A fo]ya_
mato\ Dótljshoz londostódni
JAPANSZENTnA
nagasabbakna
elég, ha idón]<ént
i
Á kwltk khu úsuk dótl rugagó skar
lehántiut
l@éüúve\eke! dc cz neú ]ótelezó fclidal,
A 8yöh06 *lov]üsval bdmelyrk fail
szapoí[haliUt kora rava§za],
Á íeltúnő, ké]., núzas Takanane lál
kieruli a nó,éry fbah nfukliláiáL
l-
,
A2 apó copoíok
20 cn magasalr
dáchi §ti'lü§únak n§cllék
ó]€t, Mjd ú§ ülietiét el,
é§t,b
hog/ tájkép9erú halásl
Ezi
a hatéves nóvény kabu
dachi slílusúfu álakílották ki,
snna& hag,uegújufundk
A máz6, jafua Tokoh1fu edén!
ha szíy lamái áú l I idu, l kan
d
takihoz ógzí|i eá
a
knmred,
a/n)- bofuád bgi.ltűn6bb tukj
^z
dohslqa a csofujkjól ie egz.lesm
BoNsAt]\,l]\'Fi,ÉsRE ALKAi MAs FAJoK
Bellla
nana
Betula pendula k
ru,p" ,7t
nssze] a loípen}rí levelei lelí aran}§Znúre
\-' valtohák Telen a ve§7óiioen dekórjh
vak, rézszínű. féDyes tóuse
pediiegéu évben
szélen nulat, Nahj§/. mint a közönségq§ nyíl
(B. pendula) fe\ér íönse (|ásd d hiloldalon).
Mindezek a fulajdon§ágokrendldvül alká]rna§sá
teszik a rölpe nyírt bon§ai nevelésére, bár a
keíbe,r, met§zés nélhil kónnyen össze_vissza
növó fává alakul. Az évati terúleleken honos,
így jó1 viseli a szél§6§ég€§e! hidog kórülménye
kel, egé§zen az észa}í sa*törig, A jégmentes
magas he§ségekben is előfordul, alol csák
háron hónapig taí a nó.
A lörpe nlrhez
kjvétteá stíluok i]leDck
a
legjobban| noyogi, sha}nn, hokidachi sekijojü,
ishitsuki, §okan, kadu§hi, ikadabuki, netsüranari, Táitépszenj bon§ai Gaikeo kialakítására
i§ kiyálóan atkalma§, Remehil mutat ti§ é§
a
BoNsAlNEl,ELÉsRE ALKAI-MAS FÁlox
NT\TLÉ$ úTMUTÁIó
E
@
E
E
B
E
A
Napos vas, íélámyék6hebft tes/út, védjük
a fagDtól, hógy a vNz6t visza íc faryja.aL
A vog€tációs idóMatóm naponla óílijzúk.
Télen csókkenkük e óltözést. de tartsui
A lerelet ne8jcloié§e ltán eg/ hóMpig ne
lápoldatú!(
ulána uonban,
idóva}bm téthelente,
KétévcllréDtült€§§út
nás l€ ótt, Nomá]
Az új iajlások.l
át,
a ve8otáció§
távN4 rü6,paí.
ta]ajkméket
heúljuii
ny_r
öo,é,esnyí"
neíüemég bgiaia letloleánsabb
tl]egtagylúróbb
s
tak kozd tMoznal, Az eszaki féltctc mérsék€lt és hideg teííiletein őshonosak, Bonsáina* leginkább a tözönsége§ nyírl
neveli}, amely fehór 1ör,§éról, elegán§ ves§zói_
ról és ósszel aianyra §zínezódd icveieiról jól
A zólddugványotai tavasMal és nyáron ged
jüt, €zek rcndkrül kónnyen gyók*e§edíet,
o
d
ismert, A fiatal iít néhány évig c§erépben kel
ncYolni, míg 1ényes, rézszínű}érge c§ilálnó
fehénó váftozit, mélyen repedezetl fekete
B
Bon§aitánácsok
A közön§éges nyírhez a ntoyogi, a sokm és a
yose,uc stflus illik legjobban, A kicsitől az extia
na§/ig minde! mórelben neYe]heló,
B8y félámyékosne|re áűlsuL védjiit
faryotól, hory a ves9ót vnMa ft fas,júak.
Avegetációs idó9akba. naponla öntözziilr,
a
Télen larlsuk led\en a talajl,
lewlet m€gjeleíé§e ulá! e8y hón.ppal
lrczdjüt
^
tápoldatozni, s télhelenle vég*ii}
a nyár véeéig,
merótkel vabdalva. Két_három év elegendó
qúrcn lolrmalNu úgjür
vi§Ma óBl_tét levéli8, eel érhetijnk el 3űrú
NEVELÉSI ÚIMÜ,TATÓ
NaPo§
E
Tlzéves tolág kétév€nt9 úl1o$úk á1,
tavaszal, .üspattfufu elótl, Jó vízelvereló
képessé8útalajkeverétet hamájuít,
'I}vaMal u ltj hajtáso}ál vágjú vnM, mjd
KOZONSEGES NYIR
Ez a noyogi slílüsban ]d,láiítolt fa
35 év* és 75 m naga§. A 1emó_
Vetból srújtótték, Mjd
20 évi8
Áp.ó, §ipké§ 3zélílerel€k
c!óüblos n^fundszktft
is_
nételjüt a ]<igelt9ó úv€kedé§i hulláDokbe,
A vegetíciN idó%kbm lávolíbuk et a nas/
l*leket, A sebekel kenjüt b. 3eblrátránnyal,
A magvelésl télen vag], íyáron vé8ezüt,
/4 21 fót k:ülónböző
szij*beh
ú lolósúga, méEl eghamalla
l
ba6ai úós, íeWélólő ía
lle a finma^ kanla8ó és c yafuü tö6lizuóli3
h4ííltlkeli
Mllt jcllegú,
ioNsÁl]lFrFiÍsiF
Álí{ÁlMA§ r^roK
Caragana arborescens
A Camsd,?
,/1ehncli}
BoNsANEvE]-EsR! ArIGLMAS rAJoK
faj^k VNos fak, a temjszttben
\ztles, fdaos knúl,nen]ekeles
a szegényes la]ajviszonyokál, RáadásuL jól érzik
lnagutai belső téri bonsaiként, lnégjól túlöt1
§zobában i§. A pillangósvirágliak családjába tar_
roznak, ós Közóp Áz§iába, holosak, A szibó
riából vármJzó, lombhullató sírga bo(ófát
{c d/úuPj,""s) Eyak] an ncv|lk boNdinak,
{ecses, rórékeny megielen;se elltdlmond szts
Vó§ természetének, Nagyon §ok C, sin'ca bonsait cxportá]nak Kínábó] és Tajvanról, szobában
va§/ cnyhc kórúlmények közöt! tartla lcvclci
félörökZöldek.
a
Carmona microphylla
sárya bolsocseic
Dzt
NE!.ELE§I UTMUTATO
E
D
tikísbaí is,
M.badban is n.Pos heliíe le§/üt,
A vcg€lációs idóMatban nap.nta va§ kéi.
naponta óntijzzúk, Télen ialtsuk vivonylag
E
E
heleíle tápold.tozut,
B
Ano8y
E
A nóvel€dési
idóV.(bú kél vagy háron
KétéVen]éntúlte§ük át, iélen tagy
koh
iavasgal llavnajünk ij lizelvüdó ké1r6_
i fintal lát nónck, 1élon er&.n netv
szún fueg Vas/ úvolilsuk el ü á8akal, Nyámn
róviditsúk neg a hajtá,írkai,
A íólegczeii magokat laus9alvcsük c],
íonsaitanácsok
Itck
a fák Yalamennl boNai§tílusra
altalma§aL kivóve a.hokkant. MindcD
ll1érelbe! jól Dutat.ak,
l)
!]z a noyogi slilnsbú kiala}itotl
honsai néBiéves és 15 cm maA6,
edény
fát d boD§ai-
bonsaiformáraúrnató, Rendkívülmegg/ózó,
fll§Zerú trópusi növénnyé alakítható, és a n1éí§ókcit terü]eteken behó téri bonsaiként
tarthitó, Tavassza] ó§ nyá. elején lihér virágai
megbíljlak fónycs, si]tétzóld lcvclci közölt,
Zöld bo§ótcrmósci ncgpirosodnak, E faj
leglóbb e§ede Dél,Kínából érkczik,
I-IIMInATó
E
El
E
E
E
E
NáBx helyrc állít§ük, dc a fofu napoton
.r€toljuk Miiimdlis hónénét]eügénye:
'Dlaiát állaidóan
laísut
góíányosan óntózzük,
ír
15
nedvesen. Télen
'c,
§.t
KoIa tavaszti' kora óeig kólbcl!óie, léleí
nild€n n€s/edit_hatodü hólcn iápoldatozút,
xét§cntónl üIlesüt á1, Iora tavaszal, á v€_
gcLiciós idó9al tezdetén, Noníl ialajkfle_
Az új hájiá$kat bai{yolc lNclcs kofutban
vág]uk Ybva. Az elfisodon ágatJl drótozuk,
Uvcgbázi körülúényet kóZöli bámikol
vég*heLünl nagveté§t, zölddu8lányokal
talisval v᧠nyíro. vedjúk
^
Bálmely bon§ahtilu§ra met§zhetó. Minden
--.rq-
A felfelé
tóű furnt kiáb}iásá
A mat{elésból vámüó íát 90 .h-
i8 hae|tók hőhi. hajd ,i!!..lú&úk
8 cftre, és cseÉlbe úlklLlk Még
(súk e§ éve ne,elik bansainak
í.énszinúnáas
nd§ cseíiét \agy kis
ícmc§zrft Cdrnona úlLrophJlla ne\en
ismcrik, pontos botanikai neve (Eh|etil buljlo.
lmJ üonbaD poltosabban utal jc]lcgzctc§,
pugpáDghoz hasonló lcvclcilc (lárd 190_ o_) és
tönöit habitusám- Drótozás nélki] is tönnyc!
Ezl
sARGA BoRsÓlA
a
(Ehretia buxifolia) l-;3;7a
a 30 éves
e§edet ldnai
BoNSAiNE\ELÉSRE
BoNsAlNEvFJ,EsRE A].KALMAS FAJo(
Cedrus
Carpinus o*a,
Európa és Kelet-Azsia müsekelr leruhono§ gyertyanok kis fak, ovális
levelekke] és hosszlj, karcsú ágaktal, Az euró
pai kö,ön§égc§ slcrryá! ícarpie, betulB)
kergc §zürkc ós jeícgzetesen §ftozott, élé!k,
Zöld levelei 6ssz€l ti§zta sárgára §zínez6dne}.
A C lanlo]., jellegzete§ ószi barkákat hoz.
Bon§ainak ]eg}edveltebb a mandzsu gyertyá,
(C. furcnnino|ii), szép áaíenózere e§ 6szel
naralc§vórösbe fordul6 apró ]evelei mialt,
r1lelein
^z
Minden méret és valanennyi stilus a.lkal.nas
a §erryánoknak, a chokkan! kivéve.
T-]zet
NEITLÉSI úTMI-rrÁTó
o
6
ts
E
B
R
Napm mg/ félámyétGhel}E áűtsuk,
Nyíloi iaponta óntözüt, iélel 6at útán,
A talajt bn§uk úindig n€dve9l
A dglatadás uláni elsó hóiapban
típoldanh\
hoton1o
najd a n]rár vó8ói8 rúhclcntc,
Tízé6 torái8 kélércnténtüte$ük á! najd
9iiké8 @nft, üos/ a §óteÉk kiiöltik a
lepet, Nomá] tükreÉket hagnáljúL
Áz új tajtásoka1 €8y m8y kél leltlrc vá8juk
visMa, A vegetációs idószakbaí a íagyobb
lcvclckel távolíkük el.
A ftis nagotal óswl. a éieg€zettek€t kora
tava§zal vesüt el, a zöldduBványozful a nyíi
e
.D
vil
a
mutáó§ örokzöld
f€nvófelek
oni
négy t'aj
tanozil Az Atta.v édius
édrus íc, liáad) pedig
Bónsaitanácsok
A cédrusokal chok}an, moyogi,
sokan vás/ yo§e-ue §tíusba! noveljiik, A c, ó/M-
/oli. jót mutat
kiclitől
a nagy
ig. a löbbi
l.Ajox
az
N-í.vnLúsIúTMmÁTó
rendki-
Á aeruetségbe
(c. atlantxa) aMdól*íban és Algénában lév6
Atla9 hegy§égbdl §zármazit zöld lcvelú é§
sotttlzüke tergú. Mutato§ íormája a c ,
'C lauca'. tckesszü íke levélzeIúve] es balyány
szürke kerE§el. A C, ól"viFoü. c§opoíio§an
bozza söti-tz(jld rüevelcLt, A hirnalajai edns
(C. deodúa) lí1 nagroíjhák, \ezérhajtása jel
legzclesen lelon}1i, e eÍleteles ágrcndszerú
iib
ar.rMA§
.ra,"
alkálrnasak bonMina},
mindö§9€
A
E
6
Egész é!t en napo§ helyen tútsuk, Óvjúl
a
vélsóséss hóÉeMuelekt6l,
A ndvekJési idószalóan napuniá
e
önlóak.
réeéb€í riüíbbaí.
ts A veletációs iövalbú léthetoítelápolda
év lóbbi
éÉíteúllesü ál. bva§al, A c,
., 'Glau@lna} bizlosltMk bijséces n€o\c$
séget, kiilónb.n a gyókeÉk ne8§érúüetíelr
Jó víelv@etó
é§ . túldelek l€hulea},
kepcs.gú tá]ájkeveréter hzmá]jun},
F] Háron_ót
E
El
1hA§il.: i
ndekedé§i 9a}lMót id€iin
6ípjüt visga e új hájtásokát, A tűleveieke1
A naeotrt u€sva]
!v@6t lavNa].
vesút el, A zóld(fuAa!-
a hs dugványozást
!é8!zúk, Az oltás idEe a n}& vége-
ósrl
cnra
mérciú-
hjhoz
a
kö-
nagy mérct i]lik,
ATr,AszcÉDRUs
A
M|a\ .geEs
lö
lúo iiltelé§ a ú óEok
ű
íák
ö§.
BoNsÁlNEvELÉsRE ALKALMAS
celastrus orbiculatus
..-L fók(nl
ioNsAlNÉlELÉsREAlRArMÁs FÁJoK
lÁloK
l,cleli
bató ves§zói alapos metszós csctó.
1eszik bon§ai ka]akitásáía,
alkalmösá
A folyoldár k*skerágóhoz a köYe rezó slilu_
sok illenek a legiobban: moyogi, §hakan, han_
kengai, kengai, sekijoju, ishitsuii, sokan,
kadu§hi, ikadabuh és a nelsuranari A lcgalkal
o
E
m
E
E
E
e ó9i
Nalos het te teg}ük, nogy €lósegílsúi
teméslépzést,védjúka fagyohólés
A vegctdciós
sn óllózúL
időgatbú napo.ta
a
tid€g
és bsó8c
Télen már kflcscbbszer is ele
8cndó, de miidi8l2ílsu} nedv*n a |a]Eal,
A nó\ekcJ6 iL]leakhan ha\onlJ
kel9.r
Evenkénl vrgy kétévenléntúltesük á1,
lavNaL, Nomál D]aj[<Wreker hNzíáüun},
}vNfu], l 9 ftg"k negie cnese u!ú úu|
bajlásoknt eg]i_két t{élrc vágiuk visM,
ósvel újíaVígjuk viga két vaw báom
zölddugványozást
bujti§l
^
tavasval
E
laa
,u,l,^
lt8könnyebbcn
NE\TLÉSI ÚTMÜTÁTÓ
é§ Japanban honos t-uszocseriet
mutdlus tcrmcsein temesztlk,
^Knabao
A fás, Zöid színű burok fclrcped, é§ elótűnjk
aranysárga belseje háron égópircs maggat,
A tenaé§ek so}áig, srinie egé§z téicn a fán
l'aradnat. Hegyes, eniprilfus levelei középzöld
színűek ós fogazott szélúek, virágai zőldek é§
a]ig észrevehetőck, Viszonylag apró leYelei és
lermései valami hajlékony, kölnyen d.óroz
Chaenomeles
íobanűl kecskenágó
K]só
lwóllc,
nyáro!, a bujiási ós lóg_
nyáro. végczük.
ia^legktihesebbe§
h^ng n.\envrk koze tartoznak
nevelhelő
a röhb
nyiR Jápáíbon cs x]naban hnnus dnzbirsek,
LEglöbbiuk
mUIdtos fehcr. íúz§asanú,
n
dcs-
sáJEa vdAy VoLns \iragokal húzlon lJva$zdl
díszbin
a $upa§, ágaion, A §krrlátvörö§
(CádaoruLJ Jpecrosd'Nivalis') kiilönösen
ú 'Etna'
A\ceetd.
ts
A2 elvnágzáslól
B
E
blh^Nüros, bóségc\
lirághozanávaL é§ a ti§zta !ózsaszinű 'Pink
Lady', A 1ég]apno§ diszbis (C. japl, ica) !ólös
viráAu, közkodvelt 1órpc vállozata, a c,l,
'Chójubai' apróbb, Yórós vas/ feiér vi!ágol€t
emLLtasre mélro
E
6
E
alkalm6 bonsainalq csa].ús/, minr a bibor
dls,bL6 (C 1J/pdM] több ia]t,]!, Közült]k
jdónakb
Us
óapontanntüzük,
idóntónt vnzel pemetezük, Télcn úésékel-
ÉveDR hfl
a levelek lcbullásáig kétbe_
kél$c e U]ksukál,ós*l\a8y
nd§on omtuMd lavssza], d íüg]Fattanás
ellitl,
Nomál la]arl,eveídkel hdf áliunk,
e
j bajúsokat !6&]ut\h9a
Az ó9 L]eÉkan
két lúglre, A lóhaiLa\okat ü\oli§U}e],
Amsolat koíd la\6szal\c*ultcl A züld
dugrá;]ozál idqe d íyál tGp<,a t6 dugu
nvozas.l lél, Ha ely iv Jalt GlctdéL( bon_
láldue!ánF,i3
L]kíot lodshöz iulút, Tő
ósztá§l lóleg a lórpc fomík siapo!íthaiók,
oltásn a C idr,,úd hibidlei al*alnek,
sáihoz iUm]. kere*UO-L ery
filíi;lók
A dí\7biísek vatamennvj §tílnsban neve]hcrók,
kivéve a chok]on és a iokidachi stilust. A leA-
§,!s, glliptilas lerel€k
NEVELÉSI ÚIMUTATÓ
Nap6 helyrc legrul, (djúka íd&{ó]
k
,i
ch4? 1o nel? s i a pM n a' c
TFG
A
3E
h
újúhri'
lÁPlRos DiszBTRs
co nagas nóvén! ]2
neleltét,
*
er€deli]eg
éves,
nelsuiana stíúsban
dugvánFól
A sl@üBzínn
Míruit,
úápk toa
íav^lal jelennek neq 4 c,upaÍ
ópkna .le az éy ,ahijn újfu elő
KEl,ETl FoLYoNDÁR_
KEcsK!RÁoó
A nyolcévs la §ekijoju stí]usít,
K
lönle]a hanií k lí, aho§
|agiók
a széP kluklű
jaPán
Ehha
a halóshóz
kihasnál-
dz al,óbb ógakal builásWl
a
Póttyó§,
klq
fel'zlae alÁ hailítalók
knénstínúedéDy
Á íélhall,o|áü5
lbl,anme
eün! nébúsat és l{ie§eb-
kier,j|bi 4
Eéld kteiedésú
t
BoNSAiNE\TLÉSRE ALKAi.M,{§ FÁIol(
ChaenomeleS sinenSis
(Pseudorydonia sinen sis) nnai aiszti,,
ínábaD és KoreábaD őshonos, Jellegzete§
kérgévclés lénye§, óld levéitömegével,
amely 6sszel az aran}§ánlól a namncson és
vörósön át lilá§ra §zinez6di}, rendkívü deko_
ratív növény, ApIó, rózsaszínű tava5zi virágait
6s9el illatos, sárga ternések }övetik. A fa
hilönö§en télen feltűnő, mikor je e8zete§,
csa\aíodolt áliir mUratós kerse es remjse]
meg jobban kiimelik JeLe nkg]'i he lyes neve a
Preudrqdolk skensh, de Áy.l a dí§zbirse}ke]
szfuno§ kózós voná6a van. az összehasonlíthafóság kedvéértlégi neMelségnevén,itl ismer_
tetjí!}.
NE}TLtSI úTMUTATó
Napo§hclfie á]]lkuk véd|ulr a fa4olful,
A rcgctáclos idógakbaí n;ponradnlómt
m
rlig<O}rl, }l{ál|.|en i§ tfulsuL neóesen,
A n0etcde! idú§zakaLatttct_narom héténle
E
(étflente Ült€sük
N
E
tclnéset
jvekodésetor
külóíósl
sok
ü
át. Ós9el. elótte netsvük
mfg a A],ókcíet, Nomá] |a]aikclerétct húz-
ná] nL
Új'bájtá§ait nyáron vágj.uk visga rét_hárcn
k!é]re MéA rur,]m6 alapuáb diólózú].
A @staA aAatal ö§wlmelsMjk neo
A réte8ezótt magotat Lora tavdgafusúk el,
Legaltairnasabb moyogi, sokan és
A közep€s
és a nag/ néret a legmeg
felelóbb §záná.a,
Eza25
o§.
stfu
Japanban es Eszak-Arnerikaba! honos
hmiscipru§ok szrvo§, ho§zLJ életúörök_
óldct, általában o§zlop vagy kúp alakban
nónek, Lápos, 1e$/ezó alakú hajtásai pikkely_
szefi leveleket visc]nek, A bonsainak tegg]iak_
mbban alka]rnazott fáj a japán vagy hinoki
h^ni§cipl[s (Chamüe.ypa^ obtusa). Mébzöld,
tompa hegyj levelei al§o otdalukon kék §Zegé_
lyűek, Két törpc fajtál'a kivíló bonsainak a C},
a 'Nana Gracilis' a lcgnéps,erűbb Európában
e§ Evak_Aneri|ában, de a 'Yalsubu§a', a japáü
törpe forrna jobb, n1eí konpakabb növoke
désú,
néftíe&)hamdlln
::|Yfl;#'^#
stilnsú
bonsai 90 cú-es mag6sá
iillúen d
klftg né8 hú§úhúabhd
Nf,\TLESI UlMt|IÁTo
Fl
fo
lyíli tój éneá
Napos helyú larisot, de nyálón !édjiil a per
zseló napsüléstó], Hideg id&zalrokban, ha
á talaj
E
lagJol!
lil
a
levélziel óüük
a
eárí!í
Kora lavasztól késó óMig naponla, a leveleket
pemetúe óntözüt, A lalaját soha ne bas,
ts Kóra iaMsztól
E
mutatnak. a hokidachi §tflust kivéve. Mindeí
a |al,ósóEos
AII(AI"MAS FAJoK
ra,nisciprus
A Chamae.ypaÁ íajikmíndcn §ti]usban jól
yose-uo §tilusra,
I(NAI DISZBIRS
Chamaecypari s
fa^
E
d
a
i
BoNsAlNEvEusRr
}ásó óvig kétheiente tápo1.la_
A fiatal fátal kélév€nténi iilrés§ik ár á hv,§z
elsó felóen, A tíz éhélid6sbb nő\É!yé]<ei
§at a!*ol, ha 6/óke.ü }itólti a eÉpel,
Nonál
talajkeve!áket haná]
jut.
Á vegetácjfu idóvakbfu 6ipjük visva a li'vid
l,ají&ok §ú6ai1,
A du8!ánrok n}árcn vary eMel düía hmot
be 8yókeresdnet legióbbd, Az óhást n}ór
!érénvégezüt a 'Yatsübüsa- faitá| ki9rve,
TORPE JAPAN
I{AMISCIPRUS
BoM§ÁrNF:lFi
BoNSAINEIELÉSRE ALrAI-\{AS FNoK
ÍsRF ÁJ.r<Ár MÁs FAroK
Cotonea§ter
ank&n2r ia',''Mi'sl@nÚin'
T(l]§7öMÁDARBIRs'
ll,aam"
A 'stóAholn' renck 1drpe fajta, Ez
f1
madáLbtrsek aprö le!rlei}, viJágaik e§
l.me§eik
ni,
kivil.
hnn(2inn\enlek
^
Lehetnek
]ombnuktók Yasi örökzóldek, gyak_
ran tennesáik őket }ertetben. Eldfordu]nak
tözörtük ldszó, széfierülő vas/ fefelé törő
!övekedéS,je! ísi soldéle bonsaisdusú alkal-
A ]ombhulató }erti nadárblíseí (Cala ealtel
holiza lats) sőtétzöld, tényes levelei, róz§á§-
lehér virágai é§ élénknarancsvórös termései
miatt §/alca! nevclik bonsainak, Egy másik
lombnu[ató faj, a korai madálbiB (C. adpre§us
wr pm%ü) szépl |ály,rayíjt ős§zel skárlátvörö§ leveleivel és a színhatá§t kegé§rítő piío§
terméseive]. Több örólgöld madárbir§ szinlén
remehil kiala]<ítható bonsainak. A lepáli
Mdfubi6 íc, ni./o/,yll6)
veieivel, fehér íirágával és nag/, pnos leínésével di§zít, míg a feltűnó madá,klís (C. coBpi.!üJ 'Decoruí) méltán kapta nevét tava§Zi
ilatos, 1bhér Yiráganól.
Mutatós tötpe fal'ta a kuvó madáJbi!§
(C ú,nme' 'skogholm'), nort nagy lermósei
remek kontra§ztot alkotnai apró leveleivel.
A kisméretű hava§i madáíbirs (C .úr8eJl J.)
ideális apró bonsai nevelésér€,
a
han
kelgai §li]Bú, du!ryánFól szaporilott bonsai
mindir§e 12 cú
úaga, A haháDykék €dény
nyolcévos ós
F]
ljl
E
NaooJb.lre
E
E
A madárbir§cknez a kövctkezó stíNok ilenek
a legjobban: inoyogi shakan, han-kengai, ken-
gai, §eki]'oi!, irhitsuki, sokan é§ kadushi, Az altaLma§ mérelek a2 exlia
ki§itdl a közepesig terjed
EArrd](,
védiü a g}!tról,
A novekedesiidószaka att napoólaönröak,
'B]aiJt áUfudóm ran8uk Dyirko§ú Télen i3
adiunk elegendóvizet, Lüönó§en ú óíökold
fajláknak nehogy *igáradj on a talajüt,
virágzási8 kótbel€nte tápoldalomt uiám
hNootá s eleeendó, kd§ő nróng,
|-] Amlrafa
a
tréves konftn,eEnlc
ullesü
ár koÉ tava§al Késóbb sat atrol, h!
a 8yóterek kitóltik a §ePPct. Nomál lalaj
keveréket hdználjunlr
Kón tavd9alvááut ú9a ú idó$bb ága-
kat, Az új bajtásokal íolyamatosú vá8jut
üs&a, a sírűbb elágaás éldokében,
A éleBcz.timalokil tavaszal ve§ül el,
Á zdlddugvanlozd nyárcn, a {á! du8trnyozii§l ósgel \agy télen vdgezüt,
ke§keny le-
fuWsal a íénes, ,öa k|ékel4t
úp/ó 6ila89efi yihd?ak lalldljúk
XERÜ MADÁRBIRS
Ez
NE1TLESI L"TMUTAT0
a
nóyogi slíusúbónsai nyóléves
FEL|UNo MADARBIRS
Ezt
a nóvón!,1
noyogi stíbs
Á jól tjeg)ehsu!ózólt lilultel
és o löm, Wlaninl u ógak
n
léwbk, ó lellún6, éqőPnó!
lmévk t
sáEot
váhhi lábád^\
Lilcsbnözuk a íáhak
Á 9abadb1n ehijltölt illófuk ahn
a
A
XéL Dá,s cserép
ú égőpi6
lmé§kkel él4 kannaúal
Áz őki kvelekl.cl ,!l
szülé!b!m.,
-
kerck edény
e edékt
sfubihásl birósíl 4 keee Nnn-
A nély japdn Tokófu
Ja
]eknÓ,
énekb?n
honvl oloLir
fujkkld4l
klúhh ,Á}nlw|
BoNSAiNEIELÉSRE AIxÁl,M,,\,s tAJoK
BoN§A§IEI/ELÉSRFAl.KAl.MAs FAIoK
Crassula arborescens
Crataeglll
FafunneíúpoáK]
qzamaJ§ helym. Del_Arbiraban akjí h"_
\J rcm mtleL magJsJn § megnó ez az orok
zöld mkknlols, Fő jolegzete§ségei a vasta8
ága} és a sirna, kerek, iú§o§ lcvclck, A néué,
Iell égövi teruleteken s€kon 9obanuvtly,
Konnyen Vaporirha ró elyetlen levEl megBiö_
t§rc§ító§óvcl homokos, jóvielvezetőtalajban,
A fatcrmcl,j pozsgából érdekes t'a formájú,
szobai bon§ai nevelhelő. L€Yelei jellcgzctcs
jádezólde}, napfényben piro§a§ bcfuhalást kap
nak, Télen, egyes terúleieken korá tavasszal
apró, halvány rózsa§zinű ürágok díi§zítik a fát,
Napos, nele8 helrle
tr
NyíIon né6ék€lie. ónlózúk,
m
E
B
hónéútleligény€
és a nagy a megtbleló méIet
/{
áííls!k,Miíidális
10
"c,
ydokbai
a húva§ebb
idö
pcdig hárch-né8y hclenlc, ne8at űlyom á l4elek ún@lóűsá! fonn,ltdását,
Késó lavasztól kon &zi8 havonta tápoldatoz
Két§enként iiltNúL át, iausvá], Jó viahe_
7rlö kópesó8í lalajkcvcróket hdaá!'uk,
Az Új hajtfuokal tavN9al 6Ípjüt Üsza,
áea}at úelszheljüt ú egé9 úvekedésiidógatbú. A fához hasonló lorma €léréséhez
u
távolit§ük €l a lev€leket
A fateímetú por§ga moyogi, soka. va§/
kadushi stílusban nevelh.ió A tö7cncs
A píó ]eveLü,5úni dgIendszeni, IöVis<s,lomb
NDYELESI I]TMUTATo
E
a
ióBról
&,
c.t g*1"
al§ó,
Du8ványokat va8y levclcl@l egég qben 9ed,
hlllht. f/k Liilónn§en alkn]maldk
§ove nv
nek é§ honsu i!ák, Cryakori %dnövények E§za'k
Amc]ibban, AzsiJhJn is EúmpábJn, TavJs§Zal
c§oDoLlokban bozak fuhtí, íóz§a§zlnű \agy
\óR]s \ iraBdikat, mal,] ósMel nJnnü§únü vasl
égópiros termóseilet, Az egybibés galagonya
(Crulaegu§ monoE nn) yiíágai fehérek és eró
tehes lliatudk, A cse regi laEU nyá |C.
]ala)
kevéshc Cltcriedlladon, teme§zetben. dc s"L
hibidje nmeri: a 'Fanl\ scarlet' nag],o! szép
skaLldtsZúú,telt !]La8!ival, A jJpán 8dldtson)jnaL íC, rMcdlr] ndAyok d§ c§i|klbog/oszerúek
ke
a teíné§ei, virágai fehérek,
A gd]dBonyak m]ndln meíerben
a chok
kan és a hokidachi slíLusl kiíóvc,
i\ {r'l,Abán íe\.ln.:lók
NE\TLESÍ UTMUTÁTO
[a
tr
E
m
*
N
m
Napnr hel}Tcál]ítNk,
A tBcr&F§ i]úwrkban mlj.ntá, J]apoún
úntJmk Kevibb i! llí§uknedv<scn c talaiát,
R.ndveré§en mm€tu üt a li9thaful ellcí.
A veretációs iitóvakbm kéthetentc táNlta
l
dsv.LvJg] kUíd
Éventcnl ulL<sulát. lom
Llszel NormJ lalr|kelcrckd! hddal]unk
DwswJl slpjük usMr M ul hajlAU|.lkir_
a léli rótcgezés Után lavó§zli ves
snk eL a zöldduAváíyozá§t nyároí vógezzúL
A hibridekc1 iél végén va8y kora
A sagokat
lali§ll.
üatuFu lmi44ló'PNl's Sufbl'
TELT VIR {GÜ CSERFC^LAGONYA
Ez a noyogi stí]üsbú ncvcll la 12 éves
nATERMETÚ POZSGA
Ez
a 20 óvcs, kadushi stí]Usbán
Tenrekln! |újla, t&ava|
CnloagÁ laaigata'PN|'É
[email protected]',a
a yal^ágos
Whsú|ós
fréftl
nael eghlmodn
sáb.dbol nevelt nóvény
Az olfuónyl ól űi2 Éabod íóltlón
núelékhog ki|eilődjön a tö 9
Ulófu
hegl
aig ala|dlóllák
A |a!14& hlibs §lirak fukiqu Ja
Ha§onáDyos, bázls
tlili
cs€rcp
A l6l.s, l@ftk eltn| pl illilr o |ushplömkhez, a a lfldwl azdk 4u ösye,
kohnasral héPcz a li/ágok
Aöc sö ltös
gö
ke fo k
e
óte ]k s
BoN§ÁlNFrlil.É-§RE ALKAll,L{s F]\lo(
BoNsAlNEvELÉsRE AL(ALMAS FÁloK
Cryptomeria
j
aponica ro^",*,
Ee}<llen fdj l2LlozL* ú orökzold nemzersegbe. de rengelEts fdjtdj;l fcilc§,lcnck ki
A japáac'lpíus (Cryptonena japonica) naBas,
L
cs/cnc§ 1órzsú la, ametyel Európában é§
Eszak Amerikában di§znóvéMénl, Japánban
faán},agnak lernc§ztenet, Altalában kúp alakú,
szépek a színei: heg/es, túszcrj lcvelei élénk
kékeszöldek, kérge vörösesbana, ós c§íkokban
íálik le. Hideg, lilsios körülnény€k között fiis§
zöld §zíne olivazőldre, banára va§/ csakn€m
ülára változhat, de a-z élénkszín gyorsan vissza1ér a nelegebb idő beköszöntéYel. Japál tórpe
fajtáját, a c
'Yalsubusa' 1 gyahan ha§ználják
1bl bonsaialapanyagnak, Kcskcny kúp alákbán
'
A iapánciprushóz
a kövctkezó §rflu§ok ilenek a
legiobban| chotkan, ishjtsuki §okan ós yo§e ue,
A törpe formák kiilönósen atkalma§ak i§hitsu}i
é§ saikei bonsaiok kalakílásálá. AC. japonira
a közepesról M extía na§ig nevelhető, a törpe
változatok pcdig az extra k§ méretűtól a köZe_
peslg,
cl! fl9 fu n0 japo nnó
JAPANCIPRUS
\tólbú n'
A yo§e ue stíllsban nhetett,
négy éítftvekedn€k
10_15 éves
ú
lák
egyúll obbcn
elrendezé§ben. A csoporl na8asság. 63 cn,
,4z eLehdlré§ Lél cfuPoltból
kafillbb
A yabólrvlan
n4zel6
óI A
kfuebb ét
hút!ó fúk ló\tl\áEéíeíel k
anyop
kirlonaa fut
reansúluabbá
ll.
ek.
linon slruktúrójú levÉlztt
A leú]2.t sz1ras1n lb|eti 0 ti)zl
E
tr-l
fufutÁt, Ó,y.] a úlÚekk aéak
he\t
állíislk, nyáron enyhén ámyétoljuk, Crjut a lagylól és a váritó 9Óllól.
Napos
A levélein fagyo§ idócí megválloáat,
A ve8etációs idószakbaí nalonta óntózüt
é.9
pemetezzűl
ts lüvá9tól
E
té95
a levélzelét, Télen
úkíbban
óvig kélhetento lápoldaloz_
Kótóvcnkónt iiltessüt ál. lavaszal, A2 id&ebb
cgycdekei, g/ókéreliihdllüggóen, ótÁ!en_
kéít,Nomál talájteverék€t havná]jünr,
A rcg€lációs idóVa}b fo\lmalosai §ípjüt
@ úihaitfuo}al, úikol elédk a tb,
viwa
A ólddu8ványolQt nyáron gedjük,
|]o\sANFviiLÉsRE ALKALMAS FAJoK
aoNsAlNEvELÉsRE ÁII.ALMAS FÁJoK
Elaeagnus
Az
Euonyntus r".r*3;
e*a"
Cztlsría nemzetsiEbe orölzöld vagy
crenék é\ ki§ fJk
toznak,
/'\lnmhh llilö
l,cslohhjúk g]ioroan nó e§jol bldJ
l
i %lEt,
ó\ Fs7ak_Aúe nkábú holUsák. de
mindcnhol
^/§iíh,n teríne§ztit óket. Az tkeagnw muLli/tíru-bóljó bon§ai nevelhctő. Levele a §zín€n
,i)ld, tbnákán czüstMínű, :hvasszal nyíló apró,
viíágait .yáron vérvórös, ho§szúk᧠lermó§ck kijv§tik. Az órö}Zöld ezüsda ín 1ü,illa|()§
lovcici nevéhez méltóan öókzóldek,
zöldek, folákuk fehéí,bama
vínükön
' fénye§
ó§§zelnorza.
Illatos,1bhérvirágait
/,llyckkel,
Á,dr
Az c,üstfához
következd stílu§ok
illcick a legjobban| moyogi,
thakán, han-kengai és kengai,
Az alkalmas néreiek a kicsitő1
a nag],ig terjednek,
a
NE\TIJSI ÚTMUTÁTÓ
E
El
m
E
ts
al
Napo§ws/dmyekG he]lre a] hULTekn
AveAeücLós
idóV bú daponta
Téld ritkábbaó,
de 1alaját
dntozüL,
tárlslt úind€
Nyáon kétbelenlc lápoldaioml,
Kéléycnl€ úll€súk át, kora lalarval, Norúál
ta]c]kevsetet hAzD;ljUdk,
A na{vobb alaklo nerksl léled \égczl,
Nyárcn a íijvetedó új hajtásotir vágjlk
A zólddugványozás ideje
a nyál,
Dz|k
d cseLjik ts kb fák D;l-AnEnLa ;s
Afíika kilelelevel minden foldre§7eí
neglalálhatók, Nagon változatosak, lehetnek
örökóldek és ]omb!u[atók. A lombhullaró
l]
fajok levélzete é§ termé§ei ősv€l §zínpompá§
képe1 n)i4tanak, A legs,cbb a 9áüyas kecskLrágó ír!ol}n6 dk,ü), Kél faja rend!ívül
altálnas bo!§ainak a csfto§ kec§keíágó
(E, egopae6) felrűn6, skaí]átvórös magkópenyével és a jedói kecsker.ágó (E, hamillo ia u,3
,ar Jedre si.s), r.:'dynek liágai halvány,öldek,
teímései rózsa§zínes tbbéret, piro§ magvak*a],
Mindeí hónsaisfílüí, alkalnas.
kvéve a hokidachit, Valamennl
o
viügos, napo§ he\Te állílsuk A lismér€iúe
E] Nváon napUnla
oíloaL lÉlcnritkibban,de
ne hagyjuk kiszárádii a ialajál, A veeetációs
E
idógátban a levcleket vízel pemcleziik,
Késó tavsztól Ié§d nlrig Léthotente iáp-
E
T,x!c§
koraiu
kilöltik
a
Vll, Ksóh
éleíle ülLesutál.(on tave-
id&.
§ercpei,
e,
!as} ha
a
golíek
Noúá nlajkwelék€i
'Bvde;l d
uj h2 |úlokaL melsMúk vEü kélhárofu Lc\elig,lmtleljüL mcg a nú!elelel
mt9 kélwe. a nove ic Jé si idóBzakban,
Ny;íon zó1,1:, óst] fJs du8wyo@sJ]
9anoí huk, A bujl,i§l ldw\Val va8y nyáíUn
SZÁNYAS mCSIGRÁGÓ
Ilárcm_ót év6 dugványok álkolják a 20 cm
Á növdlekú eg aa nddik
5oponban, Á küc§j, íede lbwk
és oz egnlst kü47dő óRok t lfué§el6 lútftjdl n újlhnk
a
,da t)66z a M aénk
ioNliAINF\,,FJ.Í_sRÉ AI-KALMAS FAJoK
BoNsAINEvErÉsRE ArMrMA§ E{loK
Fagus sylvatica
Fagus crenata
bükkoklombhu]Lato fa},
.Éi'
retrercn t",j"ot.t.t.-l
^Inularos
d
i§záki
bük}os n}tgalínas
atmoszférájál gyalía! igyekeznek vi§szaadni
bou§aikólt. c§oporro§an, erdó§zerjen ülretve
a növényeket, A rozsdabarna levelek egé§z
rélen a fán marafuat c§ak akkor hila.ak le,
amikor tavassza] az új rügyek kipattánnak, A'E
íendla levele ki§ebb, lre$/esebb és ke§kenyebb,
rl,Áí az eúóp,dbt*ké (Iásd a h:loúrltb ),
rórz§o pedig hálvány és karcsú, A törzset vize§
fogkefével fehérre §zoklák dön§ölni, de a
tfutevők ellen télen használato§ mé§zkcnló is
csaknem f€héne le§ti a kérgct.
A kövelkező sűlusok ilenek hozzá
a legiobban:
chokkan, moyogi, shakan, sokair ó§ yo§c ue,
A levélnagyság miatt a kö,epestdl u erlrá nagy
tr
E
E
E
ao,t*
E
MWLÉSI ú,TMtItÁTó
Napos h€bíc teg,tk, de védjúke úós nyáli
@
A
honos bUkk kec§esen szét
NÍVELDSI UTMIITATO
E
r,.ap,;
Napc bcltfe auilsr9 de nyJíU0 ísr]elesed
dmlékolIur, A í] al kL elkkL !édjUt d 9ilüJl,
A nóvekédési idószakbaí nalolta óntózüt,
A levelet kónnyen negpezslóóot, ezón
terúliúk cl, hos/ elós napsútésben viat lratr
jmak TóloD litkábbán is elég óítözí1, do nc
hag/jlt k]Mándni a lalaját,
A idelek neAjelené§e után léthete.te láp_
Tízóves koríig tétévente ültessüt át,
lauy-
gal, Késób, ha a g]iökeFk titöLlil a 6ú€
pet. Nomá talajkooréket haMnáljüit,
csípjii} visga a nóvekó hajjfuok 6ú6át két
levélig, A nagyóbb leveletel távolilsük el, de
6ak a nóvek€dési idóMatbm, Az ösrc§ levél
eltávolitfu a nen ajánlott,
A hi$ na8otat óswl, a .étegezettelel
méretűjg ,eYelheíó.
l ^zEuLöpábao
rterulo agu, tnsege§
ta, sUru
lt\eEete
a nyári sötétebb
a lava§zi fJiss világo§,öldból
zötdön á1 6§§zel roz§dabamára é§ aranFa
színezódik. széle§ körbe! lemesztik faanyagna*, djlzDövényként é§ szegé\nóvénytént,
A biitkö! tassan növekednek; egy nagö bonsai
kifejtódése rendkívüI ho§s"j ideig tar1, do áZ
eredmény ká,.pótoL a Yárakozásérl, Gyakan
ühetik csoporiosan, mert í§/ úár a néhány éves
fák i§ idó§nek tűlnek, Az európai biikk §öté1bíbor levelű és l€c§üngó fajtáit ]egjobb eg/edi
ndFú6tól, A 6aul lsé]zetel djul
Eló§ napsuga2á5kóí
chotld,
moyogi, shakan, sokan, kadushi és
a yose,ue. A viszonylag nagy levelek miatt
ó§ a nyár végéig lólytasut,
Tizév6 torig kété!énténlüllo§§ük á1 lamM_
9a1, tésób 6ak ha a eyókúek titöltit a
6cÉpet, Nomál ralaikMlékel hMáliunk,
]}\Na u U] hal tásk csc§at c§ gx} \Na
l§ele]€!
A lii§ íuglalol ó§eel,
o
vlósáqós
flۤ
fákból á]ló csoport
HulldmN szclü, olüptiku5 le!rlek
ó{?.l n bld,k hf ,ól/]Ál
frznldhonán iauafuk
él .gész ukfl d íáh halad|ak
idó9albú
a
dc
De
elrávuü'
vi§/ük
rélegezettekct
nagy mérelet válas§zuk,
vbrux, hdlínos 9élú,o|áIi! lúelek
^
ljlifub zöldeL"
15
a lev<
a kózepes, nagy vag]/ az extra
FaE6 cftnala,
A
viE],1zút hoEy
kcl leveüg, A VeÉeláció§
a
9élól
LekF ne kerú]innvD, hnöObed úegpctrlödíek, Télcn €alr .itkán ónlózzülr,
A kthkfuegiehnd\e ulM e§ bódappnl
kadiUk cl a kélhetenkdnü tapolL]á!úásl.
hatjuk a nas/óbb
Az európai büklúöz legjobbán i]ló stfl!§ok
a
nüe|g]ési idószakbú n3noota üOtózüL
ó!í.l onn! íínetet
"#
§@rcrú iilhtetí 6opo.tok
A! egli|tes hdbn, w6@
iűsebb ía csalazh íehél
kélv yép konntful akDt
,42
EL.RoPAi BUI<K
A noyogi stilu§bm kialaooyelik bon§ainaL 35 éves
Á
d
sekébr, oúrs úl íokoza
leftéMks lójwp éftetá.
A japób lb|@now
c@rp
nek8 §he kie8afti a tovo-
BoN§AhTlELÉsRE
BoNsArNEvErÉsRE ArIGIMA§ ndloK
filTszok Iöbbnyire lrópu§i növéOyet,
Delkelet_Á7-sia óserdeiben vadon ndnek,
Több váz faj alkorja ezl az óriási nemzel.§égct.
A §zobaíih§z (l'i?üJ elarlrca) kö,k€dvelt szobanövény, de bonsairak_jobbar a h§ebb levelű
fajok, Europába! é§ Egá}-Anerikában bon-
§ailak legin}ább
a kec§e§ csiing6ágli fikuszt
(F beniamina) és
áú F ausa-í rleyeÁnó bb éghajlai miat1
lik, Aü§zlrátában ^f€
a ]meleg€
több faj teíneszlheló, például a nagy lev€lú
fihxz @ maüopbna), az a|sztráiai fikusz
(E rubisinosa) és a E phEwda.
A tj§ebb tevetú fornák k§méretú bonsainak
legjobbak, bár a fi]ruMok fajtól ftiggően
vatamennyi méretb€n nevelhelók, A bunjin
kivételével ninden stjlusra alkalmasat.
A rcrl,rr-t feltúnó lé8gyök€roi niatt
g/akan neYelik isiit§uki slilu§ba!,
a
l
(ql-}.4As
FAJo(
Fuchsia ,,,..,
Ficus o*fa.
^
A
cokan
NE\TLÉSI ÚIMUTATÓ
a]
E
E
E
N
Ehis.li, ha ]revés fényt táp, védjük a fagrct_
tól és a MáIesá$ól. Midúűs hónéaékle1
iÉénye15
'c,
A talajái úindjg
bnsuk nedveí, lóleg 8yen8e féírton
lDl no.M l megviládlású gobábd),
Á nóEte.lé$ id&zskbaD kelheteíLe Époldí
Nyárcn bóégeseí öntözük,
Iclévent€ üLtesüt á!
l.Esgál, Nomál lálai
id&a}hú e új tajtásta1!,á8jut
ür# téúámn ldélE, ha§a} ún alBúnl
A ni'vet€d&i
int€Mív nö*kedést elémi, Az er& nijvínrtról
nyáJon tárclfuUr el a lewletet, A vá8á!ok
helyeú RjD.d @dd ld, ezéía das/obb
ágahl tehn qigiut k, el a ldg,ishlúkl.ker keú
b€ sbkátráin)€l,
Bámikor üótoáátjul
A zólddugvínyculs ideje a nyár, a légbujlásé
jiit
J
kedvelik a fukziákal gynnyoni Virág!
kelt DeL i§ Kozcp Antrikabol
szd
NEITLÉSI ÚTMUTATÓ
mazo
Nalos helyrc te8yiü, B€kó
§zublópusi cserjók, bár jó !éhán}!k elviseli
ú enyne fa§/okal. Gyakan nevelk koroná§
fác§kána*: a szá]at egy nádszflnoz kö!özi}. é§
az oldalhajlá§o}at ledöízsólik róla, iogy törzzsé
alallljon. fu új hajtá§okat azután úgy csípik ó§
vágják vi§sza, !o$i azok a töIzs csú§án szétte
rüIó lecsüngd koro!át képezzcnet. Bo!§ailak
legalka]ma§abbak a ki§ lcvelú és vixágj fajor,
i]y.n a Fuchsia hicfuPhrllo és a F, x bac hns,
a fajiák közül pedig a 'Ton1 Tlunb' és a 'Lady
Thumb',
Bon§áitánác§ok
A fukviák moyogi, han-ken8aj, kengai, §halal
gos
belyiségben vilá
révÉállílsúlq a Mabadban
Ave$táció§idd9a}b
nininú
fupoíláúlózzük,
Tékn sal enybén nedv*n mrbuk J lalajál.
6
ha!.ybaljúk k]$é ki§záradni n ltet únlózés
ílá§t igényel,
A növckedési id6zltbaí kélhetente lápolda-
kjzöri lárfu
át, kora la6§!l, Nomál
Ldajk üekeLha9ná]júk,
A2 uj, ndekaö hajtárk tíolyánatGa. §ip-
ts Év€úént üllesiü
E
jUkvisga, A \ asragabb ágaral tékn úeE9iik
A zólddügván oka1 tavasval va8y nyáón
és sekúoju §lílu§ban .cYelhctók,
az eitra kic§it61 a kö,cpe§ig
xls
T F'v'F] t] FtIKszíA
E lájt nen díyi]a vjiágáért,
inkíbb Fme} ágÉndM€rééíier_
nesztik A nyolcóvB fa minóM
15 cn oa8as, Dugványíól neyellélq
órijkóld lerelek
IfumDlq 6/ólé.hálóui
Áz efu lé§)óktftk leljéfu
,4 külanbóző
Eöpkbq
ólló,
éJtekzs en@deádéslr,fuoklt
,4z ószlengót 4 ,1ó^ 1d,,4i
aehép olakia és diwuiói
BoN§AINIWLÉSREALIG {ASFAJoK
BoNsAlNEl,ELÉsRE ALKÁLlrAs xdloK
Ginkgo biloba
Gleditsia tfiacanthos
ral,a,yp,ya
A páfrd}telyót d t8dv
vi]átsoo Iemcsztlk
Aiápanok mcAs,zenlell
heb,re ültetilq gyakan buddhista teínplon
mellé. Aho$i a ia lejlódik, útott, feljelé 1örő
f'\
dlsznöven}!1e
á8rendsz€re
k,
§úrű, o§zlopo§
alalgalot ölt.
Bonsainat nevolvc mct§zé§scl ala*íthaló ki ez
A Gi,&o eg/ike a Déhány
lombhullató fenyóféiének, és az e§/elten túlél6je egji, a tórtfuelem előtti időkben elierjedt fás
csa]ádnak, A botanih]sok sokáig azt hitték,
nogy má] kihatt, míg a tizenheiedik században
a Jángszerú' forma,
újra fe]Jodeztók
Kínába!.
]\T\TLÉSI úTMü.IATó
E
A fiatal lálal napd nry lélám!ékos hellt ál
lílsuk. Óvlük
Fl
N
E
§zámá,a l€giobb
a közepes,
nasi
fasól. h]lónóé.
a
§öténet.l,
@ A lcAcúciós idóvatbm naponta öntózák,
bóségeseí áhe&esilvc a talajt. Tólcn tarlsuk
vivoíylag Máruon, ner1 a nedvs 8yóterck
tónn}tn *lvednet f ag/kárMdáll,
'Iávaszlól a nyár kózepéig tétbelenle tápólda
Tízéveskoáig óvcntc ültcsük át, koia
talasgal. tésóbb Mk nind€i násodit óvhcn,
Nonál talajkóveréIet bamáljúit,
A növekedési idóvatba.
9ú vááut viwa
'
kéi-há@m
új hajtÁokál léi_
lsélrc, ága_
A drótolonbhullás után nctsvük ncg. ^2
zísl kerüljüt e! ncn nyomol ha8y a té!8cn.
A fugólQl óskl rélegezzüt, és kora lava9
va] ve$üt el, Á lás dügváíyozást &9el,
a lcwgóben builá,§t tams9al végezüt,
tdt
A páfránlenyd
a
a
TöÁ.\ Dpc|lr,. ,l.drc§.
Arledl(sia eleAán§ fJ, piflin}szlni lr!<lej
-r1. dsszel halvJíy"aEJV j vártUzná} Magjair
hos§zú, banu nüvcb,tcrmésekben hozza, ahogy
ez a pillangósvúágúak családjáía (Legumino
jel]em6- Ágait jene8zetes, háromc§úc§ú
tövisck borítják, A gledícsia az Amcrikai
Bg/esillt ÁIamok közólxó és kelcli lidé|enót
szfunazik, Jót túri a ]cvcgóMcmyeádést, ezért
,,a?)
s/akan ü]tctik városi parkokba. utcákba és
A gledícsának legalkalma§abb
a
moyogi
shakan, han-kengai, kengai és a sokan slílüs.
Yalamint a kicsi és a közepes méret.
NEVT]IísI
E
6
A Mpos belycl kede
§UhU.
hó!.y
,, T<lcí védlük a faeLkellúúk e ag!igelha]a5t
A vegetációs idógakbm naponta öntózük,
télen csak riiMbban, de a lalajál tartsuk
ts c dölikedÓJ idÓValb!OMlhelentc
tap) da.
E
xéiéventéntüliesút át, lavaszal Nomál
E
Télei crótclje&n neh9üt ne8. vag/ t€ljsen
fuWLtM k eL ú asat?L,'DI€!VJ] u idós re*k,
búl inltMv ha tbndckede\ fi]ulúeA, A n}!n
meBzás a niíjtJó hajlábk üwmipéséból ál.
A magotat ialaMl vssü cl. A zölddugványüásl n]ámn végúzük,
nlai}cv€Éket hNznáIjúít,
és
nag/ levelei és dur-
\Gi!k80 bü,bo. o laljsógol
PAI,RÁ}I\T,ENYo
Á ke.ses, Éóúralqn ösverek
i
A
fral^l fa
s.,,
Áz érd.ka,
lelebk
kn
alaw rugl
Fu habúfrrúÉáru
kwlek nePJéElzlóeh finah é:
br!k!n! iedek at iktaxítanak
d
ba6oinak A vuhsliú.h
ósx2.1 ZöldJln
GrjDícsIA
éE|cn ól . fubaűan
núelkelle't, hop
núelkelle't
ho|y holófuZat,
holófuZa\
wslaq löel J4l6vL 12 éw
l,rriilt át c@épbe.
-
?
A töds
vaia|óüg
célióból
o
ídt 4
úi{o §abadban lartalik Mi"aösa
rehón! bónapia küült 6üéPbe,
fu
eüry yaeí
ki.Ewirozo
A jaPón TokóMne
,ése és néb!ége
o f4 íelíelélóó
katco
aldhóL
al\bo b|óbbi finahíán
iEényel.
NéDel;scü f'*onténer
k\k hnz6 ed,é^, iól elle$ú!|oz|
a bafui haws&ú a e].úfuátqú
A
BoN§A]NEVEI ÉsRF. ALKAi.MAS FAIoK
IIex crenata
.a1'
csbkéslelelű
nagnl
az északi feileken hono§
N(lCk
Es fat. A ccLpke§lelelú magyá |l4crena.
^mag]6]ok
,a) ]a§sú növckcdósű, órökzóld cserje, apró,
f ehér viiágokkal é§ puszpáng§zenj ]eYelekkel.
A nóivarú eg/edek félycs, fokote termést ioz_
nak, Apró levelei és rendezettobb ágrend§zerc
niatt
aLka]ma§abb
bonsaina}. ninl
a
jól i§meí
kozöaséEes nagyal (I_ aquibliem), Kontpákt
növekedé§e miah órdcme§ kjpróbálni az t .,
'Convexa'-lés áz 1, 'stokes'_t.
.
Botr§áitánác§ok
\itamennyi stíu§n alkalnas, kivévc a hoh
dacbi §tí]ust, é§ a, ertra kn méretűlól a nagyig
neve]hetó, Az időnkó.t érdekesen növó gyöke_
reket n
bebrvezhctjü
az ös§zképbe.
BoNsAINEvEr-EsRE ALK{LMA§
Ilex serrata
NE!,ELESI UTMüTATO
Fl Napoí és ámyékbm egyalánl jól ézi úagít:
tiválóm lúIi ú ímyékot,A Mabadba. tartott
bon§aiok s,ókeFit védjük a fag],okiól, a leve_
6
E
E
tr
Nyfuoí íaponta ]e8alább egyszer öntöu üt
télen tevésbé s,akaí, EgéM nyfuon peme
tezzü
a
vegelá.iós idószakban kétheleníe 1ápolda_
Mjnden násodit lavasMal ültesút át,
lalajkev€rétet havnáljüDL
Á liatal nóvényeket folFmaiosan nyíijuk.
xfuíbb lávolítsuk cl a lclc§leges á8akat, és
új hajtá$tat ví8jut viwa tél háíom levétle,
Nonál
ú
tavas9ál vag/
végezúk, Ea temést
egycdröl vág]uk a
is
hez, mint a kózönsége§ nag/aléhoz (I. a!!ui.bliun). íendk§rul alkaIixa§!á lesz]k hon§ai tiala
k]lásám Ós§zel es lelen szulke§ ker8e remek
koltrasztoi képez a2 élénkYörö§ tcrmó§cklcl ós
lcvclclkcl, Tlrmésképzé§nezfonlos,
c$i D6 ós cgy hímiváű eB/ed (eZ ulóbbi
nen gükége§, hogy bonsaj legyen) közel álljon
hog]i
^
É A Zölddugvályozást
€grnáshoz á negporzás érdekében, Japánban
néha a fehér iermés,ú t J, 'Leucocarpa'-r hasz
nálják bonsainaki ]étezik sárga termésű válto
,ata is. A kélivaru t §, 'subtilh' ('Ko§hobai')
bonsai kalakílására kiváló lóryc fajla,
nyárcl
vereinénk, nóivani
vapoílóanF8ot.
r,-r-"$,,l
T,rcskcn!- foluotl le\elii. delvck inkább
I\t.,",Ít roi'ur *.,.,^y.- ra§ aloalerel-
a §zínc§
ise]eit,lrivéve elós napsiitésben.
G. sieboldii)
A kora-umas/al valamennyi bonsaistilusra
akalnas. Minden méretben
lAloK
NE\TLESI UTMU1,ÁTo
E
Napos vag/ ámyótos hclyrc áuil§uk. Ó\luk
tr
Nyá.on .aponla iiltózzüt, Dlajál
E
AvegelációsidóMalómtóthctcllclápolda-
Fl
Tizéves k.ráig érente ühesúk át, toú nvag
9a1, utáía ltótóvcnkónl, Noimál talajkev€ré_
állmdófu ncócscn. hogy
a
larlslk
temései ne büIl,
A nenkiváDatos új hájlásotal ny& elején
távolíisük el, aníg
A tóbbj hrjtást
^engét,
levélÉ.
vágjuk visga kót,hárcn
A rélegereli úagotat kora tavasval ve$ük el,
A leclóbb nagoíc hlnivaní, így ncn hoz l€F
nést, A zóld{lug!ányoási lar.Mal vag/
nyáon. a légbujtást iavdszd vég€zÜL
jolmuíar,
CSIPKÉSrE!tsLÚ
MÁoYÁl
A
ínah, lqás
alnk1 lew
lek lilóE1rölfuín
n lila
rek
o
inös
é\
ú rolalaifu szíeód,
ü
őszi lanbhuuás
KORALLMAGYAI
A moyogi slí]ü§ú la
15 éves
A nulatú,
nia'
Mb
Mikol
kóru
üi§
öfo1" l,rlléú8lÉó
b o n végz ődi l|
^ú
kilöhiitr
láfuáD6
éléhklólös
lólen,
fumsek
Bo\sÁlNF\Fl
BoNsAINEvELlsRl ALKAIMAS F^JoK
Jasminum nudifl orum .r,,o,..
f1
^
llr
a§,llrb tLli hidlrüklr(d llnJkiwl
icllúnúEl,l L(li ]dmin {Ja5nnum nuJllú-
csupasz, Zöld ágain űló é]énk§lírga,!irá,
gok, Akár jól ismert kúszócserjekéni, aká.
bonsaiként tanják, sáíga, c§illag alakrj, kcdvcs
virágaiigcn mutatósák, Tavasza] ós nyárco
kcskcny. sölélzóld lcvelel boíliák áZ ágakal,
nn]
Lcvól
ós virágnérete
kiiejezellen alkalmassí
A tólijázminhoz a kóYclkczó slílu$k illcnck
!
lcgjobban: moyogi,
shdtan,lun kclgai,
sckijdu, isniLsuki ós lQdushi, AZ exLra kicsjtól
a kózepes
mérelig neve]hetó,
Juniperus x modia 'BlaaILw'
NE\TLDSI tnMüTATo
EJ
E
B
iil
N
E
r
Nlpo§ hc\íe iillíisuk, d€ nyiiíln, *ós naP
sütósbcn
intyókoliuk'Iólcn
!,éd]ük a kcmany
Nyárcn naponla ónlóziik, nindig larNlk
Á vnágzás végénil nyár \égéigbatonta
hároúVoí lipo dalonk.
tél
Elúte iill.sük
ál, Bárnikorclvóg.7hctiük a
nűvelelel, Nomlál ld]túkwÉtelhaviiljunk,
vúiigok u elóZó úvi á8aion tépzódnek,
'lhvlv
vógón
új hajtáfukat vág]nk li§Ma
^
c§ lcvóllc, A hliiás.klt ösv.lújra mctsvúk
r
!i$Za hírofu ié§, lcvólrc,
zóld dU gvinyoka 1 nyáfun , ! lás dulvínyokal
al§szel valy lÉlen szedjüi, A légbujlásL nyáron
A
-f
u,Ji,
§oíoliak, clcdctiik lendveílanilag ma §cnr
1isztá7ott, A bomULaLolt lajta ]evé]zctót gyakmn
t'iat , tűszcrű és idós, pikkelwcrű lcvclck
alkolják, enialt nehóz bclőlo hatásos bonsait
kalaktani A lemesz|ók intább olyan fajtátat
vasl klónokat alkálnanltk, aneLyeke vag/ ú
egyit, vagy a miisik levéllipus jellemző, A ,r r
n,'Blaa!w' crólelj€s nöi,ekedé§ú. ltlfcló tijró.
órdckcs f(,náiú ienyótéle. kékc§zöld |iktely
lcvcle*tel, Ljlásbama, hámló kórgc crósen
hozíjánllahho7, hogy már fiatal korábaí idós
tánaklát§zik,
Al,KAl MAs l-AloK
,u,uto o,r,o
NE\TLESI U1\{U!A
ocszclng]dl,j mutsnÉ\<;\i
me
-l1,azoknJk
^J|",l..aJ J hlh]ld rLld(Lli LaildkndL
lyeket korábban a kínai borókáhaz (J chilk,l,L'
_§Rl]
E
E
J
E]
Nap.s helyle le§lik, dc nyínn réVleges
dnlyó kolást igényel. nohog nl cg|c ízklódjijn
a ]cvól7ctc. védjúa neúóíy fas,.k1ól,
Nyíroí naPonta önnjzzúk és pírásiNút,
Túlen is mrtílk ncdves€n.
A nóveredúsi idljvak kczdetélól ú óV
de lekáig ké lhcLen t 1ápoldat.znk,
'|'i7ivcs koráig kétévenkénlüllc$úk ái,
lch.lólcg k ía talas9al, Késóbb c]clcndó
ótévenlóíi dc a eyijketk€l évenle vizsEiLjük
ner, Jó }relvercló kép§ségj ialajlc!úéld
B
A vcgctáció§ idóVa(bín lóriük
E
mert ez clóscgiti a jlvcnilis túievelck tóp7óLtésélBírúikor dlótühaijult,
A zóldltuAványozist akármjk.l€lvég*hetjük,
Ljj hajtások
]c a nólelaó,
lú1 $kat,
!ígéi.de eg^Zeíe ic
hokidrchit
A boróka hibrideknez a
hvéve ninde, stílu§ ós vala
tsoRoK^TIIBRID
l.h,nlk I
kú\cüknfu d? úpfu
:r{
úupoíiqakl
oliD.Ll ]AThk
\
,/
-
Nnwlt
s,iikúq dnitazá,
a
lör,
éi ü ágdk il,wn .Ifunddévhú;
kiúról!8,nelyésel ulakílr úk ki
TELI JAzMlN
A noyogi sli]üsú bonsaiíd kialálri_
totl serje l0élesés17 cm nacas.
A hófunlöAú íómól solaö6ú íából
a]nkíbnák ki n?L\zél§.l és fuinazáfdL
hag 4z ápk v^inteyn kdljenek
sul.6ak
né§ éw hdeűk honsdi ak
Bo\sAIN}.vFl F.sRli ALKAI MA\ FAloK
Juniperus rigida
RoNsAlNFvELɧRE ALKALNi^S
r hoki hJira§u, kjsíDcíelü oLölzü|J [d
Ez
^
! nJgy,ln nilrvlni
han inoveny dshnzjiá_
ban, Japánban, Lcvólzctót li.om túlevelek
alkotják, Ha a virágzási jdaxzakban cs/má§
melletl lartunknó_ és hímivafi cgycdct, a nó
ivanj t?l zöld iobozbogyóknl hoz, dmc]yck tót
óv alatl órnck neg bíboíllketére,A kóZónség€s
boróka íl .,nn"n§J is mulatós túLevelű lipus,
L€vé]Zele halváD),9ínii,
fajtíi kózl heveró
és
osriopos tornák9t taláhnk, Euló!ában. Eszak_
Amerikában é§ Azsiában vadon nő.
A mandzsu borókához
a
Juniperus sargentii
u-a,* wam
NT\TLÉSI úTMmATó
E
tr
ts
E
s
hokda_
cnjt kivél,e mindcn stilus illik. és
az ósszes méIelbcn novclhctó,
R
íllílsuk.védjük a ks/otlól,
tülónben l*clei nelbamulnak,
Nyáron natonia óniózük és Éú§íisük.
Tólcn is taísut ncdlcsn a lalaját,
A tava7 ke7d.léiól kora ószi* \étbeienténl
Napos h€\le
Túéveskoíáig kélévenle úhessuk íq a leg_
altalnasabb idij a tavav ekő fele. késóh
a g/ótclck lcjlódósólól
fug8ócn .lcgendó
ótévente, Jó víZeh,ezeló lépeségúlalajteve
idó%kb u
nó\€kedési
új hajtá$k c§ícsái
^
§ípjük
vi§a, Mclszós$l birosit§uk, bo8],
a finy M alni é§ bchó ágalóoz is c]ju$on,
A dótdáya le8altalnNabb fu óM és i tél,
A rÉtegezett nagotal tavas9al lessük eL
zölddügványozásl nyámn végezük.
/-\\hi7)iihán
lJ
]anánhan heveld
lOvénykat uitetik
l
l\loK
sargenlbaftjka
9ini
hcs/]c\ tcng!TJíll
Lerüleleken, IdóS pikkely]eYclci ólónkzöldck,
hámLó kérge vórósc§bama, Hajlóhny 6rzse és
ágai sérülés nélkiil mcghajlíthatók, Japánban
son szép bon§ai ól bclóle, néme\ikük Inár lóbb
gcncráció írta. A legszebbeket Yadon nótt ták
b{il ncvc]tók, és a bollrészek kit'aragásával ós
kifené téséve] adtak gócsörtös és nas/on örcg
]\T\TLÉSI ú.TMUIATó
E
ts
E
DvaMiól
u óv detLíig kéúetenle lápolda
Fl TíéWstoúir kélóvcnlc
negielenést a bonsainak
tr
Ehhez a borótához a hokidacnil kvéve ninden
slílu§ illit, és valamcnDyi nérelben nevelhetó,
Napos belyd raísut, nyáloi ljssÉ ámyókol
juk. vódjúk a kemény iasnóL
A vegotációs idószakbln nap.nla óntijzik,
Ny;ron vizel Pemelezük, Téleí is larlsk
El
ültc$ük át, utána
i'térenkénl, oratoMn bámilror elvégúb.tjúk
a múv€lelet, de l€gjobb kora tavasvál,
A nóvclGdósj idljyakhan §ípjúk visva u új
hajlásot ve8é1, vi8ylizur k nci1 a tú lzott metgés cni§gili a juwniln piklelylevelek nc&ic
lenátt, Bámikol dlótoáatjuL
A zölddügíiin]4zá§t
aljímikol elvégeóetjüL
^
MANDZSU BOROKA
A
30 éves, 5] cm Daea§ lá1 nDYoEi
!r"#ii§b
SARGENTBOROKA
A noyogi stilusban lo.].kíloti
25 éves
pcdig
a
la magasabbnJt( lúnit,
Mlóságban csai 75 .m.
Az éftll, lél,aftnib bbal)a§nk
k!
l,anna,br olatnak l §úló,
.úkkL F,zt 0 íiil liúllzul |énlkl
pezték le,
ú dóző
}Íllanű iiw.sí?ls 9ük
lvi klmésekd
1önkÉű,
wrkü.ta|
A lelél2el és az
ríikúx|olt
úgak
a fd dn
rytan
d
üayifu
hdüód.,é]kz
L halús tléli,ihd a íál é|.ki(
a lzabadban n wllt]! h1i.l
e lő
k li e v h
é! a
úsz a he l! ze l,i lí,
lÓNl §ink cgfüalták
Á keft|és a lefélzd vakúL
l&úiát ináIi a nd.,as zóu
pötEökkl dbzíkn, hóznlln\
knqkóll!§ínú funuílén!
a eE fulpa
lfuh
nfufuúhijú
BoNsÁlNFrFl
Bo\SAINE!€LÉSRF: Al.KAl MAs FAIoK
Lagerstroemia indica
Larix decidua
n*i *ly"..i,^,
l\Tyj l ViÉi í a k nai selyeir mil1 UsZ bórBistn
1\unrla fehrl. Lozsaszrn vagy malpavLn
ámyalalú, nutatós virágait. Ez a szubtrópusi,
Khában, Japánban és Koreáb nono§, la for
májú cserje rendkivül nép§zcrű dísznövóny
a mcditeíán o6zágokban, válamint az UsA
déli ÉszciD, A virágok c§ak róvid ideig nyílnak,
de a bonsáinevclők Mámára a dekoratív kéreg
egész évben di§Zt ád, Csíkokban válik le, így
íózsaszínnel és bamával larkított §zürke törz§e1
crcdményez, Legértékesebb tálán lólcn, amikor
más virágo§ bonsaiok érdetlelen láfián},t
NEvELDsl UTMUT^T0
A
néúkelt teúlclckcn nyáron belyezúk
Tólcn bilosítsunk 9ánáB
hűvös, dc lasmenles helyei, Még koú
1ava$zal n hrhuk húv.khcn. .Ilenkezó esei.
ben negryajlt, rycn8c hajláson.t kapunk,
]d a szabadba,
o
E
E
E]
Tav.9lól késó arizig naponta ónlózzú]r, télen
csa} riikábban, dc taísun rcdvesen a ia]a]ál,
A vegcúcií! idó9albd L.lhetentcnt tap
oldit.77úk
Kora ialxsgal úliesük
Éterhavníljunk,
kéíjtava$zal
ái Nomrlll]iikeve,
vágjúk visva
4 mag\eléJ
l^d\VJ
zoddú8vaíyozásl
a
A noyogi, shakan, han,
fjk m(ltgen java,.lh.rók ke7dót vnmiíá A vorósien!ók
területein és heb/
ségeibeí íónck vadon, Kar§ú, tblt€lé lölő, kúp
ala].j ták kccscscn lelajló hajtásokkal, A lomb,
tozna|,
hu]lató inökzöldek csoportjába
F]énk7nld úleve]eik őszcl, lombhu]lás elótt
alanysáígára színezódnek, AZ Euiópa déli és
kózépső területci! honos elegáns európaivt]
rösleqv5 (Ldá d".;dk) ves§zói §zalma§árgák,
Az idős flik Vüike kérgei repedczósck érdekes
a2 é§zaki 1élteke hűvösebb
t
kcngai é§ a §ekijoju sűlttsok
ilcnck ]cgiobban a knai
E
tr
E
valamennyi
Napos hclylc 1cg/ük,
tómóli levél2el érdekó
és várMn,
ben ufisúk a lúcgót húvó§en
^
A vegetációs id&zatban naponra öniijzúk,
Télen ritkábban, de Larlsúk íedvNn a la]aját.
A nó]tlcdó§i idóvakban kethetenlénl
Ép
Fl Éleítüll.sük
N
E
A Yöró§fcnyóknöz
lAJoK
N[vtrLDsI tlTMüTATo
\ztros, iol a]kaImazkodn
bonsai§tílus illik, a
A!,KALMAS
Eulópdi yölöslen|ő
úl hajtáiokat
után. ósvcl újra
kél_háloú levélre, Múgí
kcll nolszeni
u
/l^
F-§RF]
ái, kon tá!awJ], diclólL a rn
§ek Zóldek lemot. Nomál tálajlreverékel
havníljünL Be e8 gyólrómcl§zó§t ]gónyelhet,
A vegetíciax i.tóMkb.í 6ípjük ü§za M o1.1a]-
agilon§a hnjú m
fie6flk
tomara, c\
A nagokll késó
nyokat
a
ii Uj hd]úUljf,Téhn
\aL\.g\z<ínl díjürzuk
tawMl
mcy kola
ar§Vel,
A
dlgvá
vcsük el.
luérh.jíi.otról v.djük
bújtás1
nyár
^ végén
lrvav vógén, nyáI
lokdachjt kivévc,
EURóP^] VóRóSFENYó
A chotkan sti]usú iát nagról
nagyig lerjedó
nev.ltókj 2/ óvcs
ós 30
cn
;i-.''>il,n-9
MIRTUsz
,4
Á tó,s alqja
kEdvk
a
a
és a
gökúek jól
ilk§
fízvkles ágak §innelrikB
E|.LrE,a e§eh*, an hén
Ar id6 hulúll k2llő keEgep.dú:ek
lemó§el*en
kelelLelek
a
ío ébb
íerd. Éikahóz Msóbb
töB íebó
A*
és egenlekín
h he?ullaqadil9
kaken ed,ő|é |álik
(n q o l o lo
dllpol 4 kontru§zlot
"rlrjl
E n k kiil ke neli
T
3oN§AINE\EIESRE
Larix kaempfe íi (L. |eptolepis) hpú, ,,ölósíc
jsú. kcc§c\, tTp abkú fa újvesvűi
lilává válnak, Ez a §zínezódé§ a fó megrüönbözlető jeg/ a japán vöröst'enyó és az európai
yöíósferyó (L, decilfu4 asd 79. o-) közöíí.
Neve i§ mutatja, hogy a jipán Yörösfcny,5
Ja|ánban holos, de az egé§z világon széles
körbcD ültetik, Gyol§abban nó az európai
vörösfenyónél, ezért s/akan íilietik erdóa]kotó
falénl. Us/anezért bonsainat is kiváló. Euró
pában legintább ezt a két vóröst'eny61 ncvelit.
Az amerikai vóróslbnyó í/,, ldlicind) K^lÁá,
ban é§ az
UsA észaii íszci! nép9€Iű,
A japán vöröslenyó
a
hokidachit kii,éve
va]amennyi stílu§ban é§ mindc!
nórctbcn
Lonícera,-,
yő
NTITLÉSI ÚTMUTATÓ
l ^hok^ln
lVorUsebndíanLsúUek, es lelíe ma|dnem
Napos h€t}re állilsuk, A ]cvcgöt ta.isu} hú!ó
der1 nele8ben ós nagas pára,
sn 6 szátmn,
hnalon fl€llett nenjól
tr A
E
n
N
E
jreteősi
,4
nó,
idívakban naponta
öilózüIq
íedveÉía lnlajái.
nij€kedési idógkbm kólhelenie tápolda
tél€n tansut
ÉveílcüllNnk
fu,
toíá távNzal, Nomál
t,lájkderékel haynáüunk, Elótelj€s gyökel+
ket lejleMt, és neú Mcrcti, ha eok lelj4en
lilóltik e edényt, Ezér1 évent. vi4gáljuk meg,
nin§_c vük§ég §ókémelszéye,
A vege t4los idó9, kb c§piúI \issa ú oldal.
dga};n$i römÁn níiű új hajld\olJl Téen
mehmk iomM, dlszút\es veri!t Llrölozul,
A Dágo]r.i téü] nvaMal vcsük el. A dugvá
a vaéúajtásókól ged]'ü íyí!égén
nyo*at
!a8y kora óde€l,
éve nevclik
ó 8r k a l - Ó
és
és valanennyiüket érdcmc§
A lolcokal ncvelhetjük
a
íafuüb
i a l hrh á íJs,l/8a
üúőleles gök rlá uv
Mhodbo4
Mántlán, ovili§ ko íner
Á sála,iapónTotóno e aaó,
aptikiikq iól kiea]wlbDío
ü ekqiló töAr, lzéles ílt.
M\ELEsI
Napos helre
kipró
bá]ni bon§ainak, Amíg a lalódi töns ki lem
alakul, kőnnyen foínálhatjuk a puhább ágakal,
A lórlc ni]vósú é§ §öYénynek g}Btran alkalixa_
zaíI friílszlaac (Lonicen hilüla) apró őíók
zöld ]evelei miatt akft a lcgkiscbb bon§ainak is
hváló. Jól nyírhaló, és láza najtásai köniycn
súrű. tömölt levéleíjeletekkéalátílháiót
hokdachi kvéleiével
minden §tjlusban és a2 ö§szes méretbcn.
A törpe változatok kiilónösen alkálnasdk a
A moyogi slilusbaí lrialatítoll
fa 25 éves és ó5 cn maga§,
boísdnal.
!úrnn hannák a
több é| abíl íejl6dijn ld d
sokú nhtos,
M]RTUSZLONC
A lölilL h'ildelek eaEnletesen
Awnogtjz,
Az e§zakité]tekén hono§ lóncok lendkMil
,É\valtozdlUsak \e kozottuk orokzold é§
]olnblulaló. bokos és kuszó !öYekedésú.
A bujlást késó tava§al vagy
A úakan slílusban nevelt,
Tiz
AIKALMAS FÁJo(
hs
[l
űLut,
nJaúon cnyben áfuyékol
iu[ A ln bunsioka| rdiLik i b§orbl, U§
Íg/ a setély lílba m8y tólapn ülteteíetet i§,
A v€gclációs
'Dltsk
idószakbe naponta t nlóu
m]n! g nÉdlesn a talajr, fóleg
.
ük
u
m Nyáíon Lilhetenkdnl tapoldatozuk,
E KJlj!<nkénl ll.(ikái [.í Lvl..?l
B
Nonál talajtevel*et nahÁljük.
A §únj ndekedés.i]ek.beo a íiamlcrycde
kct i íó!Ékíla_\iiíllí\7ithrílnfu:fr,ln<]n
váAill yisga, Késóbb m& csat á finoú
jgeításokal kcll olvé8eznúítnetMóollóval.
Tivag vógón va8y lora íyáfun dúiozük,
A dugványolot lavas9al vagy nyárcn eediút,
A bujlásl és a légbujlást .yírcn vóA@úk,
ioNsÁlNI:!,Fl isRF. Ál,KÁI.MA§ ÉAíoK
BoNsAI]\ElTjLÉsRE ALKÁl-MÁs FAIoK
Malus ota-"
ND\ELESI L"TMuIATo
A d]izarnák
É\
báio6 cserjék es kis lermehí fák,
raltaszrilnró Lavaszi vir;ghoza nU knak es
színes, röbbnyire nem ehető 6szi temó§ijtlek
kö§zönhetik népszerú§égükgl mind á kenészke-
d6k, mind a bonsaúajoDgók iüóben, A Mdl6
idl'and 1 fénye§ zöld 1evé]zeréért, kedYe§
róz§ászíní virágáért é§ apró, peitye§, lila ter
méséértkedvelil, A }í, 'Golden Hornel' pázár
sárga tennései sokáig a fán maJadnak á lombhulás után is. Több Ma]u§ faj é§ fajtá alkalma§
bonsai kialakítá§ára, And cslaJlsrd rend-
c§ERE§z\\aEÁLMA
Aúoyo8] slíBnat ez1
a
9ép pélűiát
o]t!ány
i
i!
E
o
kivül nép§zcrű fanta§zrikü§an bó vtág- és ierméshozama niatt, Rózsa§zínú rügyei fehér virá
goktá n/nak, anelyekel cseresznye§zerú t
nazsinvör(js temések kóYollcL And 'Red
Jade' népszenj bókoló fajla,
tevele li]ás, virága bonörös,
A dísza]nát}oz
a köv€ttezó
Egég élben íapos helyen túhuk,
A vegotáoó§ idóMa}bú íapoíta óítöuüt,
Tcmóséréskolkütónix ii§eüüit(hory
mindi8 ne.hes le8yen
AM
'Profusion'
terDé§e mé\ryörös,
lalaja.
Lietbamal
E
Kon lavlsztd
Fl
lejlelleL c§ fo\ü3Nk ó,zig,
EEOrc iillesut áL law,9a], mégrús/patla.
nás el6í, Nomál lalajkd*éket h6znajunk,
toak,
a vnágásig helenle lápoldaKezdjük újia, úitol a teúésetúál
E }vNal
§tíh§ot illelck
a
§ípjük
visg ú ,lj
hajlábkat .8y-
tél lflélE, A hd9ább hajlásoka1 óssl vág-
a legjobban: moyogi, shakan, §okaD és kadnshi,
E
\álamelnyi néretbennevelhetó, Ki§
termctű bonsaihoz apró termésú
fajiát válasszunk,
csúNGó\,rP.4Gú DisZALlr,{
A2 apló, szabálrtalan sii]usú
bonei
6 Ne§ ós
nindösze
12
úagas, A zúmók és a úohák
id6sebbé v.ífusoljál á kélgel,
A Maporitfu l.8állaláoo§abb
geúls. A
nódkre
íúgvetésllésó ószel,
tavasval lagy koÉósgel végezüt,
a
khllllósuk utón
a bujlá§t
a
fu Jó
|el
m
kvelei heg/es elliptilTsa},
fonál k lilás bemo§ódású, Mé\
óeMinú biúbói éléntlózsa
A ta|ei |i!s
ki.nelik
a
zöld
k*kk
íehérúá8ókd1,
A szabódbóh éhóhötl kéh7l, év fune
ilvn nn§n|ú n löz\er A hóh\ai
huifrólh |i!ó8
nlahh nfu.ák.l olokílohák ki
és bmélhózafu
lekéb.n mltfuls utún fuk
CSERESZNYE ALMA
A
ú
25 évs és 85
nagás,
úoyogi sti]usú bonsai szépen
núaíjaaM..e lúaőszi
eíneit, Iü ó§khMilltjüt
a
a
temélklPzáha ugani!
boEaimk nedy^ég. |an
a&éúlel(lásd
a h:ilalddlon),
láthatjuk a különbózó éWakok_
be elónjnó érdetNé8e]<et,
Móly tál
falal
ioNsÁrNF\,F.r
BoNsAlNEl,ElÉsRE AlKqlní,qs FÁJox
Morus
Murraya panicllata
rr",r"
tlmlszeIbEn
-f1.
^ lerm(tü fdL
dz
es
rptrh}Aeriék
kis
dltalabaí szep, csavJrodot
vagy
átakiiak, A rüc§|ös téreg, a va§kos lórzs é§ a
csipkés,tjré§ze§ szél,ű levelek az alak ó§ a 1cx
túra ideálh együrte§ét kíná!'ák boi§aihoz,
A virágok n.m 1úl fclrűnóck dc a kis, eheló
termések fe!érróL pirosas róz§aszínúre érnet.
A kinaia| éverrcdeken át azért termesztetlék
az eperfát, rnert levele a §elyeínhernyók
tápláléka, Ázsiából Európába a rómaiak
t6
ho,ták
h&sonló
élból. Azóta közkcdvcll dísáává vált,
é§ széle§
körbon ültctik parkokba ós kertetbe.
NDVDLESI üTMLltATo
o
6
kóYelkezó stílusok illenek a
legjobban| moyogi, §hakan, han kengai, kcngai.
§ekijol'u, sok ós kadushi. \'Jlamcnnyi méret,
a
IEHÉR E}ERFA
Az id& hatású,
30 óvcs
la
1ól,
A legelációs idószakbaí naponta önlózük,
Talaját egéM évben
laísut íedve$í.
Tavelól nyí.ig kéthetelte tápoldatozuL
Nyár vócótirl ir§zig naga k;limtariálnú
ts Kélévenlcü hci9iik át k n
E
tr
Az epertához
Napos he\Te állitsük, Télen !édjük a lagyok
H
.rt,;pusj öíölaöld
c§eri. i!tclziv nlalü, feh;r,
hdían8 J aku vifligokkdl, ApLó, §zlne§ reF
mései a naranc§ra hasonlílanak, Törzse jellegzet€s. Gyakan nevelit bonsainak óshazájábai,
Indiába! és Dél Kinában. Mivel melegigényc§.
a nérsékeltégövi ieríileteken c§ak szobai bon-
l
tava§val. Jó vú_
A kínaimirtu§znoz
következó stflusok i]lenek
a lcgiobbd: Doyogi, shakan, han-kengai.
tclgai, sokm és kadushi, valamennyi mólotrc
ru{íelaIőe n
a
íótíé.ülL-
úk lk s abPll
FAlo(
NEYELESI tItMlITATo
E
E
Napos helyle állitsulq de a foíó naF6ütóss
nyíli napoton üsé funyókoüüt, Mé$éIGlt
ógtivi te.úl€ieten mbábm lansuk, Minifuális
h'ónésóldctigénye i7'c,
A\egelácLo§dószakbanOlpudtrdoto,?uk
Á] dndoad cnvhen ned\eko d páíliban
6 A llMv közepétÓ] tora ó§zig kéthetenle
lltpoldJloz7Uk, le .n nc!1 hcl h(tcnLe
m Kekleík(ir úlle*Uk ll, lJuML, Nomal
b]djküúi|el benáüUnk,
N 42 úr bJitá$l-,t ólkKk§ kofukuldnvígjul
E A nagotat ósv€l vesiik el. A zöldóEYínyozás1 tavNMal
vag
nyáfun
,égezük,
:§$g,
a
t(INAIMiRrUsZ
Á
Á vürk2, mázaíla4 oúl^
a
Al KAJ,MA§
ru,-;"i,,,*
elvez€ú kélesÉgű talajk eléket haviáljunk.
Az új hajlásokat vá&iuk visMa kéi levélig.
A ,!gy levelekei távolíkük el, ahóg], neAje
leníek, A lastagabb ága}at téIen vag/ ]oíd
tavasMil, rüg]pallrnás clÓtt mctsgük meg,
A réte8ezett dagotal lavasval vNút cl,
dügyínyokai is tavasyal gedjür, A bujtás
ó§
^ a légbüjtís ideie a nyáL
_§RR
hoLvóh|,
tÓ.oetc rcng
§ina kén| a Ja
egik íő jelkqzetewqe.
yulóláqd fuéft| eghorada
BoN§ABIEIEI"ESRD
ALKAlníis FAJoK
BoNsAí\IE!,ElÉsRE ALKNi4AS FAJoK
Picea,*6o
a
északifelteken h,ln.§,k
nouetredésü orök/üld
"litgynn
túlevetűek, A japál bon§aikeíészek legjobbán
a Pi'.dd 8/€ndi_t kedvolik, do c, a növény,egész_
ségúryiszabályok mialt ncn imporiálható,
lncfcnvdk
A^ n
njt
Az Eszak_Európából srámúó közó.§éges
1ucfeny61 (P aö'r' széles körben hasaálják
larácsonÉá.ak, Kúp alatnj, a kérge vöiöses
bama, lűlevelei sölótzóldeL A iörpe x 4. üttle
Gem' rendkvül álkalmas bonsainak ishil§nki
sií]u§ban, Szintenegkiillnböztelhetetlen
tóle
a Japíoban nasonló célból tcrme§ztelt násik
lórpc fajta, a P 8i]n,n; 'Yal§ubusa', A fehól
lucfenyó e§ik váltorata, a 7 qkuú allxniafu
'Conica' a kanádai szjk]᧠hes6égbó]1 §zár_
mazi]q és §/akan ültctik csoporlban,
A lxcfcnyók a ho]ridachi sli]t$l kivévc ninden
slí]usba. lcvelhetói, A törpe fajtáhJi lcgiobb
kis mórc1, a többinek a nözepes, a na8y ó5
aZ exlra lagy fclel neg,
a
Pinus mugo
Nt]vDLɧI I'JTMI,TAT
E
@
6
E
B
E
ó
NaPos hclylc állilsuk, ótuk a fa8yokól,
Nyáron naponla öilözülq
és vrzel pemetez_
ziil, TéLen cat irkábbai, de n€ lrag/jük
(ora tavNztól ú ó9 kirepéi8 télhetenre
Kétévenle ülte$úk áL a lava9 €lsó
Elében,
úégrügypattanás e]ólt vagy ósvel, T:,éves
Iror után mfu elege.di' ótévenkónl, Jó vizcl
vezelö kóp6§égúlalajkcvúóíothenáliunk,
}vdgal és íyáron a 2,5 cú bosMúságot elén
ílj h.jtásokat 6lpjüL visza téthmadükn,
Á lóbbi ígat késó arvtijl télig metrvúk ós
rétegezelt magokat lólcn va8y kom
tave
val
^ vc§últ cl, A du8ványozásl tésó óMel
vagy tor. mvasMal ,éleznL
közóp culópai maga§ heg}§égekró emló
kezLeló szegényes és zord körülnények
közölt á lörpefenyő lélig heYcrő száíl, c§avaiodott, bokoNzerú lakónt nó, sok Au§ztriából e§
fából lett idó
SvájcbóL gyújtött ölcg, gösöItös
vel ílnia§ztik!§ bonsai, Jobb kóríil,nények
kózött kit fává vag/ nagy cserjéYéfcjlódik,
A lcrmészeles tajból a keté§zck §ok lassú
!övekedésű. törpe klónt ncncsítottek, A népszerű 'Gnom' apró, sötólzöld tűlevelei szoros
gönböt képeznek. A 'Mops' hasonló nedele
nésú,de ]as§úbb !övekedésú és apróbb nérelű,
hokidachit kivéve ninden
stflüs és va]anennyi mérct illik, A törpe fajtákat
ksméretúrencvcljnk, Jól mutabak §zjklához
A lörpefenyó]róz
a
TÖRPE KÓZÖN§ÉGES LUCIENYÓ
A giklán üitetc11 parányi t 2éVes fák fantavlikls
lálvály1 n)újtan.t, A lcgnagasabb ta 8 cú naga
ToRPEFEN"io
(l
ízru.' ncében ) fo Rl a l he úe i,
Napos helre
fag/okól
és a
áíitsut vódjúk a kenény
ligyú gelektól.
Nyáron naponta óntózüL
Zút,
és
víel pcm9lez_
Téleínltán ónlözák, tallsukvimnyln8
alaMtól
a lél clcjói8
háíom-nési hetente
láP
Hárcm_öl élenkenl ültesút ál. a ta6z etsó
|elében ugy a n]fu végén, Jó vízelv*lő
képsségű lllajtwclékei hMáljút, _
A lúlnóí új hajtásokai §lpiük üs@. oJvel
!a§ tébn nújbúIdeg, R.ndkriil hajlékony
la ami alkalnassá t€Mi a drótoása,
A jonb €írázá. érdekében a tél kózepén mly
\é8En a ills magokat e§.jwdl,á,d í2lNuk
\ óe. fuaid \eleJ uün leg}tt U J íd|r]ddi
re
§arus cwnók úegil]ólúla
tmészethn Ióful eÉdné
Áz egzh,nc\ qóclLixós lbisawa
snva ee^ §arké§ökl |ízlartó lálbah
.r",r",ru
A
Iá 21 éves ós ó3
sha}
cn
magas
stílusbalneveltók,
Á to fomíjának *iálakíIís{
.42 eós, yoskos |b6el 14 di| Íoball
|öLlön
ngehék A bonsai olaldát
eún nadö§T
§zöglebs,
d ai8Jóffiólíók
máallm tart&dény
Az edéry alakj. kEbedúb,oza
a
löÁ
óklúlfu d,őlő wful,át,
BoNsArNElELÉsRE ÁIxArMAs FA,]íoK
Pinus parviflora
Ajapan se\eúfenyó, mint
.caJap
keílekben
ban honos, ahol
BoNsÁIN,F]VTlísRF ArxÁr.MAs EdloK
(P pelríaphyl\a) rapán
a neve i§ mutalia,
§iakd
teLme§ztik
ó§ bonsaiként i§, Ké}es Mínli, §ava_
rodó 1úíölö§ c§omókban á]lnak,
Ez a körepes mireü ía fiaialon kup a]akú,
de ahos, idó§odik. szaba]}ta antra viilik, ellapo,
hodocsuccsal, Kérge §imaés \zúke, Talas§zaL
a fa ki§ §árga vnágokat hoz, err€ ural latin
neve is, ánely lefordítva ki§ virágli fenyrót
jeleit, Há a óágok me$e r.OekenyüIne]g sotii
bama tobozok}á fejlddnek, amelyek élekig
a lan mfuadnat, A bon§aineveldk általÁhan
lc§,edi]r a tobozokal, ho5/ a fa !e forűtsa min_
Ntr\ELÉsI úTMmÁTó
sebemíeryő
E
den energiáját a magvar érblésére.Az eltávolít᧠úásit oka, hogy a lobozok túl nagyok
bonsai kis méreiéhez,
Sok fajtáját .emesíletiék k, a legfonro§abb
törpe klónok a Pp, 'Kotonoe' és a P1, 'Nasu
rnu§ume', A P pu nlrm_t §iakan oitját
ÉúsebbP íhunbergire (ksd 91. o.).
tr
a
e
E
Az
50 éves, 75 cm nagas,
helle
állitsuk, védjúk a fasfoktól és
Nyíron nalDnla óltözük,
Tél€n
és !,íz€lpermetez-
lkábban n eLeendó,
]llaMtóL tél elejéi8 bárcn-négy het€nte táp_
züt,
KellGót @e.le ijtesük á1, a b korálól és a
g/ötémt fcjleíségétólfiiggóel A l2ve elsó
lelében végcu ük a mnv€btet, Ió lrelvereló
Lé!e$é8ű lalajkovc!ékei hNnálju ,
TavasMal 6iójük le M új bajlások lelét mry
oA/hanadál, Minden násdik évbon, kora
ós*l, not§vúk le ú ágát 6ú6át, Távoll$uk
Ajapán selyonfenyőhóz a hokdachi kivételével
valamennyi §tílus é§ az összes nérel itlik,
A törpe fajlák kisebb méreteke akaInasa*,
i§hit§uh stj]usban kálrlítya.
Pin6 !.flifuru
IÁPÁN §FT\.FM FF]\.Vó
Nápós
e azore8lú]cv.leketn}€í\egeO!dgykoía
ó5*l, hoB/ a fénye]jusoo a ía be]sjébe is,
A c§úázás negbízhaló, ba frkok a nagvaL
Tólcn áa6suk a nago}ál e&y éjMakára vizbe,
naid ve$ük el, Uláía helyeziik a Vabadba,
JAIAN SELYEM_
FENYó
A §irún áíó
hogy fa8yhatást kaljana}, Tél végén Dcy
toÉ távAMa1 olthaljuk is,
noyoli
stí]ü!í lál nébány élig a gabad_
ban neve]lélq hogy a
tómc
PilB t@ illofu 'Mi!aiiú1'
JAPAN SFiYEMFENYO
dl]r.lfu
§ét ebtljl a törpe fajlából, Több éwe vú
nég Miik3óg, hogy a 35 cn nagm, 12 éves
fa ágai kózli üres terckc! 3úűn benójét
a
aak ishilsúki stllusít
úLelelek
látbaló kb lák négyéveselr
hall
d
Ezt a
biwit
eg jopdkíeúő (P
lfuab.íEi^a^) lödére albnúk
hag ú6kós kéft?hd é, eús
4 bs Jók telesen
kbyelik
lilda leftéí,.les wkolóL
A bon i ala|ióll yobiiló ]bi|4]va
MtJd szilúéíóanízatl,n ja?ijn
noNsÁlNtvFI-ÉsRE ALKALM!§ FAJoK
Pinus sylvestris
ürdcifLnyó J Icrmi\zclbcn r bUniin \Il'h.
ö.hU,
^z
hd\on]ódn fii]ó,]iI,
Pinus thunber
la,4-ra
vLVi!lEs áEaktal
ellaposodó csúcsa alatt. A núltban nen1 ál]ralmazták oLyan szivesen bonsainak mint a japán
selyerl.íenyól (P pa iírfu. 88-89, o,), taián
t'iatalkori krrp alakja miatt, Az nngol tencsztők
az uLóbbi évckbcn fedczték fe], nogy ú crdei,
fenyőből. különösen a Lörpe fajtá-kból, tinom,
NE\TLESI UTMUTATO
E
E
E
Fl
NrPós belríe íllihült, Vódjii(
a
hokidachi kivéte]éYel
alka]nas, bár ]egmulatósabb
bunjin stíusban, valamennyi
a talaj lriszíHdásalror öntlilzúk, a vege
tációs idóúalrban i§ nórskclicn, télen mée
íLkábbaí, Naponla cllcnólizük,
llvagtól
a tél elejéi8 háIofu nég, hdente
Dvasval últe§úk át teitó ól éveDlénlia ko
ós i gyókór fcjletl*géló] fuAqóen. Jar vi}
elvezetó kcp.sógú lllaikocirkcl havná]jünk,
iitól
a túlevelek. 6ípjük
visMa
A üsebb hajiásotoi lévó
u e§,hamadú! tlél,
Mildc. násod]k ónren vágjuk b u ngai
nban djap,ufen)d
ncgal
\-ri\o\anv. küv(\ la]aiokon s TúLókln($i
gónck ós la]seiének kószónheló, hos/ gyakan
hasnálják a lág/abb megiclc!ósű jápá! selyenfunyő (P pa i]bra, 88-39, a-) alanyáUl, A bonsainevelók nas/on kcdvclik a fenyőléléket,
kóálük i§ t.lán lcgnépszerúbb a japánlciyő ós
a japán sclpDJenyó, Ajapánt'enyiit $/akran
úhctik parkokba és kertekhc, ahol a hatásos iát
ug/anúg/ lnel§zik, mint e8y bonsait,
te
csú§át, Nyár végón vag/ a tél elején iávoú_
elk el ú órc8 ülcvclckcl ós a 7§úlo]t ágakat.
lfus fuaglalll egy éjszah]ii
át vizb€n'La$uL
, és csat u okat vesii]r el, rnelyet
lcsüllrldnck Uiána hagyjuk fasnak kjtéve.
A fajllikat tól vógón vag/ kora tava§zál olisuk,
a
Nnvíl,üsI (I|-MüTATo
E
N.pos hclycn taltsuk, védjilk
El Allor ónlözük,
ia§ottól,
kivándni
a
vízelv*ctósÚ. lchci hóséresen,
Tólen na§on tLán tell öntömi,
'lilva§ztól a tél elejéig három né8y hetentc
a ialaj, ba jó
6
E
ha már kczd
szütség M.rinl kól,öt óvcnie últesúkát,
la!d9 elsó lelóbcn. Jó ví7.fuczenj képességú
a
iálajkev étethasnáljunt
Ah.gy negjelennck a túlevelet, §ípjúk viw!
n{jvekedési idóvatban
lúlnólt hajlásokat.
lálolitsúk el iz d8s7cs^ hosvú lriss bajlásl,
A knebb hajlískoó lóvó gycltyákat egyhünad_fele hogvúságban vágjut visva, Nyál
végén vag/ a tél clején lávoll§uk d ú öícg
lú]cveleket és a zsúIolt ágakit,
Télen ázla$uk a frks magratat egy éj9al,ári
vrbe, Utána ha8yjuk flgynak knéve. Á tdj
a
a iúlnótt hajLísokrt,
gycíryíknak vágjük
Tél€n
töIpc fajlákat
tagyokló] ós
csak
Ano§ fuegieleníet
Az cldcilcnyó
a
,'\hJzJiahan, JJr
g7i npa,l*ya
Abunjin
§tilu§ hangsúlyozza az
kérget, de
mildcn nás slilu§
kitű!őún illi| hozzá,
a hokidáchi slilu§t
es/ene en
tíkai tél v4]él va§/ kora laldszal o]t§uk.
fajtákat
A nj|ill uktlziju últldlk
lzab claPanjai leszik a Iúl
kifáló bún i ak d yagá.
X*a falósáqa!
nékL
.9hamalh
lúkwhk hozájáfulnak
a
íh
ERDEI!EN-aó
A buijii stílüsban lcvclt fa
A törs
tMdntes íóp íl.
snlul hoz. Rékgeyn
l0úló,
üdh*tálgás ííftq búríldü
óqokat
4
a
A ]nahkílou s!íl^ a móz|.b éíetét
khi a liin b. , és felhívia ú lpll
nel ú kéler rö.únah f.Lvínéft.
tör, íelnő Bzét,
MázatlaD.úIiis$bnma túl
BoNsAINEvELÉsRÉAiXALMA§ i]A.loK
BoN§{[^.E\,ELÉSRE
Prunus íTlllfi} Kínai sjrlaaburck
Pzn,J csalad tagiainak lobbsegr
a Tavol Ke errdl vdmaziL
-t'l,Japjnbul(s
^kilcLildt
de soklk megél u ószali fóteke méí§ékelt
égóvi területein is, Jó néhánFk zamatos
gyilmól§öt érlel (sznva, kajszi, őszibarack,
cscrcMnye, meggy), viráguk azonba! nesgc
elurad a díMlajok tinlaszliku§ viágponpá_
jáiól, A]'apánok óvszázadok óta termesztik
a kinai s árgab ara.kol csodá ]ato§, illaio§ Yirágá_
ért, amely tél végénbeborítja a csupa§z ágakat.
NFgaton is elóíbrd nénány fajtája, dc EuIó
pában §zép íehérvnágával jól helyertesítheti
A P/llraJ_ok bármelyik stílusra kiala}íthatók,
]rokidachit é§ a chokiant kivéíe,Mildcn
a
l<oKENY
Napos he\en larlsut, vódjü a la8yoktól,
hogy elkerúljnk u ágvégek elhalását és a lirá
Dl A wgeilciós idóMakh naPnla ijniijziik
A ülágrü§/et dúzadásálól kzdrc ialtsuk a 1alajt ál]andóú íe&esn, ícho8y bhulljana} a
rü§ek és a viúgoL Té16 édt riikán ónlözziik,
ts Nyáron legalább kéihet€lte é! bíNégseíúp
oldaloalr, ncrt a lokozoll nyán tápmydg
Uláipótlás bldol jobb vnághozamoi €redné-
E
E
E
Óenie úli6súkát, a lél végén, ano§ a viá8zá5
bcfcicajdik, Noímál tálaitseléket hasdáljuit,
Viíig7,í,útán clÁ{n mer§zúkmeg Ni;íU0
baaiutcíólcljscnnovfkcdni ost]ljgjul
vis9a újra a képzódólt bijlásokal,
A lás dügvályolar a lél végén Medjüt nc8,
A bljtáil nydrcn, u ollásr télel !ag/ tavaM
Tél véénac§aav
lóz gílű yihi|ak
ágdk
ilatoJ, íeh& és
ielehuk hé*
KíN^i S,IRGABARACK
Ez
a karcsú fa
nagFéIlélben túlón
bózika i/.ld4lo, lfló fangolt
eg}ed
hmgülatától, Moyo8istí]usúraalakíto!
iák ki, 30 &€s és
cn nagas.
'5
fiNAI
SÁRGABAiACK
EbllkílüL töftk nyk,
,4z ishil§uki nílux viklóílhoz h!fun
ha LjíqfuEatl, gócsönós k;n! yilánL
olapot bk a,íl o hal kenqai lnluúru
rAJoK
A kökény kerN€lt bonsainövény linon
ágrendszcrc, apró lcvclciés kedves, apró,
i€hér táváMivirága niati. Jellc8óbcn hamn_
lít a tinai sáIgabála.knoz íP ú fu), íg'
iclyett§ithcli ut, hiMen so&al e8]Múűbb
b$zcrczni. A képen láiható bonsai tréves.
súl!sá1 es, év óla fomá]ják mel§zésel
és i'aragá$r]] 53 cú nagas,
NE\TLÉSI ú,TMUTATó
E
^LKAi-MAS
óvhhh bhddr
6ak
dhótazní
RoNsAlNl]vl, lisRíj ALK{I MAs E{JoK
BoNs^lNEvELEsRE ALKALMAS I_){loK
Pru
f1
^
n
us serrula la hp-
dlM*Clrüy|k J kgvchh dlsztJk koze
idítoznaL amikur flb(l \dgl/ ln^a\zlnü
virágiblhőbe borülnak, sajnos a csodálrtos
]átvány c§ak néhány tavaszi nnpig lart, és az év
tóbbi ló§,ében a löbb száz hibrid nem sot
érdckcssógcl tüd kínálni, ami elc§ábítaná a bonsainevelókel, Néhányra jcllcMd u$/an a §,ép
ószj lombszínezódés, és pó]dá!l a P \em|ata
'Kanzan' olyan tanta§zlilus virágotat lroz, hog/
duúa ágrendszere és ]evé]Zele c[cnérc is
mcgóri Dcvclni, E$i násik kivétel a ligancse_
reszDyo (" .,!órLr.lld 'Aulumnalis'), Vesszói
e]egánsak, alró lcvclci ó§szc] §zópen színe7ód_
neL és lélen, faBmcntcs idóvakokban iehéí
móg
l
na
A gLxnjlJlmJ tcgúkjbb Jz
o
zút, dc nc hag/jük ki9áIadni
lcs lcvclű lombhxllaló iát virágíértis tennes,-
ts
E
Evente ülle$üt ít, Tvasszal, rúg}lattmál
tajták ]s.
E
vnágzís ulái vágiuk vhMa, Nyárci 6ípjúkh
Napos he\re állítsuk, lúljük á lag}okól, A lri
erds esózésben 1ö|*Jenemelq
oYílt vjrógok
*éri ilyenkor hchcz7ünk fölóiúk vódólaF.t,
A vegetációs idószakbú n.ponla óílózük.
de ne kelúüón víZ6ePp r viúgokra, neri áíi
,
a
ts
róz§aszínű \,irágcsopoíok jel€n
a c§npa§z ágakon.
vircnlflelc}nek, Télen rillábbrn ónlóz
a iáláját.
A virá8zás vóEótól kósd nyárig kélhetente
clóil vagy kéeíar§szel vé8ezüt a mfuelekt,
Nomá] 1ahjkeveÉket ha9náljnnL
a növenvó
télen
hajlálok
§ú§!l,
A
n,gFbb áeakat
nelsMüt neg, ahol Müksóg§,
szeMéssel szaporíisun korá tavasM.l,
-a1
sárga, majd vórös, bóIMcrúhójjJt, zanatB
g/úmijlc\hússd ós t'ekere nagolúal, E^ a s2é-
lik, ane]y leg§/akabban égő skarlátvdrös,
de léteznek fehét róZsaszínú és sárga virágú
NEYELESI UTMUTATO
tr
Fl
N
A gránátalnát bárnilycn slílusúra neveheljük.
kvéve a hokidachi és a chokkan §ti]ust.
A méretek a kicsilól az extra
na$/ig ter]'ednek, E\tra kis
mérctű bonsainak a 1örpc
A diszcseresrnyéhez a noHdachin
kiül minden §lflls és va]amcnnyi
ínéletjól nlik,
E
Napos h€L}Te álülsuk, védjük M ah§ony hómóEéklcttól és a lag/októl, nerl nen teljescn
lólálló,
A vegetációs idószalórn Mponia .jniózúk;
a ürágzís uLán bóségesen, ho§ elóscgítsük a
tennés iljlódésél Télen is 1aísuk ncdlscn.
A vcgetációs idószalr kezdelúLól . virligzás
clc] ójg b ctcnlc i ápol datoak,
Tizéves toráig tólóvcntc úllcsük ái, késób
güt§g Merinl, nindig koía iala$za| Nomál
tala]kevelélct hdzníljunl
A növckedáii id(í§zá}bar há,on négy lqeles
lorukban ví§uk vis@ M új hajbsrJt LúL le
Vélre, A iinidebb, lclofkiiclt Núsúhajtásoklr
ne úels9üt úcg, mcrl úok hozák a üíágokal,
A réleg€ZeLL úagokat iavdszal vc$úk el.
zölddügványoz'is ideie a nyár tózcpc,
^
A úfu! nyéle lő |ln!4, élénkzóltl
]údek ad.k
Par6 sefu&ta 'Kiku_shidaft sakür'
JAPÁ DÍSZCSERESZN1T
a légbujtásal valol ított lialal fa
csupán l0 cm mag6, dc a haí teng.i
sliluú tialakitís nuntjd, miryen
Ez
halásos boísaijá neveüetij
1
*
"§r
rs
ö,,
afóp
jafun Tlk]nane edéhf elék
fubls és hé' ahlaz, hoj!
-vaiMínű
tsN
n a ta
dshaZjjrbdn.
A7siáhán t\ n medllerAn le.iileirken
uralkodó melegel |edveLi, A nénékeltégnajhton csak ritkfu hoz termésl, e§elleg a hilónö
sen tbrró nyarakon. Keíek, ehető iermé§e
ND\TLÉSI úTmnATó
va§ halvány
lct ncg
Punica gran atl)íílGra
J^.,-,.-*,^*
A noyogi stnusú, nulatós
la 30 éves és 53 cD nagas,
s!}m], yaljJd$,'2l
s láfuáryl
ryúilunak
BoNsAlNEvELÉsRF ALK{L]\[AS FÁloK
Pvracantha
QUerCUS fObüI
ra,,ri"
ll]7lnvi\ lAlrló.n kanta nÉ\éla líju§rs
^
égővörós, narancs§zínú Yagy sárga termé§éról.
Nagy tömegú apró. fehér vnágai és ölökzóld.
ho§§zúk᧠levelei t€§zik kjváló bonsai alap
anyaggá ozr a nélMelű keíi cserjéi, A lűzlövis
nagyon jó a kezd6 nevelőtnek, meít lermé§zetes c§erje fonnája kónnyen alakíüató eg}törz§ű
lá§kává. Leggyakabbao a ke§kenyLeYeiű túztöqist (P anqasí,íolia) és lkózőn§ége§ tíztóYht
(P coc.inea), lal^ninl cz.k íajtáit ós hibridjcit
haynálják, Etékes törpe fajta a P . 'Tcton'
sárgásnaian§ termé#vel é§ élénkzöld leve]éve],
A tűztövhhcz a kóvclkcző §tí]usok illcnck a
lcgjobban: noyogi sha* , hán,kengai, kengái,
sekijoju, ishil§uki, §okan és kadu§hi
Az exlra nas/on kivül valanennl
Nf,vELEsI
o
E
'IöljB .apfónyrc vag], íólálnyrkba l,clyúzük.
védjúka fagÁól és a fagyos gelektól,
Á v€getációs idlrs2akbú naponla öntözüL
de larisük mindig nedR§en a ialaját,
KoF laBszló]
a
rck kifejlód&étől
E
E
virágzfui8 hctcntc, a tcrmó_
a dv derckáig téthetenle
kélóentént ültesük ál. tor. tavaszal,
Nomál talajkev*étet haMnáljunL
A iamv v+én vágjuk visva e új bájlásokat
tél lcvólic, Az ]dó$hb falóylkcl kola tava9_
val va8y a nyár vó8ón netsvük ncg, A vcgc
lációs idóvatban távolibut el . nagyobb
level€kel. A dlótozá§t 6at óvatman végez
zük, meft a idósebb ágat nason törékenyek
A magokal tavasval vagy ósvel vesú* €L
A2 észatnak nc8fclcló du8ványokal bárnitor Medheljük, A bujtásl vagy a légbujtásl
lavasztól n}ár elejéig vég*Zúk,
i'l.
^
r,.,a,1o,
rolp,
kocsan}o§ tnls/ úvbzazadokig elélhct,
íPmch!kiik meoen Jkar a 800 i\(t i§,
Ahogy a fa tregvik iOrzse fanlaszliku§ törmérctűIc va§tagodik meg, nchéz ágai és koronája
óliásira kisrélesed]k, A bonsáinai is ezt
á szerkezetet kell mutarnia, A karejos leYclck
fokozato§an változtatják sínüket, a tavaszi triss
zöldrő] a nyári §ötélzöldön á1 az ó9i mély
JrJnyns broüig, Di§zltóiLlikCh.Z je egreres
mJkkttm;sc i§_hozz Jjarul, Ez a Vales lelelű
tdF ropaban. F§zak AJLitában éj Delíyagat
Azsiában tbrdu] el6 vadon,
A kocsányo§ töIgyet ncvclhetjük moyogi,
shake, nokdacii. sok . kadüshi, ikadabuki
NE\DLÉSI ÚTMUTATÓ
E
tr
Napo\ hel}í< lLLlsUk, vcd]úk a tJ§/Ullól,
A velelicior id,nzdkbd naponla nnlUzüL
Tclcn§k
rirlahhan,
L]e
ldnsul nindigncd
vesen a lalaját. RcndszeEsen pem€tczük
liszlhamai €len, ned a tólgy nas/on
E
E
B
E
eIe a belegégrc
Nyarcn c§ ó\V<l kcúe!cnl( ldpolddUzZUk
UtánJ Lil
Túeves kolajgevenlc últe$uk
va§ hároúévcnle, múveletel kora tave,
gal, rüg4attmfu clóli
^ végezűt, Nomál
fogókony
il
ralajknerek.l hÁzílLjunk
Az úi hailmnkJl fólyamalogn
lrgiul vÁga
tiis narctal
ó6gel lesük el, Ha meA tüdvédeni'ótei a rág§álók kííételélól,száz
:Vázalékbú t] fogiak sná?ni talaMl,
A
]nk
és netsumnari §tíLusban, valamint a közepcstól
aZ extra nagyi8
tcrjodó néretekbe.,
A han_kengai slílüban nevell la
íyobdvB 6 25 cn mg6,
KOCSANYOS TOLCY
nó8 6ak dl éve alak§ál(
ba$oi a lenw§elben liw,
Rhododendro íl noaoaenaron
A rndodcndnnok lald
f1uagos
d
kts\zinpUDpásabb
csrrirk, Nary romegü, elen-k üíagaikat kora lávasgal hozzák, Leglöbbiük
Japfuból származik ahol már az ] 600 as évck
óta szaporitják és nemesílik őket. A §ok 9á2
t]ajt és a tóbb ezer fajtát általábaD ijrökzöld
rododondroloka és azáleáka o§z{já! (ez utóbbiak lehetnek lon1bhulalók vagy örökóldek),
de botanikaitagvalamennyien a Rhododa dfun
nemzetségbe tartoznak A má§ik népszerj,
bonsainak alkalnas §oport a Kurumc dálcák
c§oportja, melyek lóleg a n, /ousianun hjből
szármmak, VJamcml bonsai közül á legnép-
s,cnjbbck
a
R]ú.Io.Iadf inni ü'íIúk!íci'
§{rsUKI AZAIEA
satslki uálcák, Ajapán Leíne§Z-
tók közül sokan nem is tbglalkomak m᧧al.
A satsuki azáleák az általáno§tóI eltéróen íyár
Nf,\,f,LEsI üTMIITATo
E
álkalnasnbbak az apíó vnágú és levelú fajlik,
E] ArcgcláciN jdiivatbm íapoílalegalább esl
wr önlózúk, és vízel pemeluük a lev€lét,
Leh€tóleg néWentes, l᧠vjret havnáljünk,
legjobb u BóÁ. TísU} mi.da n€dveien.
E
E
a viúgzfuig kéthctcnlc tápolda
vnágás vc8ólól kon óMi8 pedig
havonla, A2 eritákioz való lápayaglreverékel
Kora iava§ztól
1(mk,
a
Evenle ültesük
ióhik a §ere!.i.
ü
át,
a
M$
ahogy a gyötcrck ki
viiigok clbcMdása ulán,
Mémentcstalajteveélclhawáljunl!ne
savú)úialaj|,8én}elnet,
E] Elvilágzás ulán a világotal üomal táv.lítsk
et.
valmenlyi
új hajtá§i tób5l vág]uk ki a vi_
úAz᧠után. A7 clózó
Ni haitásotat linoúab
úcg a nyár kózepéig,
N|ár
,Líkún a hls§úüs
A úópkeglawnt
a
Tündókl6 ró,Jaszínú nrágok
A snnPonPfu fihilak §űrűn
bebdíljúk u ó8ulu1, elíebe
sATsUKl
AzArE{
a úoyogi súlusúIi 25 éy4
é§ 50 cn nagas, A legMebb
Ez
a
vnágot
müor
telj*n beboílját
aálea, A 6odálalos boNai
}^
{,l
aig
a
yabadban nólt,
'|
l
\
heid cwípbe ijheíté]| d úionhM rirölő hljtósai helszé§el
é: dró|az^ul alaulallúk íomúfu.
,4
nna,
0
Konpak(
íiilkc, nijzallan edá!
bo,r9llh
§,ö|.múwe
a
üzat
§emet
lezeti,
§zülrc, názatlán, ováli§ níl
Az eg§ell' edéh! a hutalós
bó
a i e l k núekén! yo l8ól,
^
úM y
fukvió|egült6 halósa
Rhadoler.lfun indi.ufu ' K^hn
állapolában láüató,
KURUME AZALEA
kadushi sti]üsb nev€lt fa
muialja, menlyi látván},1 nyjjl
^
ez
tókéletesen úutalja a kéNlnú
.ú§€\ fehér, 6illag dlJtú vnágot
és a vékony, vjtétzöLd level€k
Félámyúnos helyen laltsnk, védjük a fagyok_
tól és ürágzásk.r u cíólcLjc§ csózócktól,
ban nckszülr
A hokidachit kivóve valancnnyi stílus és
^z
ös9cs mérct mogfelcl, bfu a kisebb bonsáioknoz
A han_kengai slíusú óröIcóld
-álea m §es. Magasága 25 cm,
lehajló á8a 90 cn hosúisá8ú,
l
lm
BoNSAINE\ELÉSRE^IKALM/§FAIoK
BoN§AINEVELÉSRE AIKALMAS FAJoK
Salix
Sageretia theezans
A sd8PEra
fa
KjnáhóIszánü'ó
foltok
NElTLf,sI úIMü.TATó
k melegigénye§ nöVények, ezerl
hn!ostbb t8hdjldtu oLv!8okbú 6ak
szobai bon§ailrént tarthatók, Ezek a fag/érzé
keny cserjék Eszak-Anerika melegebb íé6zein,
Kózép- és Dél-Azsában honosak, A neínzetség
bonsainak leggyakabban neYelt faja a DélTörz§ót látványo§
hatású, mint egy örcg
a9i1 az egyene en bamá
S_ theezaw_
dí§zílik oly
háronerű juharé ,
kéreg leválása okoz, Agai karcsúa|, eselenként
töüse§eh ]evelei öróköldek,
apíók és fényesek. Nyáron apró,1bhér vnágokat hoz, }é§óbb
Boftnitánácsok
A sageretia népszerú b€l§6 téri bonsai, íninden-
E
D
E
E
B
E
Nalos helyen l.rlsuk, Mlon réMle8esen
ámyétolju}, Miniítális hóigélye nyáún
18 "c, tél€n 12 "q nagas Pántaltalomnal,
A Mobábfu tanott boó§ai cg&z §bcn jó mc8!űgílá$ igeíyel, de íyálon óiuk r p.rseló
Nyárcn mpónta
vse!, A
zúk A
szobai
n€6
ó öziit,
Tltsük nindig ftd
boNiotat naponla elenóriz_
piralaíalom elon8cdh€letl€n,
Nlálon kélhelcnlc. lélcn havonla lápolda-
Kétsen}éftintesút át, iaúsval, Nomál
talai}eveÉket h6ználiunk,
Az új hajlámkai vágjuk visza eg/_kél levélpáía a növekcdBi idóMakbfu,
zólddu8!áí}aól 9aporitsuk lava$zal m8y
l-\
^
fu
A fénlA, aúlis lewkk olk lla
keEhled levéhámókal a ía Endl7ní mqkilő?l hanák |óíP
",
NT\Tr,Est LIMmATó
zek íepe§ !cru<lségébe fuIo.o kecscs
ki§ tak
is §e|ek lehelnektelaln
V{B/
E
c§avarodolt rörz§űek, illetve l4§üngő ágúak,
miDt a népszeríbabi]oni fű2 (Salk bablo ica),
Ez a Kínából száínazó ü 8yakan nó víZ
n1e elt, amely lölé kcskcny, ]ehajló, ]ibegó
levelekkel boított vesszői elegán§ fii8göryt
boítaíak, A többi fűzhöz hasoílóan §zcreLi
a ncdvcsségel. Több tajtája apró levclű, az
Td]cn
láp
Évente kétszer is yúkégestebel áúllctni ezt
a gyonan nóvő tá1, A legjobb idógak a kon
1avav lagy a nyár kóze!., Normíl talajtevc
B
Kora lava$zá ü íülelés ulán e €lózó évi
hallá:okaf qgjuk vFV! <s, q$ kdl rugyr.,
A znld_
kóvctkczó stílusok illenet a leg
ó
íás
duBw}ok
vcdhe|iur, Mé! i
t
<géV évben neg-
6üoE{JA^!ra árat
lónn}En megi4ók€tsdnet
a
I
a n}ár vé8éig kóthete.te
Fl
jobban| moyogi, shake, n.n-kengai, kengai,
§okan, sekijoju és a saikei, A kózepestól
extra nagyig tciedó néretetben nevclhctőt.
i.,)
§.ktcnlsUk u onlok§ m.níy]séAót
ts Kora nusról
hajlatú terüleieken ólnck, lÉvé]zetük éS kérgúk
színe változó, tavasMal szép barkit fejle§ztcnck.
sokuk ige. crdtoljcsen nó,
a
NáErs hel}íe álíBut, de a lbíó ny.{ri nap§üló§ben enyhén ányéloljuk. védjúra l@nóiy
iagyo].1n], hú§ clkenillük ú agregrlfi a]ásI
A VeAe!rc]ol jdÁ§zakbd naponla dntozüL,
l,
dLlbed szükseg §zerinl gyakahhan
Azok közé a bonsaiok kózé laitozit, @elyek
redle iI, hd dyáron Jckd} vub<n álnak
u í"
cgyit danyszíní. valameinyicn kiváló bonsainö\,ények, A lijzek a hűvös és a mérsékeli ég
A fiizekhez
fajla §lílu§ra neYelheró. \álamennyi méretre
101
is
icdEs honotban,
BABILON] FUZ
A hanmnrt.§ clrcndezesben a tet shakJn Jtilu§i Ia
Úc ba|lo túzek clclhú ma§dlddja, A bonsa
15 éve§, a nagrobbit la 35 m mag6.
a
u
A
rtM kmóiú
ílúszöld
kyeI* afu\dhn f6góli;n
snnekll üednin!2z
a
úp
102
BoNsAlNE\tLÉsREÁ (AtNí,AslÁJo(
BoNsAlNEl,ElÉsREAI-KAI.MÁslAIoK
Sequoiadendron giganteum
11ban
eló mám tfenvó A Generil shem,n
^!nd8
le!,í
hires fa 83 néter;aga§, kjlmérele 24
néler. A íaj legid6sebb egyed€ 3200 óve§ volt.
anikor kivágták, Mindezrel es/ütt cz a non!
montáis öó}zajld fenyőféle igaz i lihívást jelent
a bonsailerme§ztőhck, bár mindig akad
néhány váiatkozó szellcnú próbákozó, Mivel
a heg],i namutfenyó nagyon $io§an n6, folya_
maios tézi vi§zacsipé§t igény€l, A drólozá§
NE\TLÉSI úTMurATó
E
E
Napos h€lre
E
E
E
Tav&lól óVig kóthctente lápoldalozúL,
pedig a megfeleld alak létrehozásánoz és fem
tarlásához §ziiksége§,
áuilsut, ó nyárcí réglegesl
ámyékoljlt, védjük a fa6/óhól,
A vegelációs idóMátbfu naponla önlözúk,
nydrcn
vizel pemet.zzü, Tólen elegendó
Kétéventéí1úlle$üt
A ni'vekedé§i
tóú tansMl,
idówkb e
újhajtásokat
het€nte Gípjük !i6@, Távolitsuk el ú eróteI
jc§. fefelé á]ló ágakból eredó, lefelé íövó
hajtásokal.
E
át,
Nomál talajkevelé}ei nánáljlnt,
Dról@ut, hoé, Mép ióúát
tapjunt, bár
A hegyi mamutfeny6 nevel_
}ető chok}ú- sókan és
yo§e-ue §tflusban, valamint
a közep€stdl
az 9l1ra nasiig
serissa foetida
Hepi nanulíe Jő
Legnara§abh elijlerye egy Kn]itomiá_
t03
a fa újb]jl feíelé
töíe nijf€lvi]i
anog/ felubaful a dótok alól.
A nagvetést télen va§ kora lauszal, a óld
duMDyoz&l tava§gal Ós íyálon végúzük,
llerie,
csiua.q alaku
\-,'
nyaíon nagy fomcgbt!
^ökzüId
ís.fu! /i,c/ld) kellcmede!
Bonsailanác§ok
A sentsa í@rdd minden slílu§ra alkalrnás,
kivóYc a nokdacnit e§ a choktanl. Közepest6l
eJfua
^z
ki§iig teriedó móret€kben
NElTlJsI úIMü.TATó
fchirüL;8ai
nrdnak, Lalin nele
§zagú §/ökerére és
kérgére utal. Inűa, Kína és Japán szublrópusi
vidékei!ól vánazik a nérsékeltéghajlalú1€riilclckcn c§ak szobában tarthaló, Iivele ápró,
§iúa, fehér virága e$§zcrű vagy lelt, ktezik
bíbor vnágú és talka Levcl,ű váltorata i§.
neveljük,
E
Napós, nebg nebae állilsuL Miíinális
hóigénye 12'c, övjüt a hideg leve8ótól,
É-lA vogotációs idóMa}bm napoíta önlözük,
A na8d páiatarlalom lenntánása érdekében
víml pemelezüt,
uganis
E
E
N
E]
a
kivéve vi!ágzájkol,
íedve$é8 okziltel€níti á gircn_
lev€leket, Télen, Mitor róvidebbck a nar
palot, tarlsük vi9onylac MárMon a talaját.
Avc8ctácifu idóva}bm tétbetenie, éleí
havonta tápoldatozük.
Kétéventénlüllesiik át, kora lava$%l,
Nofu ál talajtevúétet hdználjunt,
vágjuk üsza M új hajtásotJt
lcvólpáru @ átiiltetés uián,
zölddugványokat
egy va8y
vágiut eót
kél
lavasMal va8y
n}árcí kóíiyci meg§ökEEsedner,
s,q@iadúdúd gie fun,
HEGYI MAMl]TFFMo
Ez
a 20 éves fa 90
A sír,íh ólló,
cn maga§
óókóa kwb
zöll1En
A habaqsóEán
talká.at aPni, lojlls
^ aldk]
hljtásak
fujfuljók né8 a ía .ksáns, loip alahi
&ÁM/rhi&
'\hriegala'
Ez ü elracadó üs fa halév6,
15 cú nagd é.s moyogi slílúsú
ÁJú d kftéÉeíbqeleye édekzl
elftruldő.l4bei feilődlk íE! a 9éI)
olak
és a
fuihü§E
úúgáselééséhü
k|íh|jyd ya^ szülaée.
11]4 BoNsAlNE!,EllsREÁlKALMAslÁloK
Sorbus aucupaíi& n oaa*o
RoNsÁlNI:lvFl
bcrkcnyc cgisz i\bcn kivalo keLl]
l(ésó latásszd], nyd tlr]t! sün]!
borítják apró, kéI)r§Zírtű virágai. Finom összeretr le\elei avegetáljo§idószakban fínszöldek,
.f'\
dbzfa,
^mad
o§§7.1 á7 j12nv_
Stewartia
*,,y"
a§. ninn.§s7in hnlirn(
árn}dataiba f;rdulnak, tbltjnó hátteret adva
a c§onókban álLó élénkvórös temésctnek,
A so/ó6 neíuelségnek anely szános dekorativ ]ombhullató fából é§ cserjéből
valószínűleg a madárberkenye a legnépszerúbb
lag'a. Kec§es, szárnya§an ös§Zetett ]evele é§
talcs,ú- felfelé tórő növekedé§e teszi kiválóan
á[
Bonsáitánác§ok
A madírber}enyéhez a choltan és a hokdacni
kivételével minden bonsai§tj]us é§ valarnennyi
NEYELESI UTMUTATO
o
o
t0 A vcgctációs id&zakban kélhetenle úpolda-
El Elente vas, tétév€lte üliesük
a
átj
tavNza],
úgylalian᧠clótt. Nomál lalajtevelékel
Az új hajtásokal folyanatos vá&iuk visva
e§
vagy
limta
m
lét levélt a fona kialakílása
ása &dekében, kivóvc ha
állnak a kJmclúkkd], A savanr1r.
-t1.sJPbán
^
mésmenles tahj nánli igényük is aronos, Ja-
pánból szaímaznak, A hEgyi}"n5;;;132 ul6hhl
Években egye tóhbcn n*elik bonsainak, mcLI
finom kis ágai ós rézszínúkérge még a 1óli,
]e,ól néltiili idő§zakbán is mntatóssá leszi,
Másik olónye, ho§/ levelei ősze1 fánlasztikus
skarlál- és bibor színekbc borulnak, Bonsajnak
1eginkább alkalmazolt fajái a japán hes/ikamó
]j,a (S, pseudocamellia) és a S, monatlelphd-
NEIT]I,i]sl {JTMI]TATO
o
Ó§el
tr
helyczúk, védjnt a laEyol1ól,
A te^el&ioJ idóvakbln ndponlr onL4u
Ljgy!Dd haMnaLiunk, kAiúbb
E
E
á§
k]leiediebb
Tél vó8ón u8y kora tavasMal réte8ezüt és
!e$út el a nagolQl, A f.jLátat oltsuk tijzón.
A he4rkamElid chokkan
valónt
k]s es kozepcs
e§
vosc u( \tth\ban.
m!ritben nevelheró
méret illik.
E
E
Á |únáks §élú le"llkékból
illúek a ba8oi aúb-aihoz
A kópcn látüaló
éve nőnek
fáj(
ceFlt,
t2é!esk,
e§ütles
ó§ két
^2
Ó!§el
a
íi.$ zöa
Lewlek
úr^fu
Téli látvány
MADAnBERKEN-íE
Á saját kéEílésŰ,hfuOtlan
kqóniala! ndg
hó.ájóú
A yétíeriilö kolofui| egen-
sllrblh
funjd a
Mg, ketk
értó^ben
d n]itolí
105
u"o*,.ul,,
lonb}UlLdtU hegyikdmeliak 9nLos rckún-
Napos hclyle le8yüL Mivel a la ÉnLlkí{ilfdr]i,
lúró, ned igényel semili€n téli védelmel,
A vegetá.iós idóVatban naponta öntözzük,
Télen §ak úkáhban, dc soha íe hag,vjúlt
ÍsRF A]xAl.M{s IAJoK
íá]lzP
a
napos
he!íc állihut,
úp lombviiezódósl,
hó&y
elős8ílsük
nyírcn iéláúyékbi
d$öP
t,
Ne ha§ilk kj§záQdni a talaját, íclt a he§lkamélia, a tőbbi vékony lev€lú nö\éíyhcz
hMnl.an, ncm bírla a k]rámü{,
A \ePetaci.c idóVúb.n lérh(lcnle lrpulL]d
l,//ik
A7
clikaíÉFkn.z h.9nnlalo5 múlrl
E}zkev€réket
alkalnu
Uk,
Kóiévenle úlle$ük á1, koia tavsszal, Móvnenlcs talajk€veléItet h6báljunt,
Az l,i hajiásokai lolyanatosan vág]uk vn9a
€!y vag/ kól lc!élre a lóma kialakíiása és
tennlJíasa cél ahol, knrtr ha kitcrjcdlehb
nó!ckedel nrseces oulNan üíólomk.
fucí a puha ktEikdnn]cn megnyúmodiI
A haBokat íc]cn !a§ la\d\9J]vcsukc],
q z.la,lUFAnJ oaiq nFn.n !.!Ézu,{
BoNs^l\lVELÉs Rl l Al KALM As l.],VoK
BoNsAlNF]VH.ÉsRF Ál KÁl,MÁs l.i{loK
Tamarlx
Thxus baccata
r.*,r,^
lcmxl §kJkN}ag,tt FUloníolK n,tg Vadnn
n,]nlk, J( J lL]n]lVr(tI ia tJknck J müJl
lclriln orszá8ok rdnak o1tlront, A lálMóla8os
brékelység ellenére leldkivül szí!ósak, és jól
lűiik a sze]el, elé B/al(Ilrn üllelik ókei sövény
fa
^
nek éS széltogli sávnak,
Kválóan neve]hetók
bonsainak: lombhullató lcvclcik aprók ó§ |ik
kcly9criick, á8aik kllc§úk. kccscs. tózsa§zíncs
b!.na vas/ lilais virág.ikD!a/ ncnnyisóglrcn
nvih*
Layasszal és lyíiron,
A tamati§kákho7 a tóletke7ó §tílu§ok illeóek a
lc8j.bban: moyogi,shakan, han kengai, kengai.
so]ún, kadusni, §ekiioju !rg_v jshitsuki, A kicsi
1ól a nag}jg teliedó mércLekb€n
nevelheník.
NE\.ELESI UTMüT^TO
E
tr
E
E
Napos he\t Lelyúk, de u fuíó nyánntPlót
iirnyékoljuk. védjúka kcnény lagl)knjl.
Bóségc§cD óntijzúk] Dapoita c]Lcnóli7ziik,
ús nfisút
niidig ncdvscn,
A vegcliiciós óVatban kélhclenle lápolda
ɧ kétéltnle üliesük ái. a rar2v
kazcÉn. a siijkóde]lardóstől fuggőcn Jó vizcl
lczctó kópc$ógú tahlkcvíókcl hNz iliúnk,
,,n ósszel *ósci vágjut!isv. u ú é!i btljll
$tal, A kjveltezó lavuvi hajtá$k teltelé
n]gnak nónj, ezénszúkéges |efclé nányiian]
Evente
Krúnysts urújn
A ti§7,,tak nUL ,\, ,,kli]lJ t(nvüttljk,
,a1dm. )(k n,bb \ZJZ, aklí ezeí (V g is €lnLk
A közónsó8cs tiszafa Véllerüló hajtásaii §únjn
boíliák t sötélza]ld tűszeíú le\tl.k. Szürkós
barna kórgc néha levá]ik, és elótűnik az atálta
lévó lozsdiszínú réteg. Apló, zilld lirágait
tavasszal ho7,a. Lcvclc ós Lcnése (a pnos
magkOpeny kivólclóvcl|) mórgeló, ezérÍ
s/crmckcktő] ós álLatoklól láloL leíne§szük.
A múltban r lcgjobb he]y a lörülkeríteli
tcmplonkcrt voll szán1áía. A tózépkorbán liat
kószílclrek l hajlékony fából Makónnycn
NEWLɧI úTMt IATó
E
tr
[l
Fl
E
hajtások bóko]óvá
drónrzr&rn kívüLinóú hálói is
haMiálh.toík íóhány hóli8,
E
AZólddugvln),olntn}-áron, lásdugviny0tal
iélen Medjuk neg, A hlüiás jdeje
l1a}a9
A
A közönsógcs tiszafa r hokidachjí
kíviil vdlamcnn],i sli]usra és
17 ijs\7e§ mérelie ilkálmas.
livála clviscl vilalncnnyi nxp-
léní,de jóban
érzi nngál lilímyétbrn,
A lclctációs idóYakban naNnla ónliizül,.
p.mlclczZük, 'lnLc §.k íiikaLhhan,
idóVatban kélhel.nl. llipo da
^vegelációs
liáí.m_ólé!rnn]lilt.\\ii*il korr Ixvl§7rl
Jú li7clvc7cní kólcsógú ta]aj kevelé ke l basz
és Vizle1
Az
új hljlísoknl
6iPjü( 9i$á, hos, c]ln.Bil
súk a.lágüást, ]Ia ul Velelnént, bogy
magot hoz.n n la, a múk]etlel várjut meg
. vnágzis vógól,
9ckci. Ahho7, hog/ i
!áljr lk. r
A kóZónség€s
t]i ím]kor dl
ijiozhltiuk, de
o§Z< \.A trl,ú.lVJl,nJl m!_!( ll.j.]UqLJi
Dyokal; lava§\Zal \ikcresen degs/ú(lrcscd
nck A büilás vaPy a léghuilás idele á nyúI
TAMARisK{
a |alóeijg.^
nóftl .|!!ö|')a.
A sarazúL|, lo?al
hanisúak.
lful,iláM
kvkk lűll\.'l
A lellLcl lalúbbl
ls ncfelóre lnrhat ja
kjkl|r.\tbbLn kilölli
tljhLÓŐl
alüki/ollúk
ki
lön! Íellűnó dldliál
UB:I,
az
ilí[
és ÍÍnót.
A bók.ló
h,hihr ki,lakíúrx
|euelé nónd| a bókoló
huún
ófatx dnlozisfrl úMük al
íomát.
Kiesensúlynzott ikszkóp
A Lvles ó*uk a' 4 vir\zdláRoí
sankak elrcntle&léy, kk, .li
A boniajt e& öq, leífuávh
|ddglsjll hjzlúk larc
d
KozoNsEcl-s TIsz^F^
A
20 éves.
noyogi slibsú b.nsail
faiskolai yagbólnevcllél,
A ü'.zs
,.1
lözi
színíí.ktihangsúlyoás'
,ö|ét
án
nldtál
y+ü
kkNéÉília baha, hij2alkn, alnns
l01l Bo\sAI\EvFll1sRr^]x^lM^§FAIol(
Taxus cuspidat a
RoNsAlNl.]V1.1 ÁsRE
T§uga heterophylla *n-,
.Iapán ti^aía
i nele i5 tLarUlia, d iapdn tlvdtr
flJdnrnhol
szarna7ik Kis \dgy LúZ(pt\
^hns/
LcrDctii öIijkóld ia, Ha§on]ít aközónséges
liszatára (T ód..ald). üzal a küónbséggel.
ho§/ lúszerű lcvclci vínükön §ötélZóldek, foná_
kukon krémsziníiek, virágrialrók ós zöldek,
Ahhoz. hogyanő]varú es,ed úZsaszinii na8
kijpcnnvc] botítoti magokal iozon, szükségcs.
Iotrv csy himivari fa negporoza, Könnyen
hajliüaliuk ós dnjtozhatjuk nagyszerú alatú
bonsaira i rugdmas fát, Afinoman erezelt ta
jól viseli a törzsébcD ncghajlínrtt jin clcmel.
A ki§méle!,ú bon§aiokhoz a törpo 1., 'Nana'
a lcsl'obb víla§7tás.
A japán tiszata nindcn siílmra nc\tlhetó,
kivéve a hokidachit, VJ]amcnnyi mólctben
Ntrvf,LÉsr úTMt TATó
E
n
E
E
N
A japái tiszala lűri a naplényl, de inlnlbb iél
ám!ék0t igényel, A núly árnyékban is negél,
A vegelációs idó\zakban nalonia i'nlözák,
és vízzcl Pc m ctc7zü k 'lt lc n csak rittábbú.
dc b fr§ lt k cgvcn leleseD nedvesen a lálaját
A vcgdóciós idógakbú télhetenle lápoldá
Háron né§ é\€nte úliessúk át, tava§va]
ta]arkcvüókct hN7iíliünk.
új hajlífukat §iojüt visk, ho8i] elósgilsiir
ú
^7 elá8.Zísl. Ha u t szelehénlq ho§ magoi
hozon a ia, a múvelenel váiük meg a vjitzí§
végéi,?V ágakat ijsvcl mcl§sziit mc8. tsámi
N,nlál
kd dnnozhitjük óMi.san,
ovd
i legjobb,
lNavdl
dc ó§jrel
vági,,k mcg a dugváíj,oka|
sikcrcsn ne8gyó(eB$dftr A bujrí§ Vasl
C Ll Bins ]r< íJokfenyóL Pird m is
JlJ-kúlL, Agaik vege lctlL boko],.ttó
vízcsósle enrlékeztenrek, E2ck az ólók2óld
fenyótélék Japánban, Kínában ó§ E§zak Amerikíban vadon nónek. Az orc8()Di hcmlokJclyót
(T uga he l e n p h, l la ) gy ak}^l ú]tctik di\Zf ának,
Ahos/ ncvc is nuLa!'n, Eszak-Amerika npgati
vidékchól gámllzik, Fiata]on a puna, róvid,
tű9crű lcv€lek vnágoszöldek, idósebb torban
-a1
^
A heíLloklenyó]k
a
hokidachi kivótclóvúl
úinden slílust]an ncvclhetők,
A kisjlól e eltra nas/]g teíjedő
mórclckrc alla{na§ak,
ND\TLESI
úIMt IATó
ft]ámyókba állil$k, A li dcgbilzhiióan
lélálló, dc úór1 !,ódjút a t'ttgyos szel.klól,
anelyet kiszárítják i lcvelekd,
vegetációs idóV óan íaponta önliiziit,
ós
^ nyámn víz€l pemelezzük, Tólcn csak
E
ritkán. dc ne hagyjük
rjvándii
a talajái.
A vegeúciós idóVakhan lréthetenle lápolda
F] ']'rivcs koláig kéléventéntültc§ük át,lávag
tr
A vegctációs idóMatbú §ípjük visyn u új
hajlíakat nóhány túÉ,nielóLt nedcnónyed_
net, Blimjkol dnjlühatjuk, Lle ne tam9i|
A Mgo]ol lólcn ugy krn iava§val vesük cl.
zjlddu§;nyüísl nyáron ós ősvil végezút,
^
jól
hel,fulhra'
OREoONI HEMLOKEENYO
haléves fát kél éve nevelit
2] on
^
noyogi
§tílüsban, Jel€nleg
dnno.fusúl énék d. í:Jsóbb
u luslagodás érd.íal).néleklE
109
gal, na]d háíom,né§ §enléni sziil$g
yerinl, Jó lirclrc7.ló képe§ségú ral jtaetkct
TsuEa
Drótúásll *ial.kílott lomá
A tijL, íb|nhó qólbükkil oótel6
l.AJoK
n"-^rs"r,o
n Jgc§,
siltóLzijldek,
ALKAlNr\s
h
ágak gafu16 dólazó!án|k
a hw|ól, yél
kilirtheló
110
noNMIMvELÉsRJi Al.
BoNsAlNl,vFi,isRF Al.KAl MA§
Ulmus parvifolia n,,i,it
Aszjlta*
11rübb
l!8ncl)ve
hLlnvin.V.lók k.rehen F7, kN
Ulmus procero,
ki]zü] talJn d kinai szi] a
a
kcrek fa Japánbán, Koreában és lájvanon is
vadon nó, úgy, nint KíDában. Finom ágainak
koszijnhelóen azon kevés faj kö,é tartozik,
amely alkalnas a hokidachi stílusra, Hos§?ú.
eíőteljes, hajlékony gyökere] ideálissátcszik
a §ekjoju stílus kiJtakílásám. Ahos/ latin ncvc
@d,y'brd) mutatjá, lcvclci nagyon aprók,
Altalában ]ombhulató, bár gyakan nenezen
Válik mcg lcYeleilől. Melegcbb óghajlatú
terülelekcn. például Kalitomiába., egyá]talán
nem hullatja Lc lcveleit, és örökijld narnd.
Nép9erű tárta lcvelú tajta az Ulnús paryiklia
NT\TLÉsr úTMt TATó
E
u
E
E
E
E
h.!le áülsut, védjük
fag/okól, ncrt énékenl a ias,kánxodáÁra,
Jó negvilágílású, napc
a
vcgclációs idóMdlb naponta önlözük,
n.gyon
^
neleg idóen Vühóg vcrinlll/akab
bal TéIen csak rittáhbar, de lartsut mindig
A levelck kinyí]ása úlán es/ hónapig helcntc
tríD]datoaL fidjJ L.lh.t<nte a nyirv(AclP,
Treves loíau].!rnk U lc*úkal, kúi/ llldv
%L nésóbb Vúk§ég 9ci]nt, Jó vízelvezetó
lépességútalajkcvcré]<et haháljünk,
Á? új hajlí{kai e§/ ká lelélre Ydgjuk vi§za
iav6Mal, \álúennyi Mil iól MPál a lryole(
cllávolílÁáü. de a ki€hb lcvclú lajtátná, mint
úuP
ili,lia,
*
nem mindig
A tinai szihcz minden srílus ós valamennyi
pil
(ídeslcvelü \zi] aldkia a leím(\Z(tb(n
f1.lnrd lotr nJolla§la
^z
emleke/ret, haíd szil_
favég következtében ma mál iem olyan megielendii, ninl cs/hr, Ett6] fiiggctlcnü] kitúnó
bonsainövény, ncrt csc pbc üllctvc lcvclci
soklal kisebb+ fóleg ha nyáron telj€sc! citá
volílják őket. osszel ragyogó sárgára színezód_
nek, A §zúrkésbama kérgen aZ évek múlásával
rcpcdósck kc]ctkcznck. A §zillavész nem oko,
nas/ gondot a bonsainál, cs/Ió§zt mert
kisebb á megfertóáeió kéregfúlülcl, má§ésá
nert egy apró növényt köMyú kezelni felszí
vódó növéryYédó szerrel,
oly
o
E
Nf,\TLEsI
UTMUT,ÁT0 ._
Jó úegvilágift(l. napos hcl)t ic8ilik.
kjsbb néretúekel védjúna ligyolúl,
^ vegelá.nn idar§zakban naponk ónlóziik,
a loiió nyárinapokon, ha vúkséges, §ak.ab
^
ban, Télen 4al iltább.n, dc nc bagyiuk
ts Rú§fa}adás
oldaioali
ütán eé/ hóndPig hetDnle
táP
najd .ydl végéignéúercnte.
F] Tizóv6 koráiA órcntc üliesúk át, kon tavav
Mal, Késób óvcnkóni c]]cnórizút a s,óketk
Icjletlé8i álapotát, és ha nt teljsci kilöLtótiét u eLtélyüIret. altor ültesük át, Jó vi7
B
E
clvPctó kéíres€gú tálajkeveúket haháljúnr,
Az Úi hail&okal tan$zal vágiui vi§% egy
va8y kól lcvólrc, A7 éldesleYelú Vit jan
vi§li
]cvelet te!'N eltávolításít nyámn,
A zóld_ vás/ fás dugváiyotal nyárcn ycdiük.
Nas/on jó eÉdnényléIhdiiit el téli g]'ókór
a
duAvóíyo7ásal.sar]akkal isszaporitható,
méíetjól i]]ik,
)h
Mütségs
A zö]d vasl lás dugvíiyo]ot . iyár elején
ftd]nk ncg. A lóli s/örérdulaányozÁ n jó
Enleslevelű
FAjoK lll
K]NAI
sztl
ERDESLEI,ILU
sz[
iemégetbó] ryújlótték,
é§ chokkan stíhúía
,cvcliók.
Ezt
a lát a
cddos newlad nkúült li,vaadhi ú érd.newu sól ielkgztt4
aldkjtl, hnqas, egen4, LózPónLi
,\'ilág6zöld,
náas li.tóedínr
n
lál s7í,"
l
nind a n!án, nind az ősn
Á7.úlÁ
jllik
BoNSAlNEVLl.l:sR
WiSteria
l. Ál KAL]\{As
lA]oK
l]()NsAINl lvli|.1§RD ALl(\L\4^s
.rr.N.§l
A ncvclók inkább
ódc§kó§ illalú linígál hangíjlyozák ki. nrini
lcvclcil. Kól óps7eíú taja ajapín ljhrkác
Bonsa]nak
i§
kivátó cscrjc,
(Wísleria jlo|ibufu]a) í.s
kinli lilankác
NElTr,Ésr úmmlAró
E]
R
B
E
no],ogi, shtku, han kcn8ái,
N]
e,.,.!.r.
A lilankáchoz
a
kcngaiósasekijoju stínlsil]jk,Aki]zcPcslól
ü cxtm nigyig ierjedó Dréretekbcn ncvcllrcl(í,
El
gytn)Jn.zl
megvilligitn! ].h.nj]cg D4fó|ybci gMdig
hcLvícíl]irnlkjj'ci rtl!ódiúl. ti§]lól.
A vcgctá.iós idlisZikbr úlponla iintazül,
Jarl
A lÜí] n}-liri húnxPokban
hc ltLcn
^
amcly c rólc]jc§cbh
nóvekedésű.
iii.tiej lóvidcbbok, dc illrt$abhak.
rry
c§ijkkcni§ük
,\ vil ág7ís ltgónjl
lillit
k \ckaLyvi7
az ijntij7isl. dc tirlsOk
i ryií dúclíighcl.nl!
LiPol
dalozuk, fujd kOí1 óyLd rúsúóVig lllJnig/.
Ilíromévenkénl últe\súI át. a vúágz᧠vógc
Utiin,
Nom]íl ta]4k§tíakd hmn,íljü,k
l[ilisokii
kól hároú lcvóllc vtiejUk
VnVd
^7új ú c]Vú,igzás Ullin.mtúd n ny& clején.
fás du§ányok,t
9J]
^ s7.diük
meg.
tól v+ú ,agy kol a iiv.V,
huit;jl§i ós a léghljtist i{4
lo,.7o]Úst koíalrlas9allagczhcLjiik,
^
Mng
\tté§s VlporiltiM kiinnyú, de lievésbéjó, jnen
a
,,ll!-
]]]
Zelkova S)ííatAtopan g"na^,it
,.ii,,*;.
\eri \JAi n\il ell-ian ]1o]npa\Jn
l mtr1,1ln,l,]kflfu,khL ]llr,,k,tr 1,1{ ,r,i
ké|. mílyvaszinű vrg/ichórvilágfurtjci.'
r/VoK
ni'yények Llú néhiny éy núNa vn:rg.7n!k
f1\JinJk,
l!n(l|l,
^|J|:jn
k \J|oJn J kalma, hon
n!\(lüL]|\U L,,mhhullí
la, Rö\id, cLfcnes törzsóbi]l hosMú, fcllcla
n]rúló ágakerednek, A hokidachi stílus kla$Zi
kU§ nó!Énye, sű.ún lilló, tinom ligai mialt,
jólnutat kabudachj stíntsban is,
l"iasonlóan
osszcla ]clclck á karmúsinpims, bronz,
narancs as sál8a kiilönbözó
árn}alataihan pom
píünúTólcn, anrikol szóp áglcndMc.ót n.m
lxkirjt el a lcvólzct. az c§ik lcgmntatíNabb
jápán $/crtyí!szi] íZelt !" .,.,"laJ
honsai,
Japánban,
^ Kínában és ! IüUkrusbu holos,
ós kozeli rokon§ághan áll nz euiópai szi]iikktl,
A japí! gycrtyánszil miDdcn siíhstá xlkalnlas,
kj!éve a bunjint, de hokidrchiós yosc uc slnüs
hart a le8mut|lósabb, Yllamcnnyi nórclbcn
,
rV
év |ag! régéb€n nap.s hel}Te állíBUlq a
ny.iiri napokon cnyhón ámyók.ljuk vad_
fofó
tr
ts
jük a ligyoI(ól, ho8y clk úljük ú ágdfi8yíst.
NyáIon n p0nla onlózúk. egyébténl csa(
rnkábbxn, de nc hJg_v]Uk kiMiimdni a lalajái,
]cvelek meg]clenése uián es] hónapig he
lcnl.
llipoLdalozuk, miid nyilon kóthctcnlc
^
'|'í7ó!cs koriig ólcnlc iillcsüt ít, kora layd7Val, késóbb a §ijlédljlódéstd fulgóen, Viik
ség
kinr.
Nomál ialajkeveéket bavnáljünr,
ú] hailósokai cgy v.g], kót Lcvólrc vág]uk
vissza,A
^z
!&ylclclckcttávo]ilsúkc]. vcgc
ilióVukban, AZ idósebb l]il levelcil
Leljesen eltívolitlratjuk a nyáI (órcpén, hn
1itciós
nlag.kai
tól vógan
lagy kom tavasvll
sükd,Á
^
dúgviiyüístúsa lórhujláll
A Doyogi íilusúfu ]2 ólcs
lAPÁN GYEmYÁNszlL
A t5
2tlúVes, íllxlában 38 cm
nragas láIat iiz óvc uhcttók
-1l
lözít abIh hdqdtd
nddlé], ba le$| h.lrúk
u k6únxó plllun!ó! linilaknak
Az .Lolt
!cí
_vliíon
ffi-**
HARMADIKFaJizET
A noNsat
KIAr AKITASA
Bonsainevelókéírt mindenkinek az a legfribb cól.ia, hogy
aZ cícdcti növény karakterét minél páratlanabb bonsai
li)mijában adja vissza. A következó oldalak lépósról
lépósrc, póldákkal nulatják be, hos/ alakít§uk ki ós
llJ\(ljük d bUn5dil, lllUs/lI;ciokk.]l eiljloll mdsJrd-/|l
tokal olvashal nk a lizonöt lonlosabb bonsaisti]usról.
megiudhatjuk, ho!5/an alakíthalunk ki tájkép hatá§ú
kompozíciókai vagy 1bkozhatjuk aZ olrcndczós szépségét
szilda vas/ más növények bcépíté§évol.Eg}i másik íósz
a külónbijzó taítóedényeket é§ azokat a tényozókcl
részletezi, anlclyck alapján kiválaszthatjuk a legmegtelelótJbcl. Mcgismcíkcdhetünk a legfontosabb
vers7ámokkal és használal ktal, Láthatjuk, miképpen
változtathatunk renrek b()nsaijá cs/ laiskolai növén},t
nóhány peíc alatt csupán metszés§e], Mcglanulhatjuk,
bogyin szaporítsuk magról vagy dugványril .lz alap
onlag,,t. lrmit .rrt.in l mcgtelrld idóhen l,,,n,rija
kezdhetünk alakílani. Bomülatásía koíülnek a metszés
és drófuzás 1brtélyai is, ísi f0lyamatosan fejlevthetjük
s
linomithatjuk hun,aiainkrt r hn,s,,u
itek.oral
116
BoN§AI KIALAKjTÁ§A
^
Bonsaistílusok
Az lvck \nrin
a honsaiid]
foBlal*ozUt
.f1, lobbwd! Dtgpíobahdk uiÉoszlalyozni
a stílusokál és változataikat, A §zélesebb körú
o§ztályozás e§lörzsű, többttjü§ű ó§ csoportos
ülreté§ű formákal különböáet mcg, A követ_
kez6 oldalakon bemutatolt tizenöt stílu§t ma
általánosa! elfogadják a szakemberek. 1.1a ncg
értjnk a slí]usok lényegé1 é§ alapelveit, olyan
kinduiópontbo, l'ulunk, ame]y alapján negá]_
e adott nóvényben nilyen
stf,us lehet6sége rcilik,
Ha gondo§an lanulnányo,nk a fák fii]ódésél
a rermé§zelben, anélkúlis létrehozhatunk §zép
é§ élethű bonsail, hog/ isDemólk a stílusok
nevét, Áz chevezés hmeret€ azonban hasaos.
nert cnnck alapján biztosabban tájétozódla_
lunk a szakjrcdalomban- illetve irhahnk le Vák,
verűen es/ bol§ait n koilégák számára, Nem
oketlenúi srükéges mc$anulnunk a §ti]usok
eredelét, E§/ébként sc raga§zkodjunk mereven
a kválasztoll, stílus Vabályaihoz, igazílsuk
Mokat a növény termégcrcs habitu§ához,
lapithatjuk hogy
Melyik §tílüst Yárassnk?
Amikor hozákezdíini e§/ bonsai kiatakílá§á_
hoa §oha n€ tbleq'ü\ ho§/ é16 !övém}tl dolgo_
zDk, Iü alaposan tanulmányozuk a temégc
tes kdakcrét, való§zín,űleg k tudjuk válNt i a
hozá lcgiobban il]ó slíust. Egy növény' gyakan
t
tóbbféle sti]t!§ira js neve]hctülk,
eg ha olyan
egyene§, felfelé 1öró, minl a búkk vasi olyan
elegánsan karcsú, mint a junar, Amcnnyiben
c§ak esie en §tílüs felel meg egy adott fának,
móg aklQr is többléle}éppen jelelithctjük meg.
A csc4ók, például az azáeál esetében, amc
lyek más fonában nónek a természetben, mint
a fák. kcvcscbb a stílusokra vonáfkó?ó korl,iió
?á§, de a tervezé§nél legjobb dzt az alapot kö_
Yehi, ahog/ eg/ fa vddon fcjlődik, Kezdóknek
nem ajántott olyan sűussal plóbáI]<oz.i, amely
lelje§en eltér a la lermé§zetos nabitu§ától, ezel
vájlnk, amíg tóbb tapagtalalrá tcszünk szeí.
Ha kiválaszloüuk a megfelelő stílust. köve§_
súk a ]30-16l. oldalakon leírt fogásokat, ó§
bronyosa! szép boí§a l-á alaktjuk a fáDlút,
VÖRÖSFENYÓ
A fa lóPse er& 9ól vaAY néiy ányék halására akár
kanrlrPósm, akár egyele§oD. büonyos Mó8ben
elh4]i*, A2 có$hb $/Ul<Éka dóldsel el]enlilcs
ndálun k]cmeüednck, hoPy mclld sl1l( a Júlrí
A ]cglóbb faj álkildN erc a §tílüila,
A tőrzs
e ily€n
Egytözsű bonsaiok
tözölt
tóB iráryalásátót
iit alapstílust külö!
bózletúnk úeg. A tó6'úggően
lehcl szabályosm fe]ielé
nljvő, vabál}ta]anul leüelé íóvó, ferde, vüvintcs
é§ lesü!8ó, A szabáyosaú fellelé nöyó lörzs cg/c
nes és függóIege§. a Vabábrat ul fclfelé nóvó
lQnyar8o vary Bavarodó, A ferde róú§ű bonsai
cgósz törzF olda]la dól. lkár 451os Vó8ben,
A !íz§zintes törzs méA lagyobb szöAben hailik el.
és körúlbclú] ú edény perenével ogy magá$ág
bú ér végel, A le(lüngó töu s a vízviltes a]á
omlik, és a vógc 8yakan lűér á cserép alián
A
szabályosú felfelé ló, A tcmóveib€l
la ryilott lorülelen, knúnó kórülnólyct
ól A boNai ló%e fokozatmm vétonyodjoi
,d]dplo a§ucs fe]e AzdAataúnj6an, dr nc rul
9immsnkbú áüanak L<! 0Iabb. len\ótclekhez
illó slilus. nem
dllilús a tcrmév€itól
vabál},talm
KlsKENY
LE!,ELÚ
Tí]7,TövJs
Pfuus §u1!!4!,
JAP,4N
A bolMi eabá!,lalaiul f€litlé ni'vó tóz§ű. A lcrnó
mlben ú ilyen 1& újl ányék, más la va§ épülel
miatt változtaiját nc8 nóvetedési irányltat A bon_
sai töu se lelloló álljon vagy legleljebb 15.fi Mögben
dóljön mc8, rwyafulalai baLa va$ jobbra,
a Memléló feló iíánltljúat,
nüéppen ne
scú
DíSzcsDRE§zNYE
Bt §a
Hü_tens,i srilusli bon9i
'
A töPs közel W9intes, A l(m.9dben dkloí ala(al
ki ez a loma. na a fa Vildán á1l va$/ víz fólé n}úlili
Bo.§ai esetébeí a tórs határcmfie vízginlcs haiá§l
kelhen. mcA b1.1óu§e kift eedény percme
ala hajlik is, A ki(meüedlj gyökeíek eU.nsulyozza*
.l,,Fl
s.k
fa alkalnas
cíe a slilun
Bo\s^lsTiLUsoK
A BON§N KIALAKÍTÁSA
A hunjin sr us
sziklák alkalmazása
ncí
Nen kömyű negbaLározni a bunjin stílu§t,
i'c]rúg sok lronsai§zabá]i,t, Az Dizlos, ho§ az
cbben a slí|usban ncvelt lák o|vm karcsúk és
t*se§ek, nill úot a kínai lcs]hnényelcn iévó]i
amc]yckól a nevüket kaptái,
A vónak va]müóle Gavanldás az credele, A ki_
nJ h.,/Pn 9o,.mü\ddlb(n 8j/akorlaltdl"].lcnl,
Ail n boNc ineve|ók óanlD lí i.ídltoL(ak, ú
erc ü
clegirns §ti]ura
1L9
alt;lnülák, Nin6
Mind
u
cg!, nr nd a tobbljhólkiilak]IULL
bUn,d,,lit sziU h,,/ i.up<5U hatjUk, kil ih]r\eló
módon: a §ekiioiu stíu§nál a fa §ö}erei áttb&iák
a kijvet ó5 a lalaiban luhak, nír ú ishi§uki
§li]usú bonsait tanvlesese! a kóre últetnk, Mindig
út a stí]ull válass;uk] amelyik jobban illik a szik-
lához, To!ítbbi réeletcnó a
1.18 155,
o]dalakon
maAyaí
ne8felelóje (mgo] sincs), ezért sokan a ]alin ere_
delű litcrati sót bawnáliák. mi tanull cmbclt
jelcnl,
A buniii §tílusban nevelL la töN általában lijhb_
szöl c§an.odi}. ionyárcdik A tcmévelben @
ilycD lák 8yakran a tcngcrparton élnck lagy olyan
hdlcn, Jbolf."lkclcll kúZdenlUl nrdgUkJl i lóbbl
ti koz, l d n,pfcn!ft Efi|atl ]Umbko.-lona Ul §d[
á mag6 1óu s 6úcsán alaku] ki, A leqlöbh fcnyó
télót bonsailénL nevchdjúk ebben
JUtl{R
Ebben a slilüsba| a i. ellrc]yez
hetó ús/ is. hog/ kijzelinek, rjgy
is, ho§ távolinak lúnjón, Kü
A szorosan a kóhóz lipadó ia
1!ll!lé lóló hatiisú, és láini engedi
'súusbú:
lönbóZíképpen rendczhcijüt
vahidon iiuó §ókcrck
egéV iálóniát. EIós gyó
keú vat1 a icrméVelbcl
x
A leglijbb lcnyóléle és u o]lai cg],ercLlcn, gij6örtös.
lomlrhüll.tó i'l alkllmas cíe a súUya, minl a!.l
A hokidachi stílus
Es/ tiirc állílott jaPán scprú adla @ ötlctcl chhez
a bonsaisLílushoz, Jellenző rá, hoPy ú eAyene§
lórzs jól kit8ycnsíilyozolL, boltozalos ágrend_
Meí iaí, A
hokidachi stílusban tialakítolt
1iik lc8jobban télcn mulatnan, anüol
ágaikal Dem takirják el a l€vclck,
]dcá]is teimévétcs tómyezelben
a tbnyőfélék 9abályosai felfelé ndvó
l&
julraro\ szilfát és tóbb nás finóm
lnmbhU||ito ía i\ !d|UyDúl![
sepí]
Jlakuv] fcilódü Ezt d !lvafololt.'gícndve
Uaszikus slílusl lalán a lcglchczebb
de
a
elémi a boísaiban, Ha méAis tiVerotnólk
próbálni, legiobb, ha finon árú fát válavlunk.
!éldáuljunart,
tloiid!.hi slílüsú bon§ái
Eíc. stiUí! !ka tinofu
dlr<nJ§zenj
tiLdenÉn
a]l lmbdk, oíö|zd|deIdd dun] (liAfu^U íJink
A saikei stílus
á]landó, dc ]chct rijvid láW js. Ilyeí esctbcn
a loDon/.iot 9crbunLhatiuL cs i ninényelcl
uilat'lhcszndlhatiUk,Az 6tl,\í.rdUlhJl h,,s ü
idú!,,]n t.,kal cgy.,]l bnn9ik(nt nöeliUk lo\dhh
Ery iáiképi bonsai, amiL bonteinck
i§ hilnak. tutalmúhat núnövé
ü
is leheL. hogy
ú áíó kölet
leneljük
c§
lap.s tíl homoklra vag/ !úbc,
dc cdény be\ett cg/ pala !a6,
(órct. fű, noha és honlok fgilséldvcl, valminl
. meíelll c§ - d.dn]ok 8nnd, s m<qvcl 9ta\J\JlVo
A saikeilary 1áikópi stilus kólck és úás nóvólj,ek
felhasmílá!álal ternróy€Les tájatplóblil neg
áblázohi minialűlbcn, A Lájképi iiltct§ állalában
nyckct is, de
el
JAPÁNnAMIs
-..
..
L
"
n rll.L m]nii irbcnJ lelmn?Lte\
ú]
BoNslJ KtAlÁKÍTÁs^
llo],]sAlslll,LjsoK
^
Tóbbtörzsű bonsaiok
TFGi
stílu$sopoí jellenzójc. hos/ több lórzs ered
c8yc
en gyókéícndvclból, CsoporLl)§ últotósnck
^
únhet. dc ncmkúló!álló fák alkotják] a tóusek
kiri's sJijkérból enelkedn€k ki. Átóbblórzsű
bonsainak a csp.nos ültclósel venben u iz
cldnve, h,,g]
l
^PlRos
DIS7RIRs
1]]
Kord{IL
iOc]ck x]JkjJ, s/mc, §ll!klUúj.
A lemószctbcn alrkor dlakulki tóblrtórsú ia.
ha valamilyen haLás kiivotkcztóben a vezéBcszó
clpuglul. és §7crcpót cs^zeíe Li]hb oldalvczér
veswó vcMi át. A2 ilyen állapolot túkózó bon
saj kót tórzs esetén Dkal, három !a8v Li]bb
1órzs eklén k ó!d".n' sílusú,,A2 uli)bbi
s/űjtóé!, ncly
tóbb vátozáLol toglal magá
hd: a ru dmál stilús jell9najic, no8y
9áno§
to% lcjlódil eB,ellen 8ydkóIból, AZ /..ba-
dúl stilus &1 a ternószlti példál idé7i.
aíikor c8y kidó]l ni ágai íüggólcges irány
ban. totzsckténl n(5net
t.v;ibll
An/wmd
sti]U$i bonsai ú8y alakui ki, bo$/ nas67ámú sari
lejl,idil \ ds/ d i s. a!Ji, ltgy,+(r(znck, e\
bcliniikkúlónhóni i.;nvh.n hhh
a
ln,.
nd
r/l,,
nóvény Lerpedt. ,,futói' benyomá§L kolt,
Csopoltos ültetésú bonsai
alacsoiy
1.
tlób. úllctctt
^z
KURUMI
^zALEA
A lernészctbcn iz e§ik ló,sá]ta]íban
kiseblr. mini r násik Á kelelihons,i
ncvc]ók ezl ,..p é5 lia" !2AY ,,nny. ós
]cány." sLi]snat llfuják, A bonsainii n
.
lóretedjúnk cüc a haláya. lrog_v
elkcrüliük a 6úzliágal funlál,
Gy.(nn eg_\, almsony igbúl is
kjahkírhaijük í niisodik
tijPsct Hároú Vat1 tijbh tó,s
cclilrcn is ha$nló 9abílyo(
A yo§c_uc slil$ú bolyi u cldó. li8ct, I!6opolt
hltását utílozza, Mhdcn olyan laj alkárnas r|í.
anely a LeméVrlbcn is hajlamos csoponown
élni, ,A bükk]ntból ]éLrcholott bo.saieídó !!§on
nutltós, dc c8J ]iláakácligct lcldKvúl
Lioponos úllctós lcgyon
^
tclmószctes
halású. ezt legintább
páratLan Mánrú filval érheliúk el,
minimnm háíommál dc inkíhh
ótle] vagy héltel, tjlegendóen
nagyvánú lál ülte\sünk.
mcgnchczílcldó a tóBck
9ánol8alásál, Soba ne képez
nés/ fából c\oportol.
^nt
dc tizcllé§J lagy nc8}(c! már
ig&i erdlí benyoná\ál kelti
kereszlcló lú^€ szellós ligct
,\tÁN Jt]IL\R
:
BoNS^I:t\RTóEDÉN.Y EK
A BoN§^I KL^L\KITASA
Bonsaitartóedénvek
lL\\Zkpcntl
dz eJeny kgalxhh
líyJn
-f1.t,,nL"s
^hon L.-t. m nt m.er J n,{ünv, Ant\(lók állalíban a li kialakítása ltán váLavljljk
a LarLóL. úgy, ho&y a kctló hamoniáljon szií
ben, alakban, mótctbcn. Aválawlást§i ]konati
és c9lótikai tónyczók beiolyásoliák.
(iyft}.lati tén}tók
AZ edén)nek elegendó talajmcnn],iségcl kell
neglirtnnia. hos/ a s/ókcrck egy vag/ két évig
zavartalanul tcjlődbcssonct, hs/í]ló legyen, ó§
kelló számú vízc lvcze tó .yilá sl tarla lm a7zo n
A bonsailarta)k íllalában sekélyek, de nóha
mólycbbcl is h!smá]hilunk Eíe akkor lclrct
szúkség,ha a ta §ok vizct igón],ol, soha n€
próbáljuk ü2a1nlc8ták í1!li M óntöZésj idól.
hosi túl las/ cdótryL !íltszlunk,
Esztétikai sz€mpontok
A lcgfonroslbb szabálr hos/ a csctóp vináisd
c$lclsúlyban les/en a fa naga§ságáva] ós góLos
sógéleL A 125. o]dalon o]vashalnnt a mcglcle,
mólct hválavllisáról, Aiah.lyc úcdónycn
hclül Vintén meghatározza a kctróiiik vjyonylit,
ovális vas/ téglalat alabj kontóncr esctébe!
a legie rm é§zctcscbb haLást úg]i éIhe!'űkel. ha
a lát nem közóprc, hecm 2:1 a nyban az edén],
elulsó é§
egyik oldalához kilzolcbb iiheljiik,
lrtllsa) Vélétól nagdából a7ono§ távokágban
^l
]ő
lchcl
a növény,
cfitcljcsc!
c8ycnsúly kcdvóórt a l]l a
Ha
a t?l al§ó ága
1líl
kinyú]ik balra, az
másik Szé]éhez kózclcbb hclyezük cl, AZ olda]ía
dólő ló,snó] ana úgycLjünk, ]tog/ a la csú§a
a7 cdó.y kózcpóvcl kcriiljón es/ vonalba.
A bolsai Lanójá belül názadan, kívú]lchcl
miiz s va§ máZallxn, A Iná7áilan, t'old9ínú
cs€repek általában szcbbcn mULahtk, mill
l
A csclóp stílusa
Fólcg kúlló]diin
cgéy5orta ócdény kalhaló
bonsan! vakosodotl boltokhdr. Az cdónyok
nágy része ,laPán 'lókonaúe vidékéról 9ármúik,
A tcPc7ól érdcle§ cserepeket alk)rnakVcrl€
a
alilá8on A kóvcliczó oldrlakotr mc8isnrclkod
helünk néhánn!állí,l k(rzül, A fóbb alakzalok
! kcrck. o!ális ós gi]glctes. A l€sGlr deror|i.iarú
cdólyck lcn il]cnok az crdci tikhoz, úok inkább
dígtelen, fóld9erűt iAónyclnck,
,
apró cdényck 1,2ó§,lcm közijiiinéreiúek.
}.íd.kcs szniik és nintlizaluk mi,tt jcLcnlósck,
lzck
andFet éljr n n§eLn illleltés.
narsogó §rínii cdónyck. bár nó]ta a gondosan
megvála9tott szín fokoza a pompás ljíágok
!a8y a n8yogó óVi lombozal halá§áL, Fgye§
bons.bknoz ]'ó1 i]Iil a iinomarr tényes. toltos
A h]iúió 9',,
ellensúlyozá(
ós a hiiáf.nrllvonalak lantrvr]kusai
a biliíns óMi lcvélzclcl vag/ i virigzó
olális, mnznil,D, szürk€japín n)l0nane €dénrA rkoldi]ú.n fc h67nálhitó cdóiys7ahályos.
.le!íns vonalaival jól iltil !olr. {úlónhózó liboz.
a Vabál],lalan. lel lelé laró len],óló]
x
vaslos laüsú
&
edény finon szinezése kiegéViti u olyan {dd
tiik. nlintagalaB.ryn, a bükk és a §eílyín nyárizóld
lcvóhzidói ós cnjlclicslona ait
ovális, n!á2ítlan, vórösesbma
oválist nú4tlínjápán Tokon!úe lál
csoporios }ngy lájtépi slilLtshoz leBcltéi, A lttpos
ntrma ícmckúl nrclicícnti a rá]kópi hatídbz
japán
Atoítónol úólrsóEitvbúálisrn.sijkkcitik u cíó
lelj€s ví^Züles vonalak Jól illene Peldtiul e§ tinú
bolókih.z. mcfi
a sziDe eHyezik annak kéryével
,,Dob" stílusú, DáZáil{n,
lüós
térlias lralakted edény ideáh
gö.sörlii§, csaviíodó bonsaihoz,
^
póldiUl oB/ bUnjin stiluíi 1ához.
l]oNS,\IT\RToliDli\Yl.,K
Bo)s^l KI^L\K,T^sA
^
Tíglil.p ulákú. nltlnáza§,
Az cc|óny mérete
A súlyos halisú.,lacRriy
cltény sziláId xlxPol ad
e§
Á7 öícg k'nlití§Jra ennékez
lcnj, \,is/onyLrg nléLy kontó|cr
iól lil, rZ Olyin laskos tij,_§ú
l
diszJma vagy
l
calalonya,
Téglaláp álakú, naltmúzas,
E§§rcrű. 9cróny
nem
Tok,nam cs.róp, csiiryó
,\ kcngn] sl'lU§ú botr§ái|á]
c\iitl€n]jl
la l tó,
linoff Valji
Túhhp ilakú, má,ullin
a
divathól,
kiaLakílo( lombhullrla) lit üllelünk át, \csúk tigyclcmhc, hogy leveles állapoláhan na§Obb a löúcgc
ós a kitüjodls Mivel ü cdólry r talaj ós n !i7 ne!
rríá§iÉ Vol8iil. c&! kiscbh laltódónvlck nélycbb-
Vólcss8 dán)"iban ,ni tc8y
nilyobbn.t, ]li7.ny)s tip6ú ós súUsúlijk móLyebb
ockkclllen.ie
a
A tartírcdóny előkészítósc
n)k)nan€ cdény űobbru)
tú]7.llan szabályos ntrmáL
hnli.7
is. k.7d.nck kimcn|i
^
l
afic]!
ctrip mindi8 alii!}o§ leryen a lr niórclcirel,
^ maginyo§ ninóny oc ltsszcn cl eg/ (niásicdóny
A
ttn.dcazsmji). ha le|escn cli}onrj! uL
nos útmul.lókónt clmondhaLl'). ho&y c&v oleJjrib(il
^ltalii
iúggólogc§ iiiniil larló ho§l ki'rú]b€lül ! ia na
ga$ígáoak kélhnmraú !a&y hálomc8$dc lcs/en.
Eólcljcsen llzszinlcs ni'lekedésrj lániil M cdary
lro§% a nii!ény 9ólc§ú8anck kélhamidá\"l vlgy
háromlcgyodcrcl €siezcn nc8, Anrikol úi{)nna
neíjclcnl.g inkibh
li7elvelcl(i nyíliisokrt cl
szabilytalm (ilusú bonsdok
^
zósko!
dv'
nc ]no§d
kclL
ukanli. hogy oDli'
kiala]iit. A legba§yo,ná
bcillcyló\c, Y)k
helyel íorlalna cl c&v lrPo\ úlcselóbcn, sokidl
jobb, hr múa.!.€ hlilóból kis nóeylELeket vilunk.
ús,okal a úyilijyrkl, enjsíljük hajlitoll drótok
sc,gilsúgévcl, sZijllci.s n}il]]s cselén illtjsin ragzit
sük a trlzdll. Ne LeAyü.k u cdón! tiilihJ c§cllen
nyosabb Dódszcr, cseréPtinnlclók
'téghlap al"kú, mázallan, szúrkt
jápún 'lbkónan,€ €nény (lDlra)
A v[szxi ogoLl. négis bilásos t.rló
idciitis alapol nyújt
e!ry
nallósiig
nJlyúb.dany.k áhaláblD vissz fug.ltabll s7nlú.k
is
^ n]inltiZJlúú. ho$l í. n],omjrk clx ltil, Akischltk
lá1 bizld$á8os.n bg7itsúk a Lrrlóedó!_vt]cn,
^ ha liahl, é\ mé! ncn lcjlcsztcll mcgieLeló
tólcg
§óltórlabdlil v.8y a 5úrúlevéhó l.gú órckzol
dekel. mel]ekel i szólkónnycn kjborílbll ós
kicslvlrhat \trc§sünk egy ho§zlbb lruzall
á konló!ctal0t1. máiLt lil á lev.Zcló nyílaíjkon
Mfu tlin
a
bchclyeziiik. glokúílilhdá! rii8Zí§iik
huzllvagcilcl Nngvobb.dónynal
Lóhh
di')trl
nagy hLllól. úcír &vijkcj tk behgabalyodn.k,
ós cz komoly |n)uémát okozlrdL iV átüLtelésnél.
TAR
lonDINY DLoKEsZITEsI
^
MáZltlií, szúrkq srtltl§
Fz l irrló v&{ie fö,sii, fcltú|ó
rón Ondú. vabilyLdan toú9i
}
Mázlila& barná, sógltlcs
vrUúlisan eíitcljcs lómegn,
úí$hú7ilt.
ltrtlalap nlakú, szürkc. máz{ {n.i{pán
1 váAjUú le
Hrsonl't r löLóttc ó!ó cdónyí., c§rk kcvaslró nóly,
lDVóllüúlgú nóvóOy \'.ló L,clc,
úgy. ho&y a huík.k kiüilll Lnolság
a níii§ ilmanjjórcl c$J9zcn.
itry kisebb
egy
Nlindkót !ógére hullilsunk hú,kot
2 A n],iliVlLrx hclycziink bclLilIó]
né§zel alakú háLók lbrdit§uk lel
N7 ütinyt, A hUlil0krtgcjl9ljrjük
al r háló, i§ h.lü] hajlits|k s&1.
3 s/úrju k ít cgy lrosszú hL,nll
edén),
cs/ik
szaLón
L,
liió nyiltiífl !c
z§\Uk tV cdú]y .lji , majd li§fuk
lcLcg/ mii\ik o]dalon lavó yiLignl
V
-_-FrF*-.a
Bonsaieszközök
.\záhltttúsltzsziiksagcs cs^ü,óI
üekíc VUksé!únklev l
lx elsó bcúllclasahcz. majd
mi nZ áPolliscgyil
ahpv.nj íUl]n.]űvclclc í/7ó /77. ]
a rcndszeres ]itiillelashcz,
i,lpJnol r.ngtttt Vl §zJnI,1,}JrtJnJk
fa.
r...iilÁjn l,.n\,] m,nt ,t V,m,, , l l,k
^
ná8y ló§zól a vi]ág sok helyén be lchcl szcrorni.
bir
a
hurinrcgtclclók
i§
polllosan olyanjók
Gondoliunk üonban ara, hogya ro§lz Djnó_
ségű, o]csó áN kósóbb bosgúsáAol okoz
A kc7dó íltalában len is ludja, mikcl szc
lczzcn bc A kalelkezó oldxlak sogitlrctik
u oh,rn')t á tóbb cs7kózók negismerésébe!
Nlmolyikc1 kúlijnlcg.§ cólm tcNezlé](, úg],io8y
.cm szii|sógcs miftlcnL nrc§cnni, de jó. ha
ismeijiik l ncyiikct, as tUdiUk. mir.vilók
A7. hogJ
nire lesz szüksagiilrk. itlólfug8.
hoAy úilvei bon\,]inrunklktt lcN.ziilk,
sokal kcvcscbb \zcts7ánol igó.yel. ha csak
gondozunk as álültctúnk cgy legléVó lál.
miilha, nondjuk, lclrirószclii Dk ós kitan8ünk
csJ lal.rjhó] kicncll lönköt, Az cszkijzók
általában kúlói iaphatótr, dc.óha kóMlclbcn
n nrcgvá§áldhitjuk ókel. ]V e]só lcd)nr$abb
nydsóolló ós t
honorú ígvágó lcgvcn, Vchctiink komolyabh
kész]elel is, de a legliibb ncvcló inkább nlaga
\álogatja o§sze VerszáDoslástáiíba a kcd\cnc
nóhány damb a hu7alvágli.
i
da,abokil. Eseteniénl sziikégiink lchcl
cfi
scblr, mc8hajtott c§zkó7lc is, ilJ,en példáUl
!,.dic 8Iindcf' a 1aragáshoz, a7 lltcmlilólú.úV
a lxstagabb ágak ós s/ijkcrck kcl.§7lirlvágáslí_
hly lagv rug lmasvczclaní rotációs lzeszán
a iinomalü i]akíl|í$kho/
metszésht, §zúlisélcs s7irszáDok
kcúli.k h. ]uLlliy. n mclszéslrez, Vligishoz
s7iik§igcs cvLóZól. Mick]tt nre8\csszúk ók.l, g.i
|oljUk vúgir. nil}tn]cl]c!ú bois,il §7cí.lí,ónL n.\!l
ni Na§\,n]órcili fih.7 .l,aZ,eíós VcBztnnolra van
gilksóg, nl'g, .ih ki! maleLúekhez fuúnrxblrdkn,
ltt
^
í,lÍ.ni cszkijzókó]
^z
Olv$halunk
ús lrasznílatUkíól
bt]lchbcn
sehlbútn
N:ld
-§É
:
Kil h|h.D1
,-,,'_.,.ti.
itt bennllxlolt eszkuók l drótuiilhol sziibó,!.
sck (J mú!.]clcl fuJ,? /J,9 /4á.r). Atonrbnill
loBó J röB7iló hUzaLl)k ha]Lilí§ihoz. nregcsuvJIísú
hoz kcl]í/JG/57 ,], d. hasztráL.n]s a kaícg]cgc
fu
désarc isal,,t]hi]tí!" molivu
l/?7,,]
]
lid.l!o7is:ini
Ki§nlarelú bonsan)$oz nenr Vukséges
ingyon.rós hü7nh4ó, dc |a§ fiikh.z
N
#
A
m
A
lloNsÁl K]ALAKiTÁM
A
b
Á
onsaiszers zámok hasznáIata
Amikol
megkezdiUk munLá!knl, m<glaliuL
hng} ü ltL hemUtatotl hdl Jzerszdm
r lcgfontosabb. Ezek a speciáli§ bonsaiolló,
a homonj ág!ágó, a gömbö]}{
fcjú bütyókvágó,
a rüg}aágó o]ló, a huzJlvágó ós a 8yókérlazító
kapircs,segít§égiik-kel eivé8eáctiúka lcgfonto
§abb múveleteket, aZ ágak és s/ökerek met§Zé_
sót ós adróto2á§t, Mindig e§/szerűen. csak
a legsziiksógcscbb darabokkal ke,djük a mun_
famajd.
Gömböll,ű
kát. ráérúnk később, 1okozaiosan neglenni
A kót lcgfonbsabb Mcszán, amit tiltétlenül
kel sZereZDüDl, a spcciális bon§aiol]ó é§
homorú ágvágó, Ezzc] a tcttővcl s/akorlalilag
be
a
létreioáalunk és f€lnlarüatunk
cgy bon§ait,
Hozátehefunt még egy huzalvágót, ha sziik,
A ho]norú ágvágónál líl'abb keletú cszkóz, Kclck
!:ágáslclúlctct hagy, ani ryoNan begyó§/ul, Eiő
íórdulhal, ho8y a kórnyczó ágak megaladályo!
zák, ho8] a venánol a negfeleló gó8lrcn tart,
suk a tórzslröz kópcst, Alkalma§ e elhah ágát
kezdeli, dufia úe8laragására /ldsl l4Z o,)
é§ a
netMés ulán úegúaradt csoíkok cltávo]itá-
Rügvágó ol1ó
Speciális bonsaiolló
és lehctóvó
to9i
a
Megftleló 9iirb$ n€t§ls
Tálolítsuk cl e ágak nagy réVél.nielótt
a
MeMá
-
Hosgú pengéi leszik rcndkivül álkalnasli ezl
az ollót a borókák vagy a fcnyólélék mels2éséle,
dc a kccscs á9j fát enyhe atakitásán is, A kis
boísaioknoz
lycsedók eltávolitásál rnélkül,
eseLén
hogy az ollót te teuene tennünk.
A szeged! o]yan lua ]cslen, iogy a tót
e§
a
lc8me8fule]óbb eMkóz, (sziiksó8
o]ló is negfelel.)
a 1ólva§iag á8ak kicsorbítják
K§ kórómvá8ó
\tg,vízunk, ncrL
9ám
kiiniyedón nyíljo!, !c kclljcn eróvel széúúhi,
&
élél,Iártsuk bc az aranwabályt. hoív ani1 lcm
tudunk kónúyedén eMigni, azt ne erólle§sük,
A pen8e éle linom késélle hasonlí§on inkább,
minl ollóéra, ezel binó§íthatjuk a lon§olás,
A hNg(t. ól$ pengcttcl töinycn cléfieiFk
u
ágakat,
nenLe§lágást. Aljnon ágakat az oló hcgyével
vágiuk. a vasla8abbalát a ve8eü§hez köZelebhi
iészével, Ha Byö]teleket vrgunk, lis/ázzunk,
neh(W a rálaj§,cmcsók kicsorbíisák az olló élót,
Huzalvdgok
Uly he\eziik el a pengétet, hogy 6ak ü álat YíAjun lc, a leveleket ne. A §osabb gyóg]rulás éídckó
ben a vágást cgttlcn élcs no7dulatal vé8ezüL ne
higyjunk cg/cíctleí, vatadozolL n€lVlapot,
A japánok a huzalvá8ókat }ilcjgzetten
lcvágni ! 1óüsó\
ós homorú
atjnllk 1óól
ná]is huzalvastagságot,
vá8ni, Az a jó,
mN-
a s2enzóm el tud
anclyik 5 mm kerevLmeLvetű
mn kerc9tmc|9etű íéUalt
a
fáról a huzall,
neiglapol szere!
a
h,Mnílat
peí8éi no8fcleló 9ógbon
a
buza]hü,
néltül kibontsuk a gyökcreket. Arú§íLanak e célla
késziilt fénverszáúol, de házila8 is clkéMíi}et-
lemcb7enünk, hog]i]'oblrm
a pclge távohág le lén é l v a§lagabb ág lcvá gásíra,
Dllsuk
c,ynlémet9es elótl a lckc(k1.1r !;tsat a LnÉstól
k!odul\d stdiljnyh"n mozPat úk, hoA/srules
A váAási fuAqó]eres nányban VéAezZük, mgn
ned! s,or\abban bcs/ó8yítja czt a meiM
lapot, mint a h ánnrán}al, A vastagabb ágaka1
ellgnór;hesük a szó8ct,
Alámckkora ágvárót veviink, ne havnáliuk
A kkerekilett fejú huzahígó
Gyökérlazító kapircs
a sebzési
téhzeíekell
anit
és ]]
!ólkül cllávolítsuk
nénk, Ano§, a seb &yógyuL, Vélén a Möv9tróMck
belelé nijlekednck. elicdik a mó]ycdóst, és cgy
yintbe hozzík a tdusel, A2 olló sikbaí vágná le
ü ágal, a seb beg],ógyulála uián úonban csúnya
cselle8
bonsai-
kópes eIvá8ni. Az olcsóbbak lehel, ho8y akal
nasak a negtilcló hosásá8 levágá§ála, de csak
ritkán otyáí er6selq hogy a kéleg mcgsórlésc
Homorú ágvágó
ha e8y cgósz ágat
a
munkálúoz kévitik, Mindi8 e]lonórizúk a
2l,,fiinnm
A(tor hasrnáljut,
1,
fejű bütytikvágó
ségünk lc§, ráa nevelés §orán.
Nélkú]ózhclctlcn a gyókcrek, veszók, ágak kóny
nyű és pontos úelvéséhez.le!ágá!áho,. Á logój!
elég iágy áhhoz. hos/ az ó$zcs ujjunk clib{c!,
BoN§Án7 Rs7Á\,,oK HAS7NÁI.ATA
olyú gógben kózelilsiik neg u áglt, hosl
iiiggóleges nelsdapol adjon, merl
u
gyosabban
jük, Kisebb boNaüoz ha§málhatunk hurkapál
cikál, róvid foaj 8crcbly€t vas/ lekerelitelt végú
ieysgílhelúnkkigabrlyilaliakúlsó§/óterckci
,L10
A BoN§AI
KL{lÁKnÁsA
BoN§AIALAPMI'VEIEm(
Bonsai-alapmúveletek
A bón9indelix
f\
kÉt fó clcmet
á7 ch.t.l''
c§
,,hozzáada§ ' möd9e reúek is newáel]ük,
Az etvétel gyakorlatitag a fák netvését, foínára alakítását jelenti a fele§leges ágak és hajtá_
§ok eltáYolílásáYa]. A másik a magveté§tő] Yagy
dugván}tól kezdődit, és addig tar1. aníg elérl'ük
a végsó, kíváni összképet,
A két inódsz€r hasonlít a szobrá§zalban
basaálrakhoz, sőt a bon§ait gyakan eí egetik
éló §zoborként. Az ,,eMlel" mód§zerét alkal_
mraa a szobrá9 a fából Yag/ a kóő] duffán
}ifaragjá a fornát, üulán fi.omítja a felü]etet,
,,Horzáadáí' esetén olyan léplékeny anyaggal
dotgozih nint az a§,ag, é§ azl fonálja, mí8
a 1ökólcle§ atkolás el nem kévül.
Miv€l a bonsai éló anyag, á andóan lejlődit
és váliozi},
e§iik nódffir §em kizárólago§i
A bonsai
alakm met§zó§e
AtáI néhány porc alatt Letrchozhatulk e8y
remek bonsait, ve§/ünt hozá á fai§kolából
egy olyan szép formájú, éleleró§ cserJ'ét, mint
€z a !űztövk, ő melsszilk Móp formájúra,
Ez
kialatírásának M ,,elvételen"
a]ap,J|ó f,ódszere (lás.l nés 132-133, o,).
Az ekő kélen a foiskolából huahomtt
lűzlóvjs lálható, A nindenféle §zögben növó,
rengeteg vékony ágat az apró, félys lcvelck
3ű!ű! beborítjálc
A másodit ábra a úet§zé§ é§ átültelés
hatá§át nulatja be, A notszós láthatóvá
lelle a löus kisó me8dóló voDalát, Az ágáL
hájtások ritKtásával é§ negíövidÍté§ével
§zép, háromszü alabj boDsát kaphuk,
A csúBa enyhén boltozalc, u alsó áAak
kiegyen§űyozottan avimnelrikua! f Dtnak,
A g/ókémelMés ulá! ú egég bonsái egy
kén9ínű, ováli§ tartóedénybe került.
a boDsai
A bonsai drótozása
bonsai a kettó kombinációjából jön
lólrc- Egy fát óvekig nevelünk magról, majd
crótcljosen mcgmets§zük, megróYidítYe és tbí_
nárá nyíNa az ágail. A viszavágásból tihajtó
a legtóbb
új hajLá§okat azután újra ne8mclsgük,
Teljesen lnás a helyzeL egy fai§kolából vetl
ijata]fá ], amelyel e]6ször erőieljesen meg_
mct9üik, majd egy két óvie szabadon hagyjut
n6ni, és csak utána finomítjll(
alaiját.
szükég szerill idóközönkéfu
A drótozá§
a
finomitiatunk
z
megismétclhctjük
rnisik fontos nódszer, amellyel
a
131
már megmelszeit tán, e§
változtaihalunk a törz§ é§ az ágak eredeii
növekedé§i irányán és ös§zhatá§á!, A rhótozás
nen1 ár( a növényn€l! és ki! s/akortatlal
könnyen megtanu]hatiu} í/ásd 138 146.o,)-
Ha egy fa 1ör§e
é§ M ágai elég hájlékonyak,
drótozásal negyáltoztaihaljuk ü iránrlkal
ós
ü
tüik
!a§
alakjukat,
egy
DlótMásal t@ább
BoRóKA
szé-píthe
bo6ait, melyet nágonc nevelésével
ké§z 6erje De8netszésével, setleg
a kói nódvcr c8yültegívcl alakítotlun-k ti,
A drólozás tecbnikájáól és a huálot
kijlönböz6 típusailóI a 138-146, oldalatoí
ofuasnatwk réMletescbb€n. de a fó elyek
a
köyctkczót, ltkorjük a hüalt spiiálism ü
n§/ a lórzsre 45'_os sógben, sbiosfu
ágra
rögzít§üt, bos/ ineg tudja taíani az ágat va$l
a löusct u új gögboD Ya8]i olyan
táMe,
üo§
negl,ajlílottük avá§/ negsavaíuk,
Legalább egy éyig bagyjui a hMalt a fán, de
lávolítsut el, ha belevág a kéregbe, hjtönben
olyú csútrF he8otet otoz, melyek csak évek
A bonsai szaporítása
Ha §aját magunk 9apolítjuk a n.ivéi}t, jobbm
ki tudjuk fejlwteni abonsaijel]egzelességelet,
ninl e$/ faiskolai növéí)hél. A nagoncot vagy
dugván}t tartsuk 6crópbc!, mig clé8 crótcljos
leg, üütá! ütessü ki a 9abadba, Két év alalt
annyit va§tagodlak iry ú ágak, nint c§erépben
húsz év alatt, Vágiuk üsMa
JAPÁN VÖRÖSFE\YÓ
&
e
ágakat, hogy el6-
,1l
Y
V
ű
se8itsúk a bokos Mvekedést. A töahöz !ózeü
gyókéíendsrer kialáhtása érdekébentélen meg
l€ll netgeni
vary ássuk ki
a gyöker€ket|
a növén}t,
va§ €§i
éle§ á§óval,
meis9ük meg
a
&ókerct,
Amitor iellően negvasta8odolt a !óqény, emeljnk kj, gyókerét és ágaii netsgü meg & alapvetó
bonsaifoftám, Ulle§§ükc§eiépbe,ésfolytas§ük
tovább a nmlóst és a DclMést
L32
aoNsAl KIALAKI rASA
A
Alaka
Tzt7d.jk Vró;É kdönosen ai;nloltd
§.ke7d
koveL_
mod§zel a bonsai kiahkltasarJ
Látoga§§unk el eg/ íai§kolába, é§ vegyünk c§i
Móp, cgégsógcs kis fát vagy cscrjót, Alaposan
tfiulmályozuk mi.dcn oldahin, niclótl a ki-
váavtolt slilu§á
és fornrára meLs§zük,
Több elónye is van ennek a módszemet. Először, azonnali eredmén}t kapunk, és nem tell
óvekig válnunk, mint a magvetóvólvas/ dug
vínyról §zapoílott bon§ai c§clébcn. AZ alábbj
akb bcmutátott kcrti madálbils (Cata easlel
honzonlalis) negnetsáse nildössz€
15 percig
lartotl, Másodszor, sokkal }ónnyebben jutunk
kiindulóanyaghoz, minl ha a lermészetben
kcrc§nónk mcgfcLclő fát, Vi§,onylag olc§ó mód
szcr, Vógiil, ha clógcdctlcnck va§Dlk ú clső
Ksérleliinktcl, kölnyen negpróbálkoáatunt
egy másodikkal,
aneiy lalán valódi remekní
A marlárbix meíszósc
Elsó boNainoz kitúnó válagtás a kcrti madáIbts
(ülonuúer hali nlalir, aúel\rek g^kjan
nevclés nélkiil is éIdekcs a tóPse. oyoNn Dó §ok
á8al hoz, i8y kömyű mctszcli- Az új rügyck az
idósebb t᧠részeken képzódnek, A fiatalnövény
ágai halszálkaszerűcn !óneL dc netszós után
minde! üályban tlilcMl hajtásokat.
A2 itl beúutatotl nóvény faiskolából
Mámeik, és negvfuálása után évekjg
a gabadban nevel(edett, !o8y ke!óen
úegva§tagodjon á 1ör2§e, Mó§1, kieúe_
lóekor nyolcév6, A mctszésl 1ó] v%é!
véAezüt, mikor iól Látszanak a súrú,
metszés
Á MÁDARBIRS METSZf,SE
A sikerhez lerméVetesen elengedhetetlen
A túzlövi§ és a madárhils
k]válóan alkalnas eíre amód9eúe. de íelhav
a megtbleLő nőYény,
ná]harók a ]oncok, a tólijázmin és ijapánbir
ki§cbb, bokro§ fajtái is, Fontos, ho$ í növóny
tó]álló ós ki§ lcvclú ]cs/cn, mi jól nlik a bonsai
arányaüoz, Ha évszako§ láeányra is tórekszünL csak olyan nöYén}t válasszunk, amelynek
Yirága is, teímése i§ apró. Elsó próbálko,á§lnk
hoz lonbhu]lató tal't vegyúnk, mert annaklcvól
nólhil jól látMik
e
á8.szclkczctc, ós kiinlyc!
té] végén\ag/ kora
formiin mctszhctjnk
\áskos törzsű, szép vonalú cseíjétválasszunk,
e, adja a bon§aia]apját, A löu§ból clegcndóág
eledjei, ami kiegycns,úlyozza annak súlyá1, és
r lcvólzct, valaaint a hajtásrond9cl kclóc!
keícwtbc-ka§ul niivó ágak és u eótelies, csava_
rodo11 1óB, A túloldalon lévó képck a metszés
küLónbózó lízisait nutalják bo, Az á8akat órdckcs
fofuárá nyírLut, és a s/ókérLónegel is lisszavág
fuk, clóscgítcldó az új hajszálgyókclck kópződísél
és a nóvény niíélkénye]rnesebb e]helyezéséi
ú edélyben, A cél §úiűn elágazó, §tély
8yókórcldvo kialakítása, A gyókómciszó§c]
lapcsolatban további révletekel a 175, o]dalon
l
Kápna6al linoían lazí$uk úc8
a la]ajt a gökéIlabdában, ndjd
a lózstól induló sugálilányú nx,_
dulalotlQl óvatosaí szabadíisuk ki
2 A hoszabb és letelé növó tl,öke
Éket,ágjüt visya Lchetólcg
MennagAságb.n folg6slk kórbc
a nóvényl. kiálavlv. l ]egszebb
.lda]ít. am] a bonsai Venból
KF.Rl'l MADr\RB]RS
4 A mcgmekzett iál ült€ssúk
üsza me8fclcló oórclú ó§ alakú
edénróe (l7cl77. o.). Aképú
láthaló laFs, ovális tál jó ellen
siilyt ad a teíczctt bonsainak.
.óvén},1 éPPhos/ kienelük ü á§bó],
^
$/ötéu etél még ij§veiapBztja a talaj,
Nóhány hosri. kaí§ii á8Á a jcllc8zctcs
halMál]rás nóvetedést úulatjá,
múlvá á blnsai
látoz hasonló alaklát kjtiihótte
Nóháiyhótrap
ú l]jlevólzct,
ós igj/ máí iókéleies
3 Távolílsut clú álalbogas
nNe]oényele! hog/ látbalóvá
váljon a linzs, vágjuk róvi|ebbÉ
u igakil. hogy e új levelek Dinél
kó^lebb iElódjcnck
a
tö,shóz.
^
RoNs^lxl^l
vlss7AvÁoÁs is NóNl ENGEDÉS MÓDsZtRli
^J<iTÁs,\
A visszavágás
ós
nóni engcdós módszere
Ez J mudszl! Idlldlmd (httch (J .nk.(rtü
Ij l(n nó!(nylnvit l<m<l\Zts<J r\ huzldd.At
lcwkk kavlik u úúg)L!l,
íll, ezállal lijbb idót vcsz i8énybc,
mint acsak alakra m.t9és. A7 eredetinövényl
clíxzör draszlillsan ncgmets9úk, majd hagy_
§7aka§zból
(új hajtások fejleszlése, anelyek tétrehozák
a bonsai alakját). Hatásosabb bon§ailhozhatunk ís/lótre, mintc§upán mets7éssel, Jobban
kinrlgsúlyozza ü ágak ós a tórzs közóltiólc§
szóget. és e]ósegíli aZ idós, giisórli]s hatást,
najd !óni engedós módszcrc kél
iükkihailani.
i,]Y a
bolsrialakia
a
kóvctkc,ó
évbcn formánjdik nog, A túlddalihi8án
csercynyc aZ crod€li mctgós ltán valam ircl
tóbb mint egy óWclláthafui,
^nelsZés,
A higa.cscrcvny. Pd,lJ J!ónd.llz
legL('hb
'AuLunnalis' kiLún(i bonsaialany
diszcscr*aryc durvt lovcickot és ^
á8!krt lroz,
Egy fiatal higancscrcsznyo
alakítása
ós
a
hi8ancscrcanyc
jcllcúóen
virí8zü, A hi8an.ercM.rl
A la (i!s7eli\nxgyo. muLlt(')§. amikor nyári.
7iin lcvéhzinc a sl.ga és n al6 ki]lóDbózó
]efelé iráóylló
új hajlásan ezekból a csaPokból fejle§7Li
idci8
ehenLlczésbcn nó.ck
ró7saszínú vagy l,cha.
vnásljl cnyho idóbcn nfu
^Prótólvó8éiól na8],
A ]igúcserevnye ollviny iaiskolából számruik
olt᧠ulán nó8 }él vagy hiiron évig lcvc]lúh
lro8y
^7 bokos, dc kcskcny nóvó.í tapjunlt,
A kezdeti nel9ésnél ú áAekat úgy váglukvis§Za,
hosi nri.de§ikból noghas/tunk ca kis slpot,
nc,t
6at óyid
'A!fumnájis' lajlája linoú levelű, ágai elegá.s
i
válasnnk
ki egy eróleljes
nórctcdsú. fcjlcll á8rcndvcrú
sdéi. Folga$u| ícg.l,ogy müg
úláljut r ]e8Mebb smbólnéZeli
Ezcll lnó.l&rh,.l hál
k d.nől tkinlibe! lóenl
,
új
hajlások negeósiidé§élel r 6apota1 úúg
^ljobhrn
visv! kcl vá8ni, A mód9cr las, c]ónyc, ho8y
a fa kezdetlól vasta8 tóúsú. níg sok évig larLana
u$/ane/ u állapotot c]órrj, ba nlglól vas/ dug_
vá!y!ól szapoítottuk volna,
Á
E$l é\tl Lisóhh. fólc| szíjnosLij,
e§enes h{Lís Lór .ló ,z .l&tjl.g
lc n] cl §zcti ágak helyéról, A {nígrii
qrcl
úihnjtánrk.n képzódnek.
Kó1
hónipÉl
,.1z
bolul, A lósóhb]ckbcn
negieleló
lirínínós
meslO ouu L n ll\ifulma n!újtón
ós
erókE.\.r hryEt z.lt !Dk|
rk q!rú&!.a i:jkid]ttt k.
edénybe kerül, aZ ígakit í)cdig
dróio7ni kcl], ho§ lakélellsíbinlk
a
ltló,
k$ésd,
kósóbb a la virígba
c]ijscgirsúk a VirágásL.
l)lsz(]sEREszNYE KlAIÁxítAsA
2 vágjük róvidebbrc
g/ókeletet,
a
nelsvúk mc8,
a
a
vasilgabh
hajúils,ötettd
hog]/
olúscgi§üL
lónólt, lórzshóz Lúeli s/ókéI
is
3 Khrc mcgdóntvc tarlsuk
a nóvón},l, és a lele]é nóvó, Vaslng
g/öLorctuL núlsMüt lc, A lapús
g/ölérzet jobban illeYkedik
t
u
Homoru ágliigNd netsviiklc
íga]rxt úsi, ho§ n indcgyjken
has,junk §a!ot, in,ilról
ú új
5 A vágá,§iclúletekel kenjiin be
sebelzáró pasziával F? §cgit
úegórúni a ncdvcsóget
ben, és m€galrdílvoza
a
a
njns
bo si
ó Mctszós ütá| üliessiil deiél
kcliidir §erépbc. A kcíánjaedén!
elósegili a jó v^htzclds! és ig/
u
cgéMségcs,ryókéif ejlódós1
uoN§^l
^
J<l^r
Á(Í,Á\A
MFlr7í\ í\ DRíjT(r7Ás
Metszés és drótozás
1\
^
oípc tcn),]tc lk \a8i - l, i,ln cs i(l nrinl
, ni7l,\is \.§ J mJ,].L r||§.lrnnn\en
alakíthaiók bonsaijá csupán mctszó§c] A nla
gasrbb lák azonban §/aka! übb figvclnrct ós
fúlólyt igónvclnek i szép egyensúly elórasóhcz,
,\ líL állN]ában dlótoznikell. igv lónnycn
ellcnólzés ahtt tulhdti!\ d bonlai 1'ej]ódéséL,
A7 ift bemutaloll példín c§, japán sclvenl
fcnyó mctszé§él és drótozásitt kisariúk va8]8]
1álhatjuk, mily.n mértélben i)kozhrliuk cg/
e8ntlvctl tr szóp!ógél díótozássnl, A drí)
tolís techlikáiáú] bóvcbhe. i ]38 116, oldl
JAP^NSEL1,I]MFI]NY0_]\r,AcoNc
lakon olva§halun[, sa]nos ki(\iu c!ól]link.
ho§/ laiskolában nlegt!le]ó l'cnyólilal találiunk.
czórl válixzí.úlcg naguir kn.rt le]l kinevclni
az alxpalv.tgol. A szapotítáfól §zóló résl
a 161 165 oldalrkon ta]lilbaló. sokáig ltul
ugJan, de logalítrb biztosan Jncglclekinö!é_
nwnk lc§7 cLvókoivodó tóLzscl. \zoí]sán álló
ágakkal óstónltúle,ltlzellel, \alrinyóvnlán
mfu szap fomáiúra mcts7hetjii|és dlólozhlt
jUka tial
llill, tchzclóscn liltó
Ullessii| bolslilrlla)lra.
suk.7 elkóvclkcZi óv*
ágak]Ql,
ós ti]kozatoMn linornil_
í,,]i
1 Fémk!|nacsaL§zlbadihuk k
n\\7cgabalyodofl g!,ijkcrcIct,
mdyj
17
Grk
Vi{jULuszaókel.nnennyi
r.s.rapbe hcllezéslrez \zuklólcs
Magról ncvclt
japán selyemt'cnyő
c§ teiyóbó] ió bons|il ncvcliünk,
clvókonyodó tOrsú fára van szüksógünk, amcl_v
§ok ágal fcjlcszt rillid távohágra egYmástól.
levélzel€ pedig sűrű ós kijzclálló a tíhoz,
lába. nagunlnlk kcll lótrchoznunk az ilyen
^11i_
fát, mcrt a t'aiskolálb|n ncm talatlunk ncgtc
lclÓi. Azok ]eglijbbszór tú] nag/ok, cgycncs
a li]hük. á8aik 60j0 ün távolságban clcdnck
cgvmástól. s ]c!,ól7eiük is jlye! mcsszc
lilálhata) N löEstól.
Anhoz. ho§
korájg, maid eZUríin kczdtlk a hoi§lri kialakilí
cgyóves mlgoncot kicnlc]tiik a §zapoí
iótálcáról,
és ó cücs csorópbc ültcltúk, Háíonl
^Z
ólig n,c§7és né]]dl növekdctl. csak a gyiikór
fcilódósló] fuggóc. egp e ía8yobLr csclcrkbc
stiL,
Pinu,
óltc
a
a szabadba
tórs..
mcg ! til. h.g/ k \n
9cmhólió7cti old,lál,
vágjük l. nlij]inl.!.s iigaknl. kn
lasszUk a
tn!.lsi!,r . lürz(ól Hofutrú
tig
3 lI$Lnnín !
hclLi] a iclat
le\
élzehek knni]_
ekli!.lít.iiuk
rV alqrhoz kij7c
i§.
clhnh halású tira!,l
k.kll(j]
tlftúxlLLni
Nlillom
b"lk a íá lk lúhi!:.uljl
huhnózan Dhülú u ijiv
ijltellük, ho!}, nrcgvrstigodjoi
Bóséges önlölúsl
2 Forgnssut
]APAN SELYE\IIENYo
kcrüIl.
r\ nóg/óycs tr lirz§c,lig í]indig vékoDy lolt,
de á8!i as Lcvalzclc c]óg siirű, Frulinr l iáL!égY
as tiipoldato7ást
).ulukilü, hdúenu a. úlak
krpott, Taves§7almindig visszavágluk tu új
gycrtyiiklt. .lólcgítendlí a sűrű. li]mint lcvólzct
A &ólozá s kihd, lni
A bemutalollpólda c8y jr|án
stlycnfenyő (?inÁ Pa]uflo|o) .
amclyc1 eg} es/éves nltgonc
ból
N[vELEsE
lvrkl
Metgós ütíi.lórliik i7 iLrpv.ló
iolnlíl, d. dróLozlnsal lotilbb
notltúík ki]encéves
ús e áBak
csúc§ kics].nsú|v0
linoúitonuk a lltrl§
Vonalait,
zailaDsálin
^ is drúloziissdl YíllOZ
mtfunk Eredelileg a csúc\ ba]
oklilin ncm yoll ág. ezértLilól1)
Zíssal cnvhan mcgcsaQllúk
a tin7s fcLsó
livól, lilhrsznllvi
a kori bll an jobb oldakl n
szapoitólál.injl c§.réPbe
úheicii f alal nó\tnv íelslés
^
nólhil flilódöll
há;n éiA.
]V inicnziv .ö!t k. dil óitrében
a iinyói kiii lcttiilr i gabadba, ahol
sógcs óítöZósl és ltipoldnlcást
bó_
tal.il
úi hxjlásokat ós g],íLvlikal
nindcn óvbcn vi$ZanelVetlük.
^2
hogy súrúlcvé]Zelel lupiUnk,
elhc.
yqil u a§zkeP egínsú]}ó.
ilz ül9'
Az idós!ég
liG,rl{
ifanre\zls!
úi|uk
kifu luÉjll l lh ull
lú
l:{,tkok
ü idós lal 1ül.úúlllrik
h
al á §ú
Drótozás
iílníl),l j,kL<JplltJ9\Jl kt.€UL
n.§ szabálykóni clmondhrló, ho8y lombhUllaLó
fa Jk J LhLtó\(!llnkJ bl,n\Jit|JlJ}Jt.A.ld, 1áknál hiiron hrt hí)napi8. órököldelnél kél
^Jí.li
Mc8villtoztatlrltjük u igak vagy ! lörzs irínyíl: szcrc!!yi oig hagyjuk a hu^ll l táD,
lt]loló l ilrób ól vizszinte st hozhatuni lélle, egy
tialal lr ig.1lleiclé i nyíüaljuL hogy idó§eb}.ek lúnjön. vilgy a/ iljhajtások elhelyczkcdósót
linomíthatjL,k \clc. A kóvctkczó o]dalrk li'bb
lólc dólozási mcgoldalsl mulahak bo.lmclyck
kclmat toviibb szapíthcló
a bonsi]ixla|]a,
A drótozís legnÉxftl€lőbb
idős,alá
tlár elméleljleg i7 év biímely idós7aka alkal
nlas dIótozáía, c&vc§ avszakokjobbak a rijbbi
nól, A ]ombhu]lató líkat lc8kinrnycbbcD
Lalbszll, a icvúhű8vek |ibonlása elólt Vag/
ósvel.1 n],Ugalm i]lapot elólt d.ólo7hatjuk
llo§/ n tívolítsuk tlá hu,áll?
Le is te|erheiiik a tíról, de §okkalki§ebl)
r só rúlós vcszó ]yc. h! kjs Llalrbokbrn ]cvág]Uk,
H! tú]$káig hrB/lUk raiLa, ós míir belc.yonó
dolt r kóregbc, nag]ron óvaLosm lekerjűkle,
A nóly bevágásokaL kezeljük sebe]Záró
E]óiiydtl]hat. hogy a hu7a1 cltávolításe után
vilszaáll clcdcii hclyzctóbc, ós kczdhcliük
clóltólá drótoz'lst. Ha r kórcg csúDyán sariill,
x drólozást végezti| ele]lenkezó jrínyban
ú ág
ovlt.sa| vágiuk lel
a huza|l
Jlró
dJrabokn, f? jobb megol|tis. nrinl
r líljk.ló\ ,n.í tr.,n.Ln7+ri]
i
f?
a
lcnyóág nlegduzzadt, mcn
1úl $lláigvolt rajla a huza],as
.7sihilósl s.í.dnó v.z.ll
A htr7,i .lláv.]iti§n
Látsz k a hcgcscdós
uti ln7tí
nyoma..n]i
oiyniokal. ame]yekról lelje§c. chlivolítjuk
n^,levelek§t (pl ]'lnlal, s7il). kóz\ttlcnrilcz Uián
a múvclct után dn']tozzuk. Az inókzi)ldckcsc
tóbcn bámikot vólczhctiük, Lle ! túlc]clűeknói
lc8álkalma\abb a kósj óVkjl kor! lavaszig
tcrjcdő nyugilmi időslak,
I'Ieííyi ;deig
ha,avjük a lluzalta fán?
Rc.d§7ercscn cllcnórizúk. ho8y a 1a vasta
godásá!2l r huzá] nc nyomódidr r kólc8be,
kiilönbcn nchczcn nrúl(') sarúlósckcl
okoz,lh
aZ
ldoll
mcgDrrad új
ág
hclyzclabcn. lílolilsuk cl a huzxlt,
AZ. hos/ cZ lcn yi id(í nlúlva iintó hc1.
tóbb fóiyczóní] fugg] a
kotátar. nrinírsógótólós
t4lól.
á
ú ágrk
l n §in h\ j ( lle |!úl ! u la kíLa l kr
d lc|iLctct Ll, üzL| eltnük
h.g | |ún\di|!í! lL i,.ábal nqóreqlt1 c tl lérhl yu
ía
vag/
E8l t] ld, rugllDrs ilg
cníbb fclvcszi íli iríDyjl,
minr cgy cllcníll_óbb.
i(]ii{:hh
ílró§7 A]l,
á
vizuális malsór .lérasc
E§
kaúhbu buloudb őn
^
áqat }Lit í.lt inn! órLhL"
Q
A
liblaNel &1 u
gilualnek
tí lornáiánák hálakításá
úl a shikm
sr'lusú bonsaitú.Enfu
ól ówcl czc]ólt drónrzti| A kissó
blelé niinyilott ágak újra ieliilé,
a lóny nányáha kc7dtck nón] F]miatt
új lartó
u
,.1.
iií^ ktll ú ónj,^i (lúLúlull)n),n.]gy
iigJn bcíllitásával d bonsai visva
újrolírl!.ou ]ú rik!:lt)
eűnlbe ktnill, uni
lgeLúly
A RoNsAl KIÁLAKITAS^
Huzaltípusok
Lc8lillt]á(xábban réZ ésaluníliuíüUza]okal
l
bon§abkhoz. A réZ ltevésbó fcLtúnó.
szebb sZinú, ós clég clós ahlroz, h.s/ vékonyabbra
log}cn slúkség,úini aluníniumbóL. A t]cnyólélék
hcz a lc&iobb, mot crőse. Lar!'a a rulaln6
ágakat Hátránya, ho8y idóvcl megteménledik,
és ehálolitiisakor úc8sórthc1] a kórgct. I lókeze
lcssol rugalnasabbá lehctó Néha hókczcht is
kaplrató, Hr lomál huzahnk !an, alaBony
hóíésék]ctú].iryon lddig DclegiLsük, aííg
c5ercvnyepirosaí kezd izzani, No Dzítsuk túl,
Dcí ridcggó ó§ tijl ékcnnyé !álik, Utána ]a$an
hűhük lc, A hókczclóst Vül§ég sZerinl késóbb
h,s7nálnak
úint a rózhuzll, ozál vastagábbat kell
hawnálni, A hagyományos aluninjumhuzál élénk
czúsló§ Vi.ű. aíiieúiuik a fihoz, SzcbLr, ba
erós.
A konnycbb. Iuhíbh xlUniniunhuza1 jobb
lonrbhulhú láklro4 úe ke!ésbó sóllimcg
r kérAükct. Ez isúin tclhavnálhaló Nen olyai
rézbcvonal,j.luniniumhMalL havnálunk, Eg],cs
boliokban kó9cn kapható cz a legállalánosabbaí
Hlrzalmérctck
Fontos, hogy jól rogzíhúkt huztlt, kiilönben
neín lesz hatókony a munkink, Alacsony á8ak
vagy tórzs dútozlísNkora iualt az cdónyirla
jálra szírjük, Magásabban lóvó ágak csctóben
állalános §/akorlat, hos/ ugyanazal d hulalLal
kól ágat drótozunk íeg úgy, hogy kijzben egy
fordulaüaL a iór7,§ kóró tckcIjük, Ne keresz
tczzül a huzalokat. mcrt Demcsak csún},a
]átványl
lvúiLa! i,
de belevágnak a1a kórgébc,
minl es/éíleszotínj. mcgszaklják
keringést, amitő] clhal a fclsó lész,
s
a
Általában afá súlyostbb, laslagabb rószcinól
cólvc.ű kc2dcnj a művelelet. é§ azután hrl&lni
alinonrrbb,vókonyabb íészeklcló. Ha l1in
zscl is dlólozni kell, azzal kczdjük. ós Ulána
A huzalok soktélc vastagságban kapháL(ik,
gondosan válaszuknc8a tórzs !a§ aZ ágak
vastlgságálro7 é\ nóvekedési elélyebcz lcgjobb!!
illó nórctcl, A]talóban a ía átnéróének e8yl,atod
egyharfuada vaslagsáÉLj huzalt !ála svun k, de
\ts^ik is/clenhe aZ á8ak korát. Ngalmósí8ít
és azt, ho&v nilyei mél lékben geretnéík ncg
Iii ]áthatjL
!
hogy
dróto7isal ka|].Jlgi^ yonalLjvli
tchenj a n'Ps. és uágalr]clcló
]íáryíthaia)k a kiviinl
A 6úL!al a.
dlát,v k
.§^ik
Lbn
á|gdl ?|!!iilL
Véln,l|ühh hftdlt
haíkáljunk ninL u lón! okó lé:zü.
a
A ti'r^ f.lsó
dik
A1.7dók ús/ taliLják, hogy
a
dlótozás tLldomá-
iyának clsljillítlisa É.gcLeg idól vesz igénybc,
és s.k gyakorlalot ]gélyd, Ntgrn fonn)s, ho§l
clóvin mcAL . ullunk Do.tosan dútoznj c§ bon_
Mi1, ós a gyo§Nágol ráúdnkeluún gyakololni,
sokan nen veszódnckczzc], pcdig alaP§ dnil.zás
nólkii] nenr julhatu.k szóp lornrájú bonMihoz.
Más alakilási múvcletckcL (U ágak lekólózósc,
pálcához kniótésc vi8} súlyok ráakavLása)
.\ll rilL,in ,lkx1.1x7n,k nrcí.7ck kc!ósbé
A
Mielólt mc8]iczdjuk a munkáL. gűjrsüík in9e
clegcndó huzalíennyisó3d a kivánatosnak íLú|L
nétltckbcn, I]-ó! hu7aLvágól szerezünk bc,
KombináLt locóval kiinnyen tudjuk lafiani a huzalt
és eldolgoz.! a !ó8él, A liuza]t cs/hamraddal
hosszahbru !ágiuk, úinl a drctozása Vlint íg vas/
tóus ]io$za, iqy a ]egháLékonlabb vógbeo, 45"
H! vastag ágat hailíllLn]r úeg draszti]iusán. clóíc
§avarjulk ú kiiál, a kélcg !édelmében, Púha.
rú/.
fe\|elé úL,rqa
mfu Lluk .&, va,,tdBahb
Ah!j||
A drótozás módszerci
u
t|jri
lwulL hayúú]juhk,
olsó íníeldhagw kal úg]l d^i
lo.unk eg hüdllal, n Eel a lijA
kbfu kkerúnk ú bbhhiúgú, rögfu!
)z
sé lékeny hajl ások,
v*szók csctébc n a művcLet
elóll lekcliiink papirt a hUzalm.
TORZS DROIOZÁSA
Miwl a kúlön ólI a löbbi.ől, eg:
úkon! hual ú§nsúnk o lakibd,
tzer!ük l tóns &ólozása mmLén,
nal.I hljlílluk az ág í.léa .sawiuk
édekében 6avxrjuk ncg
nedv
,4 tbzs abó
iÍének klnld
elúloil Lct, wnagabb cós
A RoNsAl KlAlAl<iT^s^
Az ágak drótozása
Ha belcje7lúk a törs drótozását, ib!,lalbatjLlk
iigaktal, Mind]r ü alsó áAlktal tezdiük.
ós ulána haladjunk lellelé.
Az ágak dra)rozáJák yonatkozóan kót alapvenJ
iskola lótczik, A2 cgyik ]ényege, hosl eló§Zól
mildc8yik á8on a ió huzaiL tckeiük vógi8, mí8
\égziini aZ egév íával A kic8ósziló huza]otat
a
EGY JELLEGZtrTtrs ÁG
hasaáljút a finomabb vcsMók
irányitására, isnél e alsó ágal vc$zóivc] tczdve,
A úásik leh9tósÉg. hogy cLógór teljeseí leje2zünk
bc cgT ágat, ttlhdz!álva a ló_ és melléthuzalokt.
ós 6ak ulána iolytasuk a köv9ttczó ágcal,
csak czulán
DRóToásA
Drótoás !(átri út
tsámelikmódJzertisválasztju]!mindeíképpen
po.losan és szorosm véAezzük a dí]lo7i§t.
Ka
A7 clső nenetet r bdl oldali ábla Mernlt ickciük
lcl. Ha alulról iftliljük, úogy ú jolrbm láth.ló,
r hajlitáslrol esedcg cltórik a7 áA,
]íe e§idejú
A legáltalánosabb nó.L§ze|
kél ág e§ntie§ dróio7á§a.
A lörsból
eÉdó á8oi delé]&ógben tclctkemck
u elág&ásoL
Drólozással
viikíleii
lehel
A
ü
ellen
Ha ü cAsz ág dtóto7Áa szük§ógcs a vcsvijkkcl
o8ptt, a hüzalt ióhány mcnctlcl rog7il§ük
MDLLDKIIUZ^L RoGZITf,sE
A
drdto.i< helylel€n
míidcare
A löa ketrzLrullzeu
ila ü
ág mcsvc ve ahhoz, hog]i esl
mí§ikkal cgyúll drótozzul(iajlilsuk
a fuhl végélM €lvj nenetek alá
./,8edJm/i,elhlt
\
vókonyabbra kell
vezcsúk
Ha kanrzrulalot
kiiú] a lór6ben,
akamt ki.la
a ]egerósebb
taí&ra a kmyú liiilsó hajlatán
!ú sziiklég, A
neuetek kózött
a
*rélni
vatarabb úen
tón, hogy rógziküI{,
valanini
a c§ú6 ta.lásál, }tasonló
képpen
járjuik cl, ha cs,
szerel
nlr §úccsá alakítani,
Kie§€n§úlyozoít tín,6zték
Ha a lcljcs ága1 icú, csat az clágúósa]t ós a vcsvóte1 ke]l dróloznunt, a huzalokil az clá8úí§nól
a bizls lúlás érdekében ú§/ rögzítsüt, ahos]
a keregtmetveti ábra muiatja.
Kiqrcnsúlyozadan nánszték
Ha cgy vcwópán úgy dútoank, boey
hül
a kéi
eláguá,§nál, ahos/ ill
§pirálisan c8]Dást kclc§zte7i
láthaló, e8yenlótlcn lcv az cóncgNzlás, ós sórülés
,
l1,1
A BoNsAl KIÁLAKiTÁSA
Egl boróka drótozása
A bordláI id<dlisdk az clsó drotoz᧠Dn,bdlki,/n\ho/ m(íl.eaik tUAalnask, e§óíUk2dld kvc
zctiik azonlal nulalja a hatáJt Nómclvikne]r
9úrós, lúverű a lcvcle, násoknak piktelyszeű,
de e]ófordula kctíó neveréke is, Az iLt bemutalott
./
'Blaa!w' ot kerli kiiiltetéyc
"ierunedia
temcMtcllék
egy faiskolában. Ery ryig núanyag
A
--l
cdényiében nelelkedett, bonsaikezelés nélkül.
Az ehó feladat a sú!ű levéDet íegrilkitáJa,
l
ilel_Yezük a lá1 MemagNság
!álaszut ki az elölnézeti
oldaiíl, Me6Müt le a aI§ó vasia!
áAatat. Hagyiuk fieP a Golliutat,
ezekbdl cLhall farésrelenetet
ía6Ehdíúk|lú!d 1,17, a.).
nalosfu gondmk, fólc8
a súrj áglómeghöl kjváIó,
A drótozás részletei
A2 dgak irjny]Lsuk cJck, hoAt fu idús(x larsza
lat kth§ut, azaÁalIe\élzetel ltt]l§uk m.t. es
a liatal hal'tásokal zárt. ]apos lcvé]páfiáká dró_
tozzüL A dlólozás ulá!, a veAetációs idószakban
BOROKA DROTOZASA
ba, ós
vágjunk le egy hnzall. cgyhal
mad.lál horváhbar n]nl n ]rél :lví
'
3 Áz
e]só
nüa]véggcl dróloak
tóré, ioB/ rógzítsúk, A két hoszú
huzalreggel a kót áAat drótozhai
végig a legalsó á8at. Ezúlán vezes
§ük a nás]kat a tórs lórül a ]rijvet
kezó ág le]é, mjd an n dútozuk
neg teljes hosúj§ágdban,
5 F.h,lasut tóvább i ann.,ji§í
6 A d!óiüást mjdneú belij*tiik,
ág cgyüttesen,
Teleiüt
á
tü^
a lefelé iráD}lLó najtásokal lávolíl§uk el, a lcllbló
növókct kézzel sipjúk ki. Es/ év múl.úa nester
séleRó kialakí,,,lt
]iitó|ti
ü
Uj
lr!é ?d, t§,.ti|hó a]a|o]"
'89clkczelet
lhálal k.p(z, mDl
a lcmészetben, Áz ápnlá§i muDlólatokat a kóvel
kezó éveltben h nnvt8ntk
l
Jell.8zcts ágMútezel
vi§vaqigása
és a felesleges
3 Az ágat €nyhóí km}nl
vasta8ságú, rézszfuúálümi_
4 Dnih@tl ag o|d9henibgtr
A ti§ oldaüajtásoboz 1J
mn$ iualt
haszlálLünk,
fuegdrótoatt
ág
fomáját
4 ltt lálhaló ü
a
elsó
hvíll helyzetben
ka ágMint,
ri'gzitve,
Késób, ha már úc8dróiozlut
ú ccóv lá1, tökéleiesilheliik
a forfuit násodilt netszés€l
Óvai;sfu najütsuk neg
a lel§ó
ígálo! a bltsuk ú adoll vö8beí,
míg lclickerjút íájuk a hunlt,
Lchctólc8 ne egy, haneú lrét ággal
dol8ozzlnt eg],kíe, nert ig/
a huzalt a tóBhöz is lö8zíthetjük
hosgabb ága}át géP fomájúra
Dót@k nó8 ne8 a
fa csúcsái. Ritkiisu& ne8 a súni
lfléizclct, víAiut le a leleslege$t,
a tóbbil pedig igadsuk el, Múk§ég
szúfu dúr.|ak (ló\d baka).
a
ala}ítottuL
1,16
A BoNsAI
Fl HAr
KIALAKÍTÁSA
A
A leme§zeben
gyakran clóforúulnal a fákon
elhalL lcsrck- HóU!n,; hata§l erherunk el
e§i bon§ainál i§ u c]hah része! fehasználásá
Ya], dc ol}tn éló ágaklal i§, anelyeket nem
-t'i.
kíVánunt fchasznáIni, Ajapán §/tdli §,ó1 a vó
sós, törés vagy lehasadás töYetkeztóben a töF
zsön elhalt részek Dcgncvczésére |nsználják,
l
2 RéVíkükcló e új edénrt hálóm] ós óg7ítlj lüzal
lal rlríd 12' d). :Bílsüit el eEy rélee talajteveréket,
Alliisul bele elölnézeLból . lát, A rógziló huzalotal
.savarjük
a
KIAlÁkÍTÁsA
14?
Elhalt farészek
BoRoxA ATIlI]TírTEsE
Emeljük ki a drótozolt lát crcdetj c§crcpéhól
c,yökédúitó hpncs seglhégével sugfu iráíybaí
bonlslk ti a gyóterekel Mels9ük neg viszonylag
§kély eyókéüendgere, ani illik a tözs súIyához,
és belefé. a bo.sai_taíóedénybe (ü,d 17' a).
T FARi_§7]]K
A ha§onlóan sérült ágat ajM nevel kaptáL
Egyiloek §incs határozoll nag/arrnegfelelóje.
Ha bon§aiuk rendelkezit ilyen e]halt farés§,el,
iaíagiuk lneg, me§zkénléYcl fc!éítsük k és
tartósítsuk, Bármcly fclesleges éló ágból is
kalakíthatunk c]halt hatá§1 csontokai Ha tel
je§c. lcvágjuk ezeket, hegel hagmak a töE§ö!.
dc na8yon haláso§ eler0mé varáz§olha!'uk, ha
lcháDtjuk kérgükel, és levágjuk Yagy lcha§ítjuk
óket, Ez olyan érzetcl kelt, mintha á bonsai
nehéz hótóL vagy Yih os szeleklól sérült volna
meg,
ILHALT FArÉsZ XIALA](íTÁSA D0RóKÁN
g/ókerelr kóIé, végül tóltsiik lel a cseE_
Eúéla fajnál
éüg
a dlólozás tólülbefil e8y
úúadúeg, RendveÉsen elenóliuüt,
és távolihük el a huzalokat, ha belevágna}
a kéregbe. A bonsai1 két_ mgy háromévcnle
teí újn drótmi, altalú.ztodva
déshez.
A!o§/
a la lejLódü,
a
nóvete
íl]fudóan
lifuniisük ú alakjál, Elóibrdulhat példáUl,
hogy három vagy ói év m,úlva kj kell
I{8nunk c8y á8at. hog/ ncgnyi§ut
1 Az alsó ágakit úgy vá&iuk 10, hogy bi8yjut
a §onkjlkat (lód /ó, ,,), vágjUn be törben
cgóyin a törzsnél honon ágvágóval,
Azidó$ígláknta-
,1z also á|dk len t§óykol hagatl
ci a k l,a l,Jín íangfu l idó r, eLú b
vónj§€§bmá,
Az
me8
a
ijM a
clváljon ú alata l&ó lehéI fától. végül
fogólalhúzrut lc a megluíiott Léryet a csonkól,
2 Kombinált logóval iogjük úeg és íyoojut
térget kérgel, hog/
a
) b,l t?lhí§dhn k"".|s f.nalár
óvatos dlótozás@l to|ább
finóní-
Dízadan edíny
o|álillbbhMe d
szin
3 A nagyobb ólelhú€g kedvééí,hasitsult
kodbiúlt logóval,
állal
oly
le be]óle a
ho§/ jól lálszódjon a válirány, Ez_
iijnnájúfu lanrhaliúk, anilyeúc alújuk,
1 Dlóltelével (akfu k iszcNzámmal. akáI, nint iti,
elekrcnos folgókelével) ü9tíhut neg a faúz
llx
Á
SZKIÁRALILIETÉS
BoNsÁll{lÁl ArÍTÁsA
Sziklára ültetés
lvl
ég hatássabbá tehetiüt a bon§ait eg]i vagy
löbb sziuadárábbal. Az cg]^zcrú, temé
kózelet azl a látgatot tekili mintha
a honsai a táikép ré§ze lenne, Bgy szoliter szitla
szetes
hasonlíthat e$/ nagányos sziíhea nragásodó
bcgyhcz Ya8y §,ikl᧠§,jgethez, Apó köve! §G
portjál e]helyezhetjük ú$i i§, mintha a bonsai
alatt rejlóá vikla fe]lzini kibúvá§ai ]einének,
ezel a fa lermészet€s terepét utánozhatjuk, ']ár
tóedény helyetl ülteüetjük a bonsait cg/ kő mg]i
pata]apra, hogy még természetesebben hasson,
A kövctkczó nénány oldalon arról olvasha_
lxnk, ho§an érhcliink cl hi]ónböző hatásokat
szildadarabotbcópítósóvcL, Az kiit§uki slílls_
ról, amely olyan éízetel ad, ninüa a fa a gjk
lábó] nőne
ki.9eúben
é§ á
]50
]5l nld,lát.n
olvasnatunL A s,iklára táma.vkodó s/ölerű
ültorési mód (scküoju) a tá tbllűnó s/ö}erejt
hangsútyozá ki, ez a 152 ]55. oldalakon lálha_
1ó, A szuggesdív nalású tájtópi stnu§ról Gaikei)
a 160 161. oldalako! tdtáulk lószleteket.
A §zik]á HY]ál$zlá§a
A sikorcs viklára úhetés el§ó legfontosabb
elene. hogy csi s,ép köYet taiáljuD}, majd elhe_
lyezzük rajra a bonsai!öYólyetet. Aitor ered_
ményes a nuDka, ha ú alkotóelemek a végén
eg/seges egeszel alkotnak,
Nagyon §ok kózetféleség létczik a világon, de
ncm c$,tb!mán a]kalma§ak a bonsaikonpozicióthoz, A lcgjobb az olyan kemény !ózet,
anely nen Dílik szót u idő múlá§ával, Az is
tontos, ho§ szép vinc, form4'a és lelülete
]egyen, Nag/on nép9crj a túlo]da]on látható
l)igawa kó, Ez különböző kózctck koYeréte,
amelyek a Yulkanikus tevókelFóg nóhatásáG
Nc ha9náljunk máíáryt vas/ kvaJcot. m€rt
félyes, csi[ogó jclleglik rontja a ták természeles
hatásál, A lonokkdYe1 é§ az üedékes |ózelek
egyéb fajtáit a fa§ kctlérepeszlheli a réteg,
A porózüs kózetek csak ritkán altatmasak
iiltetésre, nert kömycn ó§ s/onan erodálód_
nak. Ezek közül leghasnáhatóbb a 1ámkó
ós a mé§ztula. Könnyú alakílani óket, így hváj
hatuDk bcldlük lé§zeket, és beültethetjük á fá1,
sziklár! últctelt konp.zició
sziklák az i§hit§üki
A mí legfoltosabb
nityen és m€kl@ra
el rajta, Es/ kerel,
stíluslíbonsaiothoz
clcme a kó, az szabja n1eg,
fál,!tgy fákat helyeáetünk
§ima szitlához víZ ós víaparti
fák, pélütti füZek i]leneL Ha kiugró §zirl§zerű
követ válaszfunt, hegyoldalákon ó16 fáktal
ültessiitbc: töl8gyel,borókárd, erdeifenyővel,
vörösfe!yóvcl.
Fordíl§unk 1 lönleges fi$iclmet a szikla
alüára és lipusára, ho§/ vatóban órdeke§ e§
hilönleges leg/en, A kellenes, dc slmilycn
kijlöno§ hrlajdonságga] nen1 rendeltezó kő
ncm vdtó§zínú, hogyjó er€dnén},re vezel,
Tené9clcs jcllegű kózetet tere§sűnL s negván
minden esél'Link, ho§i lalájunk is. hiven
a természet oly so}íéle,fantasztirls mcgiele
nés,j hegyet, sziklát. tóvet a]kol, A f€lülct és
a Vép szín is tbntos, általában a feteLe és
a szürkc ámyalatai hatásosak,
Á szitlám ült€lé§ m€gt€wez駀
Alaposan nézzük mc8 mindcn o]dalról a kóvet,
kiválasztandó á7 elólné/eri .ldá l]ii IItánx
dóntsük el, milyen rnéretekel é§ arányl §zcrct
nénk érzékeltehi,A §züa megjeleníüe1 cgy
egész hc$ict. sziklatömbót va§/ csak e§i ksebb
kíjvc1, A ki§ fákhó] kia]akílott erdő hatá§ára
a vildá e§/ nc§ség hatá§át kehi, níg es/
nlagányos. nás/ nijvóny ki§ §ziklatöredékté
,,ki§hlii"
aZ együlles, aúcly eg/ Égóia lélezó lájkóP ó,etél
kelti, naÉyon röüd idó alali készúltel, Bár a íóvó,
nyct viYonylag lialalol! ú8y túnik, nintha nár régóla
Ez
ug],anaz t a kóvet,
ea lopo!, lízzd teli |álban
Á kwlek n léúkhlr ciLak
a szidában ltfó fuat §ína
Nk
tdább
a Miktán éInének Az idó múlása
haljá a góndosú tivile]ml!, meltelepedell
149
lokoz,
látMalú
]50
s7,iKl.ARÁULIETES
A BoNsAI KÁi.AKÍTÁ§A
Ishitsuki stílusúkiiiltetés
151
AZ iiLTETEs LÉPÉSDI
vi9ón]ltult mf rctukel, alakjUkat, m]d !alisZUl
k J helrakcl, aiol c leg\rhhcn cAcvltil L] d V k_
A bonsaüoz gyújlött japán lbigawa lő eleve
vínúés felúletú,Felha.wáás elítl nég
cirl]i]nrnt mjl4 lökeklesiNe e alakiáL
A lagyabb revekcl ldwa] kinMLtUl, ttlól mci|
9abc]},1alanabb klta telUkte, fu ahat laD6raérdeke§
Vé§Lnnk,
fúré§e]tiik. ez fo&ozza á ltabiliiá§ál
A, myágo} el6ké9íiése
A 9üáLgon,]sa0 mecviz,gá lI u k, ki!alaszt!.
elolnézeli oldc]á L, és hUAry hola leqchzenibb
(lhclyczni a növenyeker, MegteklÁ h( me!ede
skelés kiugío MitlNziAeLeket keresfu!k, anova
,
beúllethetók a kjs, lefelé csüngó
tj!, Tóbb nabl
r&zbcn elónevelt japáD selyenfenyől és más
kjsebbíövénylyálagtotlúlq kialakítaíi
a úegleleló dán}t, Miurán minden ala!
anyagol ösge8]4jjlóttüDk,
a
Mikláloz.
és ellenórjzüt
tartsük
a
a
hozá
A rógzító üuzslok €l6lé§zílés€
Emól
boNailipú§ná a Dövényeket dróttai
lell e!ósítcni, vágjunt le egy darab
hualt, fogilDk ePy cerMát vaB/ bármiven ná§,
kórülbolü] 6 mn átnérEúhen8eres szerMánot,
és 6avarju( rá a ]Mal kózepéL. A két nosgú
luzáivég (özótt kapulk egy karikát, Hz bnrjzlük,
tdt§uk a hurkol tonbinált fogóml vleiúlesen.
s a kclVe8et hájlíl§uk fu88óleeesÉ, P!ts^szu}
a }irikál a yiklaboz, veAeit nedlg baAuukgiba_
don, Kóvílsüi} elegendó mcmyiségű hüzalt
(lósd lefu), hóE! létlÉhonúlk
eg! hálózaloí,
aúely rögzíti a növéíyet gyókclcií,
a
a Mildához
2 ve§ünk egy adag elóÉ beá2
kóyítmén €k is), és ra86euk
u elókóeítelt rószitó hualotal
mgává gyúra berlatás
nint ha lg/aíannak
lám, áho\d u elJőá UlLeljúL
A]]il§uk h€ afál a fueAlelcld helyzetbe, óvalo§an teít!üt szét
a §ótelei! najd borítsüt be egy
iut, ha a hnzatok vé!ét kombinált
iótsövil t.JTjut. e. Ugi lekeíjuk
fóldón raphaók §pcciá]is jápái
fákat
á
szitűn,
ahova a nóvénye]<el ter-
v@úk üLleln], Elegcndó hualt
Halófuzan sfulnúlójli hiqa\|a
eró§itúnk a gik]ára, boAy bálóMúű teletbcn merf€lelóeí ó8zit,
,ziua
iatott agyagos tózc8ci (ery
lóeg
egy
ú9 a$B8gal
és lyontodjuík ery
ré9
ragaMs
ulán),
úregel a 9ik
3 xíe§zt*zük
A
a
$dü
l€obb úígúoglílátása
ozu}
a két végét
figzíljúLÁ núv€lotct gyoníthal
úlcl 6Me, Addi!
s
6íiulq
afu iA
bntNu úegál a helyén,
vi8}@Unl, ncho§/ a h@lok
a la
de
a
gyuk<É]óe,
_
Mielól elteNczúk ú Lnlet6t, alaDosú Dfulnrd.
n
a
lvokerekfo]últ,Iobb, ha kéL
hi-Údbd7ó hua]t íUAank esóe,
a
bek\ igjanak
Rógíló hu,bk
hMlokat
t ve§!í]. cros, WJ lU rdg.sztól,
mútdilycn a múglaOtá (de tü
a kóvel mnden o]d.líó]. d"{v
l€8érdelesbb révlctel elö]n&€tlek,
kiw
óqk
€---
Rögzilőbuál
A huruk Ml h^fzü ||'& löFíti a nöúryekL
Mindlrircn japán *lyemr€nyí rP.i.6 pmilL,/d]
körülb€lúl t0 cn nags, A lóbbi nóvény,t is úAy
!álarottuk,
ho8y
fotozák
a magálryos,
topár viget
énetét, valmint szilt \iB,enek a kofupozúluba, !D_
dljolautatollmohdpsínat egc§zlü kl ü c§lnes,
Rógzitó hüIo]rla é§ orós raleló yagla i6 szüt
égün} lev. Áz ütclés lóegtrár]ríba tórtónik,
4 }gynnk meg.§
lds c8]agn\
5 Heheuük el
és róEzílsü a tóbbi
úLAel a É]iókerekre, bugy lt]jcún ná!É,nvl k,7 ehlíhöz h onló úó
doí. ÉLnzóI a leayótcl úlie§sii}
ehak ják, Pemctc?é$el lary
óniöresel végig tartsuk nedv€sen
a lLidgef, m18elnem tcdjük
mohavd] lt
rrp{), A muhlil
"Jó
nár ó!ákkat ü üllelés elótt ázta§
el, uulán a kjsbb nóvényekcl, lla
viikséges, p€mctezák á lóZeget,
hoPY végig nedves
Mradjon.
í Anikór
€lúltcltiik
e
ösges
ni'vény,t, talarjút le a lózege1 be
áztatolt mohával, Ez szebbó tevi
ü
a kónpozíciól, sgít negelózni
cr@iót, és úegtarlja a lethességel,
A]litsuk a sziHát egy lapo§ tálba,
szó|untealiaha e§ kdés ka!i
GnL;maid toltsükfclszel, A
1evi l€ü§sé ú e8yütt6i. és
külö!ó§ hangrnatol ad a bon§aina!
u
]52
BoN§AI KlAi-AKÍTÁsÁ
^
A sEKIIoJt] s,]l
A sekijoju stílus
A
sekiluju dilU§u bonsaia heE]eidckivJgy
szil]ás l<lÜlckk hanguIa!aí teítmti mcg,
Jho] a fák a ha§aJtkokhJ kerull magokb,n f|]
lódnek ki Az iIyen knídkgyokerei, elszantdn
kcrcsve a tápanyagol és a vize1, legyezó a]alban
lenlnek vét a §zinákon. Amibr legalább a
.f1
csúc§uk oléli a ta]ajt, a
§ókerek kilt levő rés2e
megvalngodiL dnos] s,olosan a tóhüz lJFd,
A2ok dfik amclvei{ , l.rme§7eú.n i(inih-|
&etr $Ókerelet fejlc§ztenek, nint a }inai
§ril vagy a háromerú juhar, rcndkíV nép_
§zenjek u ilyen lípusú bon§aiok lótrenozásáná,
M᧠fajokát is fclha§ználhatunL fóleg a ki§ebb
bonsaimérebknc,. amelyek nent iAcnyclnek
jc§.
Egy juhar beültetése
sekijoju stílusban
k
elegáns, liata]. japán jnljaí (Ater paLnafuü)
úinl egy évig sckiioiu
idósnek lűnit, nert tóbb
A ké1 va§, hároúéve§ fa clcdetjleg vabadbo
nótt nagonc !olt, ElrjMór róg2Í16 Valaggal lrozá
lijtöztü e8y ]bj8awa szitlához (Iósd l54. o.), f,a]d
eg],sóges elenténL a7 egéyct homoktal negtiil_
1úlzottan eróte]jes s/ökerekct. Nagyonfontos.
hogy mcgfetelő sziklál !álas§zunk, merl a rá_
A fiata] ja8áí juhfu jeledeg t6,5 cn nagas. és ki_
levelcscdcft háron hóíaPpál l tálba últeié§e után.
A 9ép ószlrép náI most n lálható. ós i kövctkezó
núhány éóen a la új, c]á8üó hajtásokal lejlevth€t
növó s/ijkcrck állandó elenél alkotják a"
es/üttesnek, Lcgiobb, ha igen kemény, fagytúrő
kózetel használunt, órdekes, es/enetlen fcl§zín
nel, Ne próbálkozunk porórus kőzeltel, mj
fagy iatá§ára széhorzsolódik, sem olyannal,
an€lyiknck lnalma§an sinx a fclülete.
A legnéptrrűbb a japán Ibi E^wa sziun (lílrL
Jlq a), Dely avilágon §ok belyen boszcrcz
hetó. Minden feltétel.ck megtblel kemény ós
nicskó§, és a sziíe is érdckes, Néúi9ereíc§i)
re] ós titarló keresgéléssel ncglbleló he\ri
áblagol ös4§újís
giklál mpzünk be, amely_
n€k
alrtii héléilii*,li finkó,.iÉü
}oly rd jM]agra, anirel a gyókerekct
a lróhöz kötözük,
duía venj ironot
n és egl kózónséges serépt, EA,
óWel tésób a véglegcs bcülteléshez
bonsai_iarlóedón!,í 9eÉ2űnk be,
l5]]
najd A
kó cAycisúll és na8}obb lekjnté\,t kólcsö,
nö7 a kis fánaL Az elÉndels lemészetes hatásá1
to!ább lotozh.tju\ ha a lálal felszínélchonotol
szóru nn és moh ál úlieiün k,
netÉ5 halúíifuió slfuklúhijú
li!funtlEr jön laE, anell
k 64, lehriló kvlek4 vir.l,
kövckct is tatálhafunl
1ótt nűan_vag cleréPbe ültcltük, A g/ókereknek
igy idó1 biztosítotlunL ho8y negvastagodjalak ós
kóhóz nójenelt, Hogy mcmyi ideig 1arl
& a la méroiótól fiigg. A kis é§
tözepes bon§aiok csclóben egy év. a naeyobbakná]
lét ns/ hárcm év gütséges
El]c!órizüt, bog]i á gyókerck cló8 jelenlőseli_e
VorosaD
a
a vastágodás,
ahnoz, hoAy a bonsai údckcs. iéllúnó ré§zét
alko§sák, Uiána nloman plóbáljuk mceállapítani,
elég szorosm tapadnak_e a 9i}lához, és íen
mozdulna[{ el, hJ kvcdlúka rógzlL6Váldlul
hatású, és hllijfuroll
llo\d l5r- o )
a
pelqezNll húz hemek a nlin
leúlzelel, és ósÍel ftnúnó
kontravlot alkal d ,karlótlzíhú
o]y
Js
A beüh4élkol el|éFetl aőkljes
P€ityútl, ordlis konténcr
Á2
l ,l
laLal |u
súrl ad
kn6ú aldPiá ak
CYOKEREK SZIKIÁ KoR! NtrvlrllrsE
A FA vn(}r,n(]F,s
nní]íTF]TnsF
^
L
]
Kapil.csai lósnljúkszata8yij_
keretdi Rizzu(
ialajíéVecsliél€t
ti.
is,
Jíar.dik
Tfl sudi
kúel. lr(ay
kjválaszihds!k, mclyjk il]cvkcd]k
a g}ökéízet e]é njbb
legobhin
n
gyökcrck
2 Ragzilsiik a §óterckl
köró Eüc legalkalnasabb
M.lrg, szii
ksóPii
n
a szit]i
a lólia
k ]cV \cAítsóP íc
is, ii l vil]ához liöldzi
a
s/ökcíc
kei alul, lelúl és kazÉpcn. niköZben
kö7ó
J
A kövctkc7ó ]óɧ a g]iijkcrek
liöIüll€kerésc
ós elfcdósc, Fíc
,én va! sziil§ég. holy meg Jdá
lyozuk,
új. vnMinles irán}ú
a/ó
túet fci]ódé$t. A h.$n gyókúc
tol hagyjul
lallld(fi jclili
tjni
7 Á tóvelkezó évbcn naponh
öntözúk a lái a vccctációs ]dó_
9akban 'lól.n irísuk appcn .sak
n.dves.n. Nytifu n kéÚ9lcnLo
lápoldalozuk. Az elóteljcs új
halásokat cgy_kót nilyrc mctsvúk
lissza, Eq! óv után kövc$iik
8 'ltlvógón vagy koíl tavas7ii
nrgyjából úellviik fueg e ilakal,
pból, és
ve8yüL ki a iál n
(rDiüókannával vagy tijmlóvcl
s
mosuk
lc.
homokol
i Ayókcíct
9 vágjuk lc
N
.ü!Zíó sZ ago]iat
éIes kis olóVal, de
vi§liuunk, ne
Vígjunk el es€tlcn §ókerei tm,
ltvolitsuk cl a núa.yagot. i.gy
szabaddlt leg}iik a Mitül és
ll ]]a clagcdcttck m§nnk
. gyótcíck fqbdósav.l ús
ní,zcri nn]aL^t (lúkl 21 ó,)
ielel&n, Ullesü(
,l Honori] á8vígóul nctsvnk
nre! eraNen a iál, Ú§/. hogy nindcn
i!ói cty, Lcelcljchh kót nigyr€
5 rV új ru§eknek eleng€dhetel
mcg_
icnül iontos a ncó!$óg.
nretvell iigakrl védjiik ngg
^
a kiváíadáslól, kbpavláVal
kcn]ük bc
a
!ágÁlehl€leket.
ú Hclyúzúk . fii §cíóí)bc,
é{ iijll\ii* fel tis7l, élc§r7emij
iomokktL
l۟esen eliedve
kövcl Nc hav|ál
a tövóig.
! §/ók.r.l ós,
10 Akkorjó, ha a gyókcrck kclLó
néppcn neglast.godhn, és sz0ro
san
úiaPdnak a
kane, IIa
nen.
Gomagoljuk b€ Újm. kovelve a 2, és
3 lópósckc1 U Llc$ük a lái a sziklá,
vrlegyült új bb es/ &t bodokbr,
a
lál
cg
Á BoN§AI
(IA, AKír,Á§A
(\OPORTOS LTIETÉS
Csoportos ültetés
íac§onorlok, erddk t(ímdsz(les szep§tBel
l ^rV
s9rcd
lra l]
U
k
c§oPrt^s honsa |Jl,
A yosc uc stilust olyan fiatal
vag],
túl kalc§ú
fák ese(ében is a]kaInazhatjuk anclyck ncm
mulatnának jól eg/edü], vaB/ !a kcvós ós
télo]dala§an fejlódölt o]dalágílak a fák,
soha nc alapozzuk elképzelésünket féMépre
vasl c§ Dásil bon§aira, Jobban jáíl]nk, ha
inlább tanulmányozuk e adott laj lcjlódósét
a természelben. Csoportosdn r lák cgószcn
má§kép! nóneL minl nagányosan, Mi.dcn
cs/es t'a álLandóan kúzd a fényért, vrért és
tápanyagórt. czáltal §okkal inkább télfelé
nőnck. mint oldalra, é§ a ta,súk naga§, karcsú
lesz, neln pedig róvid.vasLag, Csaka küső fák
kpnak e]egendó tényl ahhoz, no,]y iobban 9ói
terü]jenek, A s/engébbek és fiatilabbak ethái
]anik ú eló§ebbektól a nap ]ninyába,
cy,poríx
úttetésr€ alka]ma§ fájok
sok lombhu]iató ós öt,ilkzöld fat'al' alkalmas
A
csopoítos üllelé§e, kiilijnöscD a iclmÓ§zctbcn
i§ fe]lelé tóró növekedésúek, Kis és köZopús
nórctú bonsaiho, kisleve]ú tákat használjunl,
A dlNább, naslobb levelűeket magasabb
§oportokba iiltc§sük, Lchctóleg azonos lajba
Facsopoít ültotésc
A csoportos ülietéshez r Legideálisabb fajot
a bútk. a nyir. a cédrus, aja!ánciprus, a viL,
a gycryán, a boróka, a vörósfenyó, a juhar és a
lucttnyő, Gyaklan ltell úagoidól va§/ dlgván]Tól
nevelniajunart, a szilt ós a japánciprust, miclótt
tijlti]ó lóló, kZrcsúlrb alákúra mels9ük, mint
a na8ában álló boísai igéíyelié,
A}tho/. ho§/ a lacsolort termóMclcs hatású
legyen, páratlan vánú lából állílsuk ósze. lbbb
th áljon rende ltezés ün kre, m in l am cnnyit valóban
lelhá.Vnálunk, Á nóvényok gyókómcl9ése után
rldJd l7J, o,) tesezük úeg a csoport hozzáleló_
]eges ehende/i§ét Vrlas§^nk ki egy mc8lclcló
nagiságú tála1, ós bdiúk lre a vízelvezetó nyilásail
(Lill 125. o. ). Szóilnk ú aljálá vétony Iélcgbcn
kótómelékel, és brilsünk rá esl lÓtcg talajkcvc
A
csoPoRll)s
lJl
jlj,l,Es 1,|iPEsnl
tallozó növénycket csoponosítsunk, Ha kever_
ten ültctüD]r, mondjlk lilaakácot, búkkól,
dílzcsercanyét ós ti']g]/ct. z §oha nem hal
termé§zelesnek, AZ arányok is gondot obzhat
nak i]yen eselben, merl hll a hátsó fa ]cvclc
nagyobb, nint iz elsóé, az lerontjr a lávolság
illúzió]'át. Azonkívú] a kúlönbózó fajok ehéró
tülípust, ijntijzóst ós tápoldatozást igéúyel_
A
lérhntís€léí駀
c§oponos ,ülteiésnél a lérhalásra is lüeked
Dúnk kcll, Ha a magasabb tákat e]óre, az alacsonyabba]<at hátra üiietjúk, mé|Bégérzetet
adunk az eg/iitlesnek, Ióleg eg/ Lapos cdóny
ben, Feloszthatjuk a |ompozjciót kól vas/
háíom kisebb csoportra is, mindesiikel csölte
nó maga§ágban elrendezve, A háltérben levó
fák szi]ucttjót al&ítsnk es6zerűíe, így távolab_
binak tűmck, milt a gondo§abban kidolgozott,
részlelckbcn gudagabb fák az elótérben,
rcndezzük cl a fákat, ós
az^sznfunetdkusan
edényben a ké1 oldalon lévó szabad tér nc
lcs/cn azono§ méreiű, Egy nas/, lapos lállat
vas/ kólappa] m€gteremüetjúk a nyilotlság érzetét, mintha ott sétálgathatnánk a ták között,
1 vc8yiit kiaz clső lát. scÉp
ból, tqPirccsnl
óvxlos
bonlsun
Mét a gyókéuetét, ús hosszú nyelű
nyesóollóval ncBs?ük mcg, hogy
bclcfóri.n az cdónyb., Uqlan
crclrct a núvcleleket végezzüt el
2 váiasvuk tj
a
legfugasább fu
eló]úézeri oldalÁl (lósd 24. o. ). A l:á
beühetérenél ügyeljúnk aía, hogy
a ycnlólóhóz a lcgközclcbb teúl
jiin, aZ cdény elű]só részére és
eg/ik oldalálól e§h mad lávol
u
3 válassz nk egy alac$nyabb és
kar§úbh fát,
ós hc yc77ük §zorosan
dólni min6a
a lény Ulántulalla
u chó oc]ó. Erycdiüt
ltissó
titoti
Dlónerelé§ a csoporlos ü|tetéshc2
lv ór ólpc jxp^ncipÜst (c\?ló,nena juP'nica
'Yat§ubusa') dugványól gaporilolluk és nyolc évig
nevelhik, Most már a]kal_
4 A harmaLiik i''it
í
a
kijzépyi i'a ellenkezó oldalára
últe§§ük, kissó hítlábh, kü]önhózó
zúk cg]náslóL
tálohign helyú
i nijvónyckct, í§ lcrmószclosebbíet
5
téúatás lokozása órdckóbcn a !cg/.dit, vólo
nFbb
^ lórzsú lái a tál bátuljába iille§ük, & ólóditet
jobb oldalon d 6óPon legvéléIe,enybén kilelé Ltó]ve
aoN§u KI^L^KITAS^
^
FINOMÍTÁSOK
Az arányos elbelyezés már
is/ n
a úvolság
]ÚS
AZ UI]Tf,TEs Bf,FtJTZEsf,
és mély
iji lából álló 6opoí$ bo0saj al üllelésjinyn!
elókévítékiól a l€gülolsó linoniLásig kovesbb
^7
n]nl kói ón a]att kószúk c]. Az alk.iás kilej€zóereje
á
8on|os tenezésben és a 1emÓ9ct loEik]ijának
Észletekbenenókóvelésébenrcjlik,
hán fuizöq d1,1ú d .legá
köllonahi, dc d 1űá blób.t
akilil
és
lbnílósl
i|énlel
a ! z i n lnel
l
ollóval távolielk el
kcícsr.7ó
hogy nyiioliabhi
Ebból
el re
ós
n
a nézetból iisztán
dezése. an i M
]átvik
e§littcs
úó\sógózetút bizi0siLl
a
tórh
e
és a lcfeló nirvó
tcalk
a
,/
cAynr6t
igikáf,
4kú,zilu.ttll
Uglejen kilondolt
kkinua
u
teí
sunlé]ó
L!,pón bbb
,4 kél íenle |öns u
csoPortoi.
l. E hL
lák
atásái
,
ós i lóDb
lény é.denébenn&íhUk és dróloz
2 Az úányos töflona]
lrpcsózetcs nagasság
A la|hdqa bb íd.lbl, a bg
dla.barabb . cfupan h7^ó
A vfusó
,,1
a
3 Jó] óniijznk meg
a tala]t,
Uhe}
sút be a lchzinét nohílal. c8y
sPalLllít basznílva. 1elepiléshez
siní(ás
báNryai naha haújáful
l|jLcpi ltilusú honsdi
A saikei stílus
Asaikeist us]én}igr, nur]i no!!nyik(I i,
_a1.kUlonhozö dn)dgokdl, mint kó, laIii \agy
homok, aikalmarunk es/ alkotásban arzal
a cólal, hogy 1crmé§zeles !íjképikómyezetel
nozuD* létrc bo.§aimóretekben, RendkíYii]
vállozatos lehet, ahogy a lcrmó9ct h a2, Ncm
§zlik§égszerú, nogy teljesen reáli§ lesien,
Próbálkozhatunk
kedvelt tájünkvisszaadásával,
lchctnck akír egzotikus elképzeléseink i§, Arra
uonban fis/cljúnk, ho§ a kompozició minden
lagja összei ó 1cs/cn, ós valamcnnyi noYény
éreze jól magát
Á §aik€i
a
környczctóbcn,
§tílusú e§/ütle§ álkotó€len€i
A konpozíciós ]chctó§égek végtelenek, csupán
|épzclclúnk ós 9akórtclmünk §zabhat határt.
A sziklák dránai hatás1 bjzlosítiatnaL rüskö§
fe]ülelük é§ nagasságul a tér és távo]ság
saikci stílusúbonsai
]étrehozása
Ez
u
gs/üttes kót nas,
s
töblr kjs ftigawa
]egna8yobb éidekes toíúájú.
Á SAIKEI STILÜSU BONSAI LETRXHOZÁSA
éízetéikeltheti. A s/akan használl lbigawa kő
MáImazá§i helyet, Japáni jeleniüeti meg, de
cmlókcrtethet bármi]yen szikla§zigetre, mint
á benulatoi1 példán láthatjuk, Ala§ony, sima
fe]szí!ű, vüszifucs rótcgvolalú kő,etekkel
lág/abb halásl érnctünk cl. lólrchozhatunk
például mocsara§ teriiletet vas/ hangás vidé|et,
Ha alac§ony buckátal, rézsűket alakílunk ki
talajból. ós bcborítjuk fúvel, mohával vas/
talajtalaír Dóvólyctkc], nyitott, vegte]ennek
tűnó lájal }aphaLunk, Létrcnoáalunk vízpalti
táNán}t n, ha az edénybe vrtaJtól hc]yczünk,
de iomok Yagy kótörme]ék üsies alta]nazásá
ée.íel(ustl ú ktükéZn íépel bara). Üryeliüit( úla,
1 r\ nagyobbit gitlát a 1ál elsó felébc. a tjsebbitdl
nírdbb heleziü el, ezel növclhctiú]< a távólság_
ho$ a M]tík íctgvonalaie&i iranybi tusddk
lhogy a lcméVelben k szeúbóLnrzve Jeme l_
tedési úiúDóla), a lcgmagasabb polt a tál hosúának
e§,hmadáÉ sik, Az elÉnd*ésaszinmctlikus
hár.n§zö8et alkol, e§ik lele kéisze! olym hosMli,
vál js e]érhetjük u$/aíazl.
A növélyet lehetnck sajál §zaporítá§ú na
goncok vnsi dugványok, faiskolából §zármazó
csemeték anlelyekel sajál igényeilk szcnnt
alakitunt, vagy ak r elónelell bon§áok,
2 'Iártsük a növénye]ret cseléppel
€ yúí a gilrlídioz, ho§/ ki{ílag,
g
vuk a legjobb helyel é§ nán 1.
A líttal ]@djúk, ulána folyfusu]<
a talaj takarókkal és a
úoná!d,
3 Tölisúnt M
€dénybe
Éleg tavi6ot, szóiunk
vékoiy
a
Mildák
töZé és nógé tata]kclcróket,
Kisebb kövclrkcl táMsMulr neg
szik]á]a ópúl, A
felsjinét kis barlaigok, vájatok lagolják A kis
§Zildákat ús/ iclyozzük cl. ho8y ólmagukban is
4 utesúk a tíkat a nagy gikla
il
DÓgótt a ialaj ba, 'Ié]epilsü
ialai
iakaú nóvónyetei töéjüt, olyá_
nokat válasgünl, me\€k nagas
sá8u]<ban és stnktúrájukban a
]egjobb illenctl a íftn@,
A tró!élycsoport ló eleme a két Lörpe japán
haniscipru§ (Cnaüa.c}Paruobrü@'Yatsubusa'),
A ritkítás hatásáIa ]áüalóvá váli a lóizs voíala.
de a fák me8óri2ték lemé§Zetes alakjukat, A távo_
]abbi tó!ön két c§aub ícalfura] hclycllcsíti a kis
lákat, ós M clózió ncgclózésében o]yan alacsony
talajtakaló nóvényel i§ révl vgynek, mi.t
a]<atutkfű í7]llra6).túskósdióBka
(Acaenn) és alúgináE Eolula)A ]apos, ovális. vijrósesbaria,
fi ]i2állxn Tokonane
T.k.nNm. tá
ril Méles
s,élc!,l,nni
m]izadai
alapot
biztosít. sótót yilc hozájárul a tál'
zord jelegéner, A !églelen, nyitott
1erület fiathát tovább lokoza az
cdón}t a pereméig negtóltó l]nom
kavics. A növényekel a kóvek nö8ó
tclePílctlét Dornál talajkeverékbe,
végül a úoha agyagos t(52egbe
5 A 6arabota1 lánoz hóonlalos
ú netsMúk neg,
így távolab
távolabbi
A násodjlr tó nögé úl-
ó Bolílsuk
be a lalaji agya8os tó
zeggel, és nyootodjunk bele elóre
beáztatotlnoiát, Ho§ negó z_
zük a úúedetre gereblyézctt fcl
Mínt, ú:irjünk U alatí hs hlzr
tol€i a nohán tereszlii] a ialajba,
Mázlll|n! hpo§, oráli, níl
Á
[email protected]Ék| rehzkül helrelksíli u vial-
Á növáEefut a yakfuÍ nalon kell öníözni,
ma1 a lúkqk fuMak kifobónyíIaví
Nrcyoorrreioznr
A soNsAI
SZAPORITASA
A növények szapoílása clbűvirló feladat,
és kitűnó
lehetóség, hogy a lcgjobb egyedeket válogathassuk h
bonsaiaink számám. Nag]on jó érzésol,van idős bonsail
lólrchozni, amclyet a kezdetektól magunk ncvtjllünk,
AZ ilt leír1 módszeíeket alkalnáZhaljük faiskoIából
származó növény szapoítására, dc fUlhasználhatjuk
es/ meglévó honsai nycscdókót i§ (ámi egyébként
a kornpo§ztáióba kcrülnc). A példák lépésról
lépésre mulalják bc a §zaporítá§i módoka| a mag
vetést, a dugványozásl, a llujtást és az oltást. AZ ajánl()tl
szapolít;isi módszert vagy módszerckct fcllúntcLtük
minden egye§ fánál és cserjónól a Bonsainevelésre
alkalma§ fajok és a tsonsainak alkalmas fák
e. c.erjek lexrkun,r í.jezel(kb(n, A/ ollani
nregies/zésekcl kicgészíthetjük az itt olvasott
részletekkel,
A BoNs^l
sz\PoRiTrisr\
Magvetés
l ^l
tJk as c\cl
lk
mJs],l]
VJnn il. \J fun8(Lrg
(s
hclycl jgólycL Nom bonslil ncvelünk, csupín
kiindulásjanvagol, inj néháiy é! ulán e§elleg
mJAUnlL,lfllL]mrntrl, d(
sU,\ ]ÚUl
áLkalnas ]esz arra. hogye]kezdjiik bon§aijá
El(iszají is At(ródiúnk nrcg rról. hogy ! kiMe
mclt fai cs/í]h-lán MJponlhaló c nagran (lr.
a Bonstiine!€lésre xltalmas tajot címii iejezetel, J8 ll_t o ), cslk trjss magokal hasznár
junk, ho8ykic§írrza ak. MagL]nk g]ii-,jl§iik bc
a magvakat. vagv ncghí7haló hclyt til !á§ároljuk.
A hillijldijn ka|hrtó,,bonsai c8Fógcsomrgok"
bizon},talan ós killtsó8cs vctőma8ti)rlá$k,
,\ lélá]]ó táI nagy része biron]ros hos§Zúságú
nideg idóvlrkrjl igényel a csínizáshoz, Ha nem
A fcnyók magvctósc
A kópck japí. scl_vcnlcnyót íP,)lus Pdflaafu ) n!
iatnak bc, A tobozokat bcg].újtósiik Ulí! nóh,iny
.Jpig tart
k mcleg Voblba.. b{)gy kinyilinrk,
Utái! yrdjiik kir mtgoklt, ós á7lassuk beók.l
A fcnyókcl n,kább magvclósclva8y ollii$al
VaPoriliák, minL dugvilnyo,issal, nrncl n nrxgas
eyrntltarla]onr gátolir a ]illluszkúpzóÜjsl, Gyak
a
ha8}orlálr!§ idól]cn s7cr.tnónk
a
m4vctósl
clvótczni, haDcm mondiük r nvír kil,cpón.
r hűlószcklón}, is Drcgfclclhct c cólDlk, dc !z
így |apoll magonco| t ú l lcjlc ücne| losznc|
hhoz. hogy tilléljéli a telet,
megol
kora ósszelvagy lélen
vgtjükeli Dag,
^logjobb
vakat. ós utála hidcgnck tcsgük kiókc1,
dás.
h
!8ycs magok !ctós clóll rólc8czósl igónyclnck,
lemcssük lcdves hofu)kbN, ós vlg}
lc§/ük ki a la§rnak, vag} ntúanyag lasaliban
lrckcl
hely€rzük hűlósze*íénybe néhány hónapra,
A7tassuk a magokal !í7.bc. A7 óletkópcsck
lcsúlly.dnck. Nóhány.scpp dcicIg.nsscl ncg
akrdályozhaLju|, hog} r liscbb, aletkapcs
magvrk is ! lelszínen
]] E§cnlcles eLt)Vli'L§ba| hclyczuiik a nmglxkal
1bJl;1zdjikb, l.gynli§kö7tilá\!l5íqULaméDlUtlól
fu8! nlinó]nn8ydbb.§ í]4. lnn,i] nlgUbb lcs/u
onnrzük
d,cA i(jl. ór he vc/Jiik l, li]ctiL n
szlba|ba
DaRüua|,
ran keLiveLtebh a7 oLtiis,.rerl a rnagonü)k nem
mildi8lcsack lzonos
,l TukxrjL k b. J jn.L{okai J|tri §7lnlú krvi..si
kitMd.hao,n!ta! rilc,lbdl, fo inl n mag tiLnéóje.
tt
A magoncok átiiltctósc
hjdoDsí8úak dz lnyr
nó!é nyel. AZ oltásho2 szolg.il(i alr yl pe&c
nrl€o.cban bo.stioal !lka]mas niiva.yM}ag
^
ncvclósóról
. l3ó, o]dalon .]vasl]!hlrk, Kisnarclú
b.n\aihol urhuk a iál cselépben. ésslükség
szcrnrt iillcssiik át na&Vobba,lIt maglsabh. vasttg
tijrZ§ű llon9il §7.r.hank i lix1,1lil ijh.s§ilk ki
Gvdslbban lejL(]dik b.n\linJL llkrlnr!! liiv.i
d m|gljnc haclsóa!c Uliilr kiLlltcljiik! szabadbx,
cz lcnr ]cbchó8s. h.lyezziik it]
YizcMz.ni
^mcnnvibcnkEr.sségű 1llaikeve.ikkc] nrcgldtalt
cscrépbc (jvijkcr.i| \jllirúinybu lcndczúk.l,
nehogy osMclltrrMd]aoik. ahoLy vn\lagodnll
Evc kó 1iilt.ssük LiL cLegcndlj hch,ct binosíI,!
hogv.Lós.qiljiik r {tükúr
cliigxlódlisl a htLjlís lava_
nél N. mctsszuk vh7onl ].
l
'|'öltintk nc! cgy Maporílólidál tal.jkc!úóIkc],
Icnyók eseléb€n eZ e&v réV p€rlilból, ctT réV 1óZc8
2 Húz7únk bani7dikit. lc]szinrc a7.sicnlcl.s!.tó§
érdckében, vék.ny Élegbcn VóIjUnk honolol
l
a
ijs7cga
tetei!lt. h.AI láthatóbbii }iilianak
a marryak
Egjr év Utli8óvald\Jn
eneljúk k]r maloncokl
szlp.in]lrdábal, óvalosii úlctlazívlhosszú.
b
ilyodol
l gyóke rcike l,
lín
A BoNSAl s7,ÁPoRiTÁsA
Dugványozás
du8!JnnlJlVigTtl lzall^r tJ\J \zj
\ mL^ Ull,nnyfl
-.^hong
í(nillo\ulkLlnntll ü\
mc8bízhita). Az ntód!övónyek nildig lzonos
IJ|:
luldjdonságúak aZ anyanóvénnye], Gya|rin
l'cIhrsáí]hlljUk á netszéskor l(eIel](eZó és
kidobá§ra íléltnye§edóket is,
A du8vínyoknak kót fó típns ismcll: t zöld
du8vány ós . fás dugvtlny. A zijlddugvítnyokrl
egyóhkónl
u adotl óvszak fti$,lí§/ szárú hajlísaiból
szcdheljük, Líc íltalában txvrsz vé8énéslvár
clejón ]reíiilsor, anikor az anyaíóvények eíó
A líts duHvínyohl tcljcsen éIelt, úíí
lijbbéVes
ldd
Ug!ányol
e§ lijrpe
solá! Ieleúezó nyesedékel js i ább 1elhavnílja, nrint |idobia á |onposzlra,
Csak élelerós, egészségesdugványl szedjiin[,
A k2lhszo$dási8 ós a gy()kclcscdós kczdclaig
tr slk párás kinnyczclbcn, ochogy clvcszihc
.edvcssó8tartalnál, vizcl Pcnnclcziik. vig}
boítsuk le üveggel lagy míirn],agg ,
lehet ene e§, szaporilódoboz. nelegás/
vagy
^]|almrs
Sz.,!nc§ór. §ok taj §zapotíiIraló 1ás dxgvány
ra' küli'n]c8cs ladclcm nalliil. c§/szctúc. csak
]cvlnaa l Vnh lti]l(lhc
! d[8váDy gyókclcscdósal, Ha9ná]lrot!ú hd$o
mán!ósműlnyag vaPolilliládit. bft a íélyebb
Zölddugványozás
A/ ilL ben ulal. tl lij
tás részckból szcdhctjük. Lcglobb cnc a bmb
bUllits ós a lólköZind idóVlk, A bolsücvclók
.agy rasze úonban u óv flls Vakábú Dclszós
jaún
ciPínsíól |cipk,nena jaPonnu'Yalsubusá') Vár
maznJk, A kjválaytotl hajtást d7 cg],ik oldtlhajtí\
crcdós] ponija alat sipjúk lc. llrol a lcrnószctcs
nijvénvi homonok ie]haln.^id.ak, é! el(iseAítik
agyqodóny johh a s/iikérieilódú§hc4
ial
PeLti8
mc8lclclób vízcltzüóst ós 9i8ciclést biztosii
a talajszá lála, Mindcn laj!ál az i8ónyúk vcli.ti
taldikclerékel alkalnüZuk /lrsd ]/7. i! 1uÉ20q
o ). I1t d gyokcrcsÍlÚsi kljzog os/ rósz
cAy rész lóz.tcl iarmlúM,
peílitll és
1 Fúiunk e§
lyL
l,al
a
lahjba piil-
cit!, ú]tclótiv4] cclua scBirsó
góvc , |.onnT, ho§l a 9ígoLL vq] nc
sórii
me,!. anifuI a nugvlin},l
ió
ovalN
5 ovan]srn h.ly.77iik
6
L!quk L ki'njldliikl talaji. h.g!
n lrelFkdr m!íadjanlk, kmólcljiik
.7.dónyrc únni r nóVény ncvél
kit i lyulikbr.
a du8ványo
és .nyhén nyon
]ner a múvelcict lddi!.2nliA
ónn:)zúk n]cg
l dutvlnv.kal N. lclcjtiikll
nl.E
A dugványok gondozirsa
,.1,*"!{l
Varlila)cdanyt tútct]cn nvcglrizba
vagv hiLtegá§vh!. as hts,jut r du3lnnyokat 8yijkc
rcscdni ós nintkcdni, Rcndszcrcsen iintirziik
Helyezliik
a
ókcl, nxís gondoz]i\l.cm igényc]nck es úvjg,
a:
l
.l
Kégítsüt cló M edóntl. ttdiúk
na§obb vrelvezcló nyi]ásokxl
múany4 hálónL. ll.§Y mcgakadá_
l),ozuk a lalaj kigúlú dí sál l.j]l
/rJ, ,,), szóiunt M alján egy
rúleg apró szemú kavic$t, najd
a
iö]tsiik lc|
i. l]kc!.Ékkcl
2 'lilrtílk lcllclé . k]!á]a§7iolt
hajlí(. és vágjUk
le,
Élesolúl
haszniil]nnk, hogyldlóban tiszla,
roncsolódálíEnlcs nctvlap.l
] 'íivi'tsuk mcg
c§hünrdál
d
n dngyiiny rl§')
túltólós ú oldal
hJjlísoklól rla elhas/jL* *l
múvclcict, a düg!án_\,
tiit
l
cll othad
Ha nindcn jól megy. ! dng!án_v]k úótc]ics iijlelc
dési mülatnlk.. gyókcrck niliónc( x vizclvezcló
nyílisotoi, és a lli(fu neglehelósen zsúfoltiá vá]ik
HaúalúMneljón z lilúltclés iLt€je, amikoí a Dövé
nyek erye§ével csclcpckbc kcrü]nck, h.qy c]ctcndó
hclyúk lc!y.n. lcilódósl'cz,
Mindig jó vizelvettó kópcsóBű tah
ikcv(ókü hr9
nálj nkuálúhciésl[7, F]ndjúIkia dugványok l,
is virjlt liva á hosvú §ijl€Iekel a ] ?5. .ldabn
l.írlat alabán, A nijvényekel 8 ..!es cselepckhc
helyúZüIi. és e!,y évig hási]Uk nóvckcdni, niclóll
a §zahadba !,agl csJ nag/oLJb cserépbe iillelliik óIiel,
BoNsAT sZAPoRiTÁsA
^
Bujtás és oltás
DUilj\
\
L'
szrll
irJrnJlc talJis?inriehei
hlt
i
LürZlL ük \ d!"! tuubl t|mül Uk x
nóvény es/ hájtásitL, hogy ncg8yi'kcrcscdjcn.
A tolyanat alaü í§/ !égig kapcsolódik az anyr
nóYónyhez. Bonsainál is aLkalmMhal iuk czL
mijd9clt. dc csak akkor, ba az anyanövény
soktörzsű, és a sz.brdban nclclkcd]k
Sok_kál elterjcdLcbb r ló8bu]liis. m.í c§ak ki
keil ví]asztanunl egy ió formilií il{at, ós rzt
l
Lógbujtás alacsonyan
A lormcs2lók nas/ lósze ]nkább oltássalsza_
polílja a tákaL és C\cr]'ókct, dc az sokkal
bonyolullabb tcladat, knlijniiscn a kczdóknck
és az
anatórólne|. Rliadásul q\ak
e
alap
s7ahályokól olvashatUnk e tcjczclbcn,
A szapoíítás rendkvül izga]mds Lóm|, ós
szalúijn}vck igcn nas/ válasíóka iyújt alapos
és bóségos fclvilágositást a ]chet§ége§ nódoza_
megleleló boNaialika metMeni.
Ez ipólda hcmnlatja. hogyln lohot llghujláss.]
szcbbó valá6o1ni c8y lát Ez a vi!ágzó galago.ya
&on.s LiPusú a lúl(lldabíhenuuL(,1Lal, Erede_
1ilcg olt\ ány volt, ós az oltás hclyc 2,5 cm nragas
sá8bm csiq{i. cltorzitolta a tólzsct
l-égbuilá\§al kiinnyedén megvünLelheliük
ú ilvcn h ih áklt. csak s/iikóric il ódó§t kelloló
idóznuú !z oltás iJLctl, D{d iilúhcthcljnk á fiil,
vegyük kólbe a tijus ahó ré9él e§selépiyi
lalaikcverékkel Kis időmúlú Lilurlilsuk el
a scrcpoi, vjzs8á]jlk mcg 8,lokück fcjlódaséi.
najd hdyczzük vissza aföldlabda kóré, és újm
A,nikor kjrlakul ós mcgcrósódik !z í,j 8yoké[ct,
clú er.d.ii alan)í, olyan idó9akol
válaszunk, anikor ncm lná8zik a nó\Ény, Aia
Legbujtás
távo]itsut
u eÉdcti ralajvinl
lijli kcnllt IJllcs§ik,]t nindcn ó\ócn llv,s\7nl
r\l itL bcmulitolt csctlp.s csclcgala8o va (ú,
la.*!j lr.rEdnr 'fa l\ scaller'] iaiskoláb(]l §7in_
mazjLelcderilcg ne]n bo.§ainak nclcllak, Bá.
a.iivény nagvon nyúlin}, a fclsó, clá8aró rész
gyijliúveLe a léghujLirs uLán
mielólt az ú] levelek kipattannak a digyekból,
képcn lilhiló .ö\,én]r ]igllUillisál ú&v\,ógezlúL.
dúépjn u .tdell lalájvinlt
terüll, A cfrép egi, éVig volt a láhoZ rijgzítve.
^
hogy
a mú.nyrg
ib|más kis bolsaijá alakithal(i,
Alégbujlás álLaláno§
$nk
laLa a kóvotkczó:
dz á8kóIó. úajd beboítiuk
e&v liszta úú.n)tgsc|éppcl, A gyókerek beLe
ló7egmoh|it
nólck
a
helycank
oltás
nohába, tsetünkben n..ná] talajt hN7_
náltunk n]oba belyctt.
nródszcr óriásiclónyc,
hos/ a §okcllk 1cjlódósc
^ ós mc!.njsödése ULln
a bajiás jcvághaló á cklép aljánrl. ie,.'c]korülhltó
ü átüllcLéseL iáó sé.ülús,
tl
,
cly ón c
lithaló.'lirzsc
^
hosszú és kar$ú
o]tÁ uli
0
llyen egyedekbez Lannyen
hozziijutharunk l tliskol]ikb.i.
Al olússal linlén(i MJloril᧠bilo.]os iilil)k.ál
kiilönijscn mogillcló, példáu] a 1cnyó}nó1
íldjd 81 9l, ,,J, A gyúnó]csinkzl is lellyaltlabban
VeffZik _amiU o1l᧠es/ik iajlájl .mellanag_
IóL votclt 1áMk tóbbóvcs 1cjlódasc lal 9ú]<sé8c
yii:igozb. ós lcnlésl hozzon,
írralló' ÉlLlául ]!20 úlrc
ahhoz. hogy
A
álmának
LIG]}UJTAS LIPDSEI
nÁjk
hátrrinya, hog],
ú uLódok
a
csak ^magvctús
itkin lu
vnágol és lennésL hohak.
A lának rzt a lészó1, rmit .z llalylr ollunk.
nemesnet híVjUL A bizlos eíedéséldekében
ijsv€ rellilleszr€niaZ alnny és anemes lianrbiunL
gűrújct (! kjlcg alalti zóld rétc8co, A bctluta
totl póldánál cgy kétóves digalnaía8onc
álanv, a ncncs réV ióvJl illó§ebb. Tél vúgénvlgy
kora tlns9al végczuk cl ú ollást. a lirágrügyck
e
1 Éle§ késcl mcks7úk bc kijr
2 vágjunk el hossziiban egy mű.
A hcvligások lróztiláv0lsiir
u
aDyag
áA
álmérójúnck násfél%íesc lcgycn,
Tíolitsuk
el a
mc8l-iroft kóígcl,
sdcpct..z
ketté ketMdr€n
allát
is
vágill
lgnzítrlk nrg.
hogy iól ilbvteljcn LórZs kóré,
Jó, hd t ulról íglk lámavtjiik,
3 7j.juk újn ó$zc . 6*epe1,
ú5 hUlallrl
jó
rógzítsúk. Tóllsúk meg
vúelv*eló kéPe§é§úlalajkevs
úkkel. oliannal, an]t r dugv]inyo
nlir háfun b(inap úúlvavnágonák.
Ila sok oltás1loNcziii\ hasznos c8y szak
kónya.l is eloha§ú, amely lészlelesen kilél
a gyákorlali kan]ósckre, ú§ tlnácln ad, milycn
al.ní váh$zunk
!z adott fajhoz,
í)ciBóltL váAiuk ók
div
so!]ilanak az alymolényrc, ós cscllcg kcvósbó
núlaitjs viiig.t lagy temésl tejles7rcnek,
i\7 oltvílnyok miidig azonos tukjdonsáeú.k.
mcgórzikfajtajellegükel, vahmnll len8ete!
ilakhaí tél helyen . kérgcl,
A nobes fo s, olókós?ilasc
AZ ol]l,As
L!]P!s|l
i iklna
()1öDlK FLJj.ZUl
A noNslt
GONDOZASA
lla mcgkczdliik
a
bonsiikialaKtását aválasztoft stílusü,
alapvcló, hogy lcnnlnllsUk aZ cgószsóges, cíóteljes
l'ejk''dést, Ehhcz ismcrniink kcll a ]cglonlosabb gyakorlati
tennivala}kat, póldáu1 a i.l mcglclcló clhclyczúsól.
öntö7ését és tápoldarczásál, T dnunk ke11 azt is, hog} n
végezük el a g"vajkérnretszé§t és a bon§ai iltiiltülósól
időIól idóíe. A met§zé§ is fontos az alak meg(íüéséhez.
Vógűl állirndó éberséggel védjük növényeinket a kűlijnbdzó kórokozóklól és kárlcvőktól, A Boo§ainevelé§re
alkalnlas tajok ó§ a Bon§ainal alkilnas Iák ós cserjék
lexikontl fbjezclckbcn olva\hat nk aZ cs/cs lák ós
cseriék rutinmünkálatairól, E fejezetet lapozgatva nlcg
találhatjuk az említett tevékenysógck rószltlc§
ismertetését.hemutatását lépéslrjl lépésre.gazdagi)n
iliuszlíálva, lla követjük n leíítakat. nem okozhtt gondot
|-,rn,:rr:r,rk mrnL.,nnlpu, gon,lU,,il5J. (\ e8es/5(ge,,,/eI
naivónyckkcl büsZkólkcdhülünk,
r?2
A BoNsÁl
ABoNSAIEIHELYEZESE
GolvDozÁsÁ
A bonsai elhelyezése
l\Ta8}on túnlos, ioEy
1'l
d
bUn§
"kat "l)Jn
helyfe allitsuk, ahol meg{ele]ó d k]ima,
a íényés a páratarlalom, jó ráálást biáositulk,
vJtanint clcgcndó heLy maíad a rnunkálatok
kélyclncs clYcgzé§éhez.
AZ itt leíIldt általálo§ támponiokat nyjjthat_
nak, de a pontos elhetyezés mindig a .óvóny,tól
és a helyi vivonyokói függ. A 38 113, ó§ a 187
m9. o]dalakon megta]áhaiiuk aZ eAyes faiok
igónycit, Ha kezdó bonsainevelók vagyunk,
va§/ új holyre költözüit , ké.jünk taíácsot a
helyi klublól vag], nás, közclben lakó gyjjtótól,
É8hqilnti íisrotrJok
Nagyon cltcrjcdt az a tévhit, hog/ a bonsail
szobeövó.yként kel] tartani, Valójában a ]eg_
többjük 1élá[ó, ís/ 9abadléri viszonyokat igé_
nyel, Egy-es/ napra vigyük c§ak zá.t helyi§égbe,
A bonsaiok azonban ég a gabadban i§ tóbb
gondo§kodást igényelnek, milt ú üono§ faj'ba
tanozó teljes méreij lársaik a kertbcn, A tartó
cdólybc! fcjlódő sdkeíek sokkal kevésbé vé_
delrek, miDt a szabad földben lévők, ezéíjóval
tónnyebben hűlnek lc, mclcgcdnck ti], válnak
nyirlos§á vas/ éppe! Máruzá, az id6já.ástól
fiiggóen.
A legjobb tanács: óvátodjunk a szó]§óó8ckól.
A mórókeh éghajlatu országokban a legtöbb
u
bon§ai cgé§, évben a szabadban á hat, míg
olyan lerületeken, mill Kalifornia va$ Au§züá_
lia, a kis fákat ámyéb]ni kcll a lúl erós naptól,
A hidegebb helyeken (pl_ standináviában,
UsA é§zatkeieü részci! vagy Kaiadában)
a noYónyek védelroet igénye]nek d fagyok clcn,
a7
nílálás
A boDsaiok szemmagas§ágban. polcokon vas/
kienell állványoton mutatnak leg'obban,
A §zenmaga§ság tcrmó§zclesen a§zerint váto_
Á megí€l€lő
zik hos/
a venriéló ül va§ áll. UIó hebzeiból
nézve a bonsail a Lalaj szintjótól egy néterre
hetyezziik el, 1,21,5 m maga§§ágra á]ít§uk
a növénye}et, !a állvá teHltüDk r4uk. Ez a
magöság viszont nem alk lna§ a ínindennapos
gondozá§ra, ezért a tulnjdonosok, komlromi9_
mnotkötve, átalában asztalmagásságbán
helyczik ct a bonsaiokat,
lai
áF,lás
A téli védelem értéke fajonkíúli]íozik(lásd
38- l ]3, és 187,209. o,), és lákóhclyü.k égnaj
latátó] fiigg, A lélálló iákat védjük á fogyokín
ós a szelettől, de ne vigLik be a szobába, mcrt
u megszakítja a né\,í\!ga]rnat, és nedvdús, új
hajtások fejlódé§ét crednónyc,i, A bonsaiok
általában sok fényt i8éDychck, ezért legalkal,
masabb a hidegáÉr/ vagy egy iól sze]lóácthctd
üvegház. EZek hiányában megfelelő, !a a bon
sait ü elhelyezé§éül volgáló pad alá á]líljuk és
a lcgkcmóiyebb napokon egy átlátszó núanyág
bcborítjxk. A hideg szelek hjlö_
,,függönny€l"
nös€n futalnasak az üökzöldek
levélzetére,
Fordítsunk komoly figyelnet a §iökerek]c is,
fóIcg az otyan húsosaka, rnint a háromerű
jularó, Anclnyiben a t'a nasi részétvédelen
nélkül nas/juk. ᧧uk be a cserepet a talajba, de
inég jobb, na fenyőtűvel vagy m᧠ha§on]ó
szigelelóanyaggal kibélclt ás/báíc§vúk,
szobában tartolt bon§aiok
Az clmúlt néhány évben a bonsaineve]ók egyrc
na§obb órdcklődó§t lanú§ítanak a trópusi és
szubtfupusi tcrúlctckról §,ármazó fák és cserjék
iránl, Ez nehéz feladat, ncrt a ]€gtöbb tát
hazájában a vabadbfr ncvcllók, majd a mérsé_
ket égövi orvágokba expoltáltáL ahol e cl
ad.isig tútölt, pár᧠üvegházalban 1aíják 6t€t,
Es/ átlago§ nappali §zoba talán bizto§íthatja
Tljvanra vas/ a Fnlóp_szigeleke jellenzó
hómóNóklctct. de az onmn származó növény_
nek Mükógcs fó.}t ó§ páratartalmat bizto§an
Az ilycn növóDyckcl tartsut télikertben
vas/ üvegházban, és cg)Mcíc csak néhány
napía vigyük be a szobába, Nagyon n€héz egy
a
ne
érné]hosszabb ideig egészségcscn ó§ §zépen
fcnntartani latásban az ilyen neleg égön6l
származó bonsaiokat, Mivel azonban nép_
§zcrűségü]< egyre nó, a
teínesztó}nek meg kell
tdulniuk miként tarthatják
ideig czete1 a növényeket.
Bon§rioL €lhcly€,ise
A Mabaúyos eL€
édekes lálvá.!1,
ós
meg hosszabb
e§ aDlolkerlb@
clés túlónbózd vioteken nyrjjl
és eleAendó lrclyot biztosít a fák
csrjók nindeúapos goídúásánoz,
1?3
oNTozIi\
I
ranyüz,í N bcn,
tJlúll UnlUlú\u !s
ljínid d bUnV
i]rdk.jU t
mtnniisLg.t,
Eg/es ták ,,szomjasabbak", nint mások. A ia
mL]LLag}a
tápan],ag és vizigénye az év§zakiól i§ iugg,
A talajkeveíék típusa és íninósé8e is dönLó
iónyczó:minóltóbb tápanyagot ós lizet tdll
vissza, anná] kcvcscbbcl kcll pólolnunk, és
Tóbb bon§ai pn§ztul el a nem nc8íclcló öntözóstó1, mint cg/ób hajoktól. Gyökcrcik sol&1l
s/oBabba! száraLlnak ki a l pos Lrrtóedények
ben, nilt a sz.bad filldbc kiültoivc, A legtóbb
bon§ai iúléli,hanen kap tápanyag utánpó1l'lst,
de ví7 hiányábaí hama.osan ki§,áíadnrk ós
Tavas9al. nyáton é§ ó§§zcl általábd náponta
kcll iinLijznülk a nijvónyckol, 'l élen a sznbad
ban la.lotL, mó\!}agalonbD lévó fát az esón
ós havon kívül §ak nasion kcvé§ vrpótlá§t
igényelnek, A hidegás/ban vagy túletlen úveg
házban]évóegyedeket állandóan ellcnórizzük.
nchogy kis,áíadjanak. A tróplsié§ snblro|U§i
crcdctú §zobai bon§aiokat toyábbm h lcnd
szcrcscn óntózük. mcrl lólcn is mcglirtjá|
nijvckcdósnkct bár ki§cblr útcmbcn. nilt
ny,íro! , ós talailk2l tartsut mindig nedvesen,
E§te, napl.nente után öntózziik a bonsaioka1,
A nedvesség így a talajban mafad, é§ cgósz ól'jel
hozátérhetó a gyökerek srámára, egészcn
má§nap reggelig. Ha reggel ontózünk, a talaj
lozás! külónben ha nemispusZLUlel, de min
denképpeígycngóbb. satnyább lesz.
']ivasztól ő§zig a lcgiilbb bonsaineveló senfir
má§t ncm tcsz, lninL állalálos m,űtrá$iakev§
.ókci juttat ki, osvel érdemcsvá]tani, és
na§/obb k'j]iun és iovforncnnyisógct.
ala.so
nyabb nirogénarán}t bjziositani, EZ igazodik
a növekedésintem
lcla§ulásáhozés
a
la
n}lrga]ni átlaptba vonnlá§ához. Ha azáleát
( Rho la de k dfu n
). cs. ngőb ojroí ( E n k a n l h us ),
hcs/ikamóliát ísls(a/rd) vagy nás mószkcrúló
Dijvón}t ncvelűnk, az enhfélók műtrás/á
kevcrókór hasznájuk.
vkzonyított arányrkat a csomagolá_
NPKstrrcndbcn (N=nitíogén,
P=foszl'or, K=táliun), AZ a]'ánldt ószi arány:
0:]:1, Kilvcssük nindig a lcín iasználati
uta§ítáírkat, Nem érdemes kűlöI eges sfurckct
§on tlintetik fcl,
venni,
mcí eselleg fi§,elnellenségün*tc]
c§öklenljük
a halékonyságukal,
ós §ziLáId
nűtrágyákkal is,
Tápanyag_utánpótlá§
Elcngcdhctctlenü] sáksóge§
bonsai tilpoldá-
neg veíetnénk laíani
niivónyt egyszeajen
aZ
ercdeti, a növónyhcz
talaikcvcróket. ós vkvaiiltclhctjúk u§aiabba
i2 cdénybc, A g^jkórmctszóyől
hogy a" vi§szavetia ta növekedését,
ü ilycn bonsai elótelje§ebh
!övekcdósűvó
válik, hivcn a na&vobh talaj
nennynég úi hajszálg_v{jkor9kfcjlódósói
]ehelóyé a
a
tcvi
vígásokhcMn, Evcntc cllcnőtizúk
gvóIérlabdít, DcD szükségcs c
a
8yökómc1
9ós ífuJdfu,r. A Yis§7avág᧠kórülbelüli a.á_
nyát ú cs,c§ i4oknál megtnlálhatjuk a 3E 113.
é\ r ]87 2n9 oldllxkon
sokan tóYe§en
Gvökórmctszés
A s/ókémelvés ió céljJ a lalos a/dkérroldszor
ho§ u kónyc]ncscn v]s9aférien
cdónybc Altalában lava§val végzik. de a ial án
|.jlóstenyő (Lafu kacmpícn) elég 1a§túró ahlroz,
kialakilása.
az
h(lgy lé]cn is clvjscljc. ha ncm lagYotl a lalaj,
Az átiiltclctt ht állílsuk nyitoll helyre, a iáAy_
védclcm álialába! 9űkk8telen A !órinlen!ók
gJ,oNai nóek, é§ ncn ycroti]<. ha a 8yokóücn]k
Leljesen ldLijl Li
cdényt, ozó rt avcnlc úlicssúk á t
ókei. Amikol a 3,lópésbcn bcnutalotl, ék alakú
vá8ásokal készi!ül vi§ázunk a lelszíni s]ijte_
,
rekre, anelyek a ta]aj t!l9t1 lítszmak, mcrl idó
sebb korban a .,kitclt" g/ók ck alakja ós ]elulása
10|l.§ ré§7c le§7
i h.n§,init
a/ókórlnbda elknórare
EvenkóntYDsgál]uk ncg i
^
fii. ho§ Mükógcs c
. §ókómct9és va§ ú ítüllelés, vágiuk el
a njlziló huzalonll, oldaln dóntve kh§é leil_
sUk neg a nijvén}1, ésc]lcnóí]zák i liLaialsó
fclót. Ba hosvn sdkúck síiútöúegél látjuk
a
gyökóll.bda (óré teteiedye, vi,gjuk visMa
és iillessút ál a fál,
üokal
A GYöxxRMf,T§ZÉs
LÉPÉsEr
anyagokrt, nielótt a nö!ény fe]szivla voha
azo|aL, U§/anez a gond a por alakú szilárd
A]'apán lefine§ztőkrendszeresen
adago]nat
apró csonókba présett repcenagol és halliszleL,
ezek i granulátumokho7 ha§onlóan lassanboln,
lanak le, de nen inutatna]. jó] a lalaj lel§zínén,
Ráadásu] jó táptalajai a kiilónbözó férgeknek,
kukacoknak, nyüvcknck.
a
csclcFs
gondosan kivála§z1oli tálat. Ezérl meg kelL ülel_
szcniink a bonsai gyökelei1, így adhalunk ilj
níitrág/át, A szil'irdJk !or,
Itlülról önti'zzünk, finom rózsájú önlózókan
!ávdl va§ lilmlóvcl, Kúlfijldijn táphalók kife
altJimát$ságok, A kmm leg]ien hos§Zú nyak!,
elég nasméretű fe]'jel, levehetó róz§ával, hos/
aZ apró lyuláht köDnye! tisztiüassuk.
l7j
valójábu uonlran
cserépbe, Abonsainál más a hely2ct. hiszcn
grannlátum vas/ kis tünbök fomájában kcrü]
nek forgalonba. Ha ]ehet, granulálumot
verryünk, nert tóbb hét a lebonlási idejük,
ós ahányszoí csik vas/ óntiizzúk a bonsait,
mindig újabb adag oldódik fc]. A granulálunok
láthatók a ta]aj fclszínón, így kónnyen észre_
néhányórán belul leljesen kiszáladnat. ráadá§ul a leYelekre jutó vízc§eppek lenc§.kóni
ósszcsnijlik a nalxugaíakat, ós pclzsclósL
úi hiMik.
gyokcíei l(litscn
ú Ldeny,l T)ene!(rh(n
§aklítii]telünt több földol taía]múó nag/obb
Nagyon sokfóle műtráB/r kapható, külónbózó
máIkánevckkcl ellátvá, váhszthatunk tblyc
bny
cV Utxn,, hons.|
b(nL ik.§ kllnlllk
ee/ közönsógcs
Mútrágyatípusok
vesvúk, nikor kcl] íl.jabb adagor kiszómi.
A tblyékony mútrá§ák §iol§abban hatnaL
dc nchóz megílldpitani, mcnnyj §zivódott fel
bc]ólnk. Ha us/anis a kijuttatí§ utín közYet
lcnülc§ik u csó. av' kdinycn kimossa a táp
jezelten bonsáiok számára kifej]esztett öntözó
I\Tihjn)
1\
A níLrágyateveíékek fó akolóelcmcil ós
es/má§hoz
^\
Gyökérmetszés és átültetés
Öntözés és tápanyag-utánpótlás
rr\,bb
r-\ TAP^NY^(;-I;T^NPoTi
1 íútúúsal
óanxM .,l'asú]iúk
a §ótcreket, vigyázunk
ki"
a lélszini
s U
glinrányú
§iike.etre.
Éiarakú Iévekctvágjünk ki
ollóval vágjlk le,
alRí gyökeíc- a 8yók dabdíhól. Ez elúegili
kei n mctsvnk ^z
a bai9álg/ölr*e(népzódésél,
2 A hosszú, kórbeluló gyókerekel 3
mcg,
176
ABoNsAIGoNDo7Á§A
A bonsai átültetésc
Anijlo|
afu ]|eluOk
ú tEd!d
licmdet
edcoleht
Talajkeverékek
t!.v boísalt. a]lilahan
iiheauk usvá
Ali
A külólbózó bonsaiok elléló talajféleségeket
iAénYelnel Az a ió talai, mely elegendó
nedvesegel kópcs meglaími, hos/ a nóvó.y
fclszívhasa a 9ánára vúkséges me!nyisé8e1,
A jli viklve2e16 tépe§ég is fonto§, neho§/ a talai
ban pmgó víz alahüo! ki, ós g/ónólrothadást
okozon, Lüa Merkezetj legyen, hos, segitwn
aldpog; livlil kmepu
tdinyL Eróslcfc\el lavolrrukcl c h(isciehe7
utan
tlpJ,ll lalajV(mcsektt, E2 lUbbn\irc ck;en_
d6, dc ha mc8 nbzkos hamd, sú;ohúk
li
Keítcsz! ll VempUnLbo] óen 9úk\t!c5
kic\erilnj a §creps .lUltet$kol. hdói2Li|
§án czt tennin],e§ kózónscF\ noleínel,
dcllhek
neAtartani a ne&esséAet, és ió levegózést
a A}l,kcre|
mdid
es
rc|eq
la|ajks(Ickel
aloLú§ lajok í38-113, d) és a Boí,
sáiiat állQlmas fák és o§eiék lexikún ( 187 209.
o,) című lcjczcbnbe!, Kenó syatodattal nagulk
is ne8h,nha§uk likevemi a saját lalajteverétün_
nevelésre
te(, A három fó
típu alkotórévei
a
kövelkezőt:
Eg/ ré9 vályog, kél ré9 tózegmoha, két rész
.
Jó
|íubüeló
képe§egú
lalojk,üék
ré9
.
íalajkdeék
Es/
róM vályo8,Iárom ié9lózegnoha, e&/ ré9
^,!ésmnt6
A nűlús/át kiégetik ü új 8yókeleket, eren az
át- vagy újoman ii]tetetl bonsaio}ná tápeyag-
kNabb c]dkD
A}cí ú] cdenrí hNznd]unj! dkara t!il.
be\e/zuk c mnMyar balnlar a \lzdl\c;etd
ry ih§oka r/6/ 12' o], T(g}ak u4aíelt
3 íorzil]1 huzclukta], ht|öii áz cdint d]|"n
9óm.in} elűsrcI e8y vek.nJ reteA !iM'
not,
kózé, és a
Egy róv vályo8, e8y rész 1óze8moha, három
nasobb hc]veí i;nv;|_
oek Elöfor.]ulhat, hUs/;em raniúk Ú!Íel(
lón(L i bon9ih^7 iUöórk aeftJcried;n!,l
i/yenkní e itühtks alkalnJt ad a cfíd c]
A bemulatollpcldJndlug] laltuk. hos! ú
eret](likekk hlna iobblcnne eW h.:w|_
ká\
ho§ M oiigén bejuson a résmskék
§öterek "lélegezni" tudjanak.
Hálonúélc talajkcvc!ékct ajánotfulk a Bolsai
biztosílson,
tétháron hétlel á tavei új
hajtások negjeleíé§e ulán végezzünk, Anikor
máI beált a ndvény, bárnilycn szii}sége§ rápanya,
ulánpótlásl sak
Eot adagolhatunk
leti úlsl l74
a ),
ildíl
l.i/,,/d!/on) 4 sn l\(gcs Ayükc metszcs
uíin í&iM 77J, ] üllc$uk \^§7i / írl
a
Átinhte§
elíű
f,enke Lraa!U\
ner
á
bJé J úegoa\cieJr,l
^\,
ncú irénye|. ant]kk{
AZ ÁTú,IIETES
$oietldhd.,... e'l!nJl]_
A}o[
IAPANVOROSFÉNYO
nPÉsEr
A f. áLülletése ulán ú e§etlen
1 Áh6uta
trdnvb.n
bons ane!
delók6z
f|le|ó
eU.;
Vnl
Huzrlokkal lógzítsü]! áttjn;
a §/Ókerck kózötl, s leinl ij$ze_
2 Fapábitáld] doIrózunt be nó{
lóbh tahjlBeÉke| 6 sdk<rek -
kiiza Júl nyofu},dluk ir, Add[
adasubúk d 1.1iiks(Ekd.
aze crj e eL]ln} peí<mct,
flil'
]
A]cpU9n
onl"zúlmre
! nftnfl Henú7nnk n;v{
mohápimJk!i. ú]ar ielsnnere,
es oy.fukUL]iUk k u|EtókJra ai,
láiható hiló.bség, ho§l ná§
tílba kcrült, amcly johha| illik
a bonMi jeüegéhez, Ávölős
lenyó - nilt ez is - általában
óycntónti átijllclóst iPónyc].
hogy ne8órjze egészséges
nóvekedését, Nen ninden faj
eselébd Mútség€s
e
ilyen
173
A BoNsAl
GoNDoZÁsA
Rutinmetszés
amiLó] idó§ebbn(k |ünil á fd, vsszasipes
nélküld lcge.ö§ebb ha|talo]q alIJlaban'd fe scj
ag on. tUhagosa! Degvaslaeod nak, .n llr
alcokelvekonyodnak (s clhalnak, A te|s6 hdIta
M""*il!1i,iliHá:l]liiJl§,líi j,l"ix!;,
a
beiük, hn$ bonsaiunk eótelje§en feilóJion
is növekedjcn, Utana d a]ahíás
kap ielentós
§zerepet, kiilönösen a létrehozott sti]us és
forma megtartísa és fo]yamatos loíább
hotal ezérl kotan c$piükvi§sza. d a sobbak;I
viszonl hag]dnk megerósódni, negva§taqodni,
Ezzel a nódverrel a c§ltcs közelében kécses.
vékony, Díg alul vastagabb ágakhoz iutük,
Raodasu] a fejlódó bon§ai loízsiil§ VasldglI]a
A met9ésl tcrme§zel<scn meAf<llld onlolEs§c]
é§iápanyag_utánpóttá§saltellkegé§zíteni,
A fetrtario metMc§ egyi} modiil kez]vi\5za_
c§lpésnek ncvezik Celia ]roA}, viisziszonl§u
e agdton vas/ a vesszókon az U|abh haiűso}
fcjlódesél, rs dU§ levelZEtct eíedmrnyczzen,
A fenyőfélékkézi visszacsípése
Aíenyóftlekel, mlnl
d cedru\okaI,
iJpfuoprust,
törústnnyókeL, luctcnJdkel sú itthemuúloft
bolókit, állalában kéDel6lpjk vi§y., A2 ollo\dl
véAzell mctsz$l(o. (lbarnuliák a meime§rlt
hajtások. és álmeneüleA leronlk a bÓDsai. Nen
okozunk viMolt senmilyc! káI1, ha a felső ujjbc
A
1 A \ ea fiajlÁokat
egy
6a!úo
}*ünk húvelyn_ é§ nulaóuiiávál
a
ilen$l |la91 ldl es 4 Úlal,hlon] AÍinL(nr]tterl
íákis nenánv buroki tülelclu. cclnru\oke§
a lobbihoíU[a piktelyloe]ü,
Fcv(; boró]Qk §ak
esvíek lrye]lel lendelke2nek m;§ók tiitll.n
tűleyclúek, iddscbb torbm oitkelvlevehiek
Az ilyen n.ivényeknél boszéiink fi;taikori
éts
Jmi@uf §q,mtz 'M€y€.i'
vüórhaitási, húzuk,
2 A cél tietán lelömi
ú ágiól
úgy, to§ .e
a ha]'tásl
okozunlr
sérülésta lennnüadó levélzetc!,
Ezl
eg],
csavaó nozdülattal
éIhetjúkel, anit a hait᧠eróte]ies
fuegbízásával es, iddlEn vé8zlink,
3 lotttauk
A
a kózi
yiszaGipést
ú egész fán, linoí,ítvaa vonalatai.
és áIányN, szép loná1
bona
lélrc. Fordílsünk küónleA€s
net
a
visza§ipó§
bonsai c§Ú§á.a,
fiPycl
nehogy
elől1
A kczdcti alakil᧠után a bonsaikót hónapig ninden
kiilöiösebb nevelés néltülnólt, A ór^ voMlá és
e áegel}ezet kezdetl eltúnni a súű leyéltóneg
Ptr(KrLI,LnTLú IAJoK KÉZr usszAcsiPÉsU
mozdularld] tá!olttsuk c] taísuk
ú ágat e 98yit ]<úiinkk€l, Másit
logjut neg
t]ruDkel há.Vnal.iúk, A ftnyóielél k(LJck levéi7(rc
pi}l(elr é§ h]]e\el- (lreró usúa6LDe5i rechnilol
1 Eg/jk teznnk
Us6tre a lt ,i$zlc§ipés unín
A bonsa1l előleljesen vhMa§iptü(
elegáB lonalai,
és arányosabb lett
áut a harmóniá, ]ám a vi§@.síp€§!
lg/
e
dólíúlet
ára\a. vi§va_
rendecresc!
TűLEiTLú íAJoK KfZl vlsszAc§iPÉsE
húvely]<_ és úula
tóuijáva! 1artsuk ü ágat, é§ a má§ik
kezünk hüve]yk és nulatóujjával
lógjnt neg nnonú, de halfuózot
2 Ecy éles nozdulaíal
hílmt
eg/enesen nagnnk felé M ácat,
HelyNn elvé86,c a núvclclct
a iajLás
mirádó
lelüi!
és a levé]zet
fení
ré§7e §érléllénmand
3 Csípjüt visMa
a bon§ai
a
hajtásotat
sú6án, nájd végezük
mindcino], ahol eúkséges.
a visMa§lpésel tónóttebb,
fnoúabb lofuál hozhalünt léíe,
anely hmgs,j\úzza a tóu s
ozt
eL
Ezel
RUTINMHszÉs 181
Metszés ollóval
Az ift bemutsluh kiDi i szil lUlu B
pa^
i,,La)
Egyes faiok,
]o
aía, ho8y a vegekclos idöszakhdn \egzátl
tohhyúíi oelszéimtmyireíiíómllhaliaa boncai
a]akljt, és bolrcabb úövele,l$t iddzhet eló
pdlda
a
nyílfát, vilfák és ez
a
japán
eltávolításáíak jó idózítése alapvetóen fontos,
Ha túl korán csináljulq ü új rüg]iek még nen
alakulnak ki, ha poű8 1úl té§ón, u új tevelck 6v
évi rügyet
eló11 nen émek be, és a kóy€tkező
kialaloLásfioz nen ndad elée idó,
u
A hajlá§ok metvéséhez hasz!á]batunk ol]ó1,
6únya lev,
nifi
mint
iuha.. íolyanalNan vaÉy cBtást kóvetó hul
iánokba! hozák leveleikel, Ha nyáron lovágiuk
Z ósges leyelel, a t'a mii§odgor is küajt, I8y e8J,
év alatt kéLéltyinöveknóly1 érhctiink el, merl
új levc]ck a kóvetkczd évi nis/ekból hajbnak ki,
de a ]evólzeüez
kia iatr,
Ezetáltalábúkisebbck,6Mi §zíneiliéténtebbeL
u elsó ldláúbol Mármúíké,A jaPán juhú
íb,r) élénktavagi levé]zetél hozza újm, A levelet
A levelek teljes eltávolítása
soha, mert elbámul a szj]ein, é§
A kgiobb, ha á kumuOk]Gl§|D|!k
puha haitasokÁt6 a'gvenyáLat''
(a íenyűk te.ilódö lܧtll], amiA nem kemcnved
n(k mc8, A 9í!óMbb, kefienJebb áPak, Ayeíyjk
A
LF,\,TLEK ELTÁvoűTÁs,íNÁ( UóPústrI
lc\áAdsóóZ !igonr ken!|eltnck ]e9únk tlllot
nashálni, kii]ónben lelí;piüt a v& Mövcteit,
A najtások klga nóVe]€dés ol§úfitoiia
LoMBHULLATó
FA
a ta
Miluettjét.
MtTsZɧE oLLóvAr,
r
oíóvaI óvalGú vígjük le
Münlántat nindiA
a levelekel,
h
adjuit
csúc§ánál kezdjú\ ús
l€fcló ú al§óbb ágak lelé,
l
Tartsút a hailfut a vé!énéI.é§
!ágjült el u e§it lNól aelctl, sota
ne váAiut ]<üe9tiil a lcyelekel.
ia
2 Á levelete1
vágjük Ie, igy a
lcnc7 alapjánál
negnelMett á8a}-
a
ból kiállnak a l€vélnvelet,
3 A úegh.gyoll lcvólnyelek neg_
ózik a ftdvsségel az alapjuhrál
lóvó alvó rús/€k szánára, A levél
nyelet ú úi rüE/ek fakdása elótt
2 Táv.lítslt
el fu ös§zs hosMú
hajtást, me]y lerontja a tóíona_
lal, A2 i]yen nyNétet itlhav_
nálhatók Maporílóanyagként,
A
a
A ía nost újn y,óp, túp alahí ]cll,
FENYóG\tsruYÁK LEvÁGÁsA oLLóvAL
l
1 Az éles pengéjúés heA.ú ollót
óvalúl
bclyezukd §elry2 c !p
iánoz, hog! nc uAlUL
k
a
kómv'
2 16€
lagjlt.,'
hagy]unk
baúMü r@oulalL' ,! qg]erryllellarcb,J,xlllye.
/ d|dP|dd], m D& lia a\ű,. § eü..d l V,,
ún.suh tagasíelúlekl, li]Ayek" kildd*l,
hn.
a
Beryjl
A levelex eltávolilfu! elítt
A fál teljes lonbtorcna boítja,
A lewlék cllívolítjsa ltán
UA,anu a fá levél néltiil,
132
ra{RTEvöK És KÁRoKoóK
A BoNsAl GoNDoZÁs^
kártevők és kórokozók
Akfterkeá
úldalakon a bun§Jitkarostlú lcs
f1funtosabb kórokozottal
és tane!ókkel
-
nl, szercncsere d kIíobb i; és
clleniiló. dE ha méeis-ft]linvala_
milyen fertózi§, ne.0 áJt, ha fe]ismríiuk ü
okozoiat, es donnaI (selEk§zúnk, Haszno§
megelóző nódszer tava§szal és .váíon havolta
ralálkúzha
fu
c,§erje e](ts
lepemd€zni
a növónyeket
fel§zíi,ódó rovaóló
és gombaöló szereiiel. A ncdvk€ringésbc iutva
ez $%_os védettsóget ad a következó kél-
háíúm heüe
d
}ülönbozö
e]len\cpes Laha(ll
sot*al9cmben, Elltnórizzut. trö u aaotr
nove n}aldó szerek ha9na]iatot_i.eyu n, e,
kővessük a használati nta§ítá§t. Csak a .ü§/eke1
a reljescn tiíI'lt lelelekel pemeteak,
az e|pen kiboota-kozoka l !<. meí r0eg§Dyllk,
!Js/
csigók
riinroyóx
Ha babás vag/ lch& tznrárgós jámtokai églelünt
a lúelekeq fuka1 valósziníle8 atnázóleg/ek vasl
a}náómolyok láíái olortá\ úelyek a bckó, puhább
\7meltkhen nnLilkoznak,
lanata levelek fonákira
kíárU! pelt,{bUi kelnck kl,^e5 hdl}ág\z.nj d m.gFle
nésúk, A bo.saircl távolilslt e] a tárosítoí leleleket.
és Endmrc§cn
pemeteziil
a nö!éíy'1
felMírcó
ós a hajtáskon (.,t t!tt_
n}ál'). A .dvényj nedvek_
ból táplá&oznak,
hává]
li'óljiil
(álttc
l€, vág/
KOROKOZOK
tiv
Minle
nindcn órhajlalon
Ezek
a
ágat
alaLL
vas,
a kéregle
neg. A kérgel éló algák
di
en éghajlalon
PnlJ
§es
lrjt kálosil, Vöó
hó\ngok k letkemek
zulna( el9íóezóóeb ós
A goú
végúl l€hulanán,
Pemetezzük
a lát
rézld,
133
Hlronrr prrlzr.r
BoNsarNar ALKALMAS
FAKES CSERJEK
LEXIKoNA
EZ a nijvónylista bóvíti a [Jonsainevelésrc alkalmas l'ajok
cíntű f'ejezetben rJó 11_], í).) bcmutaloll válaszlókol.
é5 tajhb nint 300 fából ós cscrjúból á1l(' kínál t()t 1ár
az olvasó elé, hos/ scgítsógóvcl kiválaszlhassa a meg_
feleló növénvt, szcíkcszlósc a Bonsainevetésle alkalma§
fajok fcjczcl clvcil ki'vcti Lalin nevük §zerinti áhécé_
sorrcndbcn liinlotilt1 a nijvényeket, utána következik
a magryar ncvűk, Az alliliok, fajták, változatok a la.i cín
szava ulán következnek, szinlón ábócósorrcndbcn,
olvashatunk a fák ós c§crjók jcllcgzclcssógciról.
tanác§okat kapunk az ajánlotl stílusokJa ós nólcLckre,
A nevelésre vonatkozó javaslat()kal is megta]álj k.
a llonsaincvclósij alkalmas fajok ta]'ezethen me8szokott
§zinba)lumokkal jelölve.
|..:
i.--
Ho(faAN HASZNÁUUK A LEx lKoNl]]
A l]oNsAlNAK Al-KAl.MAs pÁK lis
Hogyan használjuk a lexikont?
-rL,bb ninl
bunsai!.k ilkilmas fe * §rl I
l kerütblmulrm§n tbbe! J t]4jitemenybei,
Legtöbbjük fuj. dc na§on sok kigáló altii! tbilál,
!álto7atot és ]ribidct h negenrliliint rámnta§a
a
]Ul]
ha§onló§igoka
ós a kiilónbségekc
e alapti'
noz kétc§t. A felsoro]ás tömören ö§refoglalia
a 8onsxinevelé§re aüJnnas hjok cinú fejorctbcn
rárs'a l1 !ü\ iny. ke L, UiaI!i l ml gtclelö olJi Lrd,
Jh.lhóvebb inf, míicior kapunl d JjJnloLrstl]U_
M,król
A
nerrlrklij
J nevele\il]nrxnkrn
vények lalin lcviik ve.int, ábéúinrrcnd
Ls
ben kcnjlnek felsorolisra. Ha eg/ nö!én]nck kót
neve van, a címsró a
haszlál név,
§akabb
a nr.isik mij8ótle talá]haló zá]íiclben
.in, ncve]€t is blilcsácnük az ábécó
szino
mcolirleló
^
nclyérc, utah,a a cíDgóra. A novényok m-agyar
nevót h (ha van) meglaláljuk a szövegben,
Iéirás
A Bonsxincvclóste akalnas fu.jok tEe?€tben
ré§zletesen
tilr$ah tajokal §aj< rövid€n
írtut( te.
jclc^e az otyan tulajdonságoljt, mint a mérei
lijvckcdé§i úlem, télállóság, a levél a]*ia ós mé_
rete, vrlamint az ószi valT a §zokatlan lombszín,
SZó esik l vitáglól, a lemósró é§ a kéreíról is.
stíluí,k é§ néí€tek
t
A megadott sti]u§ok in}ább csak
á§kénl szol
gálnalr nem rtszolút Vabálykcnt, Az egye§ fák
taja é§ jelege hatlijoza meg a vála9tást, ToY.ábbi
í9leteket a 116 121. oldalakon lali]nafunk.
A kiegé§zító nóvénycklÓI
i§
oLvashatulk. A iava_
sott mérctck á nöén}tk terDó9eteÁ
és d
tilk, üldgDr§ok t€csE$|8ctiil,
l
gjrol fuggtnrlc
E%riíl €\iía
nas/ 45_90 ün közölt;
kicsi ](l20 ün kóZöli
nJtry
mércútó]
tinúmM
qlcm telell;
kdzepes 2íH5 cm közöil:
cxlra kicsi 10 cm alt.
növény igónyeil és vapoítási módjál ugyd
o]y,n
VimbóluDok mcllelt találjul! mint a
^
Bon§ainevelésie dlkalma§ tajok Iej.zcíhcn (lák]
lsnl./, A gondozással kat{solalirs további adatok
ról a 170 ]83, oldalakon olvashatunl bővcbbcn,
Ha több dfajnál va§/ fajLánijt uonosak a neve
lési igélyck va8y a, ajáilotl stí!§ok és néreLek,
eze}el az adatokat nem isméLcl.jiik neg, Ehelyctt
Yi§§zaüta]unl a ldikonban va$, a Bon§ainevelés,
rc rlkalma§ fajok" fcjczctben lallílhaLó cím§óra,
\
khlD,asdl 1.1,hpbú-
E]hulyués tr Óniöz,:§
ünú J da8úírNnru'Dcqueline Hillicdt
\ súnitöfuJll
E
4 vc8! ld( Us Jlivd}han naponld,
ldólíiigyek ljb()n|akozása
hcTn,.,
^
kc.óo,1W \.gcig
is
lM\Ul
üI
nlpul, J\
ú? löll b,hí|,,4l |
n
Ab i.: ko
lnM
ma
ni,4
,.l/
l
LJTblUlL o lJ, í.lt fuU e\lleiós* \iEddvl,e
/
/don.l, A LcL!flrlc,,b..n. A
]mcrckl. /
"liJ.,L"
(..dé.l6,' j§olbohc; |J.o
// 1,1*JnÁ9 '
ti,,§,
IlLtnakixetkú*a fla 'Jacqu€Iin€ Hiuici,néL ''
lgar név, drih belliftl. E Magvctós, dogványúís! sókóldugványúls,
kérel 6ípjüt visga
a
vegetáciN
bujtái, dügvány,ás.
Kaft a i j eqe r! ek ryó
apló óri'kzóld f€nyóléle, bvelei sótet
lobozok lilá§ak, fdeg a fiala] lá&on, Á sti]u_
sotat nórctckct
s a nNclé§i ianácsokat ]á§d M
^
,4JJús
kmM'clmpaíl dÉrí,
E
olirs
Áriés üa iúarya k i a&í h.g pa jé.a4,eíe4 ó
oókóld ienyótéle, Mükészöld lúlcvcleklol, A sti
lusótJ| nétlelcl és i nevelési taíáMkal lásd
,4úi6 lalimrya
|u
l
]
wstag. palá,§ téryúfajta,
nNclósi ianács.krt ]í9d
ós a
|t uíanta'Catqaún,
ítlrl méréiekété\ l nevelé§i iinil.§.(
lijhhré
ollás
/N bwrüiuw (A. lriFM), Hófu dú iuhal
Tómhh ]lin'l fa hntxvlil lnx n.$ é§ Vóni\ livi
Virckkcl. (l,ósd qvl. o.)
j]mnua
,4@ bulvliouü §p.
HúnMújuhü
Konpakt óvckcd6ú alraj, usia& bóu7f,nj lNlokkcl.
A siihíotal fiéretekei és a núclósi innác§.krt ]í§d
,ra. D@/8úrúMlMino \bkübuca'!
Törye lajla, kololája he$/es
c$tit
lásd a 4(H1, oldalaton,
a nevelési
laná
Ácúümp.llrg Múeijuhd
xnmúelú lUEbhuúalóí., fuerlehe!ófn dudi dr
Endskí.l, Ó§Zrl ].!( c .l<nt§drlíd Vloezólncl,
Ac.rdaüü
KözéP kínai iunlr
Loíbhlllató h, Kig/ó9eú kérge fehórci ós zöldcn
Cllofutl L§elei vív alatúld pn6 búlnyélenülnel,
ar§*l pu ü sá.gám 9inez&]nek, A hokidachi
k]vólcióvc] n]ndcn slíluya llkalnaj, Kó7,Ns é§ naAy
nórclbcn íevcljüt de cxlri ti6in.k js oc8lclcl,
A óevelési tanác$LlL lísd a 42, oldtilon
ciwla Túfunbs juhal
1,onhhullaló ta. Hason]íl e .,1. blwruhunr4 de jó
fa8ytún , celt a hidc8cbh tcdlctckci gyakra. ülletik
,4al
A slllusoht, nérelekel és a íevelésilanáMk
lóbhégét lÁd a 4!-41, olLtalakon
E
F-vcnlc,
ko6 tawvd, jó víelYczctó kó!e$égű
,lce l ja!fr ah ua 1'ö
t
k §vihigi iuhü
mbhlllitófl L.vclci lceled.]abiali
dú§bú végódit,
ós
óskl
nean§,, vórtjs és ólónksáBa yiiűrc vlil1o7nú. A hc
kidehikivéielévelúindensúfusn.lkal,aó, Kórcpcs
és na§ néÉib€n ncveüük, dc e{ú tibinek is megi!
nevelési tanác$k ióbbségét lásd a 42. oldálon.
m ^Ma8vdós,
§iaú| hegeéi jelaykn!ó
á§
lennénet, Á sütusokl. fuérelekel &
lel.
üixniq
Eziisiij§gúIke iúlev€lú
A siílüsokal nórctckci
Fón $. hNru. lNkcny lclclci fu37.cL nann§m á§
vöóye Mlnúódiek és olyaíok, miílha ]iktoe
helyetle,
Az.4, t @e tómc laitája, am9ly nem hoz iohozt
Ajánloll nérctch cr1ía kicj, kiqi, A sliluwkal ós
d nevelÁi taíáMlr lóbbségél lágj ú,!, llbd nál,
H
uiil egy hónapiA
i(bckne,
E DJg\fuyoá,,"h^
A,mn\fu\
\
la\a,
új hrjlá$ril
Magv€lá§.
A §ti]
m.lrt n}2rinipU
konVUkkg§7.níl sldlrdbbú Tclcn
.lnd &rD,
Az
'bi2s
Szlkló! h.erBi jepryeíehyő
Tóryc lajla, ]'.[cgzctcs úústös kókcgürkc lcvó]zlltcl.
E Ltlk,.,{. .@ú,,,ó,;.l.*óld|Jic\eÉLbc, /
N A/ új\Jiáft1lvigu\ lbvá á\,g(1.oo.|Jl*lbdl /
l n-..^,l Jlla\ hl,b
:"-,adb?| ] r-l,..n|l
Kola tNdztól e ósz dcrckdig kólhclenlc.
Kéléveíle,taviMal ugy ósycl, nomál talajlcvc
LúioMfpa
hdbifo\U]nmbhulldlotJ,aí,j^ hjrcvcsVe
lű]r\ckt}el \a]am.nnu m.ftlft .í $'l, Á/i ,,lr"lm"§
E NaFÁ hclyrc lt§UI vldjut a hsokul
E
Nyáfun mpo.ta,
Nev€lési szinbólümok
ts Tápan}n8{tánúlliis
E Atüxdús ts Metszós El s4polírás
" "" -1\
lmi\z.l.1hdlrúl\0l
tr
6
E
B
E
zól.lek.
E
l..t,
,1!i.! alba razó^é8es ie{eJr!|ebJó
oótkild fenyóféIe bengú alrtú tobozoktal és sölél
óld túlflelett€l, A tövell*ó stiluso*ín altd]m.s:
chokk , m.y.gi, shakm, hm_keryai bunjin, v,tan,
kabud&hi, yose uc ós saikei, A kt)7cp6löl cxlB n!§i8
1eiedó nédekben ícvelhctó.
csÉRlÉKLÉx lKoNA
ó8váiyülis.
o1lá§.
bujtís, lóghüjlas
,4M jolDiim'!Jíú',yólósúúg:i juhú
loclci ósvc] naranc§9inűle vá]lozslílüsokat, mórcickci ós a nNclósi iúá§ok
lóbbEógót
^
lásd a ,{2, oldalon,
oltás, bujlás, légbujlás, dugványozás,
sárAa leveiű faita,
n,k.
E
,!cél pdfial a laglb juhal
EZ a k]NMirus boósriin bdbhuíaló, levelei lenyeo
sen ovLotiak, axffl vöróíe szin&ódnelc Kérge
e óregeó§el czüstós lcv. Több mint 250 lajtáját
icncsítellót
k].
(al!d
€ .l'
o]
,4Rr
Japún juhal
'dlmnn'chiJnin',
a feni €mlítell fajhü, de lelel€i iavasgal
H6onli1
támúsiípircsak, Ró8cbbci a juhalok kö7úl a lcg_
g/akJabbd ieúevlell bonMil,olt, Ma.zoúúe§re
jobban kkzonija a'D6hojd fajta.
sti]n$kál, méÉ
lckct & a ndclési lanáek töhhsóAó1^ lild ! 44-45
ts
oltís, dugványozá§, bujiás, légbujtís,
Aú Nfualufr'D.sho:í|,
Az,4.
Plndnrn
ldpáb juhfu
fajtáL tö2ül a legtélálóbb,
DvNzi
BoN§AINAK A1,I(Ai.MA§ FÁKÉs csERJÉK t-FxlKoN^
x^LMAs FÁI( ns (sF:RJÍ]K LEX]KoNA
ioNsÁrN^K
l39
^l
leVclci
iliíl,aoíc lz
9eprl,
nú.k, talonlcAc*d
ni'vckcdésú, kijzponti rezérhailís óélkül, Mind€n
A{i] \|LJ m.r.k1.1.i, n.JPh" h...,;L L,hl,
slílu§., rjvéw a bünjint, ós valademy néÉtE
alkalms, de hilónilj.n jó hohdáchi stilu§a ó§ kis
bonsainak. A ncvclósi mnácsk tijbt#gét Lá9d a 4}45,
sagét lásd a 4,4,45 oldaiakon.
oltͧ, dugványozás. bujtás, légbujiás,
E
N"l&h!'Di§lílm',
Á@l
julol
ldpán
linomm kld€lt rcld ldclci ? 11 gelelból á]lnak.
osvel vóróíe MinPődoct, A legúcgfelelób §tíiusok
a noyogi, §hakan, hú lcngai, kengai, sok$ ós a ka
dushi, Mindco nérelre aüJlma§. A ncvclési lrnácsok
lóhhs8ól lásd a 44-45. oldalakoí,
o]tás, dugványozá,§, bujirs, lógbujlás,
m
Éaltnlnas,
§okan
ós. ]radushi, Mind.n mór.l
ncvclési t.lácílk li'btrdgót l]i9d
^
E
oltás, du8Yányoás, bujiás, ló8hujl
/túld,úrmjDissectub
,lut
i 4+
t
H
oltás, dugv;nyüás, hujás, légbujlás,
lxü
Nfuaú 'XAein
l §clc
mr y
Glcvt,ld,
szlnr\ bcmuyrdJ9ml
A stí]ubkai. mó@teket
44,]5,
a
loal*] kriN
nú, lMa
Óveln^jDrtNn 9ln.7ód
és a
neveÉi laoáelGl lásd
]&E lavógl neAiel€nd
l
levdci vilárN
slilúsk a noyogi, shakm, hú tengái, kenAai, sohn
és kadüsbi, Mindcn nérele dlkalna§, A núclési
lóbbsé!út lÁd a.t4 45, oldalilon,
oltás. dugiány,íi. bujtás, lérbUjlá§,
laná€ok
ldclci lavas2íl sáryaba_
jllkvúúek, ós*lnJían6ra cs sürira 9Dcajd;ck
A legmcgliielóh slllusk . moyUgi;.h.kM, haí
kengai, kcngai, sotan és kadu§hi
Mindeí béÉtt
alkalms, A nete6ilJnac5ok tdbbf!él lasl] l,r4.+5,
óldil:Li,n
E
oltá§, du8!ányozás, büjtás, légbujtás,
Á@ Núan n'riy,hínd, ldplb juhú
E2 a loÉi Yat buq lipusi faitá alaNny
§tí]Nk
tanáMk többsógél
lásd
^
l. néretetet és
a 4,l'.45,
oxás, dugványüás, büjtás, légbüjtís,
olrtalakon.
vélr€ ebben u idóVakbaí,
úrú§Mi.úvéválnik. A slilu§
Reídtivúl ázekeny§ll
zel
vóiöíc
va8y
a
E
oli.ás, ducYínyo7js, bujtÁ, légbüjlís,
4Rl
@bfun
I
'shiEilakn
sM',
§clel 9írd9nlL]ek, crc7clúk
loNn ]uhul
iell Jnú, <lcnkzn]d
lA2 óMi lonLdzín vóds, A siflus]oi, néEtekct ós
a nevclósi taíácsol lóbhégét lí9d a 4.4- 45, oldalakon,
E
oltás, du8!,ányozás, bnjiá§, lógbujlás,
világmzóld lcvclei enyhél l:j^avínncl ós lchéftl
ta*á?ottaL íénelyüük teüe§en lobér v.!y ró^avinú.
A stibsoht. méretekct 6 a nevelési tanáe)k tóbhsí
8ét lásd a 44 45, oldalakon,
E
ohír, ó8ványozás,
Aú Nhnaa6'
Zóld lcvclci
c§
ú^zinles
E
és
bujiás, ]ógbujtás,
uron', la Pn n j u h ar
őskl
vsv&
sáq]áYá é§
arolfzínúvéválML
n zóBck A slilúsolat, mé.€tekct
l ne!elésildac,,k
ollás, dugványozá!,
tdhFóc8( t
büjtá§,
lőd
d 44_45
lé8bujtás,
fulklh llwi,ni,Da ú bolbolr!
óókóld slc mlryal%rú levelei sijtélzóldet,
A2
Kon t.vdszat apÓ, mny-, namn§szinii világai
E
E
E
E
E
§olot
ba-k$gai, ieng.i, setijoju.
^lkalna§
soka., ikadabuld,
é.§ saikei siilu§á. válaninl ü eíra lri6iló]
a n.8yi8 ierjcő mólele*t,
Napos helrte.
vegelációs idóen Mponta,
^
Kóüelclle
lavász()l ó§Zig,
Minden nÁv]dik é!ben. rola tawzal, nomál
lásd^ar, ódI"ria_nál.
l
bóú! b!
Tijü§s serje, l€velei ósffilPioía Vinczódnek, Jel,
]cA7€iq§ck
1a@vi ápró, sáIga vnágai és ó9i ólónbnos
lemósci A §iilubkal, mértetci és a nevelési túáqc
Be fu i1 dunbe,xi i, aPún
aUí.i|9ls ulán mcE§zúk meg, újhdjlÁULdL,
hddfuda j.!onb.,
lásd
Püil jop0liM
Ánd @ 4da polílolb, r,i;zón !é8es lő? yoz m riag
Kcskcny, óókóld levclú 6erie, Ny.ír elején ho72a
Rrab9erű, njaavinú viídgait, Nen vis.li cl a úcv.i,
Á le&ióbban hozáilló stí]Usok a kadushi és a siil€i,
Exira }is és lis néÉtekrcaltalmas.
o Félámyébs helF,
E :lafuuk ne.hesen a ia]áját a vegdtáció idógakba
ts Nyároí havonla, F]rikaléléknek való nútlá$/a
Ldúcld biMá]iúk,
r l-vcnlc, lata\%Ll m.:Zfuenks íaE]lscrc*hc
B \4ígaísután meisszúk meg ú ilj bajtásokat.
E D!8ványúál, tóNiá.§,
Fű9crú, ölÖknh bveleit erólelj4 bókoló nádMála
4H7,
oldalakon,
Áulo, indíu, lÁsl] Rhndúd.fulfod
indiM
B.íbe.iJ búiIOlnL P62p,inglMLí boltúba
Az átt€leló lelelű cÉrjc puvPóngboz haí, ó lev€lei
a gínúkan nél)zöldek, lonákuton vúrlrék. 'Dnsszdl
hoza 3á€a vi.ágai! nelyerel ó$zel kóvclnck a lilás
9inű lemósck Az aiánlott slilüsot a úoyogi, shakán,
$tijoju, ishilslki, skan, kabudachi, yme_ue és
a Éikei, A legjobb úéreíarlúLlóyú cxlB ki§ilÓl
Napos v.$, ámyót6 hclyE,
Naponta a vegelációs idó9akbm,
Kétbctcnte nyion.
Kclóvcnlc, kom tavasval, dMiradás eló1!
íomál lalajtevcókbc,
és a
e
rr kis
mórclrc A siilü$tat
ö@/olü-nál.
és tis
leveÉn Mácsorat fisd
a
a
A !i§ cYrje aFó. dipkés 9ólú lcvclci 8a?dag a.any_
áinFlatokba lordülnat lonbhúllás elót, TöP§e
Befula
p.úr!!a k ijN!&At)ír
A fa leglób jellegzetessége e eziistösiehéí kórcg,
Hárcmyóglojá..ld, lonbhullató levetei ówel
afu)Azinúvó úlnak. í/.d!d 4q
tavn
,
]
Mud4it]l
J.l m.l}^Uí6, virágzali
muíJ]selééíés (]Lipril,a§ alklcl,í lóclain L.J1.1
íó
a
Legaltalnasabb
BaugainlilLo buniara,
Fu a lórpe faj a lcmé§zelb€n is legfeljebb 25 cfu re
neg, de §oéPlDn ncvche nég skkal alffiolydbbfu,
A knbüdachi súlúsváloatai jllcnck legjobbm h@á.
ó eítra kis és kis fuéÉlíealialnd, A ncvcló§i taná-
cbknl láld
Beúéúlhlabe,ai'BaEatÁlc', Ja?in botfura
Tönötl lcvólzclú, rendkí!úl iéláIó, tórye iajla, L.vcb
iavNzíllilásvónós,nyárcnsötÓtvödjsÉváliüik,
fary(nck(
kaahóu^ Gnsn4g7. o.)
E
a
6
E
Gomókban b.Iitját el, melyel@l ószcl kók lermések
kóleln€L
stilusotat. métl,ekel és a í§vcl&i laná-
Magvetés, dügíáiyozás, bujtás. ]ógbujlas.
kal,mérclekeícsd nrvelÉn lan&Joklóbbscr.l D\d
A7 ágat
ós
ún
ÁM patna4n'utigúo\ la?in juhü
ÁM pa!!M|un' |.^ísun', Ja?á j uhü
YatsubL9 lípusúlörpe lijta,
m
n^Nlnúa!.t
nol DWal c zolt]
kcr8Li ü]ld, A
]crinkjhh tilcn okomrl
lsclck pirosd szélúek,
a nevelési
juhar
T.Wzal . lsel€k átletvó rü-sgíniÉl é{ vóTá§eL
víPavoldck, vóíöses V.llr] Kcsóbb nel\Zült]ft . najd
.i\vcl clcakJ íxd ro Vjneódíck A ÉfljPkk óh -
E
ken3al, \,kan c§
A, új hajlásotilvág]lk vk% nyíon,
Marletéi dug!ányozÓ, tÓG7,t.is, hüjtr,s,
§hakan,
íet§uranrri
)@l polúalud'seigú',ld|,á4 juhil
Nnnikí' l1pfu juhlr
AIE pal"úlu"K6hiníJ laPín juhol
TÓrye l4ta.
a
lóhslüu$kd m"y.si,§h6kán hrn
B
E
A lonbhulató ccrjc iavavi lehéI, illalos !ná8áró1 és
noyogi,
óü biboMinú l,emésóról isncrt
m
AM plh,aaln 'Nhhiki aj!n',ra?ijn juhal
P_drÁ kiíge m:il íirDLlordbd eni€n mcg!\hgodú
o\Vc]J Lc\elek\üíUsVlnúve Elnaj(, A laEncÁk_
Eink kumlm^@m
han
Mjidcó néretre
ác§okióhbséAéllásd
Aabúniinl KF§cínk]sm.Rlb.nalee
Aú lalmtun'saaEó rqw,Idpún
l,]NoróÉL ósv.l tarmminnidi, w,;.,iinn.k'
alkaln6, A nelelési
k(nAful
E
Atfu pü.pmun'
a shidaft,, Iapún juhal
E kiemclkcdó fajta ldelei lavasvjl ó§ nvlíón mélv
kengai, kengai, sokm és a kndushj.
tnló
^]acsony
ndckedésú,lF.lÉi a lcgaprohbak [UZ. ldnnz_
n.l, Mi!Jcn \lilú.ra alka]ms, k]tí!c d han_k.ngaü.
kadtr\hi M]nll<n mef ír rltxlfl
cst tóbbsgél lárd a 1.4 .15, oldalakon,
Dügvónyúás, olrás, bujtrs, léghujlís,
,
Al(ghcltclrirhhnl]ú§oka;Uyúri,\hak5n
Apr pabaaun' ratohinc, J apá n j u h a l
Ya$übúk úpUsún]ma. ciólcliesn lettlé
olús, dugvánilzí§, büjtás, ]ó8bújtás,
üláspiros icvelú fajla, úgel élónk nam*Zi.úÉ
foldul, A legúeslelelóh stílusot a noyogi, shakln.
teílai, kengai,
oliís, büjtá§, ]ó8bujtás,
Du8ványozás,
jobb. A nfletési iaoá§ot tljbbségéi lá§d a 41 45,
,&grAl,Zrr,'Disselun Atropürpüeun!,
han
m
kt rlf !r,M, 6n AM buasún@
Áfu!fulnd üWkií Kaúdai íary!*,
ny,
han, mr
nek, Mi.den siilu§. alkllrms, kivdc ! chokkúi, a
holidlchit ó§ a bünjinl. t€gnegblelób a kózepslól
cxtq nagyig tcrjcdó DéreiiaíoDá.y,
E Nap6 herrc. Minimálk hóigén}t 7'c,
D Nyáfun Mpoíla, téleírilkábhan.
|i
Hárof-néAy évenkéni, kord tNNzal, jó vúelvczr-
B
ts
A tónijttebb habifus érdelóbcn lolyamat.san
vágjuk !h@ a rndezetlenül nö9ó hajlábkál,
Du8vínyoz&.
Dlu$iÚina buaim'o6nge Kind, Mufudftilí
Ennól a íajiánál a világzti úuíalelelek mlan§§zínúck A slílüs. kat, mé íeieket és a nevelési
taiás
Bu!!ialilb.
&ra
Kn!&v nudal!,irt
lagiÉ.Zékeny kúyó lián, ovális, áttelcló ]*elek}el és
seÉ9n}€pinx vnágzlti úuíalevelekk l, A stílu§okai.
méEteket és a nftlési laná§olaí ylsd
buniona-
l
^
RoNSAINÁK AL(ALMÁS F^K És C5ERIIK LíjxIKoNA
Bowia,ilka chbfu'M'4.jjfrQ'. KJN* nu a|un
Ennela ra]Lnd] J !iót4limúó. jtl.k n,,osi]" bü,_
9jnúck qslilu\nk]l.iner.tck!lcsnne c\iliM^,kallásd
xB üiliana
nál.
&u3uritr'/4t ghDrr '§noh wüit.'. kúD6,
F.h.l vn]AzJl mUflie\e
l.Ldt
s
a
nuülú
Ajlnusolal, n"rc
n+r e\ilJni§Ukr't iNd!B hu unu n)
ú t6ita,
BM
Kiibwln p6zpáh*
Tóúóit^icloph!l!.,
6c.je, mdy ipró, i'ókóld. hosgikás. söú7ó]d ldc]ck(lbúz \, iinlUll{llusold novoo,
ihiL,n h.n l.nlJi,§cfupiú kh]6U]i. \jkai, ilt]u\hi
yxe_üc ésMikei \4]I.nen nvi néretle alk ]m,s
o NipbDs imychf hi\k, vediuk l idk.!, ho|
;sJ hidcP §z.leknj]
6 Nálonla vegetlicid idarvikhú Té]en is i.rt t
El Kólbelente a ve[elációs idóVakhan
Llas]'%]. nómá| talaikcverékh.
Fl Kétsenlc.
N qZ Ll] hat §olJlt],nnc[,\úv;![üsü
[í DUg\J tyUzd hhvl,A, hurtI IhM kÚE.di@, Ó.khLl peÚkl
Kk lLmcú , fók2!lt] lr Dl]yg\.iie, ánfu, stc|znld
l(\.l.uel \i]! lui,jnhült hct i mcldB. nurúDhnhrÜl Jc knnnycbbln húze.Cz]jeló a;l]U\,k r,;e;dc
iet ᧠i nevelé§ i il ílisokat ]ásd a B i.JoPbna-nlL1
4 kis t.mjcni, dfulz,ld ú(Vklru
l<m.úcll.
ó
§encnck,MU\
!,narnnlxlü ldh;?]l, \ n
L<kD!re ún,mrn íru[tr mh. vtralal srkfu lild§dl
dcc]óluí(UlnJl ruZsdVnú,teh(,,ágri"u,-nv,ra
tn|h,ú i\
íllbULd m"\oü. \h,kan, han
[ul],nho,ú
litnld
hUn|ú,
^7.!nlui
s.kiioru, \Ukjn k,hil,ichi§i
L\ak cxrra tn és ks úéÉekhcn n*liük
NaPos nelyrc
E
B
E
E
E
salk.i,
Naponia nyálon,
tiipoldatoz k. mcrt ú án alirísásnak
ilámú íéA!évcDként, mé9nenles iakiketrékbc
ol]óv.l }ágruk lc a levehkcl konnakl'babilus
\-e
órdekében
Dugványozás, bujiás,
nag}elii
Nv;íon<za inmn| fuírE §iíib kdg} ]ofuZsdlnú. lL lr
ur;golJlhn7 AnflU\nkal,ncrrtckLtr\ Jn.v..li
la
E
§tú lóhhs.let
DUg\]ny za\
h§d d
c ld&,J
(anIM Wlgalis'Fo,ii NáM', c\arub
ndl
Ncm annvü í tkrn megJ<lend,u]JA Á ilJ\\
lulpÁ
^]lDug!-ányo7áJ
ld?á n
cüpk6
klm l i d
Hatá$s negjelená§ú, néVkelü]ó Aerie. lónves,
nn,k7n|d
]e!.lckkcl
Tla\ü] hoz" n]*vri1.
oino
\JB flhií!imgail MU}Ljq|,shald.h -kcnlai tcn
g]i,s!l2n Dsr k Jushj niusbJ, nl Lm]nr oigy vag!
c\lm nd§ maE]b.n nclcliul,
F.lanyelu\ hclyrc, v;L]iuk
E
E
L
ldr,}Ukol
lcgct&b idíigil'bá M§menlü.vi_
?clhdvnaliúL T.ldn ú hn\uk nlndl ncdvc\cn
[-il Kcthdcnrc, \cF|eoJ óVakhan F;krí.L rh..
való nííágyak vciéleL ha9iáliunlr
Naponld d
E
E
Kli_háron évente. tósó ta6§zal, né9ncnr.s
V
bijldskal u .lümg7is trlJnv!fi tr\^va
Lí] Dur\,ii\DÓ, bujlÁ nJr\cld,
lj]
rildrn
jaroniM, ]a!ón §efuán
Lonbhüllatólml€ifeltűnócnbordá7olla](TlvaMil
hos9ú brkíkat fcjlc§zr
íilusotal, móretctel és
a nerclósi tanácreka1 lásd^u 52, oldaloú,
üf!íM fu@ino,ü,
li]
p,ül!óh
Finoú ligain rpró levelet iilneL ame\tk órvel
nanncsalijíe gínezódn.k,^stí]Uerkat núíclckcl
és
l
Develási
túá.§okal
maícltlelésa ncL.ley nna\Á l,bhvu l li\.lil
ban,
c$e.nidt
qly .hrk
4 núU\ltat.
iapohna nál,
E
Éventc. té!ó iava§zal, névncnl€s
caúllia lailnq@, ]rz6
dajkcvcrétbe,
hka Lnnélia
lcgkbebh kam( ut!i, c7crl
Alltnn ncvell(bUnlri
ó]J Ba;ie pío.]]lJh\.nhcr
viíjgJit tclcn e\ Ltm ravd§Zd] h.zzi FL,tú. Jhhtl,
védclúetixénye], minl á ióhbi kaúéliaA stilu$kat
^ k,
Mrvkcíi]ló,,f"k
móicickct
E
ncvclési taná.wi lóbb$gói lásd
és a
Fúirnyókos
Melcklól,
bel9. vidjük
a
laAyotlól
és a
a
c
hide!
(ifuEaÚ a,boawrs, slj9d boóüwi.
íróLli,ltl, a\zctclt ]sclü, bUl],r7cíú ld, nlbnAo§ \ íi,
!J 9rya Mn.l szihir dbol 9amJ7,1 ftn,llM VM*
á§
clviseli
9ikónl
l
'
3 fJgwonl tilarii hín! ék1.1c1, szobaibon
deleg;bh kamyú.td n jólíníi Li^d ..,)
cMEaú chdn
!np,liLsd c-
fuúga$ lini@
Piií6d \zan,yJ]
(c,
si'ba
cfurnw), Manlal bú^ó.gil
, i.n!e\, §Ultu,l d iN.lrn WriN h.
qlkk dl(\elú, A§!hN,]l,tr m.n FlJés a nNclési lanácsot lóbb*gói lásd u 50, oldabn.
[q szlbJbdn n]pG h.\rcva5 J VJhidbxalllhul.
\ ediUk a ia§ULl,i c\ i liiiL§ V(l(k lil,
h,j?7.,
52, oldalon.
shakan, han-kcn8a]. sokan. kadüshiés yose Ue
o
D
ts
E
N
m
}al.nint
naAv Qgy
crüa
naAv
űluy
úéÉLbenneycliúk
Napos hc]yc,
Naponla í vegetációs idózatban,
Két három heienie a rtgetáciN iddszakban,
Kélivcnkón! llva$zal, noínil nlailotlétbe
új hajtisokat lol]nnalosan vásuk VnVa,
Magvdés,
^z
Cede\ alknliú, )rlarl:édl&\
olötzöld hjLcv.lí t'cnyólilc. jc]lcallcs szükc
JJ o )
!c] ó.§ hcngúcs iohozil,
úól
iéÉg
cednÁ adanlia'Gl^Ka', Atla,z-.tdfu 1
Kúrge és levélzeic vnrkóskók Á siíLuo]Ql. úéretetet
és a
m
ncvclisi taní§ok lijbL,sógól lásd
o]iís,
oldalo.,
az 5],
cen6 fu,ilolia, clpúi .édíu!
Lasú ndvckedéú. iiók7öld loiyólúlo. L.Velci nn§on
rövidck ós sölit2iilde]i,
A válavlhaló néÉliartománv
az cr1n liAilól ! nagj/ig lci€d, A stau$kát
lÉsi
ác$k labb*gét lásd
53. old1lon,
E
1
Dug!ányo7ás,
,
cdrus d.da,a, Hinolájai .édfus
&koló
tá{
a
águ, iiíót?ijld. tülclclú lcnyólólc
naey túlcvcLct boriüák A stiluso\dt,
nclt]isi
tan
ácbka
t lásd aZ 53,
oldalon
hin lcn$i keí8ai hoti
skaí,lábudachi. yose uc ás
E
E
Nrpos bet re.
Nyárul naponla, de má,*.r i§ iari§uk ncdvcel,
le!ó]íú&vck tinyílása uián.§ hón.pig helenle.
ütána
^
iyion
kóthcteílc,
Freíle, korr lavasul, nomál lalajkftlékbc,
A7 új hajtásotit i}íroi vágjnt visva
Ma8!elés, dugványozÁ, bujiá§,
cmailbüu úhpo nic M,
Lodbhullaló ia, nag_néretú, lOguott gólű lNc ckkcl,
lehér vaAy pnos v]íáPail Moyi)Ai
DvNal hou
Mrági] fusr,,k
-
lá§d
ó.§
á
ncv;
A vúérhaj
néÉletelés
lzi
a lombhu]litó
K6 k ld új apún i úű qb
lát gmliJan ószeté\tMük á a?rij
ful ApIó lselei Mív dakúak, lekeEtiictt
csúes , ovel élénli§íryán ᧠n sa§zíniirc ví]toz
J'i:4laJrur,r
nak, Az dkalna§ ííluFk a noyoAi. shakm, han k.n
gai,lcngai, hotidachi. s.k!n. tab!ú.hj és. sajkei,
A vál$ztható mórctck a kicsitól .Z extra ias,ig lerjed
E N.P0l va§/ Iilámyékos he\T€
E NaPonia arcgciációs idóvakbaD,lólcn c9k
ts NííonkólhclEnLe,
E íft háfuú é\tnlénL, tola lavarvd, nomál talai
ts
E
Az ílj najiás.kai fo\nmatosan ncl§7ük ü$a,
Maevció! dugványozns. bujlás, l*bujtá!,
cmis cona.Imi§, rJnadai jrúdáííb
NyíI elején nyiló, halvíny .ó6avinű vióAok ós ólónk
zi'ld. 9í aldoj lcvclck óksílik czt a loúbhulató üt.
r\ költlkú.ó stillsolúa dlkdn s: noyog| shakán, h kcn8.i leigni, holijLtthi, sek|du, $kan. kahuda.hi
és yose,üe,
E
E
E
E
E
E
Körcpcs
mgy
nismórciirc ncv.ljük,
Napo§ helyre.
Nyánn napoítx. tólcn vódányosxn,
Nyiioú lrétbetenle
rúlévenIe, k.ü tavasval, iiímílldajkcvcÉlthc,
Az új hajiás.kal loLltmatosai vágjúk üsMa.
Magldós, dugványoZás, bujtis, lé8bujlÁ,
cffiis i4reím, Kijúnié+. júdfu|a
&nj, gív alakrj
lwc]ű lonbhullaló in
T\tgal
csüplv lig!]n hozza rózsalil. vi.ágan, Á sti]usokt,
nóEtckct és r óevelési l ácsolQlÉsnac. cakaaü-
cmfu dmlhlh
ccdu
|Loldt] ú)
sdlóúöld tűl.veleit vi&inles álain hoza,
sinü§okai.
úér€tckei és a nevelí§i tanácsokal láÁd a7 53,
^ oldalon,
ch@ fu fu ka jarln i. a, Térl" P i fu ! díyb i n
ovális levelú lonbbul]aió §c|e, F4óD lo§viÉEait
celalh6 0,únldan6, Idhli Jobmd,á r k 6kúá8ó
tnúbhulhló kúgónóvény, Lrelei ó§sz.l sárgáía
sziíeóück, Z'ltj tcmései felha§adnak. 6 lálhllóvá
íálik alan]a,zinú hcl*júk a lóny6, Pios nag!.Iúil,
T
(hryinl\ hel!!!6, fuzbnréb Eyenyjb
Fó jellePzclcsúge vürke. 6fto7ott, bordás kórPe
A ldelek lojásd:td hNMúrí§ak, bordázoliak. Ó;vel
sárgá6 gfuúódnck A sti]usokat. néFlcket és a ncvc
ló8ilánáMkal lásd u
52, oldálon,
lihoni, Libdhoni cédru\
Las§an nó!ó hosvli ólcttarlinú örók/iild
lor
sikci, \,6lan inyi fuélelre altJln6,
a
E
o
ts
Mdndzg1
FxIkoNA
a chot}nn, moyo8i, §hakan.
dachi, sckijoju. isbilsulí,
l
I
cellis siw6í,, kMi 6lotd
A ljs lemetú inóLzdd fa linom ála]val ó§ lónycs icv}
lei\elh^onlír a zdkolo §.mrdaa. A7 ajánloii si]úbk
snna lin^ú g€nyín, apró lcvclci fóny§ck, virágail
a Gop.notban hozza.
sti]usoklt, nóí.lck t és
a ncvclósi ta!áMkl lásd az 52. oldalon,
can ail úlifuhln, Rec^kwlű kdh|la
Mivklri]ld, ú jk nd§.rjc, I 16\d!y í,7\&jnu
l Ehftfu buihlia), E^íllútl
FJg]rcíóleni omk2dlJ §dr|., ipn,. t n\s.
"i,LaDnrd
i§Ll2(trel fchcí ldPokkr]c\ nii6 LÁőrkk!].
mjnl inlihh fiioh, mahrved c\cD!tcen kló.vful
A legjobban hozáilló slilú$k u isbilsuli ᧠! siilei
A mirrFk!r§ J n$cll§ lJJ§oktubt}.rsctli\ddc
E
úml!fujalo r ia,
liVln
a,/L& v!&,.i( 'coun§ $iúlú',cvfu|
uoNsÁlNAK Alx^l M^s FíK F_§.§FRJÉX
t'énvóféle
tavaszal h.zZ a §üplv ágakon,'bmó$ sálga,
r\ stilüsokal nór€ie}el é\: nevelési l]ni§okílávi
c ha,nm.b s japoniú' choilbri'
TéP]!, i fo s tl ílrb i
öll)c iaila. Piros vagy f.hér vná!áit hullánotban^
l9z
Bo\sAlN^K Al.x^ll!ír\s l;ÁK Es csí]RJÉK1.1ixlKoNÁ
cltv évhcn, A slilufukal. mólctclrel
tanác$k lóülaégót ]áld z 55 old lon,
Dü8vnniozli\ tőNnlis,
boz7l
]ósi
E
és a
n.Ve
o
l
!
|
\paiav),
xsdJL]
i\r nc\lle,
L,dilln,
|L\.
l [trl,,nh!Zd\znúa[,Aíllustrl ntrT.n,rJ
tJndóUI t,jhlsq.t la\n iz
55,
ú!d9 n.lDtrol\ft!
us
l,cOnc d tcllúnLj \JrPi p{z,k, l !liU§nkal D:fuLkJ
a\J ncvl c! ]n \ok ljhhlP(Llnv]ü55, Uldn],]n
El oilis. dUoin\ UZJ§
cinóhcíiiós
d
su!*rlÚ'Elna', Bíh- di§bi}
Yj.ágú l4ta, A sLi]U$kii néíelckcl és
nc!rlÁiIdtr.iü!| t.hlferet 6d,u55 n|dJlUn
chuúa.la
, !úperna'Inendie', Rilu tlíszbin
Fa]ig tell viúPai nalan§úr.net. A súUfukál
nL(lclrt L\ a n.\L]c! land§ok LUb|^lpLr |d\Ll
.u 55 oldl i,n
E] olás,
0ldaloi.
új h]jlii{)kd elvntigzís
^z
ulgvlillluÁ. hu]tii§,
dügulnyúis.
chunoú.l.s ! 1urcl7v'llnk lAd|'. Blful d&Ib
RL,sptro\ !jrrll ld|lJ 4
mdckk!l ő
ancvelésiliúá§)kiöbbsésót]á&]
'ihokil.az55 .llhldl
'
li oltí§, dugványi,ás,
)NsAI\A( Al.KALMAS FÁK És csERJÉK LEx iKo\A
Uli. njcl§7iik njcg
cmus ofrciun! slFulnúqú \ónl
I-omhhullalarcsie vng/ kis l!rn]clú ii. sárla viíágnii
a
suplsz tigalon, ]tú'úsc ós
lL
h.r
orinb u8|!glir,
E
8
Mindedía$djk óvb.n,l.! vxLug} kora ó\sz.l,
mínríllalajke!.rakbc,
.\7 it] h"jLn.kat .Nná|zil ultin mclsyiil ineg,
v(ni)yeVinúZúdn.k, Nyiío halviN'nnkzcrűvnígxi
hi§llclhóhtjz ha$nló lúlvtinyl yújlíDiki\ kinttkc7ő
}ialdlon fulrán}Mnj leyelei é]óntzi'ldc(. Másik vál
lozaia, a a] p 'P]ufuosa
nnDwidú l*Ól7.1n
A koLcl|\ezr,l|UsUtJJ L|L,lnü§
(hUu,Jn. nlvtrl
^ü.cai
\h Lli,n, \n!an, l,búdfuhl .. .a,kt l, VJlJmcnn; m;"
m.gt.ll
E
A nck cn LnáGok
rubbsce!!ldi; j7
DUgváDyüás,
Ll njhhu],i],sc!(, \
\7án
ldn r\9||d óL
ídclilnyJíc cIrn
m.|yloros ü\
z nJ§
b]ofuVlűrc
h,
qiljUZjk \ ]trrnlglclllrlbb
^t {llúsU[ a m!voü. nlakJn
hJn_kcíg!LkcnP]].yl i,jiú, kd".., Ütia*l,
kóZp€stó]
^
az exlm
ni§lg tedcdó méíclckben
q
t]
NapU.
E]
Mindcn dá$dik óvbcn, trassza],
hcrrc niJ,ú lclcmyrthi,
N)rnú naponld,NL haB,juk (MJíJL]ni
nomíl
a
sú/8u l:wiznhin..
rlnnbhullíócscrje si,na, kc.ck Lcvel.i ósgel nn.ancs
§iLunrküa]kdm$: mo]lai.shakú. hnn k.ngli k.l
qai, $ktn ós kabídi.h] Knzcnc\. na§és extlJ na!J-
l(nlloiúi úú.vclc]l&sNinúck. Kía tavasval
L!
'Il]!rvn] i vnálzá§ig kóóct.lltc. najd lyárvagéig
F
N
4
Kaévenle, kon llva§Vnl. noíiil lal.ikcltlókbc
rV új hajti]"{)k ú8jukvnv a\.gctioó§
iLlin\. sií.ti vnrga]t r\ kd.tkcz(j \lilUílkla
alldmas: Doyqi. shak n. sckljoju. s.ka|. kabudachi
ós!.lc.Uc, K,ctcs, nag} a,e\lrl ni§ bo sijnrk
N po!
hcLr,lc,
Al újhaiiáwkai cLIniAziL\
Ulán
Dugvún],Lvtis, hqlás, laghú]lá§
rüit:
d^z
nrelsszütne!.
x)§,íj
T)lís|ad lcvdú knhbh llanj c§cdc 'lNa\§zxl h.za
ilhi]§. ólón]Glirga!nígnil, Á kiiYeL].czó sii úsJk.!
tLkaln,s: moyrgi.shak .han ten$ kcnglj. s.kjjdu.
Ll
'P] n6a'.
Lc i kncbbck
ncvcLá\itanácí)kal lisd
c§ak a l.ve
Nap$
E
E
Ch4 naEJ Ni! pisih fu
AslnuíJLi1. úóíclckcl ós
Fl
zn/ g úl'
l..,nbh!l]új, nló\zk.rulócserje,
Fiulnlon npn], l(trdi
^
AéIkékvinú a ]evóDétc, ió]cn lilás bNínezódóssel.
neveló§i tanác$k többsé.
HrRJn]irr
( oD lol,si s N u. ilo n, J qú n.1
Fl
i
í' dr.l/ana n
viw.,
la] Nyiron naponii'lólcn ]slansuknedvcsen,
htr
Cha hadJ po lí, pisiíela' |,ou|/'Bín',
ú§
hnjl]nokai n)ly,mal$nn vliÁiUk
Milvdós. dorvi dyi,lis, hutii\,
(is7]
L8nreglelelóbb sliluv)k n n0y(,g],
rc(qaj, ^kcngx, §ckiit)ru, n)kan as a *abu
KóLhctuíle a,.!.liciór idó9akban !íikatúlaknek
!nl.) núlrí§^lt.vlíúk.lhi9iáljunk
Vnrden nrá$dik úvhcn, Lorr ta\is7al,,nó9nlcD
Á stí]u&rkt, mé..letet
i'
lnlasyal. íni]li]ai
hi Kjzepe\ nng/ús.xlra ía§ bonsninak !kdnr$,
Nllo\ h.lví., nyáron lúlímyallra,
Du8ványozás
szaúru hdhnLiw|
A1
kfl
d
i
shlknn.
h!ölin
Nap.nla lvegellclós i|óVikh.n. nlóvmcIt.s
i,v.lr!
E
E
Mifui.n avb.|.
hzíno
E
Fl
V ú.sc\bJma kLí!d holdcz!||. |cvalv.
Fl
lo
hOZZa
('hunftq@ú pililefu, lzM hdn^úhA
orúk7n d funyiitL c PrL}llvl!\.ki§nLi7LIJ.I
rutril!
m
co,r:lop,i! ,licoh,
chufu"Ebs í lúr.úa'C"irsoa ajd ídou',
l
,57.
Du8vánYúrs
E
vi]imcnnyir!y'd k\c§ LlZlnc\ l(mclú. Lo
cluunofuhs
E
hlhazli Jnnik AslilU\okll.mclclLtrl.\]
tanác$t lóbb§gét líjd u 57 o|da]on,
oliii§, dugvánj,iri,s,
c
liisd
tÖbbsógót
kól bel ente,
j.Ihrklc§clL
tJiL,,KUn L|il! lr\cl!llenE(k
hj|,,]nLU K llonúrni k,,lnr$ hoNmdk cííd[,.q
s úétiig. A slilusotaL és a ncv.lési tanác$t
.llrrócn i zVVú ú uqr ntrU\ bllvc(
illJljhrn í.hú\ni8ul ir]]§a Li\Aüi A niuíiJl,
mrfulLl1.1 .\ d nc\(].sildn]Nl fublx!Él l§d.,55
A h]ld
vi lUac
lóltóZt
4lobbl idjtálo]
]ú,ülaAJ
n,
LJs,l nu.kúdc§ú L,fil][],l ínL IcI12, tclnekttdl
c he fu ne h s s?e b M' Nim|isl,
Fthbúű8ti sk1 ilvólös líubiT
ch&nonEb1! \lplttv üapnito
]\!n
E]
6.mókbrn ho7za
chMüq2aris otlbb \alsúnsá'.
lásd fu 55. ^*.,.i.,
.ldalon.
i.'.] Tavlsnól óVú lióihcl.nlc,
|i] oltá§, dü§lmlo,ns,
E
fuácsokal lásd ú5?, oldalon,
kI.;
clzt,ldLk, Kll,,nn§Ln dlkJinas b,nslL.,r.;rJ l,.\
lól tözcpes mé.clig, A slilufu]Ql ;s a nevelá§i lin]n]ok
tóbb*tsal lásd ,5i, olda].i,
E] olLás, dü$lnyozás.
üamú.|el !N iM, s k0 ]1úí ö á, aí,zbiT
l7 l]\ál\ l(\(lú, ],jmhh,lJ. v,ldaA6L!L nJ§on
fursln]ta ( ]rporr, fu, D! J\VJ]. J .súod. udl.i
h,zr niu \ Jgá,l,An trakll.
..; .,.
LJ
h )
chaúaeJrylií oi!!6a'|ia^s cfuilís'.
ioldulnlk. APró, ró^rvinú iavaMi viráAál illaro§,
ítád Jó o,)
óVi8
]!ah hunlíi/'rA |HlblJ
LMMm.relúlL Á{l]F,,ui;..
ós r nev.Lósi
silAa tcmés kóvcii.
Tdvasztó l
ohhl\a,
nk7ólJ i.nyíjrl [, hd|lÁal hE,!l,le*.zd ilJludk
|,ll(b !VLlrl tUndlalon trkrl] \kihc7cllrr
d
^ lohUz!
( \ lmrnj ía í.lrgr,c ].\a], kL(§r.], ÁuLLlú
c\.|eiEn!.§ Z!|l]<l.ó$z.lJ Jif!;;,l lil .--,
"idalon
q.ün
chann
c ha. fu M ld s i ne Lj il (haldú.J í!! nia n'Mis ).
lésiianiN)k tóbhsógél
ll(
nJkiil,
|a
E
E
E
E
E
kibld.chiisy.s.
u., Kijz.pcs, na6r úl c\lrn
Duglinyozás. hag!.ló§
coloMxe/ úd?ExaÁ, I fu]r! halúlbns
TLvasvrlúsr9inú viilgiJk ld kítjíka n]nrbhulllló
cs.íjél, osvel u lpró l.vc]ckslanii§öíilvc §7inc7ód,
nck Túnnú\e óléDtpiros, A sli]Uskxl. nóícl.kct ós
, nNcló§i lrií§okat lisd u 58 59,oldnlnlon.
c.non?aslü odp|e§u lar pruí, l l|nl! húláúns
Kilnúí.iú].mhhullaló Viíiilts .*le, Ósli ll,nl>
Vi,Dzórnsú üó! bíiliín\rblr. mjlrl a (' a.4,z.$sú.
: l.rnajv.k iróklnl.lnnjl Asli!§lkri marct.kcla§
i Dcv.lósitaDíLaokal lúsd u 58 59,oldalxkoi
cjt4n^lo unc*!!!, I lull,i hddálü^
Ap iiriil,ziild§cric, lNrc].i niísn]rkúJk,lchal
úi]gl)lós piros l.mrú§l
Minden míMjdjk ólhcn. vnrg7Á utrn, noíníL
(lb n?6 le l
ó.l
rslhclcút ny.iro
A7 úl l[táNk.t .h]íírzÁtiinn.§VUkmeg,
Du!atin}(,ás. bujlá{ ]ógbuji]is
ZeFslól
E
iinyékG hú!E,
Natos h.l}Tc, nytkon lólínyókha,
Nqimn nlp.nta
corll^ awllLú4, Ki)zi)ní$ na§!ú
l)úfu, nagy lclclc nljxtt nyán)n kevú\bé nnllnl(n, d.
talcn lilvlinyos tu ágícidsz.l., sírla h,rká]t tól!a!an
ho7z1. tcínúsata kijvclleló ósv.l, Á boídrchjós
hunjjn k ivél.]§-cl laLamcn nyi s ú sx kalmus,Akii
al
J
vag,!
u.xln
nxg.li! l.rjcdő n,óídckb{n nclcljuk
N4.s helyre. nyáron iúlióyakbr.
Nynnli aNnillilnNk n.r]\$en
a
llltLjil. kiiLij
ös.n akkor, rn]]k.í a lermésck lElúl]n.k,
Kélh.l.nl0 í vc8ciációs idóvlklran
trN.
ó§]
irDi.$kri
hu
A slih^okat,.]arctckct
l:ln] x7
5'i \l) illl]xllkji
c o n q nn 6' D L\.lls'. 1 :e ll ű 1ő fu ü ú n \
KkLcvclú iiíijkzijlLt §eí]c, Ill!1N, fuhéí!ní!.i ln,_\,il!a
r lelfo7sárr cü ókc7tctnck Termi* vdiN, A siinM
kal.nércletel as i n.!.lasi linli.njk lóbbsó8ói lásd
h]
.L§ó ií7 db.n
érenl.. kÉsó lnvdwtú. utlna
^z
úlofu,|.l holipnlalií, KLni ,nOlrjrhits
orijbij]d cs.ric r\|ó. kcrck. \atólz(jl| lev.l.ifuVe]
v(nlsrc Vineza nek, Tlrs9il ró^ivinú viúgol h.Z.
amcly pin]s iennésétejlódik í/-n 5&59 , )
(
coleanel húí.úlalk\áÁegafts', Keli natlúúi^
R(rzsxszinú ús PnOs
lcillósú lajllj
lij
d ]cvel.i
krln
BoNsAlNAK
^LKAI-MAs
rÁK És (l\liRJÉK LlxlK()N^
xss[ íl,itLli(s. m[l Ja i./
t4íJ A{llU..lcl,m.lrtLlclLsJn!rcLL!rinn:v,
Vi jnfIi]í|,,Zl ||Jt
.l
]lal
lÁsd,58
cdMng
icnós. pir$,
l.nli6okat
59, olda]akoi.
an futth)I\,, \?Nh
VOí,,.d, m, |(r!.§1,1l jJn\d]il ! |tr ,hh
lnzlF\!\ ndJ+ ht |\ ,nJL \.!h §!u].\ J n!L!lf!
lani§ok lóbbs8ii lis| a 62 n3. oldllak
i]
ú6
l0
allfu'M|,, |ahJnlú Nz\pr
N,\gá§. k.rckldl. sina l.lelgtte]
vilnv ló7gvinú viiiirokkll írál úa ,, ]
ós
nNc]jük
^7
E
-
Nlpff lj.lyre, szrlúOn L.r§-l clvileli
l!}.hk.n !.!]ul 1t L",,,l|,
l!
!i
s
K.Nj taQ9li kontjvigh&onli
Kél&cnkanl. lav]s9rl
T,!,$ZtLl c§(Djúk v^Va tr Új hijxis)kJt ,\, ]iíakat
r \(l§tii]n J!-ilalhan ij!Ásztrl,nL9 l',nLj, \ r
E
Mr^L
l. (n
futlhe(e|tc
.l,rie!,,l
l.i
hLivn\
,,^
bidc!.t.
lL,irLmúi\Lr rl,títh,l,m
Á
DugváOyJllis,
Tavl§s7ali'char
vnildiat, nl|id nlsma|.lú, csipkebog\'ófu .mlakc7tctó 1clnlós.kcl hoz,
slih^okal, fiór.l.ktl
x nevc]ósi
,
tinícyrkal ^lísd!6l dkhll)n
li
(:úlaeEús l@ | i§la (C. o4 uc a n tho), a.u k LLl!. h\I
fu
l,,mbhL llJíj l \ í.rJ tL tr.]\V.rlLüJ,]L] k;m§!
nJrJn.$ n[, \ {l \o[ll. múrctll..i ] n.\.lL \
nc
!bu\
d', l a N ndD
fu :
iJ J l+tr!l. lnlllt
h§i?Llcn\ !l
12,jlL]
crakeqb nonopfu, L.bibós FJ|uxoDa
Külónlegesú illanjs, tchóí vií.jgLi, ll)nllrnlllali) h,
|-l KLts(nl(. l!:,ih\,§Vdl,nltrn,,l
Ncn ViiL{gcs l.lv.ni
E ,lliovtás.
:í]
il
N]n\ htllR,
|iil
NaDonla
n
jJnll,n te
dm{ll,a l.L]júl J
l
Entjanlh6 mnonubh^,
1,1r;1.1t,r
/
]AVrl
veg.lliciós id(]Vakban,
lríl ^, D,8á.ilb
rná§okal
UnLJlLo
ric
í]léuij]d lcvc]ci
pnj,
íc e, hÜ,ffu
nígJídn. nLn6nn
^
Il
Naponli r vcg.iáciix idóvakban,
Nyííonkélh.lcntc, üitaléléli]r.2 hi§7iáh nrúlrá
Fl
['
É\cnil k
L!
l
l
Iúü\üó &nrőlbjl
vln.z,Jn.l D\d§v l l,,2 tj.mÍlhLl hajinr Jll t,i
!iróglit EAya.,inl alk.ldis l nnryogi shikan.han,ke|
yoso ú. stiLufa.
_!.], ]{kLjOjü. $kLn. kabftlachi és l
v dúi,riak]siilnanalyiglcl]&]nméftlekr.,
a N4os hc]!rc. nyáfun tóliú!ólba
,,
lkúza íabru,l lJ,lhlllü +únp trjpí4t
\7Jn|j.ldll j,,l ncnl{tlllrl lr9l,nl,hUllJh t.LjnJl,
cPy§zcrű és lclL ljráBÚakal. a iehÚí éj , ijzMsznr
slí]u$lal. nló rct. kct ;\
külijn bijző ánryal aln ib.n.
n nevc]is i
I
Mészkc ni ló lombhullaLú csc
úJ
ld].VJ
LVntrn(\ lJ,,,l!\(nkhr
Az új hrjlisokí gjurvnvi
Enlid,úhux .emu6 wr
^
nlikíl
ficgleloló
fure6
Múvlcn,;l'nbhúllJL!Cscril Piít\\tr,,l,,]lla\l$7Jl
h,-/ l'lv ,jnb9ln.n]llt{ nr únutilU\,Anlh
niil,
$kat. nérctckcl
lkulria a,bru' ÁJrleiílob'.
l:: 4L n ft lű
ó n g,- ú úa,, q.
Apí., Ichú, \iíJrtr tnIl,j l {7ihJjl,VrU ddLkLd
{ill\lrx] n.n n,lrr|\.r n.\ Llc"i lJDJu\lJL ]i..l
és n
ncvelú! lr;ácmkJi lásd
e!:
|.^
L.nnr r llnj ii. I lln,] |íl a (r,de,,nl.J xüdAirfu,
Rliz§lvinú ós tchór e§Verii viiiroknl h(,. alnülvckel
]nVLi,trJny\7
nL]
l!ímc..t h^!lnft \ t,lln ó ni\lI
Irulzia íobn'Nilió', íd.\lA elű §anPJlkir.kit
D Naponir a v.gelácnn idószalóan
E Kúi_hárUú het|t. i nóv.kedóinLjvlkhxn
E M ,ncn nJ.dirl\l(n,tJr\/,,],n,,lnill
Da|iiaíaú '!hn ', tld,,ll\llii &!n§tt&.Mlt
E
új hajtiil$kil
clóll,
^/
bqviuk
kilijlódni
.[
9ivtllLis
hJn k(nrl], LLnt
lxlalni,ll tn
i\U[,ú,kú,lJ(h(.\il!L§nuúr
és kii7.F!s
madrc.
F]
MindcD nlisoditévbc|, kOiL layn{§7ii. jó
dó§ii i hjkcvcúkbc,
^,
üihJr
Á,lillhrJs
Vrúrc
lJnmú6flk!]§lJ
e íílola, Illubs lfun1.1n
orak7öld c§ic, ']'ól.i ós l.[ talrs9al hú,a iLldl$.
Daph
\í(
líd
i;val,,i.
i.li virá8li lóZsiszilrs lr.fu]ín]íiúitr\ stí]n
$lü(. úar.lckct ós a nevelósi tini§okal liiv] x 1l
Mí]ray4i
tÁppl. Blo$om',
.frie.
lclclc
lóDycseli, Ra,sis7ín ó§
Fchóí,
ÓíökzijLd
DüN,IM kati, A,yai .1ar)1.1a[illo, kukú.illl
1,'^,,v,n \ ,ra fuhLí Vlnhtn
hnll.h< L(lP
Nlind;n nútlr; i.vc]hetó, A legnlk.] asabb súUsol
i moyogi. shaknn, h.n kcDgai. kenldj. $rkan ós a tabu
ovi
\.txn k
htrt
[h,
ú,
l iii\
levé]vinc lrinor és nnrincs, Ptrá,
t.a ,LlJ.sdW*lc{ilunJ,\d
Iuúinia kircpc§ól M oílíana§ig teledó nóíctcklc
El
m
E
E
m
a Veget|i.i(x id&Z kb|n
KÓthelenle a {clcl]Íciós iLLivrktan.
F]vc lc, kía tavbgil. i.mlál illt,jkvúdkbc
AZ újiövchnóDyekcl nyilo met\Mük.
oltás, bLljtis, lÓ8hujt.iis.
Napont
ülelia buiilir,
'í\l
nyiir
Aró.
illJn]s.
NaPO§hcLy. vódjúk
N}án)n naponu, tólcn
n
il§lóL is
i§
larNk
a
l'as/os
ncdvcrcn
\tgetii.iós jdővakban,
Kétiv.nként. kofu 1ava59.1, íoimrl talaj
Klhü.nrc
a
viiÁgzís Uliin cniscn melwük ncg, i,.]il M új
haiiá.fukxi fulyannto9í vágjukvnva,
Dugvúlyülis, bljtás,
rú] Vi,k
\.J
hila, n/..,Vin ].mhvin.
as
DJí6.
váú!9!íúkatza]dúún}ckkc! horiioll
lcíAL trViiL c|rz.(st (í L iá]l \ nÜtr\olxl
cqycnetlen,
kanyínű!]úgai txvds!?al
kórdén tcjlódncl( t.mése \tflin.\
E
E
E
El
N
E
Eud,rnu\ aklus, \:rnl)rr l., \lxró&
caruru dnnlblla
-,;,1,1.1,.,,í.!.l.s
Loúhhulj&j c\erjc, A /old lcvcLek bntitukon c7üsiVinúek,
xpró
t.hfí, íJr i7 injJúlh,L h,b ú ll, ML 5Llfu]il]§
ehútó tomasc n anc\Víiú
\lkd m..,, nI }U!,,.hrkJn, hJn l!n.!r kLnlJi,hUnjin.
íin,vlm .n]ókcíetal
Daple h,rkMódii, RuÁ|oad lvoslún
Al1.ldó. t.ií§dal] l§tlú osuric, l\tyiil d.ión illat(x.
nil\§/in,i\trllL l,]^7 í l A]lJlmi\ lnOJ,Al n, k,n,
ntiailhul p.
FlJ
Febór vnígú,tóryc itúta. A stí]u§.lial, mirelckct ó§
a ne\dós i linác§] ka l liyl r ?l &u.ilh-ni]],
Lombhúllitó la.
Mag,ctús. dür!án}O7is, bujlÍ\. lógbujlÁ,
u s, J u rún L 9 n !ő lri l
^ún
s!DL,,lrr m}Jhh l
LUmp L1,1,,mhlúllill
íL|úhL,n\,,n,,l. mntJ l,hh| F.h(r\ q idLc!.l(ü(I
ct! idó.n jeleínckmcg Nenrvnolicl. nr.§zci,
A rfihroklt, mérlckqtós a ncvclésillnriNJkat
D
^
! \hJl.n hin lln!dj, kLnl tr, n L. n k]l,uJJ!hl!'
\, s r! *ijfí L, K,z!|L\ld J t\1 n1!l!]!t
ll!l]
i
Óvi
Ihulzk grucili,, KúJú§ón§i.ii(nrit
I-ombhnlllló cs9ric Nyár elején NJPoíokban lroza
tiMa fchil vilá{alt Allialmas m( )y( )ti, shaka n. hankeng.i, kcngri,aok és kabudachj sliluul, !i]amint
D\Ln! Lr\LL!] óJlDa 7Lfull
Li]J lilmJs,hh I n,Jo(hl{;iu{l L{n,,l r,,[ \],--l
J kicsilól nJ!1niíclig,
1.1 Nlposhclyr. Tó]cn tdsulnolelbúd
E N},áfun hcl.nle kaiszcí. lól.n narM itkli|,
,' 1]]\,{ti i \(!ll]rn\ úVJkbJnL\r\,,n
oldabn
Dtr§jDyozás.marlttús.0llús(hibr(lcknél]
íld,rB% ú?., l8.1J 'í\ul\ s.Jrlll, L'.dL,r,l/,F,a/
\l,,dJh ,n \ lllLltruu h]lí l í [,íl l, ;, .-,:.,
harna nnt{lkkal, oMel ho77n jllan]s, krún9iiűvini,
gan, A slíh\.li!t, mérelelli ó§ r nB,.lési lúács.kat
E
1anác!,IallásdJ6]
E]
I.|h!a.n6 pury.ú, úókzha üú\líu
ÖíókzijlLt 6erie, Fanycs ]c!t]ei n)núkukon lchóíck,
|-N KÚllrt.Dtcakgetácjós idÓ9akbnn,
Év.íL9.k.íirava9dl, ]mál ia]ajks,úókbc
|i] ViráAzlis Utái úincljcfn lágjúk visva kijN.l
^
kczó ilj lrtúliiska1 .sak ralidilsúk,
cJes ruínab, Ia|ú likár
F
,\pó. ka josl§.lú lonbhu]]aiiJl
\ 1 l\
^,1L-
hil
s7úítúv.Idlcv.ni, laryc örókald no7sgtls, Rj^a§7inú
\ú;Aiii!., mUtJ|\ l J( |.1ltn,úll!nVJ!trdk lrl
Ifih tr,,,,nú!],gl,, \n|,ln.\ d la,| bhr. ;\ il|,| h.i.L
!{rl kicsitól, ki]ZepcsiA tcricdó mi1.iclib.n
d'
K.\l!n\ lu|,il,lú l.
ll
n] ,l
cr,lofu\ler 1?nMli'skoglolm', l/.Ji\ú ad,injn:
iffp. öIi'tziiLd. viiigos cscric ]c!lóh ]cllcactcsfqe
ko.lllvard!.tviNlelnósc. úanr r8 19 d)
Mtqt-.tis, dugványl)7ás
(' r! n fu liü opo n i
]'
i
ú7gvinn Vn|irlil A §ílü$kll, móíctckct ós atóh
icvcLósi tanáci]hl hsd. D ilrtn ,lti nál
Kótóvcnte. 1,on lrvNvrL. n(trmiil 1aliikcvcíókhe,
E
Ilaigak
ia jala1na, JupálLtp\ll
Az ijijkzald lcnyóÉlc iúl§.loi élúnkkókcvóldek
t,iács0kul |n§d,5l]
^nilu$kJl
59 .klalatm.
n,8v,
^
IíLsd cnluga,
(:ryFan
(dom1ln\inn íú,
ÉfuJdtbts
\nL ! ilL\e]ú.,!,l( \nF
^úullru
hnrLnil.!.ll]üszrl
\lJ ]rhlú\rr.nncZJl]nil \ifu:,l njZ\ vji ,Ll.
lrrni\ \!fL\
n!ful.,tlj Ai l.,ll\
a
sli]Usokat, mórcleke l és a n.lc]ési
liíl^a 6l, old,lú]
cn!üqa o,lmnrha,
núJúhh
o1,lk?l,,l §cír, l lc{\!\ le!.l! nn\(! !n.tzU]dLl
v].ágailchérck, icfuús. rijíii§ A sinn$kat. t(lek.l
as a devela§i tniác$kxl híl !75E 59..|lalakoD
olnk7ii
Bo\sAtNAK ALK^L]4r§ IiAK ls csER]ÉlK l,l]xlKo\^
old lon,
as
i ,úlll ó1- .
)
El
L,
L,lL\]|l)hbkkr \ íhi
Dus"-ányo/ás. b,,jlás, légbullís,
BoNS^IN^K Al,K^lJ\lÁs JAx És asr]PJÉK llaxIKoNA
s'@qmu1fu^,pklí,
lrmhhUi,,l.L}. |.
a L\ l,6klrJ1ú
lli !||i]z!iL$|!.d,k,r.
maqkó]My, A stíhfl jkal. nó[t.|e|
l
an
E
á.so k
liibb$gat
Ósd
\Un^
as a n.Vclési
a65 o]dál0n,
Mrgvetú§, dúlvtinyo7lis. hujli\, laebujtís,
Mii8i
halvlinvzóldck'linr.§.i
R s&ínes Ehóók, piru;núgvakkil Asliluí)kal.
n|lLlcld s l n(!.l!! l úúi,kifil,kNr lÁd o ój,
Lombhu]lrtó ü\e|c,
t,l]!,
E
Mre\tÉs. dngviinyoÁ, bujii!, la8buitr\,
tsoNsAl NAK ÁLKcl]vlAs
.q!tri]t, hl, rUz{t limJ ri í]1,1tr\,{n(70lL]ld\r|!l
;. J|ln, n. íJn$\nis \jfu!], VJndl 4\lliu,.Lil
nórotckc(asa icvclésiia í6ol.Jt];iíl 6li..]d.l0n,
ltltinus melíio4 Múga, M's
l'iru |1blila, KaNtL,ló |ikL\z
\ iJ§!P((!nJ, trnlzU J laV(slltr lL!c|!l trli$v.rfu
hozáilló §lilu$ia mryogi, shalan. $tn ús l liabu
dachi, Nag_vvagy cfiía na$/ nétlre |eveljük,
Vtr tl]luJt!\1fii,|Jhr n\(n!.lin |R:hhmL n
Iú.k. Asl Nlkil. m;ttckll é\; Dcvctúsi h|ncsoMl
fu§Lrzcl.nJ
Ll
^ í,
i?
,]
h $(.| Jnfu]'.trn\cnLe\hórvlni
Á lombhu]]aliJ la lelclci ólszel bnrnzvinúíe !i htúak,
A lréqc hahiin!álkc, /lrd óó o]
Fifus fubilinNo, )a,l|úliai filllsz
A2 c]]iPtikus, fónycs si'lói7iil{] levelck lonáka á]talíban
(]stemeiű onbhul]xnjtx o\á
a
A slitufukai
I'h|!^
fiérick.l ós
sllfalid, hru?ai
a
i§
lc!.lei i]ónkzöldlk
ncvclúsi laní.skxl lásd
hülik
Na!} lemcú lombhullaú li, I]lóntzold l.vclcl
dm.\ck ós9et bnn,o 9ínc7ndne\ $ká ig a iiin
marldnrk, Kór8. sinn és 9ürlc í/-rJ./óZ a)
o7íhvnlúcn pclvhes A (duílkal, néDtekcl ús
l( nlJ1,1, h],ZzJ,lin !nhúl in!\"!i ,L,l
|cn!i ||ntd| §.k|ne\iklhüL|d.h; "
ma\ A
lJ
lh4b rylwliu' Roháli|. í.)urófui bü*k
Mó]yci Veldcrl.Il᧠icicl.k i; .m7ik.zl
l,júl, ÁstihMtrl, mórct tci ós i neyelas
lóbbségót Lliyl a 67. old ur.
Du8\,ín}-ü|i§,oltís.
a
i
kcct\
i. nliN
}k
É
l1i6 benjfuiu, csültúú\li frku\z
A nÓísókell *hri atú teiiatken V.hidÓ\tnvkónl
iítj5kl/ J ldglzc[.ly níUu lld ful, GunAi.t.,ú
hcAl!\ l\U!{l, l!hhl!]( ldrld lL\.Lr tr]n, k -A.i,l,
R]kil. mérdctcl és ii DNclési ta(ác$kat]ísd ó8.
A
íl
n
hdjLÁ,llrlJ ]]fman.l m.gtl c|ú.n %giL|l\^VJ
DU|^in\UZÁ
inlefu dia''Iéí6Eold', } I ilúill |u2í!ia
Ilmbhullató ló.p€ tnjk...dnFírga viiáPli loíább
nynnak a tóbbi nDíiínáL §lih^ilat, ilóttekct ás
a nclclósi hnícelkll lásd. ^t] lcfrt.i/fu nii].
I:o^rlhia
'i.mó§c olyan, nlinür min]alíl narxn§ bnne, ]]lil.\
tL Lr\ fug,jk!\ t!n}§, hIa\ ,latú lc\!lel cllLh,,l
múP
li.^ múnlhJua, \a§l.Elú fiLA:
cl d h!\.fu t.n!.ÓLUi]§L.!l
Pllacjzck|n! ]{,lh]d iJ. k li rlt lul rh,n ljm Jid
g/.kclclel Iejlc§zt, si'tói7ijld Úebj fónvesek és
bólvclúek A ínuí*al, nélttckcl ús a'ncvclési Iani
Ez a ias,é,akcn} Ia
a
icfuégethcn rryakíai l.jles'
Al,nk,l".h
n U! hV.ic lJlJln.nnu\iiú§m il1,1m].
Al.ín tr§i,]
J
iitY][ |!rn]ú ,i..tctt.n
n..li,i
[al \,'p,^ mcllIh.l!íc Múmd]i\ ltUlknvl 4"(]! NJdi n ndp,ftJiclL n hR ll(
ts
Fl
B
El
fuLvia
Nen!i
slíhf.kif núrct.k.l
^pó
1.ombllul]ali] töípc
Nyiron kahctcnt
Kilhánm éve.kéil.l.Vlsval,
leveúkbc,
,\z új hxjtifukat nüvckcdli§ii\
Mirlctés, dug!ányüás, ohás
norná]
lal.i
űlenólfun vá8juk
as
-
A kiilsó sziromlcvelol,
gzik olynn balté8esn. nrinl
lsclei
és a
oválisak,
hjNzc,iick,
nclt]ósil, ]i§okat
lajli.lchóí
l]isd
ós ni7_jivinú vná!,]t
ós a dclclósi
bósóg.sn on!a, Asiifuskal, nórct.kct
laníGokal lí\d a
Ful§i!
ó9.
.ldJon,
itfulhfla, Kl le*,ll'
|uk;il
TórPc Laj, apró. siingó. pnN vútil0kll] 4 siilél7óld
lombhulllló lcvelekkel, í.l-á!d óq a)
Lombhullaló lórye
t4 Míigr nj6úilor és sólútvórós.
sti]U$kat. mií.lekct
lfrrlhia inlefu.lia 'Mini./Jld', I iii)llll |nílio
(oóp i.löipe hjtr A slduírkai néFickcl és a trc
klési tanács0lüt lásd a l] nhl.]'drlál
c§J hUn in
ó mú lii sávnl szinü k só lú1. d ik,
ó§
a
nevelÁi taná&)kal lásd
^
c'
n @ló!i lanlt6oIial lásd.69 oldalo..
94ld. hla jo Wi @ila
W
fu diúN, c d l ll fu íiám i h
tró|.ny, núvtelii]ó c$i., öii]kzöl(l l$cl.i öí),cs
sólúróldcli, Mrága lchér, A]lJlúls x noyüli, shakD,
hafukcngái. kengai, §ck,].ju ó§ a kalrudrchi §líluía,
Vi amcnnyi nóíclhcn nc\t hcló,
E lorüljuk u cűs naPol, d0 brtosi!trnk maximális
lényl. N]árun enyhéó ámiéfutuk, HónÉtsékleli
ilkil
E
Nyínm traPoila, tólctr
ts
xűhctclltc nyiifun. cg]ióbkini ha,.nta I] kllólók.
n.k ijlszci]lílott mútráEy.kc!§ékcl has7ni] jülk.
(élÉvenkénl.késó l8a§Val. méVnenles lahj
E
tL]
E
Pálúk\ídrró
as
]Nc].k l.nDysiBji§ icrnisck].lcnn.k mcg
niaM hos, Töli§s lqírytb, |ltlk,na
I.mbhulhtó fx PálrínlT7crú l§...clc hrlY,iin}§írAáía
váltanak iissz.l, Agail hám6an clfu.7ntiivkck
bllitjá( Madail hosvú, bdma hiivelylcmúsb.n
oledilsio
Hafudil joln
ia, ldpbn uhizinú)a.óm
l)hullitó §c4c, APíó, úrg! lirágaióri tcm.s7lit.
adelyel lúl lóZePélól toía lrvdzig nyilndli 6U!rV
iilJlr. I-.ve]ej aI§9.1 szóp nalancs9inúíe \áln]znat.
Moyogi,shakai, hrn kcngai. kciga], fokLji]jü, §.kan.
lrabudrchi ós y@ U. sinusban ncldhctjijk, a kóZcp§
Lól uexlú nag/ig tciedó néÉl.kben,
l{,
h.iyt.
[a
Napos
E
N
E
lilinden ní§nilk évben. késó iIsVcI va9 tola
lava§úl a lniigzás Ulán. normiil talajk.\tlélibe,
í' hajlisoka1 alikirás cóljihól mct\§7iik vi§7a
^7
Du&i!y,,Á,
Ilawwli!
nollis.
lti
bujliis, légbujlís, oxis
Ktúi wní^]no§vó
Havmlít
iír!."nín.Z a loúbhullaló 6.i.. cvt
viríga na§/obb, illal$úb és k)íábbnn nynik, ovtili\
levclei úígán színezódnek nyán)n,
sti]üsi. néretel
nál,
és i tcm.sztósi adatokit ]ásd i li ]4vrl.!
^
Eeden helLt, KöikúN.í banst\lijk
oíijk7n d hivn§crj. sálgís vní$kai ós fcketc,
bo§ó9úú L.mós.kd lcjlcal. sótótzöld,
t]ósógcs ihnya és skanlítvörös lir.l8h.zm jclhmzi
i ]onhhu]]ató tinp.lijtíi stílüs.ka1, nórctckct
ós a
biloh4,
Ás csHR,lÉ]K l.FxlKoNA
a ]clyczó a]akú ombllu]]anj
siqn,! §7iic7ódnck.
túlcn ilkin
rulLli! í hfuiuúil (fricndrlk llhln|klia)
lirnlbh!Llrtó.§.ric, vnígai klnnminvó.ös.k
A
E NJposhelyi,
Faps sllfurica \Irt.frDhlll^'. tun fui hút*
vegeliciós idalvakhiü naü)nii, .alen rilkibhxn
-tl
Mélycn szctdch ]cvclú Váll.za|, Á Ínu§ok.l, néíclck.l
Kctktcnrc J \.gdjos J,lV]kl,,m
|.l
^
i\i ú\ü]c\ilan Ml ,hht!!l lá\!] !b7, Ulü],
E] Mjn!]f ,í,,v,t]il L\hin, nV( \iNa tcl!|[.n
nJmilLl lrikL1. í thP
E V, gzAUt;i ú,jkn nLl5VUl lnLJre]lJtal
FMp
i.P.ili.
osvel
l(óiúvonkéni,ilv]sval. noniii lalajli§Hékbe,
A7 í' hajlilokal loLyamanTln cídic]i.scn ligjük
vk§za. hogv m.gijl izük a bmlaki, tijmij i alak.l
M gvolós. bujlis, lúglujfu,
a tólrlri
\únn,huln\n,\Lk.!.{] iltunolnrir,. -. r,r
fulus 9l drica 'Ri\el\ii',
blllk
Brn,,rí!lltÉ.vL ú ]d d \íiltr!,kJt n.í(t.t.tcs
J nc\(li\ilJn L\Ui hrL]lÁ!g!Ll$L]ró7 L]lt,l],
DtrAqi\ U.,§. ,llLN,
N}ífun
visvagorbülnek
Forylfua inblfudia. ínfuí] ro.íLid
bmh hulla ló sc rjc, am c lyci lcrin kibh úlúnk ára nj/
§lígi. haún8 i]nliú tNivi Vní!áón ten§núer.
ú kgtnhl fu üiJ illinúlLtM.\! crnl(l c\
l,in
a
|i
N
E
id
lcvelasj taitic$kat ]ísd l68 o]drlon,
qinw
l..mbhulianj, ia] tólí Ló fa. dc düea íg§zcíkc7ctj.
].vcl.i nalyok ós ór§7clcilck'litva§zi lchórvirigivil
ús vóp ó9i loúL§u ín.zódósóvc] dís7it. A ]cgintáhb
lÁ(
an Mósnncnl.s
új hajiá$katvj.iigz]s ián. majd fulyamltNan
vá8iuk
^z
!nva. mcgúj^c ú alakol,
Dugványolás,bujlás.légbujlils,
lé nycs lcvclc
m(D(l8i. §hakan, han kengai, ken
]-5 kaíqú.
fuka! ós klbudrchi siiLuía. v]lam.nny
!ai, sck|.ju,^]kJnras
D
E
E
N
E
Nlponla
a
vegetí.iós il]ar§zatban.
KÓihctcntc á lqcrációs ]dÍNzakban,
Kólóv.nliónt. lr{.sszal vig/ korr ó$Z!],noiníl
lv
új hajtÁ.kat
clőscn
i
t'lí7_\ kia]akiiásx
n.lsviik úcc
DU§ányüás,
óídckóMn
bujtÁ, lagbujltls,
Ikí.ftna!4. c s q L! n e.u hd§al
l .a$ú |ö!.kcdésú irök7ö]d
c§crjc. ]cvc ci sinlík ós
apról,, liom ágEnd*ú és jelenléktelen, lehéI
vinigú osvc] a nijjvlri cgye.lck fóDyes, fukctc leímóst
m fr,tl,' coj\ g^', c i I kt i lll d ú n Ma a 1
K.mPhablr fájt!, mint - l fu,dld, l.!.le
I ILr
fénye§,
BoNsAINAk ALKct.MAs FÁK
Ibí .Mro'snlket, cliqkésbw]úaEal
Tiú!e, aFó lelclii lajla §ilu§okar. néntckcl ós
a
nseló§i lanácbkat
Ie.
§íala
Lá§d^a
(L si.boaii),
72
oLdaLo0
Konlbfujrll
a k€skeny. tűIéVe§ szélú le_
áín!2l!nlkon kc íq§ztij L sárgáhól bíhor
kulijntxró
ginúr válbznak.
imlnáBi kdrcLóbc ü]tctve a íé
Mnj c8ycdck pim lcmé( qbsLlenek. (Lásll 73. a.)
H
lla wata'lAúcúpa', fufuInagal
Fehér bos/ój ú lij
lési1 ác$kat
la A
sl
ilu$kal, nérctckct
ó.s
]í§d , 7], oldalon
á
nev}
ldla 'slbtilis' ('Koshob.i'), (onlrmÁyl
szokiüanul alró levelú ú§ lemésún'Il. fajia,
'at
(úlivarú. ezért iernést i§ hoz, üg€nakkoí, !]apfii
na)ivaru e§e.lcit h bcpoloz7i. (sak crtra tjs cs kis
mórctrc.lkr]naí Asli|,1úlil mércle*e] é_\3 nevelé\]
ianncqJkal lásd r 73. Oldiloo.
nü siehoaii.
J@^úda
lásl]
Iht
lás<|
E
ü
Fl
['!
E
lMnda
Múiíálisiényt bizlosil§Dl.
ryaüoli!
Lle
Glijút a kisciLen
napkjl, Meleg hclyet ]gónycL. Mi[]mi]is hóigódvc
16"c
Napoitn. úóshenks vikl,
Kóthetente nylinn, üikaiéléknek
k§tlélct bavnáljuDk
val(')
mútúg,!_
Kóidcnkóit,lam$?il,nósmcnleshlajke\tléklt
vól§j. ]ás/ hljlásotlL csipjük
MaPYctós,
^
visz
,
lamiM
ndi|Iofua, Tlli jázhb
L)mhhullanj 6crj.. kcslrcry, sölatzdld iclet
'lt]cn csillag il.kj. ltrga vnágok diyilili a
c
tlel,
paM
hozi
ósz.lcli
órókzóld
El
Naponb
E
Magvelús, dugványozá,s,
a
lcAciációs ]dós7akban, níáron
levelú cseie, Nyán)n
ajánl()tt sti ü$k a mG
tibu
J Napos helyt, védjiit a lig_úkóL
E N4onia alcgciációs ]dövrkban.
[!] vcgdác]ós idóvakbm lúthclont
É ^Kélélentén|kúsó lavasval. nomál ialai_
E A hajtá$kat elvúágz᧠üt|ii lndsziik n,c8. ú új
.
hajlásokat kó.$ taq§7alvas, kom
rjúr!ányozlis, lÉrbuitÁ,
vízel
JMrJefus , ú.dia'lll.LN'.lnnilll hib
orök7n d, c§.rjcrcmdú GnyóIile. hánnó k{egg€l
ó§,ülkóskók pitkclylcvclotlEl, ílrrM 7j o)
.Juniuru Dmnb.N, X]iqó balókJ
nnp.. hNcó 9án. mcícv tű]cvcLú i'.nyólúlc. A
$kat, mórcickclós
Ju,i@
a nclt]ósi
hnl.{ll,l
lrl\l )
óld
n]bozbogyók
]\'aNnla
a
óskl
ós nyár
l]]áslckc!órc
o)
stilu
ófu.l
vegetácis idijgathan, nyíron vnDL
lúnilefus Ml9ealii, SüíF.nt ba,óku
orököld
elejéi hozi sálga.l$úngó
a
[N
lil
B
Nnpoilr
E]
Magrdés,
a rcgetíci(')s
]ombhu]lála)
li
lenyóléIe, Levelei liatalonvúIkéVirld
lúlelelet, késóbb pikkelylevelek, íI-áfl
,,)
z
Merría', Hinukjiui bÜifu
Gócsónós, levíló kéryé l és
szürkésték túleveléról isneít. stilüs. kat. .trclckcl
és á nevclési laná6ok li'lrbsé!él
^ lásd a 75. .l.L,].
kicsnól
^
id&zakbln
hr&JnLil
! l., dQn!-
Kí ai
/ ,/,,i
u!.minur
i'ahé]9inúcn nláNányoz.ll. A i!ánn] nyiló virtigot
fchéi€t valy l íá]Fa is a n')Zsaszin kii]ijnbözó
á ínlalltaiban pOú| li 7i ak íI-ól78 d)
vi J,,,l.h.r i7
l
^vi'Ltr,,l
L
LnvllJt
e
§trú kan]yi,lúfu vjllúzil,
nLí.lLL.t§d.4.lenLJna({krl
lJ\,]
siilüsk a moyogi, shakan, han
skan és i kadlshi. A kijz.
VínezódDek.
kengai, kcngai,^iánlon
*kü.ju,
t
a
d
J
E
E
li
stó]
ú.\1m
nag],i8
Mtljük,
N.pOs hclyle, védjüta fa§oklól,
NáPonra nyáful,
!,*ctác]ós idó9akban kó$cLenlc,
^
Kél
báron éVenkénl. bámik, a rcgeiáciaÁ
idóVakb , nomál lalajkevelókhc
A7 úi hajiájoktt i].íron ndsMiik nc!.
D!€!ányozís,tu]lás,
^
viiúck
RcDdticül
tól]i] ó, lomhhu]]aló
la,
Iaot
sli]u$klt. nólct.ket
ó§VeletL.
ás u
t'ial^]
hrtí\rk
n*91ósi tanácí}
^
I4l& ka.npíen (Ali, hplohfu), JaPljn
úrntüfi
.mbhüllanj tenvóiélL !c!t]ci vélesebb€L ni,ri . /..
!/ ó, Nala \!inós v.szőilaLcn csákrreú bilor
vinúre sótélcd ck //ijd 8íl ,,]
l
l&
Ind, üübiÚ Anqifui úósla\ó
K.\;n§Z.lrni§.n!JgiUl !l$Zi
holvabb.(
i
tolro7a.
tcnyi)téle, A 1óhbi vóra§lcnyónél
ós lü]íhbak a levelei, tisbb a viriiga és
llilusokt. mórci.ket
Á§ a
n.!.lósiia|ácR}
^
IuLt bl,útepis,lÁsl! IAlú kunpjüi
színúllóbok
igLl
'
,VlnL.
Dugványüís. na§ctós.
oliIoliu n, s z ék n! w 1ú tüga
l
NlJji t.h.í \ íat, l .. Jní,,, \d] \,,,ll! Lld LcLcl.t
.l.mzl lJ§.|d
M,,v,,! \hdLJn,§ckij.U i\htr
iuk], wkan, kabudichi is yos,uc slilusbdn nelcljiik
valaícnny] n]óíelre alkllúis,
E
Nnpos vagy ílnyékoshely.
i]
E
E
l.vcnle, kolátavrszal, nornál tahjr§tíókbc,
nlctsvúL nog, A7 itj
Á hiitá,\]kar elviút?ás
hallasokat a \q.iációs idóyakban vágjuklnva
lili
Di§inyozá.§,
hujtá,§.
Ligu§fuú lulgon,
nag\tlós
k,óle9,, ]d§Il
F.n\$,sÁLl rttdc,1k\.
u
íxnr." l,
6cj]L \{llu,,tJl,ma(
,nllJ/ ,,li]il -
slrruiflw,1Jnüikai úmb lr
Ógcllanilsrikus
lek di9itik
l]
ll
l
li
c' !
Nlponla
a
DurnnN,!óíij§
lombhulaló
i'át.
ó§ mÉly biutr
és i
l{c
holi
ü ij$z.s
A bünjin
ó§
nJl
lqetációs idaBzllhin. tólcn rilkíbban,
Kats-enle. ldis7al, n. ím ál lalajkc!. íókbc
rV ú] hajtÁokal növckcdisúk úlemébci qlgjük
M lg\ 9las
dug!ány.zás
l an ie fu ja?üiú, l u!ú n la a,
(]rítis, lttclcló lcvclú, t(]leljes nórckcdó§ú kúwó
n.\cn\ N!dr!Lici 1,07"J llld!N, Ílhtí\nátrn imc
yll t \
n§]rAan vln.ZúLnll, Mt!ngi,
shrkd, han-kengli [gí8a]. §cklldu, ishnsu$, ílk2n
;
íJ!Z}$
slilüsban n*eljük \6lrn c n nyi na eLr.
alkalnxs Aíclcló§iilnác$kallisdaEl .ldalon
é§ Ldbudach i
Loújbl[ Lató
Llp.deu
labuman allinun, Havn dnryvy'
!ún]§iígáü l.rdul A
vín !i]ág.s ülnnsl,rlr. í/Ád 7'1 a]
Xndfu n
hoza iehér világál, ntú| piíx
\ hJ|rdúr t chirdgls UlJ mll,vúL nj.!
d&hi ki\tleldcl valrn].Dnyi stilLL§x
duinfu, Eunldi únnkryó
Lombhuliató lúl§!]ú ienyó, lt9úlzclc tamxval
Lalix í .uúk!i' kl{üllu x kknq,Jln)
Vivós hibrjd fialal hailiisai halviinlsár!᧠naíans
jal]úiú,Ia dunío b0 ndá l
orijk7ij]d hiivijnövóny, dc i nó6ók ll ógövb.n l0mE
la$Mti, noíni] tala]k§elérbc.
KótNcntc,
hlix
Fl
v.Aclic]ós idóvakbd,. ííronVi2.1
E'
El
E
d
I nluindl,nnr
a]ónk/:)ld, alsweI
a
líitt
laserurueúia nliu' Annbilk', Kíhdi llr-nüiau 9
Bibonzinú virágánjl rcvezelcs lrjla, A §iiluí*al.
núíciekeiés n ncvcLo§i tanícírkll láíl a 7E .ldalon,
.fuiilrfu ,4fuhbh'
orók jld i'.nyólólc,
Napoüa
\o
lombhulhtó fi. tin^c Vürkón, njzsa\zinúen és
lage l úfufu i o i fu1 ia' Nl,a', K r'd i nE. nl nin
(lijU
J lUzLpc§
r nÉltliiik,
NJpo\ hclyfo V.,]iUkd il §ol1l,1
NaNnta x vc8ctáció§ idaxzalban.
.\ lcg0iíciaN idóVakban kóthetenle
Iif!§run.|
us.k
\Jl]
lnn,hhU]Jl"§ú]'](l,lLgjt,hhdn
n llngd,l.n|, ,
isnnsuki. sokan ós kabudr.hi stilüslrm, Dxlr. ticsnól
E
fu.
a
m,bt m],lnü, \hJLú, l
!.gdúciós jdóyakban Lélh.lcnrc,
i]vent€, kon tav.§zal, mínál laliúkcv.Ékbc
^
Az ílj hajiífukaL tal vrg_! hímm rús/t ú.§9ük
\ r,u 14ícirn! dlhhel.s lU hhin n}llnJl
ldl. m.RlLlülL.J nc!.lc. 1niLúlilla\,] d
l
lrk FU.rulL
mUlat moyo&i, sl,akan. han
k. !ai, kengd, solan ós kabudachi stnuslj!í
ú crlía Dagyig leiodó mórct.kbcn netljiik.
Fii
Iuniperu sabiM, Nehidugi l-róka
ÁZ {jijk2ald linyóléle vá]tozó hlhilüsú. htjtósait ló]c!
gúIkó§zij |d
]rikke\lNcic k a] k.tiák, A slílúolra t,
nóíclckct ós i nclclósilúácbk lúbb*gétIá\!i a 75,
E
lxla§.l
Irce^lr@úia indi.o,
ígkh, Makdzsu ],iika
a
késó
vrígfii,licil, L.g]obhin
I&buqln ovpruid^, Kijzö \.8L, afu,|.!ó
75
Gmésél, Fényes.lojlisalakúlevel€iór§ze]vóíijsc
illatos, iijhéI vnágan,
^Z
wkai és a
],ogi, shakaD. han_kjngai, sck]].iu,
dáclri. \á]amcnnyi móicícncglclcl
E]
lihér szinLi, Telmése Ekete. siilü_
És a nevelési ia!áce]k ióhbsógói
^ lisd
hu]]aló. Nyir vógón
JL.úiM olItifuh, olosi ií.nm
s7]irny6ai
a i'onálron
nérelekel
Kér év ütárr
.IaMnndn owlííoliL 0.,nmsihlia), Palúzdüde4il
Fdgyérzúkeny. mé§zkeíüló L.nbhullató fa l§clci
Éfuán]§zcrűck. iaQ9i viiigt ibolyaginii, MUyogl.
shakr., han kenAnj, k.nfai,$kan, kábuda.hi és s ikei
stíhNíaós lris. (ózePes. nás] nérelben n€ldjül
E
§ú§r
Túlev.lei ó6k7n]dck í/,dtl 7á
pída
nifu iitia,
hvpeu .aúwít, KófuNiae: funka
oók dld ienl'iJillc, sol lijtájn lél.ik, Túlevelének
skll,
Lodbhulaló c§rje, osvel
vel€li
BoNsÁlNAK ALKr\LMAS llÁl( És cslRJÉK l,l,xlKo\A
asljRj íiK L}.xlKoNA
l-js
nú.
NyáI !égi 'bolol,
bílDr róZMVin vn4ok ós lóhcrcgerú l€ve
l)ni.ru
lfuOií Pn !fumésn lóú.
Lonbhulrló §cdc, Klénlehél virágai sá€ára Mine
majd pnos rcmó$k kjleIik ó(et, Moyogi.
^jdnok,
sh.tan, hi
n,
és tJbu(ichi
rllrm,s
A
kengai, teng.i. sckij
o
iU, hhilsu tr, soki
i
§lilu$an neleliük, Mlrmcnnyj méÉlrc
cvc lési funii6okr1 lásd a
8 l
.
oldalon.
RoNsA|N^(,\LKAJ.\{\s lÁK
l':s
(§tRlil(
Loli.úa ni!i!a, Itinu,1. 1
í) ,l7 l! !\t lllm.lt,n!.l!,L\l,úlr.! t,! n, i!
E]
Dtr8vi
l1,o]d,njí,
E'diza\bLúli§,lagllujLi]s
},Oziis.
\IúPNlin xdlul
,
I nllú[l \ thl h]ú
l,ü\ l {,il, llhL|lJt
\\.n!, lll.r(^,
MdL6 silen^, h.lalnd
khll
,,,,]'U\ Jr] ]dúl!t !]({L, |.:\] l ,w,ll,
llgdkJnl^nbb \lihlnr( n ml\1rgi, shlkin
LrL8, \ L,r!\
lJl rlu n \
al \|tos}lBv
E
nyilnrl, r\pró t.nna\e ílrg| Vlly lnos, Á stiLunl]rnl.
n,arcl.t.t ós i lóh |ct asi l]nrcvlkll ljíl ) 8] 8]]
t fuú[],t.]§,,ful.|int, nn,l
,\,i^,,\ \ ], \
lijl)l)§a8il |áíl l
l,,l.Ut]i!]j,
no\\AlNÁ( \] (^i M^sr,\KFscsl
l-ExlK()N^
k\,ínkiu ,m|,ru,,l, h.jtL,j qyd[ ,l\\hú
\!i/ \]iúI Í\,,li\ l!\!lll i,,!,,,ll l,\ ! n l\.§l
n{\ rll ú(l, 11ln ú L zU L]!\,l(,, n í \,, itn]^,l, Y
n \\itrv,L l LR(lúlL\,nú\LtnLJndlv,lrl
§r]]x
""-]!
k$!rj.
((,loL,$ n.l6l,.,:r
n
li\d
irnlakos hclyí., vólliij( xvjrigiJklL
n
§2 8]] o]dl]xko|
ilr.llus lólinE,, lisl]
NxNnlx l lcgctilnn ida&.kbln, ]\,Iíld.se
hllsj'Lll kivíí liJ lahil
tíalÁ §i.búii
M.logluoi| Élrfuúnnhe\, sk.:kdni nanfu|bNő
kú| rlnkú. nnnhhUl]nnj fu y]lé|.. i]l,aivinú',há](1
t!í,$!l \, llJl!||, lli]ú\L]!l\l[!;7L,\[l nl
h{lllnal\,, Ail nLLn, \.r 1,1.,l l;",l -" J,
11í]u§,L nchokknn. fujyogi. n kan.nJlnn, kabfu]n.hi
ós,}.s. u. /\ Licsitó],7c\lrx nlPyirr l.rrünj hift
.] íljll nr nli]\ (\!nll l í,,ld,Nv,l.nlln, l.,lI
lú\lrLl t
9 \7 úi]u]lá!)k íinidilasóvrll]xkíls k
1!khen n.v.]heliük
Iíollll úfu1i,ba, c\ú|rn,ull
"
\ ],nllr i,0l, \ll!l
],\^/,nru|lúl!(l\|r
L],ll,i nl hL, nj.\lll1! UúV l(\lll!. !trú\ ldntr\
k
lL]!l, \{,ll$1.1 ,ú!L,t. \, n$,]§
.njl
labbsa!ó1 lti§] a
J s/.i,ó!.
r\ t.l]ar
l]]+3 .ldaiNlon.
hujús raghLllis
YLig.kxl úlank§rí$ 1.1lnó§l( lovctik. n[lv.k
líúlruLL.n !1in
is a
iid minllnr\, AslihNl()]
l.k.l ús, t!clas]tiiácí]k
oldlhko|
í
l
1,1,,
nlií
ldn)saúúl lin]: l]7 A]
s/.mza\, bliltis. lallrLljlís
iM, (. ú nK^. n úlj lí\za nnu
K..kú,1 !iúD l L\!] l , nlútr|i Ll | \n|l
V ltíjnl.!} }
,, r V\.L 7
Ma lu : hall
\
l1|,,í
^ltil
{)k.l. narct.k!1 as
a n8.|úsi hni.íjL iij]rhló,ú l,nn
I ll] 8]],.ldr]nl.I
í s/ciras. buitiix. lallrujlÁ.
Jcllcg/cf.§ liilx. bihor l.rc]ciV.l. bo^irlijs Vir,i!ilvi]
6
\rih$lúL nlii.llk{
D.vtayllnícikxl líni I ii2 8]] .|llnkon
olóly|nos lcmjó\av.l dis7n, Á
ósi n]|b
{ s^n,is, hujtis. lighujtís
Bttl,,h.il,A,
fu,
Fi,,l
lL\.lLiL!]ll2,1lúl Ví.t i
lJnlj.$k tabbsú!útLád.82
t!
szcnr?Ót. bLili§, lógbujt|'L§
li]]
í)nI],]Lll M §Lí! M,|\\,w,nu\i/]9,1Ln\. L!|n
h,z \rF, "V lt ú\L! nlúl7!1,1:l M,]\,,
§hNk.n,lran k.lgd. k.nlr]. $Lii.il, y,kU a§i;dU\hi
\ !\!licj( h!]Ul l\,lrln!\.\hgl n!Iúlh.r,
a N l, \ hfn r!
F] l]qav avúl bósÚtcsú].
L'.
A
!
ll h. t,lr l,j .hn4,,, tr.l\,iltlb.r'.Lú
n)]lmralt)§r I nyitr n) y.nim
I)ug""inú'lis. bUjlÍ\, ohii\. ml§llús.
vcr.tá!i(i idn9:iIbxn k.lh.l.jnn]
ú] r\d,( t lJ \1V. nín, tJ lkl\lRlhl
í
lrilí"lrüJnpidl.'Mnn4h)lln.
K
.ll]xhtoi
ua!^ sicbouii (Ií lonira), siclbhllífah a
Kis lc\!lú tL nizsxszin rii&v.japln.lehJl' lligotkí
n,|,,,Ll
l \ll! !!
l/!lL ltr7l]!s!n( tlrí, \
§|n]]t,, ]v,"i,\,/"*
, ,l
h
c\ú ítkiinlnígii LcAj(jbb.rln
l\ \iilNoful. i nn$ n.(]ósi
!
nn, |, í \ lL, ,lí r!r\'
^,§/ln,nl.,lllú(l,.
.lún
t, nrJ ,l \.tN(lLlnú[.L.l.\i
,,l^i
n
E Nr|).nl! avc§.ltici(]\ nllj§akl]an
[' A \tgcli(ió idaltzxkhr talh.i. 1!
!] Kltavcnlc. kOIx Il!a§z!l. noínil r hikNtIal}i.
E ,V Úi lltljLii!*í nll]-mill\{n. ndtkJ|asik
Utúiabcn !ígi!k !nvi
E M4\ttas. nU!Vii|J,.7is
li
knós kis nlJlalbcn,
.solnl lfud i n
T(nvlrs. dU§"lnyl'tis, lrUjtit
l!l nl htr|i fu]lJ 5.\ , l [\!lL li\.l!]
Vln.r'nll .nnrúL(, l/Jl/,!J,u)
Mu]lly1 !@üulala,
Kaln inl\:
nin\í.,
rnyÁ.n.\.l! t ú[ , [,t7,1 (níú
FLhrí hjrun;J].l l\,i,!J i , $lL TLln,*( n,tr,,i,\
\lrFl
\7
ncnllúkv1.I //rJl l§
i] ]
urd6 ali.ulala, lulLlíllul n,14\.
Rn túíúí]hLlrr^l.íy ,L,l.|hL|/i],, l!ru l.\,il l
.l,,lr líúnsr,lLi ort,].,],],] iL\rl.i!\.ihJL, Ln nhar
yjrig,i1 nliroi hoza. 'lLnna\c !ir.s. alatl.n l.kcl!
Moj-()gi. shlkln. hn0l.ígi]. k.nqni,srkJn ús kabU
dachj(ilusbá0 n.v.lh.tjiik \6l, t yinúlcirc kxl
J NlrllI hclyí. vidjuk a hidcgllj]és a lngvlal,
]: Nyion aP.nli. ltíslk mindig |e&.scn l talttjl,
!] KótalcDtc. kora tavasvll. n(]mll Llüllicvcrókb.
! A hrjlis.kxl n.vcl.dó\Uki.L ncrlddócn
í Dugvtiny0.1is.hilis.
v!,tuí úMúL\,Ki)zir^ó!6 ni ul.
Aí,nisj1.1ú. inijk7ijLd clcLú .§.rjc. N}úri, |ehér virí
gul ltL.lo lcínas.l kiií.lik st' u§]krl, miíct.kel
^
ó\ r lób ncvela\i lanác$kat lliíl
l M qn úuu ni|,
! (Ít§.mc. la!l§V:LL. ft,mlil 1ahjkwclall{
NafuliM donenn, ju pnn \z)htd
K.\keny, ho\szúL( ].vclú inijkzönl cscric l§.lci
lr]l\\7i l1\ aw. híh.^1n!ik]k \lllxn L:l]trlhclli
as s{ikci íi ú§b.n ncrtLhciLik vJxncnnyl naí.lr.
llkll |:. (!,ü!t1 1(É17 . )
|a NuP\ h.lyíc. Oytifun t]ín'!'ókbN
[l
E
[]
E
A
Vó{!ük.
tól]
Ve[elrcín nfi\/xkllí' kith.lcnlc.
.nl.. 1ú 6Vl] ]. ja vr.ht7.tó k|tcssó!ű
Ka la\
új hllÁ.kJl
i,
!]xknxl m.glclclócn
llcl$liik
^7
DUlaínyozis, 1a0vltil, ollrs. njr§.kls
Nol úluru ! a fu nli. a, 1' li.I ii 1l1 i llib ük
LOmhhUllxlt')]a A|ri]. l! ycs sótarza d lN.lci\ZiV
llúúlk.(n\Z.l alitrLllirllnl ./nl./(
,]c](
úirctl.
kjvúklúv.l!xl ncnnyisli]Ufl $ l7 ins/cs ^lrúlljijr
D
d
!
í
NnPotlj!]tfu
KólúVc ic,
Al
kí. lrliL§sZJL.
új hljlíjokri
nlúníllxhlk.rcrakbc.
v s9á ]V á$kal
nyildn !áAruk
Malvcló\. Iugvinyl)lás, hLúlis,
lúllluli§
N4tlu,Jb!:b ob l iq un, ( i d yn n &, íi d a i h ii kk
ajy,! |av.kcdúsú, ll)mblrullnló ll Hos!7úli5 lck].i
(j\l,cl 9úpci s/ic7inntk,,\ l1jluj)tal, nraIt.Lcl
úsn nevc]asi linli.VtIrl linl i \i dnlal.la]d nál
Nl,\ho]nsu\
!/u qfu, Rún r^ fulibíi^k
CyoAan n(ivó ].mhh!LLlL(i lr l.chúndctr clc7.lt l§,.lci
§iLuokrt, marcr.kcl a§
szúl iszi Vnlvóna!űck,
tr nl\.ló!il}|il]$k
lrYl)
^ r\ ,,r]iíl,
nlj
li.aImN
,
R]i]J(
J,J:xlK()NA
]0]
LufuPaI alu)]i
dakzald fu vlág^Viirkc Laí[c nljv.l
|iiusihi\sú !i ]k Kl §k c ny. ínils. sa ú lz(jn] lc\tlel
liJ ik|k.n r]]|i!.sníkók J c lcn lak{el.n kra.Nin ú
t]lzókeny
viri$i
Zal| 1.músc]tkú ic]]ó.ln.k. nlc!.k iíó§ko]
xchi ki!úlc]avcl !i ,ntn|y]
!iilüí! alkaLn]N, r\ kicsitól M.\1n n4}-ig lülicdti
m.!t.kút.dnek, ]\
E
Fl
NlPs.
htl
n].lcg hc]}ru MjnimaLLis htj gin],.7 "('
N)úon kaxrlponl.. la]ú h!§,l!
E] Kiti\cnfú,li!ÁgaL.
N
l!
jóvr.]vczclókal]es*gú
A2 úi h|iLiisULlL §ipjiik
vkv. , lcrú|i.itls
l),l§rny)7Á, magvetas
l^mnlh6 dehvr h,LLu, lhrllúúN
oíiikzaLd.s.rjc Ma§dvc lllcllk 6 lNsZ] iLlrnx.
lihaí !].r_q.k ic]]cnrzjk. Mt)yllgi. slrikan. hnn kcng|].
k.nrli."jkl . k)húi]r.hiíy.ttrc §iLushln |.vcl
holjiiL,YLlamlnnyj óícLr.alkNnlÁ
lal NaNs
El
E]
E
Fl
,\
hdyrc.
k!.úciós
\tgctic &
nríí|n.n!lraiíJ'úklLilk
idd\Zlkban nltontn,
iLlószrkbln kilh.lcnl..
^
Kalav.nl!,
k.fu Livrs7xl. D(nnú]t ajk.v.íakhc,
cl\in]gzás rlltil \ i{júk !nvr. m, d
J k(jlcikL,7jkcl m.Aic]ctra§ikt. j
^hljtí§jkltu
lí] l)r,!viint.7lis. .hí. buiij§
fun h e nnc h §
út b p idaln,
J u p |i n |fu
l\' ló
l.mblluLLaló ^ kú§zónijvany IIinmLánijú lcvelcj ós7.
9il].7ódnck Tcnnise íjlilkak,
yologi. !finkúj.hd k. !ai, k.ig. $kijt,]u.írku
k csjnj , nreyi!
é\ kaJushl ililLNbln n.vufuliúl
1ríi i]ii§,..inij§o
ic rjl dó mi
rctckt
alkJl
nu{
^
! NllÍs l[lyí.. dyrl.n.nyh. iirnyakba
l Nrír|nnlNill,
Fl Kúúvenle.Loíxln\§\Zxl.íoílillrl.ik.!.lókhc
N úihajl]n.kal m.rsvLik visva l}egcllicnn
^7
El Dug\Linyozii ol1tis. brúllis. !]nlYctas
fuJujslacbr ,uaq,,1nlh! |,d úd
oralzóld llmll$Z. níjclyó úik7r]dlrli] síAin Vinc
7&l k,1ho3} iliníjdik. Kabüdachi slilusllln ósr kó7.
í]csól ]z .xíx ndlyig l cr] c dú ma rel.Illcn cv.\iik
|a
réliín},úkos lr.lyrc,
]iní]]. l.L.!.i ltóli
i] Nyiín íán.dlr. c$nbknni
E]
lilkibbú,,lc lníLsÁ
Kólólcnt., kisó tlvasvJl.ió viZ.lv.Zcl(j kúpcsa!Ú
tloNs^hx Al
E
KÁl,M^s FÁK És C]s|RlíjK llixlKoNÁ
Tív.Lilsük .l a ki'Zpont] íüAvct, .úikor
clúri á (iviinl ]naga§ígoi.
li]
l n(Mnv
PiM cLh ii'\',rsúús6', szuh|lini !u+"|i
A1:ikn,l tinlt 1rjtáj Vinle uoios i P íóü 'Litnc
ccnl' faili!.l, ExLra liicsitól kij7cpcs néretir n§t iiik,
Tóovlás.
l
P l, Iln slu h! s li gfu , It kt k r úni ],, nd
c$ll)ít.§ oölckcdúsú bannru§7 ló díszérlékét
ad]a, hoEy ?ijld sziirai x nlásodik évben nellikcicdd.k.
sl íluso(al méE l.kút ós a n.Velési raná&)kí ]isl]
l^l! durca
ná].
u
llúyl ni! 4G17 a)
núíctlrgnnulal,
lL,rl,1,hnn
ltínÁokll
as
{i]Nlk l!\,, n.\(.{
t,dJ
o,
^
r\
jJ]L \ ll
lJ|
l,lrnú\L,i,,rl
! nel.|ósi
liiii.$uL
P iM
lut|dl|ő
llsú niivckedasú. súlú. tiniinl l.vélletú ióin. ijjltn,
KiválLicxtlJkn ós
aretú bonuinxk A §tilusotal
kí
lííli
).l!ícl[ nc\c]h!tL;,\
lúl,t\'.!d
l§!
ih
'lijrye
abies'
1ajla,
|idíínúli',Kó.lrllólys l a.b|i
iiils 7ijld rij§.kk.l, Fítúki§iltjl
nélttje IcvcLll.n] Asli] §]kxt i§ l ngvelésiIxnácq]k
lóbbsigét
l,iíl i M
viilloátn Kijzcp.s
ós
l
as
icvglúsi
l)ulvlinv.Zís
ilíomliny a ki.sitó i na§ig lelj.d
J IiLrüyók6h.lvrc,
l' Nyául niponlx. mó§znMlcsvize].
P_kuí lanlllaru (P Faqlhrna), k!áa pbIn|áró
onikzöLd fu n!ó, c§avrlt. kókcs lNclci atij§ cílmókban
iillnlk Kaílc sjfo!, Viirk!.liiága i!nj,l(n\rza vjlii
lu4cNó
j! ]lgllt\,
t\p nUthcllh l,l!ln,,l,,wJ:
jdtL,nLdí]hrl
^jJ|)i,
K,Zgnc\.\n $ úlNlt.n. !i ,hh
siihl9rkil as ! n§c]ósi tánácsoklt liivt a 86 old. on.
Id|,lh
Ylly Nla liPNú trlta, sólaPóld lúlclc]ci
vaslngokús enyhén §llarodolLrl, N gvon néPs.grÚ
kis és cxlía kis marolb.n, A súUsokal
n nevclé§i
Tinpe
tanácnrk tiibbségét lii{i a 88 §9, olda]alon
o]t|í§
|i]
IinL\ Múiíoru'Mirniiná', kl:j í:\!tn!c]rn
,V e§/ik legnaFzcru'bb bonsailljla, k.nrlatt !a!.ke
dós. ós xnn]. m.í.v, cAycncs túLcvl.]nlirtl NaA(nl
nulanjs kisajcúi kis marctbcn Aslílúírtitós
I nc\olÚ! 1lnÚí)l kÜlNagal lli\d l81j l]9. olrtalIrOn
E
ohís
PiM l@iJloll'N''nnú fr€,lúplj nl\l 4.n\ti
Á7 ||nj lí]cvcck &lják. idbgct§só!él cm]ck
l tórpe 'YLlsubusn' funiinal, )'itl!L]on nruLnlós
as
extra Iis nraElhen.
és ! Nvelési txnác§jIi
L
ióbb{git l,iíl l t'l ^slitu§jkll
lp,.ldalrk.n
E] oltís
Pinus
palilm
]!
[i] 'ró kir{óLól
Ka hc].njú L,ik
ligjúL vNVa
A2 iú hajtÁ.kai
a
ltgctliciN
Pinu!
(
ú
leuifu
,
vöhxluiíű Lnvi
keVóU alnk7ijkl
Vinóscs.
hoki.lachi
1
ú
lcvclci
pillsílalálln L KéI[c
kMtel§t] lahncnnvi sti]
i\mifulc^ úarelrealkaLmlL§
!] Napos helyfr, Vód]iik i il$loklarl,
E
§i
hidcglijlós
Ntinú ,,]|' n l\dt U,L,],L\,,
nL ntr(ZZút,
T.L
r
lilli|,| ,
LlJ],,,\,"L
Jll\trl \rnj,yl q
i.!
húoJrl.,
Pin6 §h.lJns, lfllelcn|ó
Jcl]cg7.tcs szóii.fuló,cLla|r.í]dócsúc\ú l.Dyó.
l,c!áló kór!. nari .sViiú, íiivid, kók.§7n]d tú].vc l
páíhn állnal, írrl 9r, ,,]
/üal l:r!4!iií'lhuimn€nsi§',
xoJnlakt
n
ijvc]. cdós ú, rijlid
A§iltrvlkll rn&c]ekc]és )
rd.4,iy'
túl.!dű. töryc tajla.
n{.velt]\r
]1ni§.k ]ijhh
ai&f §Jr,.dni'$bicftYi', lrúy'i]l)i'
Nq/. n ]a§sú | intkcdó§ú fajla r\ si iluqrkai.
Mi ]cn lrlasvil léze] $ip]ük visszi l §erlrtikai
(itórcnkúnt. korJó$zcl. n]cLslziik le aZ i!ak
ós a
L\,ic\]i
lí]
óV dcfuká
Tél kii7xpótól óy detláig hNonla.
ól úvcnle.lNasg! ]l]ví2elvezeIó kóDc§ü]ú
Fl kól
^
csoponol
állnnl iiatd htLjlisai \niröscshndít A sLnusokai,
mórcl.ket ó§ a n$.lósi lanliün]k iabbsógat lásd a 8iJ
tJan
ic!t]ósi l.ni.§ok több§igót ]dd
Pú6 kurberEii, fupünfuli
có$öít
kórgj fcnyó l.iataL hailli§i]
a 90,
mi íclc kct
o]dll.
cslR lÉK LÉxlKoNA 20]]
Pin^
iunbcíriM vr c,nicjfr,
Éfukban á]lnak,
é.\
JuPlid:e,yő
ParÁ kérgén Véles. higgókges [eped€Zésck kel€ttcz
nek, anli vrin]yvcln kiiúrcmkedótkei hoz Létrc,
chokrin. úoyogi, shakrn. hüt kcnlaj. k.n!.j. §okan
ús klbü]achi sLi]Usban nevclhcljijl A hér.tlr.t as
lóbbsógél lásd a
Poatarp6
.himí,, ]^!]
}'odoQr!6
fulo
l
9
PodNary$
oldal()n,
Nüophruls
!}tlÁ (P chineis),
l,isi
nó!ó örókzilld ijvóny. r tivafiúhoz hií!,]ó
levélzellel, chokkan. moy.gi, shátan. $tan, kxbu
dachi és ylx._U. slilüsban ftvelhetjiit, vdlanr.nnyi
J
E
E
Alogcltició\n]liv|]ih
llvavlól
E
D napUnli.
iNzig kéúelcnle. télen né§ lrll helenlc,
Kútúv.nkónl tavasszal, n.ímál ralajkeleÉkb.,
v.gctlíci{n ]d{ivakban ka7"c]
l.]]
§idiik vism
^
-
új
Dugványolás, bujlás,
Pi,1e fu iLb íulictM, (: wi
fu n pli
l.d ]hl[]]alóc*íic, Hánlókórg
^
úáíli.talon idős
m.$.lciósúya tcyi, Tcí)tícscn a$Z.lctt kis lc!§lcj
ViirlaMóldeL Nyárunhozznsárg..boglúrkíVcrii
Vn.lgá it, s ok 14 tája lót€zik, kúló nbazó h ab iiur9l és
}]íilgvinncl bün]jni kn6c ulam.nnyi stíLuYá
rlka m6. A lrv!y,]l
^
E
[l
l!
E
[l
E
nlú.llníOnány a1 cxlí. kjsitrj]
Nal]oshe\[,
dóVxkhan
nipoilr Mlisk.r§c
hr$lu( kúZti dnir lxlill,
^lcA.i]icilis
Av.glli.nnldóVnkhlnkalhllgnle,
K.lévcnténl, kora lavasval. nonrijl ldajkevcrékbe,
|,r]yrninxrn !rg]ük vis9,
új ha]tá$kat. hog/
nulirl!úk a7 .lakot Ós r kooj]akt nijvckcdisi,
Magvclas. dtr§ányutis,
-
hr.t lilla lnlifu§'libold'
Fi . kofrpak| kis lcmd
,
cnrji\ pihpli
ú t'iim &]il!a ,nágú,
Az c\1n
k,epesig lcrjedó mérclett N\€ljúk,
A sl U$kxl és l Nlelési tanác\)t lobbségél lást]
ki$ilól
n
NI Nch!', c yi é3 | i h!\j
'
fi^a iihúí!ná8ok idjik c kjscsci. njj.llcact§
^
sgél,
Exln liiüsilól a ki'zePesig leiedó nérclerre
I|ne úi!!a Ifr7iúfi
n.ve]] ii k,
haílák Ho§vri.
É,§
vastag, merN iúlevel.i sijtéizaldek
a ns,e lési taniicn] k
k\.hft n i
lillíl ?ufr1lq Tlj4L \.4wnf.hlő
't!)c iij!ósú lclyi, xólcyijld Lcv.]cjinij!
r-l
Japánban
clkcdltllebb lüc]'.nyótii, Klnú. kún aL,
tU t kcl(VUIL] ú\.l7!lL ús\Ul sL\hJnr,j lLL , |( .
!óaíloú' Nókonod,
ri[lh(z NV(Jllt í nl] fi!l.
ld. lt.l]tig,] , nl
E lllinrn |ó§avcni.. k,r tivNvil, maszmeitc§
l!
l
Pinu!
linÁ wnkphttk, |Á|
ok]an,l.
szd]lüliJ\i
1úlctlú,kis lcínclü lciyó. Hii'ásai világ.s
í
ó7_vioúck, xLVNVxl fuí;kbüj Á)zl thól vú|i!,il,
Moyogi shúan, hJD_kc !ai, k.n{ai, §.kii.iu, sokrn
i\ ]ia|úslrisiilüsban .rclheL]ük, z alkrLfi ó múr.I.
9fu albxniano'conicf, ]ihó lk|ulló
La§xn nijvó, kúp nlakú n,p. fcívij, orak2ald lcvi]
z.ic ólónk2óld, ltqiobh a ki.silól x nalyiA t.ricdó
mótLctb.n,
slilu9]kai ós n nevelé§i taoícsot Ltjbtl
^
l
Ji! njvidchh lclclú
lósi lnnticí) kat
h.nljayln IanllnmdaJúplil ) ],:pún húbLnú/4l
Mcvllrulti.n,l^, ,].l. rl ,\ n. l lí,,ú
Pim qlfuca
Piffi Ellhnii,
f/:íl
E
\1,1l
kazen
krf6is lü ho,.l*^íi'
ésl trLlc
i, ! ú\|í,, hL\it,]l kn7!F\!t].!,
maíclútí.\ nih\,1,1l§] lr\L].í JnJ.n,l ,,]]
Dü&inyüth
PiM
legj.hb A sLiluíjtll
LJtJltJlmJi
PiIú al)ies'Nlrx*dlii', Közöh,ík\ luLfu |ó
DUBa. szúnn l.!cl.kjdl.nrzjk c7i i lóae lillát
E
látJ J 8ó,
'|'iirP (noklold f.nyó. 9ürkavold lű]cra]ckkel,
Koúpntl n(jv.kcdasú. 1ó rpt liil a. L§ú lc i i aglon
apíJk, Al cxt|r kicsjn]l a ki'Z.Dcs mór.lig nc\tllreló
A(ilus.kat ó§ r n§OlésjtJni.§ok ii'bhvl[él lrvl
!86 .ldalofl,
új Dunúny(Viis
,,l,,lc§
^7
n.\Éi.. fu i§,,l
s.tl
Pi.u Mnana'Nann, h]t k lu4l|ó
8ó,o]dnlur,
Pnú ubi6'ulrlr (kn', K.j.óniK! lu.k]\li
c{n, ki!\il\]l J k,^fu
a
íl§/ nrÉrclben r l.giilbl,, AsltlUv)kal
láníc$klt LnV] r 8ó, oldal.n
Pi.b óies'E ninin mis'. K...|si€s
i ncvclósi idiifuk lóbbségói
E Dugvlii! ltis
lüL,L
l.\tl.i i bniikuk.n tllóick
lirlal hajlí§]k világisbaíúlk, Kjzqrcs as igymé
r.lbcn
A
ós
ldnJ§( k
sótóuöld
orók?ij]d i'cnyó, §ólórzind
Pi.ú .r!i.l, Kijza,lilc§ laí.nJő
s, il7,ld l,].\e]ú l l,&nid lúl) i, \LjnAr\
i\hú,rLí(\obLZL,tk,Ll
tsoNsAlNAK AL}i,{l MAs FÁl(
E
st
^
íLuv)kí as
l)ulvlinyozás. ollis.
a ncltló\ i
ta
n
ícírk tijlrb§gó
t
Boxs^l\^K
F^K Es CSERIEK
^LK\LI!l^s
l,[xIKoN^
I'olúlilh lrutiúM'Tárycnac, l{i^ |)úl4\'
vúiiga Vokallu Vinú. nalxn§sáq , Az exln §$itól
a kij7rNsig tcrjcdó mólctckbc! n§!|iik,
stilLNokal
ús. nclclósi ilnácí]k bhbsógót lásd
E
a
Dúgvinyollis, oltis,
P//li
^
o,V{ál,
Pftha\ a|üd, uotl.n szt\!
idó nlúlásívll vaíó§s l.sz, retc
sina. §7iirkc kórBc
dezikas csiloklj., Lc!í ik, FchóívúlíPij7ijnc,nnnj
lil.1\Piros tcméy ús óVi LirndzJinvi]njs lofilxunvó
désc uiató§
xbunjiné\ a hokidachi
-
kntt.lóvclvalanr.fur_vlstílLNba|
^0hokkxn,
llev.llretjLili, Mnrden
E NlPos h.}..,
Fl,\v.g.lLiulós ldóVnkban nnponLi
L' l\vclelácjósidaNzx$an kéllrelcnle,
E] Kóli!.nkait, k.n funr§7aL. nomlíl iJJjkNúókM.
N Vigjúkvh9i ú új hijlÁ.kit a s7ó| ntrma ki. akí
lisn és lennlúásn i ekúben,
El ]tí4\.1és
P ru ne\ 0l i!
d' Plcn l, ud.lL| ft 9 ry.
Tcll lntigú lajli, A iliLrNokal. núíct.kct as
lani.í]k
lóbbsúgúl
l;l s7.mzús,
P fus .l6ilin,
lrmhhllla((lli
Iáíl l
cy,R,§
/:
aim
nlil
i
nN.lót]
tavls9x]
|Izilu
^
t
,u§..ru§tl.ro lPi§sardii'. aicPf
inl
o\s7.1 §ila]r,im\ n\rl.i ménüihfi} wíne7óiln.k K.
''.
ía li!Ávil n4Y lijn,cd nj7iavín ii!!c] lchií lniq.k
kti iyilnrk, Teí!ósc hilúl í, A slilNoklt, nórclckct
ú\ a n.!cló\i laníc$k tijbbsúgól Liislt x /] ,ú,".riil,
s7cn,és, dü§ádyi,is
E
Prunl$ dultis, Ltl6
Té1 végún És koIJ
hoz c§upa\7
Ló§] la
E
n
ágln
l
na &lu
ayasval le.ies úZsaszin v iúgokal
st']u§]kí, núíctckct ós x
á.so k lijbhsógúl
^
tisd a /9
slcüéy
,lala
n§c
n']],
FjNí] ilrcndsz.rú. clcllns h, avn$Zll boz ró^r
Vines 1.1rér úiig.\)mójt, anlelyek aPíó. lilt.11 virágokból ílln at,
sti]U§] kat, méruie kct ús l ncv.lési
ta||icRlk iöbbsólil
lósd a Pd,iaa iá,
^
lt] s,cúzós,
liíLsi |ka,EL|e
osszll lclclci narincsginút inldulndk, Nn$l liih.g
bcn hoza róZsagin.s ithaí lnilgnjt
móí.lckcl it a ncvclós] tanócs.l liihbsélit
]ós] . P
^sti]uí]kat,
P_fu46 ifoiw,
PfuM,bltrkb,ld|
tg
Apí') lcv.Li szi! alikúak. alónk2óldgl iúsz.l mcgsfu
gulnnt, Kor llvn$Znl tómegesen h.zn illntos,ilhér
vi glil.li]rnrasc lckelc. AslilUM)kál. nérelekcl as
l!nlca)k tijhbsógót l.i\d r /]/lül ni]
Mr$ttas. s7.m7ós a kori hb i virig7á,j adckóbcn
ymbh'
l'run[
His^klfá', Jafu n d í!.| rf.
ú|.
'í
Jcl]cll7ltes. lills
l'run6 nun?, Knui \árlabaralk
ll táj l bc9c rc7hctó
JaláOlxjl 'lél!,agi i!!úiócn viP li.!ail iclúl. nj7s.
Klrsz]kns lnnsainavany s.
k
Vin va§ pnosa s, egyverú vtw lel l vtrígok d iszilik
llralra tóbbiél. is U!} nnz.n a tiiD) A bUnji,r a leg,réF
szcrúbh sti]U\a. í/-ájl
'2 'J
Pfl n6paó6,zdniuDl,,!X,'
o ]
illrlos tnag()k alko!tik, armas.
ma.cr.kct
ó\ r nNc]á\itlnácqrkli l]]íl
dri!/, nnj.
^sljluí]Iat.
Fünjeil npró,
aPró.
L'.har.
k.*rú ós liláslikete
lt
Irl 6 p^in, Őábaraú
tdtli l jól ifierl
tcímÁ szin]tálrn dÁ^úlnrzlh
lúlgik,imcly.kclin]hrvnínNkhoisaiiak
^sliú
s )ka l. nérel etcl as l neveló! ln nícíjttiibbségé
l llNt
A kola lavNi ró^asznr virá8okat
ós kcdla]t aranypiro\
s
Á
{ih$kn
!6na'^lhnpleja',(^zibura.k
Fchóí. t.kvirágú tajta. r\ §lilrMk!t, maretckút as
a ncrtLés] ta|á.$k njbb\agat lil§d a P Niüm ni]
ia'Kl^í n \lar ríi', ó, 1bafu k
lnlackló7s,§7ill, icll irigok ókcsit]k tiv67 kö7!l)ó
czl n dísziit, Atvclckúlú klijldclús(lsk nl,ltilld^l
alatúak. A sLilLN]l!1. múrct.kel é\ l n.v.ló\i lanác()k
t' ruku s ! e 6
tijbkégatL]iílaIa r, iál
E slcfuls,
. 'Rnssll! Rcd'. ar,ibaa.*
(lm 7_§in das.tchviig.kjcLlcn,iklii tái st'hl
'h,us
!rkat, nlórclck.l is i rclc lósi l. icalk töhhsi!ó ^ t lánl
n
!r.th!'.
|cn!c§ \k íi|\]{N\í,,!,,ilnJií, n!,n7úl!,jirh!zl,
Temósc sárgí§|jí(x. í/-ód 9l , J
lxnicy]l liihh
PúiúsnanD'Nrnn,
T,an§gal §Ul]aM ágxin h.za ll)íó, lthií viíiigxii,
os§zel a lclelek élónkvornrc viiltanak, r\ sti]U§]k!t.
núíclckctósi cv.L6i tidlicíJklinn\úgli lisdif
Iilasvx] í(]z§aszin. tell yiríElnd lis7i|.1La 91..
Pfu ius
s
glrulúla, ]u]]ún li\llcft,n
$k
kmllala'shif
nrm',
!
n.mesitett kúllilljtiL \7úlóic, de hon§ainrk
is kiváló.n i]kiL,n6. l-.q}9cni. tnhc t vig/l.]t!]íigii
lél végélólkorn layis/i!nyil.ak a lihér, róls67í. é§
púos tü lú nbüZó árnyalrLaiban ía l&/ 94 . ]
$knt
)
Jafu díEűf|EllJ l
sli]u$kil. ú!íctú
tllrér. lilt.l1 i dBú tai1]
^ ]í\ti J 94 oldllon,
. n.vcLa\i lJníc$l lijbbligit
/\
,,
t(
l;iR\
h.
ljrt,l]í ll
\vJ]nrdn,t(\,pfz
!trn T.nn.\L lckltú \niüNrLJt.mn.'(ll!L
ésx nclc]ési i,nlicn)kxl
lísd /aúhr^l (Lá,d nlr
s', I I4ü
ndt! xr!
^!lila, ApraJ.lii.m lc!.lci
kcses, kaícsú..d]h ll!1ó
a]énk Vinekc liídü]n&. lrehér. lélLgll Vitiga] csüpJsz
ig.jn nyihr]k szaliavos.n, kasó óvtói] km luvnsz].t,
A sliLLFoklt. n]órelelel és l .!.Lósjfuníc$k tób}}
szeM;s,
trunb júlnlíal/Z 'Aurunnlli5
Ilalvány róZsaszin.
lé lte
Rosea', I li(dndatf,ryl
li vi.l*al lóbljnync ialasvJ
nvihlak. de néhn ó$zc! És ió].n is mcriclgnnck, A sli]u,
li t, nlórctckei és a n.v.]ú si li n]i§ok ióbbségé l llií]
s;
P@k lurhi,lelk'fuk!l,!nn', l llqdh.:w.g\!
Fó jeile&ct$ó!ói l kora lavlvi naly M§rvín, iiltdl
vnágok altjáL, Aslilúsokat, nallelel as x cv.Lós]
ia0ácsok tóbbúgét lisd aPdlll,,niil,
szüi?ós,
ó§
a
!o
n
n§elJsi hní§ok iöhbsóg: l ]ísn a l| aliun núL
ús n ncrclósi
k]s ós
cilfu kisnarclbci r\ §ílU,
funÍ.q)kal liisd
oLdali)n
n
'5.
P)4 núa adg§nJollo, ilrl|lDh,.]ú íúr\i\
Uí u!l!§!, L,lcil.\ 1lc]zvlL, {dl\l.!Lclltl
Nyáínr hazl arl], fohó. virá$il. 'Emósc §ilg..
nnrrncsáíga vagy skaíltii9ijíös ÍLól qij o)
r)ruú lhl I d,lnú, K,:.l
* !t\ lnL|\
,y]l
onu lJ,L^l.\( iLtiL \|rí,l.h.í\li,g,,
^
.lL.]an nyilnnl. lcí ós. aLóDk|n.s A slilusukil,
íóíclck.i is ,
ncvelúy 1nnácsokal lásd a
9(r, olda]On,
l\manlh0 .otinfr 'lblú', tsihóhi|ls lúzful^
Knn|at
l,
l
iú]e nij9c kcdósú
1.mós§cl
nev.lni. A ^iánlat(x
slihb.k
laj la, sáryás nJ ra
nc§z'nú
u l.gkiscbb nlórctú h)nsunrak
ós
! nevelÉsl lani.sok,i lísd
ú},f\ l \!lld§ü V \L* ,mljh,, i|i Íi Múly(n LJR
$/1lV rt.vt lL].t l\VLlLri,n7vi,júLi.
i,^ ló.l.L l
*,L, --d,l,
^Oue
t6
.(] ft!lt{jxn.\jl,,llxnl
jl
!,n a s iis, s ún l §
ElcliJN. karcsú ágl.ndv{ jlllün7] c7l l Lomhhullaló
fát.ilegvc\§ú.§j, kíaiNlgvelei ali kziildclidc
ósvel puar skirliivint ijkenek, Asúlúírkal,mórcic
kci .ll ne\tlúsi lníác$kaI lísd a 97, old lOí,
Quru
pehea,
k
,ún\1,1ll 1ól§
Nagyon hasonlil a Q,
ós a
Pfu el l?NIa, Tö4t nuú|luld
roía tavax§zal élénkró^rszh lilágok )riljáknl§l
lóúqrbcn ú álakat. valúrennli úórutrc álkalmas. de
knlijnilfn vin li.s]ó§ exlía kicsibonsxinil. A sí Us]
ts
iúc |
jr Nl[ron jólmuial
ós
t ]anrs,
Titx llifuiluhna
atk.Ziisban tü$ lalta, tcnn.t ó tól kozdw
tiooí]abb lc!t].in á1 .gaszen . kij viríllí]g Á tcrnrÉ*
lct
kat
Na$l)n
vií,ta mjall lcdrc t
tcLl
as n ncvcLa\j
( ifunhúnd
VL^.l( t.n h§l,n l.n,hhUllit,ld, lllszUl,nlc\L]c
Pfuti gflldd 'xiliujhidare sakra'.
E
Prun s Mliliv, Xí li 9il11l
Pfln
rirJNlii,
móíeh|r.l
c h@ Nn & s ifu L,i s
! i ke n s is, l ísl]
I'uni.a yanalury
M
[i
r,.^n
Ja!űn .1^!
P n @ 8 s ú hhhrla' Á|ln n
s7üi7ós
I'r!
llnlala'Kajmi,
lluaus
i,lAs l.ÁK És csERli,]. l.].xlKoNA
^].XAl
P§ unoq ddio
Ma]y n lsMín, .gw.nj lki]{ú iaitl, A stihÁ.kal,
móíatcker és n n§dós] tanr§.k tijbbsé!él lásd i 91
a nclclósi
E
Fehar v nága i lnm egesen nyilnxl ktrl
sti]u§rkat. marctckct a§ a ncltLa§i tlnácn}
HoNs^lN^K
í)rMja,
lc,óhy.le.!álamDljd
kórúlnúnyc\cl
Ianác$kal
csali hosvabb ! Lcltlc
an kcdltlia ne|*s.bh
l)7, o]dal.n
liíj a^§iluMlkal.méet
tclé§xneklési
Qeíúftll,ut,
Ka6ún!ü kjlr}
IiNVú úl.tij, ]i$an nav(' lonbbulhló la Kfój(\
lcv.lei élénksiirgászö dck, ósvcl bí)fuszn'ú!ó viln]7,
slcnlzós. dü9ányozús,
PfuM lmnlosa, l'(bhe, lnlPp
Korx ldldz] lchól va§ hllviny fu^ev'n vnágail pn s
iermés kó!gü, A tial^] hajtiinrk és a lcvel.t fonákl
Pelyhes A stilusrkai mórctekel és á n.vclúsi lanidok
njhhsógói
lásd
ll,Mn
iál
sul ki |aL,d
ce]Poí1, Llvcliil
Rh,node"am indicuú (Áulrd indi.a),
'i öhh szi7 lajtáb(')l iill eZ a2 órök7ij]d
lofu.k\[.n\ c§stre?,
J, N},ií(
cil,
h,
z
t lihaí,
Ó^^,,,,ni.'"g1 n}{VLnú\ íxJckúlrlJl
tijbbtéle vin N glólodul u§anM.n n
lélcznck csíko§, I'ellyvctl
ós
nin![vc|
lolnx váholllot is,
]n
ll()NsÁlNÁK Al l(A],M^s F,{x
stí]U$kai. Dórctckcl
as a
i§.srRliK l rxlxoN^
ncltL§itadí.wkal l]iíl
^
Rnododa
Kis
üiiai
lü íulian'chima'. sl^uk úákd
cklje.
a mé]y
í,§aViD vhág.k pjíol tol kú.
pni, keskc|y lNclci lónvcsck
st']Dfukit, mórc
lck.tó§ i n.vc]ési l.iácsolut lísd aglji]'),
^
oldrl kú.
ak,
Modod dnnindi n'Il^klfti', sat
KIénrbhéIvnág()k
ó§
ld
arjlea
apí(j. hcgycs, finycs sötólzóLd
lc}lhkjcllcn,rk!lrjiít í/.al91 99,)
Rhk i2.ndnn i,di.ln'Krhn'- vlnki úha
LilI bál\,ín! róZsavin ímÉlalokbxnBnnPró.
nag/ lfumbila liplsú üúeok dígítjk a c§clit. íL,i,l
RluNldennfua innicM 'I<^zra', sulsuki Eúlea
Kii levelú, apró, piro§ vnágj, k)mnaki n.jltkcdósű
iajla, A stiiusokat, nórctcket ó.§ a ncvclési tanác$kat
Rhofu.lefu!fun
inniun'Kinsni'.
Mé\u bevigoll.
l§elet jcuemzik
sd
Piros vnágok ós
a
leki
hd
atnj, kcskc|y
ósr n§clósii. :i§ók.i í9d.9&99.
^
Old.lakon,
Rh fuhndhni,ni n'rrlÁa', ínívlhr.áh,n
Konpákl lttjLa. aPri). úZuvinú viiíg()kkal, §íLU§}
kat. móí.lekcr ós a ncvclasi
vilaDennyi néretb.n jól nluiat.
!
d
E
-!
A !§gclációs
taná.s.kit ]í§d
a
^ 98 99
Tarpe l(ntkedé§ú ijíijt?ald lagy .Liic]cló lcvdú §cijc
viágli a hibol, pnos vaqy ró7savío túlöibözó ifuva
lataibin viíilan.l, AsLilus0lJl. méreltkel és a Nvelési
a
98
99.
idúlzakbii iapoila,
új hrit.iq]knt a vcgctációs
nN
^z
ligjlklnvi
a
oldalak.n.
i
hou. ítád /d7
,]
E
kijvolkc2i
claxci nl.isviik !isMa, íj.id
hajlii$ul
Dulninrozá,s. bujlÁ.
túhi,in ?@4a@i0, n
hi
n)lyamalosun róvidilsiik,
aLJi.
Duíi kórgú loúbllullaló il, Lcvclt vlimya§aD ó*ve
Lltlei a fonáLat.n czú§tehórck síry, harkíjt
h.7,i §lilusokal. núEtclcl ús a n vcl.!
iavas9!]
linicaJkal lisd r^J
'.r"/,i?
niil, (Láe| nig 2G 27. o.)
sa% vilthii, safl]4,ü.n lörybú,tbu\z
oó].7ij].l bámblsz s7iúi lilásajll].k k§lrjnV l.!elcr
k s7ú d i:sz ilóórta k ú. Ltlr
icff iLllJlmns. (LjJl ,,ls ló -ll a)
r s7cgó]yjc
Lliilinú
lcíiilctck n
hogy
knpelíP{\
rú En!ú lh l l|ln ul lln|,
L t'L,,a
\
üi
m nr4r5, Kip alakú
tl
leru. ínn\c\h.tr
m,y,rl,\hJL]n,n kdn
nJ. DLhJ. Viv{\}
U\bJn n.\L hü]Lt ql]!\ful
!xÚ,]eh
minden
méí.lnalkJlnra\,
crtn
nlg}ig
Vjntc
a7
A villig l.AmagNibb
fl
L!
E]
1
15
ll
Avcfclícnj§ idóVi(llin
|rü,n
,
le
N}áím hd.nle kótgú, tólen kithúcntc
Ál( És csERJíix 1.l.]xlKo]{r\
annína, Kd.ti búk!,re
1.onbhullanj 1a Lcvclci liatal()n réZs2i,úck.(rs\Zel
§!d,§,zlillb.nDUnlo,'iJL limre{,,n ó.\|ir"\,
A
(,h\.lxl fl.r;.l.L.\
r nL\rl.! L.LnJc\.lit]}t]
§úú!\'Joceph &(l'./nrl'yd
A |,llJ (Icgzlt.§e!( nJr nc, jrz.sbil!ít,yiJLU
óvi lont6zinczóda$, llbúr vnigi ós srrga terfiósc
.iljl srilusolot. mérctekel ús d nclclasi ianiicsok
lásd
tiiblxógói
^
E]
ohás
! ]0J llldal0i.
sfi
.a japoni,a,.1aI)an p,,ni!1 r \gli
i lr|,(hU!.r
N\ ú l, knrl,j|,1lní tiJki n
^JV]nlcvcl.iloguotl L,
nvókb.n nyiló virágok. Aí)ó, ovális
ML,]!!j, §hlkJn hin L<ni1,,
veg.lliciós idir§zatban kóthclcnte
ílírumnú$/
^
5'ol"§
l
,l
Óvcnkónl.lon tavr§szal. nonníl
li l
rLigi ldt6hii§§a kli
mül.rt, LílJ Li.\illil
s.uuafuúni qi5anaú, l lt;.' i tnmu]inr,i
E Nat$hg\T!.
Mponla,
E] A vcgetiici(]§ iddvikhM
Ll A vcgctáci6 jdóvalib.n kithctcnte
Fl Kél&eikint, ta\z9val norni] talajkcleéLbc,
E] új lrallísUkii cótcü&n Yigjúk vis9a a viiig
Lcltl;j élénk2illdckvaslng kargc puha, vivacss,
E
njma kialakitásn és lcidifulása ardekúlrc
N{agvclas. dúgíinyüás,
JEtr
tUn. d|U0i,kn,]Lll!n]ilel! hl'kcly
\amlJ in ]|,. tdh.í\ rL!lltr ]J.ln)l]fun !n
JU.Iel, orn[7.d l.!r ej l l\ikL, mJlniL xiíPL
$ Ay,,kcll L.lkm(llLn il]JlU, iL,J/ /t]l ,,)
soph!ru iuNnila, Knzö^isj\
jafu dkil lIjlllu|ú
].nrblrul!.ló, v]rDyJs ós9.lcll Lcvelú Ii, AZ jdóchh
cg]tdck nyár Vó!Ún ho7zák iehér pil]an!Á lnígalkll,
M!\U!j,.hakJn hJn lLl gr trn8Jj,! l,,n, k hútl .]ri
.\ !],\i tlc íllu\hdn nl\úll rl ut l,üm.l tr n,Lírlhtn
d
E
lrrlják, Fúiyes. élúnk
,öld.l.dt.r.9n ó$Zclcll lcvelúi hdszú n!élen úlnck,
Mligosgüík. n:),$ lég§,ökcrkci fciLcvi l .g]ohhin
mut.l m.y.!i, ishiinlki. sokan. kabúdachi, j/os. 0. as
M ikcj stí]lshan, Kis ós kóDPs úórctre ilkrlnrs,
Nap.s, fuelcg hcly.c, Nlinmális hóiganye 16'c,
E
Fl
hiili$kal eúsci n[$vuk vnva.
ü dá!úódii§t
^
d(j*gilsuk
ciLicsi
c\Unt
l
a
vi7clvez. ki kóFssagú
ncvclósi iaiácsokat lásd a l0l, oUrlon,
^
d aósólc§ci ijntóz?ük
!]
ryyáfunhclcntc
Rira gryúnvua\ vénina\ ab6.k!
E Evenle, réíilaMsval, jó vrelr9.tó kap.s§agű
Lombhullató csgrjc, koln lav6val nyi]fut rúsaszin.
lijrtijs vi.ligai.
kali.s lcvclci jc]Lcgz.tcs ilhtüak
]! hv.]ílsuk c] . közpoíti hrjt^l, bo§ lúbln
M()yogi, shakan,
han.kcngai, kcigai slilushan. lalif jil
^pnj.
ludjul lrrtani a nagn§ágol NyíI elején vágjük
, crlri kic§jtó t lö7cpcs í]órctjg ncYlLhctjiik,
n vánlial a l aj Vinijé,g,
E NaPo§ v.&v tirnyúl0s h.l),Ie,
E Tanrviás.
E A vege ációs idóVakb naNnia.
slnclüra aúinophllla, I.Ites luÉúfu,úna
FagyézéIeny on)kzjld fa. a mihókc]t iehliLltü
El Mjndc i,lisodik ú!b.n, konl lNasval, nornrál
yobtnijvén_vkanl
F] vííA7Á Uián
ii
s?quia
li
Bokos nijvekedésú lonrbhullaló c§rj., ]bró gúIkts
ó
L.
Fj] A/ iil hartás.LJl íOlylimn\an ri'vidíltrük a 9ap
gü{óyüld letlei nolyhos
szórúet Kün laksval hoz! sárga ba.káii, l.A]oblr
u extra tiGilói a kózepe§ mattig icvclv. siihlw
ós
ki;i. tnvn$n
slle [,t
Dús ág,i 6crjc. Apló,
kal
n
(h!lk]i
sol& bíúrioniú,Ihhúni |ű.
l.onbhull.tó lr, HOSVrj, L.sk.nv leveleil vélony.
hajlékony. lec§úDgó ágakon
Ké ló!.
oíUL,lltLí!ótc r,Túle\JlL J|
lh§yóúókcíy órókij]d §cric, gócsönós kór!. fullot
bao !ílik lc, Apró, orílis lwol.i vékony ágalon iilnet
Nyliron hozza tlhér rirágait, 1rnrós. kék §7inú. í/.n!d
lch
Öók7ij]d Qgy iitclcllj l§clű 6c4c. PnOs vná8olkll
és apó. tén)ts lc\tlckkel í/-n1l q8.ry dJ
idóvaklri iolydúi
9óllomx kúlakiláMas
linntirláM érdekében,
M.§etó§. du!ílíyolás. bujlís
ts
E
E
L!
A vegetá.iiN idóZ ibaD kéllrclenle
(élÉvenkénl,lalasval.normál talajkevcrókbc
zant
lanácokat llisd
libér
Nyií clcjón iiirtökhcn hora jll.los.
llaD
gósvir,lNa]1. Mo],ogi. shnkan, han ken$i kengai
sOtan. hbudachi és y$e üe §lilusban nelelheijúk
lctt.
aZá
§iluwkai. mórctckct
fajlái,
BoNs^lNA( ALK\LNi^S
El
A !,clclációs n]ó§zakban naNnll,
A 9clclr.njs ilia\átbin kathelenle,
Kélév.ík!n1,ktrJ l8nsvr . nomliil lalaj
N
A7 úi ha tii$kal
íl
Mngklés, du§ányoziis. o1ú§
bma kiilakitása
fulyinld.sln Vígjul vism
as linntaítalíéIilekóbe
a
Vqr
t
Vnnvasin ösvctct
t
lcvelú lon
sDi@ lhunb. ryii, r.í,nu, Ll,h {ún{ l. |ai
l.ríLl,hullatr,.inü K.ía n\d§ZJln!il LJk Jl ],lchel
víátai. lev.l€Lieskcnyck ó§ nryuotlrk. A §lilrNr
é§ a nevclúsi i.ná§.kal lásd i .t ,',l,,i
kl(.'nar.tckct
^
st
wtíi, grudiíoru,lí!1 skúdia Núnofudtllia
no@&bhl (kuallia Nnalekh!)
ínr §errl \,,A li,
M!9lLLul\].lúmthulJh,
'kffinin
t
lilirx s7inl7ódnck,
vn:igni lryiirun
tJ
c\vt,{ii\lL\ül1,1 $,q,,\tJ lJLiUnVcshlb{
s fu ú l1ia
@u N l io, M ud.j kt ú!ryl
Lombhul]ani fa, o§Zcl Viírya\aD as*l.lt lcvc]ci
dmlsárgirn Ús a íaD cc§Zin ú víll. nak, TlvJssznl
iohór Yná!ával. aNZ.l ólónkpno§ leIBó$!.] di§zít.
aúninaW, Kaflilj fulk'ül
Dulríiy.Z]s
iinyes. íú7sz'nű
s or1^
sinó
',hL\l7ijld.
7s
^? uiaD, ntLJ! n)tnrn ü]k
Fe ha r
íllú/r5
lr]
nyíliak Kórge
! p uaN a dli! (r, 8/andüúa ),
"
M?Vkcrül(j, lonlhhul]xl(-) 6eri. ug! kis tefu.tú i^.
N}áfun nyiló
s7$ lon)se§iirtn ó9i bmbvin€Zódóssd
Vnára lchi í, ka qje l8i !ó r\ slíhí)kú,nó.ct.k.i as
a ncvc las] ta| ící]k l abbsú!ól lísd a 105, oldalon
$dania Nn
&@nia funalelpha,
llrru japoriú,.IdlJá
nebho
^\n
lzlóru,|a
Mó§zkcíúló lonbhullini cserj. vagv kh lcímclú L'iL,
Ltc\./,i]ku,q ln!v] \
clr.lUnll Ntjí!l.j;n
lUvjJlJ
?7l t!hrí, hJfu,t1l
M.\,g
n,i.Jn. \.lllÚ !, § k n., l,trU.hi nilú,hJn n!!ulhúl
L,nle|]enn
bhu llat('} I a,
an.i. rrl* A§t ú\ ld, nr((rlkltc\
vnLlts
,, j..{ lrn/úsli ].L\,lJ tL|] , Ld , n
h,
]iik Minden úórcll. nlkalmas
!
a
NlLlolhelyre,
A vc8clícú§ ittalszrtbin i.ürtri!,
BoNS^INAK ALKALMAS |Áx
Ö
E
E
H
liR
É]s c§
liK l LxlKoN^
A lc8eil.iós idÓVakb lté theienie. ErikalÓ LÓki
ytJó núlrágÉtevdékcthaVDáljunk,
Kétév€nként.I.m
tava§§zal,
,iós7ncnt
s
c
k
nlaj
Nyiíon lolyahaLoMnvágjukVnVaaVapnrna
kialakílisa
ús iennlartáM érdekében.
Du§ányüiil,
bujiás,
maglclis
n |elr|ifu, lb?. ogúa
ovális lcvc]ú loútJhullaú 6erje,
s!n4
N'rí elejéD hoza
UrgonaróZsNin,cúsillatúürígaii
ji. és a hokidacbi tjvélelévúIva]amcD^chokkao,ibún
nyi si ilü§ban
nevelhetjüt. L.ealkalmasabh, círa kicsitÓ] . kök
E
6
E
E
N
i]
Naposhd)n,
Alcg.tációs idóVanbxn |ap.nta,
Avegelácnjsidó9*han kóthctcnic,
KéI&enrén! tavaszl, nomá] l.lajkkrékbe,
r,Fná87᧠ulán
ós
úclsvúrnrcg U
nyrini 9úrcg Víjnl íún
új hajiáírkai.
DugváíyozÁ. lóovlÁ, bujtÁ,
lin4li]: iúi*nfu, r].ók Ladű lumanlka
l .onhh!]lató §uj. Vagy tn lcmclú la. |ó jelleg7}
le§ógc la!.sMxl és nyáron n}il(i bam᧠ó^ryin vigy
Iilás vií,]8á és pjkk8bvcnj |c!ól7ctc. Légies, lóIékeny
negjelenét e]|cntnond vi\ó$i1!^n&. lLásl1 lon ó.)
Ih,odiM llislic hm, Waiai
nd, á t i! rul
vórösesbaúa kérgú lomlrhüLLaló lcn},ótólo,
liild lúlevclei
ar§Vc] naranGszínúvó !íban,
vilig!!
choHan.
moyogi, sh. ka., sldjojU. ishilsu*j, í]kan. kabud hi
as yo$ úc slil,]lbxn ndelhdjuk. \áIanenni nóíclrc
E
E
E
E
l
E
Napo\ hclyrc, iy,iirn lólányékbx,
lt8ciácjós idóMxrban naponla. Nyáí]n állíLjuk
^ kél), vrbe, lélen is iaísuk n.ó6cn,
se
A Vc8otícis idirYatban kóthcl.ntl
K&é\€nkéni, kóú úvisval. jó VrcN€zeló
KÓzcl §ipjük vi§va u úi haiiisokat
idóVakban,
a
kél.í
itg.iíciú
Magvetós. dugvái}ozá!. bujLás
Tófus baíala, Xözönú86
liÉafu
sólél2óld túl*elú óúkzó]d tcnyói'óle, A nóivanj €§€.
delien fejlődó magokit aléntPnos.
h,Á
búíÁnagkijFny
aq,i.Iara,.Ia?án ticaía
Na§.n hayrl(
zóldllr
nxgot
a 1] ó,..7/a Ia. cslk levc]ci ólónkchh
és bnákUk halvánFhh A nóviÉgúhLOn refuó
csúcsa a sijtél ró7-§.9ín nagköpenyból
TM cbrillala'Nan',
cúsn
Jafu n ti\fuíü
súrú.li'mótt levélzci jc
cnzicn
a
löryc lajlát, Kilúnó
kis ós crlíi kis nérelben, A sti]Uv)klt, nóEtckcl ós
a ne9elési tanáckrkat lásd a l08, o]da]on,
M
§
4,!aua
ry
'lijT.lcmclű
órúlzi]ld iélcserje,
I hJ
lla e l ű La ku kkíű
Kc ! k!
apnj, aí.nlás illttú
]cvcLckk.l és niilJaa, ró^avin va§ fchéí ,]rágokkal,
E{rd kn néretben nevclv. lalimcnnyi stíluyn alknl
mas Na§,on jó iájkiF7crú konpoziciólnál Viklín
úlictlc visl a_vN !e stilusú bonsain|il tala]tatzónnk.
o Naposhelyt,
E
E
E
N
M
Avegelácnjs idóVakhan napo0ta,
AvegelációsidóVakban kódricnlc,
K:tévcnkóni.bániikornomillxlajkevelétbe.
Mctvükalakú
Tilil .oJdína. Kiibl.lú fuj^
M!8vclés, du€línyozls
Tgga .anadenns, Kdndddi hhn)qlrő
a k€cs§ icnyifó]c ia8yon h^úlil, a T h.klolúlnahoz, dc a 1cnóy.$.n g,lakan lEleszl lét lagy töbh
lórsc l, Tűlevelci úókijldek.
stil usoki i. móíolc kel
és néhány ntrlÁi tanác$t lásd
^ a l09, oldalon,
]Gróvcnkó1,1, lav6va1, jó Vrel\tkló képesógú
Ez
F
ts
E
T
Kézel 6íiDjúk vi*Va d
Mag!€tó§,
E!
új l,ailásokal a lc8ctációs
dugvinrZás, ollás
a
illjláklil,
na.lm'§'\ú^', Ka"adai h.lhbk|eúó
Finon, kompah, it)rlc la]ta Jól úulal tis és kózeFs
méúbci, íi]usokrt ós nénrnvnev.léa tan;.§.i
lisd r l09. ^
old lon
lclévenként, ta!a§9!l, ]ó vrcl!úetó lrúpeségi
E
E]
Kózzcl §ípjük !N9a
E
oltís,
xZ ílj hajlá$kat a
'IWa cóMíl^n'F[nd!,lá',
v.gctációs
rJudai hahbkíeJyi
Vétony, le6úngó, tup.la ahlrj lrabitus jcllcfui e
njrye lajlil !.]ónkzijld új hajlá9i rem€k koninszIot
alkotnak ú idós.bb, nélyebb Zijld le!élzeiic] Jó]
fuúlll ljs és kazepos nlóíclb.n A slíhBoktl és néhán],
ncvelésj ta|ácsoi l]isd a l09,olddlon,
El
EJ
któvcnkóni. talasal, jó Vrelvveló képes\égű
viwa ú iú htúlásolil a vegeLlciós
Dügványüá\, .ltás.
AlBa h.b fu ph:i ua, o Non i ht n l0 k|e n\ú
Elegiins, (e6es órókóld linyó. RdNid,lényes Lúlelelci
fiataldvilág.§zöldck. idócl mcg§ijiétcdnck. /.a-ad
LIbM J .&r.,rls!'m 'Ja.{üOlin.
ld..|u.line I lilü.l' íj!ídjtd
ts
hón{,ig
El
]]ctenie, kÓíjbb, nyir va_!a€ kathet.nlc.
F.vcntc, k,a lav6vaL. jó vrclvczció kipc$ógú
B
,A2 új
m
])ugvrnyü'jl§..l!i.§
h.jlá$kil
vágjut vilva
a vcgetációs
idó
ts
Kitóvcntc, kom la!a$al, nonnált ajkNcróklrc.
új hajlá&rltal Vá$uk lisá a vog.liciós
E
Dülvány.zás. .hÁ, bujrá§
'A2
Trdnbiln alaliú, róZsászínú viíágri
nr,íelcjén nyí]nak. Lcvc]cj oválisak lrgjohbaD mulát
a mry.li, shakan, h an _ke ngaj, kenga i. í]tan, kadü§h i
ós a yosc uc stilusbaú, Kózcp.s lagy n.8y hoisain.k
E
[J
6]
E
E
E
Fúlámyékos hel[e,
idijszakhan naponla
Vc8ctációs
^ltg.tácisidógakbettóthctcílc,
Kélévcnt . kora lxlawrl. noldál talajtevúékbe,
u elvirágzr§ üián vágjuk virvl
új
hljlí$kat
^hajliinrknyinln, növckcdósüt úicnúbcnrijvidii^?
bujlís
Du§ányoztis,
wble /ia llú
[email protected], Io pán l i l da l"i|:
l8c kcd\tIt kó&j ti!6szal,
iosvú lüíólben nFó,lékeslilr, illxl()s virá8áérl és
El
Kínui
Av{elációs idóVakban naponta
i..mbhul]aió ].!9ó§cílc,
I-omhhullanjfa, njall zóld LevcLcj ijs9.] snrgán Vin}
jlílúskai.nóNickct
zódnck
kó lcg vü íkósba ína
ós a n$!]ósi
^
taíá§ot lijbhsógól ^l ásl! U. , elea]nli,li
^z
u 'Jacqueline Hilliea nál,
" Magvctés, duevíjr_vüii\. gyókiídugvíDyúá§.
un^ ladi|olia,
Nrpúhelgc,
Loíbhull ó Nrje,
Napos hetyÉ. védjiit l la§,okról,
jdó\zakban n!p.nta. nleleg nyíri
napokon
^vegetációs
s7iiksó8 sz.lidl §akíabban, 'r'óLcn is
A levélrüg/ek kibontakozásx ülán €§
E
E
E
wiB kfulida, Ö,zlóli^ uuLanL
Intcd.
súrú.tómijtt habnusú l.mbh lala) la, a|Rj, fúIészes
§7i ű lcvclckkcl, \álincnny móíclrc ésni dci siilu!
a
!]
Dug!ányozili
bmbhüLlató la, l.cvc]e viv r1.1ú. lózse sima ás §zúr
k., Nyáron illxlos. kénginú viláPokai ho7. A bu jjnt
kj!óve vxlanennyi sti]nsra és móEtrc a]kalmri,
Nxpos Va§ ámvék.s hcl_Y(
v.geii.]ós iddvakbaí n.ponl2
[il ^ rcgcúciós iddsaban rélhclent0,
^
Kéléveik9nl,
k)íJ iavaí9al noni iali]k vdéll)e
Áz i,j hajlá$rat nr\amai,xan !ígiuk visva,
a loínla ki! Lakitísa ós bnnl rláM éIdekébcn
E
E
E
E
E
E Í'.kl §ipjiilt
élénk7óld.
v'i&na
Ványasa ó$zeteü levelún. llásd
linni:
!
I2. o )
Kínli |ilauhil
EZ ú .ióteljcs niivekedésű lombhultLló rúVe5eie
nag/on hasonlit n tjalr7irmld_boz, §ai lniiglúrljei
íjüdelrbek ós il]álo§alrbak
mórctckct
n.vclós laná§o]Ql lisd^slilüsokai.
a l]2,oldalon,
ós a
iil
Bonsailcmcytésre a leglobb Vil Kis, hjíéVes vétú.
ólénkzi'ld lNe]ci téLcn fukáig negmaradnak Hosvú
giókcrci h ajló koíyrk, í/.r]d /11) d]
z.ltov §lldo, Ja7:in §lrrliins,il
lrnnbhu]Laló la osvr] úovális. ólc§cn túóvc§ vé]ű
lcv.lck 1óröye és lúOúaVinelódn.t, Kérg€ sin é!
uln x mdiíolia'Itil*Áidn', Kínui hl
Küss ágrendMerú. l]alányi. élénknd l§elú
Z4lko|o
tűnó cit6 kics]tól [özcps
kdl ós r nNelési l.fuiMk
E
Dug!ányúás,
lajia,
Ki.
nórü]8 ncvcNc, A slűuso
óbbsgét láyi a 1]0 oldalon,
Ulúúladiíolia'\án grÉ,I|lnal §il
Febéren és ZiiId€n
lailúoll levclti
vállozat. Á súuso
kí ménl.kel é\x n.vilé:]lin:].(tkxl
Llnus p@ru,
l;vlx ]ln
Éknew!ű 9i!
L.mbhu]]ánj fa, s7nlkós kóryc rcrcdc7enj Pöcsöítiis.
sólóI2óld l.!.lei ówel n g!árguln l. |Lú:d lla o. )
ia[eú, rhncfu.i íől,ij
'lnis
1.onbl,ullaó kúszócscric, Karqos lcvc]c i sótólzóldct,
osyd zöld ós Pilos chcló lcmó$ hor, Moyogi
sh.ld, ban lengái. tengli és setijoju sli]usban nevel
heijük ]Álamcn nyi mérct í. al kahna§
wn10 '|hlieEúl1', laI)áh §E]qnh\zil
fu Ld fchór ós kófrszinncl laíká7.ii l.!.l,í!álló7
A dil,Rjbl íérelekel é\rnev.lósi llnrrwlkr lá§l
kíala' \^tslbu s á', J aP ún &! ó ó N zi 1
KoúPak! lórpc i4la L§éLnétle u alaptijénak
zc lkon
kijrúlbelúl a n.gyede,
stílu$kat, móIdekei és
a ncvc]ó.§ i laná.9r k ti'bt6ógót
lí§d a ll3 oldalon
^
m
Du8!ínyoás,
Z/lou 94dd '\átlubusa \brie!ata'.
Tórpc lajla, levelei Zi'lden
r\
E
slilus.kal nórctckci
Du8!ányozás
és kénlehércn larkrottal,
ós a
nNcli§iianícfuk tóbb_
sZ^]<KIFEJEZÉSEI(
szÁKKlilli_líizli,§r.K\7óT^R^ rll
s7óTÁRA
Szakkifejezések szóíár a
Alilh
ryi.t nihoy€k
RLn.Lv.rcs
meiszóscl, ryínissal lélÉlrozo11
éldel€s alakaú lál ós c*iók.
Ábny Ábláhan §ókcrcs vlit
anc!rc ú ollis soún a nenes rcv
terúl,
^
kclcikc7ct nijvénr A/i'ke
Allqj A lajnlü knebb rendv!íllni
€§6ég, m.ly lcmóvetes Úton
al.tult ti n lajból, és bi7.iyos
iulajdonrigokhú ell& allól,
]Íin&lés A n(nény kiemelése íégj
éerepúMl. és fti§ 1!]aiha üll,Eté$ a
8yöltórlcjlódés elósgítés cóljáboi
P4g/újtiitt fa A2
\úól
löTc
vínzó.
tcnóvclcs liLon
nóve(edésúVé úh fa.
Gcn.lcÁ§
a magoncok
csí.íás
soíán
edeli lemóhg
a
Elküli'niietifijlddarab
6a lÜlal6eneÉk
a
folFml| oelynek
na!
^2 lcilúdésnet ind lÁ§
c§úG Áhalóhan . bonMi 6ú6ír
Dílzfa srp lMlóúrt vag_l viiigáérl
lcmosztell in, A g/*oílati szcn_
Br.fuk miit póldáúl M eheIÓ teF
Éh&ép.§ég
magok §íráZú
^
Eltqriás A n{'vénrek lós7l.g.s
vi8y lclics elpu9lulá9 laAy i,!Ay
í,9drzeleN olyJn
ncm
!i*l
lUlháí
]L,
núKn\, m.\
rl J liAyokJí 6c|puv
lL cn iizlbdL]han úítul
Fqj A najyéryrendvcíczós alapcAy
valúemyi tühjdon_
megc§c7ó, lenedtrüA
sógc. Szintc
ságukban
bisnló ndények ó$zc$ógc A nú
!ónv xiin nN;lPn 1ml!!]i]. vÁ
r4jtj Á temevús §]ún,
tÓ§rcL
LÓlrcho7ntt,
ncmcsí
nás líjlájú lijláI
e§ iulaidon§á*ban
dióó nö!óiy, A iajl. neve a latin
sanól bgájíbb
Ulán kMlk ,il, c8]NzcE.
jdizúiclbtn (pl nl,.d d/,ní Ijttlf
ni!
rs,
l.]á§
Bmíeli, ncÉIílodoll
hajlís, ame\ n]& nenr puvtül c]
télcn ugy a mé )nl]galon alan,
Flkvós ai2onyú ii,inyba néZó elhs
lyezés, kúlónós t.kinlettc iz ural
kodó
vóhííra és a Mplén}re,
F!.liziv/Jdó A nóvény nedvkeriigó
sób. lrcjünj nijvónFtdó 9cr, onn.n
l[t
a nLr9énr
úe$áiadó tóbko_
ltnyőlélék
a tlt melyeknck
naÁi.i tobdzokban
^7.k kép7ijdnck,
Firtalkoli lctíltnlt Az idinkxi
lsélzciníllén],egescn külijnhüó,
naial iiúa jcll.fuó lc\élJlak,
FNdor
A nóvény iánanyaAcL_
lálá,láh.n oó]kiilózhctell n)nn]s
sirú mátJL,llem f| jntmvcrcpcl
iJtsz k c §Uk( fuL \dlim nt J kí
né§ek as naglak lciLódósében,
(P)
lő§ijkír Rig!ólclaen lciilé
nóvó, hor§n. ri)gzinj gyökór,
Iíhajr᧠Áialábri ú á!a( 9é!Én
le]'li ó hajlás, mdv
a
ág nóv.kc
ctdmónyüi, Á bon§ainiil
álklában a tin^ fcl§ó fol!,liás.,
dósót
Fiirlri,dgzlt o]lfu viilgrll,
a világok cgyrc ólidiiló
kNsányon hclyúkcüe]. el a viiiig-
melyben
Gyókerhbd! A nö!óny lieneléÉ_
kor a gyókáret és r |illila ij$zc
cyökem€t§zis
§ókcrck visv.
{igása E§it cúlja,
^ hog/ he]yet
adidr a funs lahinak actÉpbcí,
a
mísi\ ho§/
elósegilse
u
ú] g/ö
rrim A ovirol élel,cil]Usában a
ní$diL Vámyatlan fcj]ődósi a ak
Hábilus A niBény ni'vckcdósi
liltbJ
minl pild.]ul le]f<.
tl4dalhal,i§
clplvlll^J d
l,i]i
A fiJI.LhJr ÁUt
h]]] JíJ§ nPy
lrercrd
szári A l.laj ftLzinén
Idós€bb
íá6 reszek
lák0ál.
kéL
órc\ fárdon bajláí ga]l}Tak,
l
h;í ni!ú\nal jd,i5ch|l l.is.ldlxZJ
\ntal]!í,ü n.\czltrk
ldfuloíi l€vélálat
fiata]kor]
lsélníl lén cg.scn ^kiilúnlróó levél
i
ak an.ly
Káiun
a l'tl
ijrcgeltés&cl
(K) A nó!ény lápayagel_
liilísában néIhjlúhcicllcn 10í16
ságú nalíoclefu. u új hajtíbk,
vnírln§Jek, te.mótt bilódéséhez
l&llus, A sehzésk helvén kclct
Ilrnbiun
Fás nóvénFtnél a kó_
rcg ús a laiész kírijtl blálhaló.
nóhiny Éjlsrból álló, élír7nld
KeB71c7Á Hihndetelóálhá§á_
iak mi!]ja, faj.k vas, lajlák kóZólti
K.:üuni V d !jrJg rmly(s
l
trL
lJnJ]rne pL{Z,la\ t.ímól
Lqbqiús olyd
mely
a fa
Vapoíitá,§i mód.
tö,sói vi8y
á8iin
eló
Itrmbh,nhi]ó l -§clc ikcl nlindcí
6ócn lghullató Iák és se{é\ tólcn
Mésztüla móvkó pofuzus, jó
ncdveségncgtaító
víliozatr.
^
]6nnycn ncgmúnkilhxló, elérl
LiLúnóen
liüavnálhanj h ónbt ó
MetMús Hajlísolq teld€k, kszók,
;gák \ nvj\ ig.n L m$J t llivUlilÁJ
J
a
nn\.r!JilMJb,i\Uz;v, \ál j nt
nóvénv n,máiának kiilakilás Ós
Ncmcs rész A]lalában vesvn vag/
rúgyct kltalnazó ks niivÉnj,i IéV,
an]elycl Z 3]any@ ohunk, A
jöli
új nljvéiy kan*lelél a
lótc
nefts
NcDrersé! Rcndvütadios6é!:
voús rokonsiigban á]lir laj0k
6olr)íja. oijvóiy htin ievében
ltEsle§
kiógí9 A leÉlzcl táfu§}
dá9 erós naptól m§ §zóliól, !ag],
a g],ökcrck
káfusodáM
úűllásA-
Po6g]ás I]úíx lcvciú !a8y hajlísú
nöcny. am€ly mg/ nennyhógj
ncdvcstgct kép6 hN9ú ideig
Rél€rezs
lás nijvónyct n.gjai
Mk §ltlzásál
^ eló*giló múvelet,
n€\oek hlán a nagok l bom0tb
rcí!'üL és hidegnek l€í9nk ki
RúM!k!dí!Az
újoman rinyili
RijgDaltanás A7 r íllapot, úi
k.í a l.vúlrúly.kúnynik.yilnak,
ho§, lálvik a zóld lcvól§ú§.
s
jképzésAnikol
a nó\ény
ú úi haiúsok
dapiából nnnek clij
crcdósi
mni Lch.l i tij](itels7ín
^z
&belzáni psaa oh.rn úyi!,
amll} eLlrji u,]rún m§ hz,ön
LrlrlLe&lL!;gnfl]ü cl!t
ló, n]c!íud,,l}ú^dd kLjnnv.7c\l,
n.tl\t$ig\§7tst, t ors.lil\e.k
Nitmgén (N) A niivóny tápanyn!
cllálásábán néltiiliizheteilen
szrrsonó (noduv) A gáhal
ú . (s'akan bülykóen nega§ia
godott) rdvc, aúclycn a levÉl izg/
N|llK úínyA múlrása nitn_
szímylsan összt ll levél olyan
öszclctl lcvó]. ncIynek leÉlkéi
a tózijsgcrincjobb ós halold lán
nxzfor
káliúúlarlnúán t
ós
szána! (intemodium) A gínak
kót qonó tóZli lséltele| íés7..
(i.gúszító niho}tl
hilóibözó
boNaiolníl ú§/úabba
a
^
Öri,ku öld
7.nil\ icll(g!-,J
LUZLi
l§ól Krós, .lág-i nyé,
lcn clhclycztedó, tóbb, esnrá,slól
hjggcllen lcmcznó] álló ]cltl,
szibs lcv.lí olym ninény je]Zjjc.
amc]yn.k vi]s. laPos leklei \2n
Kiemdi§ \ nnLinJ kiÁ;sc,] J,,|
Pántarlolon A
szinónin név Á ióvó y qebbi. je_
lenleg nrár nem énónycs lat]n cve,
Komna
la lekó róy.. loúboz
lr. abol L^ á8ák a lóPsbó] kiindulva
Perlil \trLkanjkús kó^l órlenrÉnvé
nek hevitése út]án clóálliloli,
kónn!,ú súl!tí, duía gfuiulillun,
§í]üsú
sk
hilJVlí,!
laíóedú!6e últelcl! soknn
bUfud
d]jn,{!nrct, tÁhhí] r. íúíí|e|,
lnsr ibk va§] i]ac$ny óvclók,
l LlclzcLLttóhh!vl!
Ó$ret€tt
Fokoza
lt,k,nám€
d
a talaj
levegó nedveskg
vcllózósói
ós
víi
Tdl]ó]ló
o\tn
lme\,ekijl
Jal]i
tUNi.Jin!€t
vasl
í cg]ik ( giüjJ,
g!"íi\rnak c\
crpoftjánik tó közFonlja,
Tógt᧠Álalában c€rék
Vápo_
ínÁi míjdja, a 8],ókt í]J bdJ *1Vc
dd*\cl i\ l í;wtL vjLtrllllí\éü
Tó.pc oryrn fajla va§ lállozat,
anrly kjsbh icmed ú alaPiilnál
nás lulajdoNiieaib an ,on l]a0
Tózcg A
kt.M]
rllt
úsfdlq láPok novény_
dk9o', rirlc!*n
kc
nlull
k,ne\
Tózegnoh!
Jn]d!, Jii Vúm.g.
Ncó.skrúlelekó]
uinúó, nagi lizlilvívó kóp§só
gú moha, l-clg/aknbban a lérbuj_
Tíl€vél Na8]ren k6ícny, a §Li§ái!
eg/enleles Véles*8ű, általában
\'ílloat ]ömfu&l.s
kUIt, á
nnllNsá8ú natroelen, elsóyfian
a l(]ld ninényi rcv.k ninckcdó(
laíalnuó Múre. lf,gisúcr
tcbb 1ipu9i a bo$/ój a nakk
a 14t|]Li-
^
gén_,
lbmé§ A niiviny n.gol va$, nar_
vxlaL
nijvónyck j.l2óje,
lúril a téli iagyokai.
lij
úton kinla
d]aplipüsáól c]tóló
vlilpsp§ tjl,{j M.zülékm s7.íkc_
zclÚ talaj, a8],ag, boúot és leboD_
lolt szen$ mya8 ai]ínyos k.vcíéke,
1!ssz6 [§,tvü§. d ncm árMó.
lonhiíl vevlell, lá$doit úáL
vssz6ípt§
la ahkiró á§
taíó nctszósclol
iu
^
fcin
új h4lá$k t€l,
jes ehrvolílá§a vas/ mcgíóvidí,Éser
hüvelyl
és a
nuralNij segíttAévd.
vlz.l p.,n
&zós
viz Vél|rol
lavlása apró páfuseppek&
a m
^
góabb píIataltalom bi7tosili$
tátsubü6! hlónlclqs lör...
nó]tkcdósú nLjvénylipb.
a
v.ki.
sosná] .óv]dcbb száíagok]ial és
lóbb rugstl, ami snrúbb csú§_
n,{cl,edi§l nko7, IÉ!M(s ],]clG
Élb<n lunbcr
ti tdiiLln tn
C h, r úeqpan s a bl u ! u''Iál.anbl§' ),
ML]lAló
MUTATo
Mutató
t]il|\J./,lv
boló]i. JúniPfus 19. l44,
h]híni J niPcrusx
.
(diszalna) MalU\ ]9.2ó.
28,30,82, ]2,]. ]69, lli3
, cseresznyc M ccía§]fuü 2r.
,
aIma
,
.
l]2,83.200
, csüngaNnágú M, hrlliana 8?,
,
l13,200
,
.
.
.
.
,
M
'G0ldcn Hnmct'82,2{)ll
M,'ItotLlsion' 82, 200
M, 'ReLt Jade' 82, 200
siclro]d M. sieholdii
,vad
ámbrala,
\4 syhtstíis200
anerikai
I
Anclanchicr lamarckii [ful
c.ruüs üsd cseresznyc, nceg!
],14,
J, clinensh
l23
kózóOsÉges J. conrnunir76.
'5,
kúszó
J,
mándz
pr@úohcns ]98
kóziinsó8cs llcdcra
.
t]ul].Tdrd
D.
burk{fudii ]94
ill.los l)..do[
hx!6i l-
llpinum l98
kiizanséges l-, inagyloidcs
,
.
l99
Plr, luÉa,l7,20l
,lckctc9árú Ph, nigrd 202
búkk Fagus
30,
l56
,
babórh anga,
B
iapán Pigis
cralaegus llJ./
cl]pnnne
s,
]
,
96
,
.
kclcli s commiíta20'
nadái s, auüparia]0,
]0,1,
(Ehretia buniolia) 51. lql)
.
DaNin
.japán
,l]
B. daN,iri]]89
B. lhunbergii 189
th, 'l]agaielle'
l
t]9
,pugpánglcvclú B bunblia
l89
]90
,
l90
l3,1
']rl,
l91
]')3
,jápán (div
úídboAó6eie
)
P
,
Atlav
l]4.
síúlata 9,1,
P s, 'Kaúan' 9,1. 204
. P s. 'Kiku lhiltdre saklra'94,
]t7,205
,
,
c. atlantica53,19l
I38, l9l
brcyifolia 53, l 9
ciprusi, c.
]
himalájái- C deodara5:],19l
.japán c,japonica 8
cselevnyegilrr Pru.us
,
,libanoni c,libani5],]9I
cseszónin.c,sárga
c.tinüs
§iingóii8ú
F.
l96
nrg}lc\e
úl
hcnjánin
í |trmila
68,
']6
dcnjlrh)llí
a.ldlrus olbi.Ulil6
5.].
l9]
6,1.
]9j
F
.
,
,
tisl.ltlii t
kö7dnsÉges L..\ lgale
.
t
l91,209
z
z.
, z,
c
b.lú j§ 52
turcznn,nos
]9l
,japán
z
l'|1l
scrata 1]]. !18.
s 'varieg!i.' 209
sr' 209
'Yiisubusa v.ri.8ala'
s. 'Yatsubu
s,
209
]Jpii s
,
F]rOn(r
2l17
mjrLuszcLclú 5 |hunhLíqji
''lón]
Thumb'6s, l97
trabil()íi s balrylonica l0].
Lúszó s
, sváj.i s.
.
199
P sylvcstíi§ l1.21.90.
§íc
.
c
c,lá€Vilala
(c
,.§bibis
kar.sú D, grdcilis
Hanamelis
168.
c, úonogy|a 6l.
|95
H
ű!l varizsmolyoró
hdnNclo, chJmJülwxr\57
iJnJn (hjn.k
,
oxy
] 'Dtul's scarlci 6l.
D,s,'A7a]cinnia']95
]92
rorens 26, 206
helvelica 206
l23,l2,1.1N]1
.
,
.
G
k dai
1,18.203
'Lddy'lnümb' 69, ]9]
206
szólosl.v.lú L, ovi]itoLiüm
cidci
mand/ú ('
nicrophyLlr 69.
galagonya cralaegus6j, lll].
^melánchi.í
tcnyj !in!s ]6, l8, lq. l18.12],
]2]], l49, t64, lrl]. ll]0
,
rí|iíU\ 52, l?1, l]]
L ,ZUn§Lg.§
,
.
inviiia Gra|y6€Ijd) l'oNi,lhia
. hibrid a inlerú.dia ]96
, F, i.'Mjnigdd']96
G!
r4nai c, iJp.í.r l0l
,
.
.
fuirkzóId l',Nngens
l56
]]2.52,
.l
uoni. ldJd kólijrócscrjc
tilonjmus fu Jl kcc§kerágó
.
tltí!,,n '
.
lo]yondáFkecst ráAó, k.leli
P g.'Nana'205
cnll\dclri D s(.,lía u5
Efi
la0}trka,
c,.,'Glau.i'5]],
.
tinpe
.
zn1
.
cédrus Gdrus l9,53, 156,1?8
auvlríliii lr nbiginosa68,
qlúnAy!jíJls.n! l)!Ulzi.
,Ps'Autumnali§R.sea'2ll4
carmond nicíothyl]a üsd
glánálnlúa Pünicalnnaium28,
,
fehÉI M. a]M8,|.200
,
Ginkgo b]].ba ii§l píliányicnyó
gledi§in (tóvises lepényin)
Gl.íiil\ir lrjr.lnih.s 7l, l9]
,
[nkianlhüs lasd csengób.jt
(ce
bi8aí Psubhinella
l?l.
denir jrsmjnoidcs \aí
radicans lnJd AalléGiáZnin
Gl.djt§ia 1riacanlhos lád gledicsia
F.híctia buriníi. /ód boíágóla
iszcsc rc§7 nyc
(cerasu'
sú§
,? s. 'Aulufurlis'26,
l3J,20l
callunJ vul8aris irJd c§arah
cmagana
]aÉn c, p!!.ino[
E
F, campanulátus
d
ch, j, 'clnrjlbai' 55.
,]lVmUg\!li (nryl4\n
tlzi .s L, \ni.JlJ l'l]
.
ávjum) 19,26, 92, 13,{, 156
q,d.niaob]onga l94
borágóIi Gmoía nicroúylh
15ll.
'ü[nly wicklow'
hrraígozó
Pnnus
201
bi^
v,
reszny..
cse
c
cashúiriúa207
c,
55,19]
,japán D, Pen alus l95
, E,.crnuusuí. ruhens l95
,
s,
,
ch, s,'Nivaln'55, ]92
.iéghpnol ch,]aponiú26,
195
102
kasmni
55.1,]2
br§
136.
vói'stérgú P densiflor.
,
l97
iasniioidc§v,rudiúN
G
t.ylcnye cÁmnca]9l
e mügo87,117,
LdpJszll,do
ís ']ncendie'l92
cyd.nia sin.ísis) ]]2, 5ó, 192
. skanáivaíjs ch, sF.n]§a 26.
§on8óbojt likianihu\lr,1
]l6, l21.12]],
'HeleoPhylla'
fuJd
cs
,
japoíica (A|dlonr.& japonia)
,
g.laloiF
qd.dia obkJig.
161l, 161.
munaliirl
ah rs.'Elni'55.192
, ct. \r'PinkLndy'55, l92
. kiki Ch s]ncnsn (Pscud.
japoniú lrsd
a
li)lpe
lalLónx]á?nin Girdcnia
95,205
and (i.Ld'
.
,
.
,
sp.cnTa) 26 27,55.
ch,xs 'cimv)n
ch.
irpán I lhúíbcryii 18, 11, ]].
t suírcúa
,
90, 20]]
,
l.r djúd 20l
]s2
coion.a§ter lód nadárbirs
curópai a rylútica ó6.67,
.n
l92
x
'Bcuvnnensis'
20]]
D!\pYl \Lú drrUlyJvilvJ
L]Nzblh Lh.r( ,mr + 2h. 55
c§enzóúór.c
csarnb calluni WLgarh
.llany
Bougajnvil]ca /,j jd
lrtl dis7mosi.ró
ohliqua
DeUlZi. üld §.|gyvnligcrcie
(apo| ica
l9,1
b.m(serje crragana 5l]
. sárgl c arbUresccís50,190
, nongol c,sinica (c,.haú
lag!] 50. l90
botnád thyllostúhy§ 46
,\ndromeda ló./ babórhan9ai
í/ hamkciprus
s.
|JE,9],lll].203
, P th vú, mrtio9 2]3
,lJnclA N |r..cl. ]tll
.hiboí ch
cot ii us üJd
.sdrgc|l J salgenrii77,198
fu
cikáv,juPáí qca§rclo]Uia
corylopsis
J, ngnla 76. ]98
n.hé7szxgú J, sabina 198
boro§lyán,
chamae.FJIis
2lll
.1lDí,llL]l N,.l
ch..noncl.s üíd divbns
squamira
kinai
l9|l
.
iqlidambar
hinalíjai J,
(lilil
ty.ít!ánleleli N
.
mcdja
'Blaau§' ]7,2l. ?5, l]],
ikác,lchér Robinidpscudo
,.J
L
l45,
146,147, ].1E,156. ]78
A.neía ldsd iinkósdiócsh
.l
D
213
]
Ch i,hru\
töTcjapán ch
.
§7
'Nanl
LUíp( apin ah,U YirU.
husa'57,1]9, l60,192
. sz.!áü ch pisifcía 192
. ch, p,'l].üle!ard' lg2
ch p, P umn,a' ]a2
j
bif. k.LaLelú T],i.,
LLJtd 2U8
hcg/ikaméIú slsvania (stú.ftia)
.J0. ]]2, L05,
,]aFi
l7rl, 207
s Fll,dncm.!li.L
(s rrJndiflnid] ll)5,207
ML-t\To
.s. nn]iadchha
hcnl1.1rl'.Dyó
rrDadni T
.
05, 207
109
nug
canad.Dsn2l)8
20q
.
P 'Kot.h]nc' L88
. ^, p. 'Nishiki gJva' 188
^ p,'sanlo KakU'28, ]88
. A
|.lavay20]
.
p,'l]kig.do' ]88
.
.^
^. l"Ukon'26.
207
línai
muei
, kö7ó|
]aÉncilfus cripl(,ndia
itF,íic. ó2,156. 178. l94
c
P,'seigen'2,1,26, l88
A. p,'shigitaisü sawi' ]88
. A.
Ja.irrndx /r&l PligaDdcíta
jrúndiác, kii7ónsag§ (pigodala)
s.Pholajr]roiia
A, p.'Kiyl)hjmc' l88
.
J
,
Á, p,'Di§cctum
'Dissedun ,!roNíl]u.
r\ p,'xa8iriNishiki' l88
. r\ | 'Kashina' 188
l
Dchv.v o
,
.
P.
.
]llllVirtig osnlánthUs20l
,
A
reUm"]naba shidarc'
^topürPl
l8il
orugoni 'l hcicfuPhylh l09,
,
.
,
,
j, 'Yarsühu\, ' 62. ó3.15ó,
rí5, ]2l. l88
A, davidii ]87
.oíOsi J. olTjcnúLc l98
, léli J nud]flonlD 32.7.1.
kn6ulain]y.ndrí Krdsn
kotai A, k.lcaDi 187
. koltaiiórt. A, kofunna
kózilnsúles Á, alba ]li7
. sziklr$hegytgi A hsócirpa
kajv,(sá{úar&k)
kahlkklú
18,
,
,
j
.
,
A,l val u 'c.mpacli'
kanldai c
l87
canrdcnsis ]9l
kö7ijnsógcs c, §j]iqMstnlm
l9l
iuhal
|!.21,28.30.:]7.
]l6, l ll],^ml6,
12:], l.]8. l52, 15ó
. háron.rú
eígcli.nüm
(A,1 fulum] ^,b
J0, ]2.10,4]. ]]r,
]52.172.
.
.
tijípc
187
^
|,'MinO Yulsu
A,lr, §p, nrn$rnun 40,
]87
.jxPíD /\
J)iLíhtun 16,22,
28,,13,,].1, l52, 1r]], l81. l87
,
A.
.
l20,
^.
t
t
'chishio' ]87
'l)cslbju'6.26.2].4,1
l8l, ]3?
,^ r'l)issedunil88
imbritr
.jatíd l iiP0nk ]!9
nlinv L, nnida l8,8l,20n
. Piroslerúésú] monNj]lq9
luctlnló
Pjccr l]6,
tnxiana'NaOa'202
Pj
!al, h(údoenlis 202
kijzónsége\ P abics 2].8ó,
'lh],mus l50. 160
il!ái
.
c§íkos
jedói
E, eurupac \ aó, ]96
E. hanl] nntianús!aí,
.s7árn!a! E,llxlusó5. l95
kinaimiíü9 Muíiyalrniculala
l]5,200
ki,kónv
kóris,
Prunu s sPinosa 92, 9]],
n4as
Fíaxjnls
.xalsljr
kótisz.ii, n gyIcv.hi Ftrdo.arpus
n'aoophr]l]Us (P chinorsk) 203
.
F
'Appb Blol$m'195
L s, sul,Ljlis'('Koshob.i')7],
l98
M!]U§ lrJd almJ (Liivalna)
.
he§i
scqúok §mtcflircns 207
foiíduln Pílnlj(AnyldahÁ]
,
d
údes P
,lijryc
cn (Anygdilus
lcdclh 1r\n])!dllus
P
,
ttLyh.s
P n,nenn}sa 2ll5
'2
,
z.liicc
Pprdus
]í],1
,lrldiliii
!. 'YatsllN '8ó,2l2
nad:ióiR
]]0.
] 1.5lJ,
M
coloneast.l l9. 2l.
]33.1]ó.l49, ]J0
.lcllúnó c c.i§|].ú!s
.
.
hav6i c congestusjs, l9]
hcnlc c Mpíesus l9]]
.
c. x
kc.li
, C],
mul,lliill
h 'v]r]c8atus'
kúVó c
]
Bougiinvillca lii')
R. g,'Magniücn'
l
B g 'sno]vWhilc'l90
'll
§*jús
Jacanlda
P lnllicog2'],20]
,l
llDyó, s.\cnlenyó
P.d.c!r!$ lá§d k]liszaL'l
Pinus
fu
.lalem.lú c lí\íe\c.ns60.
ni,' cscltszilc. cscr.Vilc
Villa, divc$Ievny., kijkany.
PrUnU\
m.ndu]n, n.ggy. ószibanck.
11Udús 'l1.1! Jln]!.ttc'
N
m]
lscktocydonil sin.nsis lr,.]
Pun].a !ídnaiüm ft xll gránáialnr!
ki§lcre]ú B Diofulhylll l90
.iirök7i'kl ll,s.mP.§,ircDs
l90
N!ndinl dom.slica
NoLholrgUs
,csi|kó§lú\!ű l,.renala]2,
'ajodv.M'72. l!7
Rh i'llakl.cj'99,2l](l
i
'chinz n'2116
,
Rh,
i
'Korin' 206
óZsnIon.,
ij9töíú W.igc i
s
salcrcl jt thcc7ans l0l],
1]()6
si$abln.k (kiLjvi) Pfu
,
kin,i P n
schctll.íi
,japán
lrll
P
n]. ]2, ]]].92.9]].
su!áraúlia
ph.illo
(P j]c,'ta
phylll) ó, ]8.
l]6.
,
us
22, 8l]. 89, 90.
1]]7, 1.19. 150, |6.1. 20,]
9l.
PP'K.k.doc'l]8.89. l]q.
203
,
P p 'Miyajima' s9,
| 'NÁumusumc'
, P
21)]
8l], 2l]]]
sclyemmnlLNz LxgeAlr.cmia
ki|a
],,i|djca]]2.78.199
scqu.ix fuJd namuiiinyó
scqü.irdcndbn lód mxnrullen)-ó
,
9]]
koíallpios c, simmonsii ]9]
, neplili c. n]icn)|hy]Lus58.
.
l9]]
h,'oúngc King' l89
. kopnsz B. g]rhía l89
.
a
Rh.
.
.
oba ]]0,
..§iljag a] kousa 192
. sirglviiigú c, oiiicjntLi!
danlnlcr]'skogholnr
,
.I
c,ilcl.nr
, l].
í)í.ccox58. ]9]
c, horizontali§j8. ]]]2,
Jn.191
Rhodo
37. 98. lr,1
lth, indicun (A7a1.1 indi.a]
2r.1)8.20j
P,'Klri Múydi' 2(l4
t,'R §fll\ Rcd'21l|
P
tLlliínr,iunyó Cin]k8. b
2n0
M,iP].U]all20l
Yúginini laiodil!n
kiizijnsógcs
, P
. P
]6,27,
6.
Rh, kiusiinün 98, 20li
Rb, obfusum L9.206
Rh. x t, ')]i]. l20
92. l83. 20,]
Phyl]( jslnchys fu J' l)olúáa
MUí !a prni.u]ii,]r,l kin.i-
nr
l]],lg3
.
,
]]]itvú]íg
ovalinnir (.l nimos]nn]l) l98
Púlheno.issus lr!,/ ladvlj lj
.kij7nnsiges M.O)nrmunis
mocslircipnls.
lrl
dcIdfun
rglVelLlljn!
o§orli. kinai c.llissin.nsis l9]
ó§zibaíack tnn s pcAicl
,
'Micophyl]i'
lhus
sy
lrvl
Melnsequtin llyPlO(ínDid.]
M, j,
osoa
P]is7andc
,ncggy PruDN (ccnss)
.
.B.na, tfupc
ododcndn,nGZíl€l)
cufup..x 20l
(Pc6i.aW]gfh)
scquoildgndloí
. inljkzöld v, lengell)a i
a,'Nidin nlia ?tl2
,szahaliDi P glchnii86,]02
c,japonica ]9l)
Iecésl§ciú c lcticulati l90
,.UróPlj o
73. l98
, P
, P
. VJ§za|k. a sl§xi{ua l91)
kecskcrl]gli l.]úonymus 30, ó5
,
,P a ']jch] in,mi\']1l?
.P a'l,ittlc Gem' 86.202
'l,c!c.ca.t!'
.
156. L7E
ii]hóí PglaúQvar albeíiJnl
Pnlnus
.tcskcnylevclú Th,§.lí)ylútl
2llli]
,
lj]bmfa.csil]a!o\ M.gnolia
2|l2
.
A,l, vdl nnzonica ]í]l
jr!án \í l]dihuidi l12.20'
, kinxi W §jncnls l 2.2l9
í iqlidanbil lÁd
, l, §.
l ]2.
,
.
l32
.
]?],15ó
.lck.t.
K
sclycnmnlUV
lilaakác Wist rin 2ó,27,
.
,|ó,,17,20]
kü
l.sPdoza biolol űíd színvlill(j
^
arcidipbyllun jaton jnn l']]
]apánszenlIi NJndinado cslica
n lód lriovcsó
letónfa, tóvisls lád gledíc§ja
ltizvónrs^,.amí).{rc
c]nni a.l0..ll,
l87
o,Ő
L
n
I-1glAlIoemh
42. l87
.!órinvnágú A,laponion]
ló6,I9,1
jlpán júdásla, kislcvclú
L b
fu
J'
Dyií B.tUh ]l.
.
fu J/
o
]'lpin
dó]ibiikk
]]0.15ó.l81
kij7ijnsagcs l] rnduh 2l.
spilact /d!d s/lji§í.sszó
R
ltbododondl.I
ribiszlie.
l9]]
anir]
nú]dcndfi rn
lnF,óras Ribes
\ugárarli]ii. llnWfu
\
s.h.t't]lí)
]Ll]
sZ
t]
s7ccíMnimn]nUnenvó \1cln
íqU.iJsl}t!)\ln)h| c5]()1]
L Llntrs lq ll8 l]!, !]]§.
\/j]
.ard.sl.\tlú U
r
l. l ll. ]09
tnú
l5/],
]].
h.!yi U ghbra lt6,20!
,.llcqú.]d.llil]ll L] \
.
.l.!|nlNsúnl ]|.qí.] i.
IljlLj.]']l6,.]09
.
killi
]t).
ti,
tDll|]]a ]2.:l7.
]j2. ll0, ]09
| 'tlnkkúlt)'21]9
, (]. t. v ].grll' ]l0. ]()9
V va rfu ((]oí].(nr9]
.
L]
^
V'nvrlll]b.kol]rcrc t.§pe.]czc
bonLnhij vilkvil]]t.íx200
Vlúxrli slyfu\ i||o ic! 2lll
V(il1].
T
,
b|í]k|.Yl Li l]jlni
l0!i 203
Tlrl
iün
ri,/ ijlsi,.lnÁ
li,]a
.jlpí] Tcus|
lL! l(l8.20í
1]blcc|h
,lij7öd§iAcs
l011.2l]l]
njl!} oL.rüA ll.]l,]2.
l5ó.lJ]]
,
k.cúry.\ QU. n)bUI
.
k.§in)líhn
]3,9l-.2ll5
,
§í
Qtr
l1)7,
]').23.
Niítr 20i
oü, t!]U\L]N ]05
VLgallt7cll s
^trdíjmOdn
nhkó\LLiicsla
vnrtiz{i(!],ora Hú .m.]ij
]a|in ILjxptni.l
lJ§.
!.nchj] ]0l,
lljzcgfu Zn,nrn]g, kó7ijnsig.s
Io]ilnLja l19
.
vrd\7tj]ó l]lthcn.ci\sUs
.lrlin P!ilús|]nhr12l)L
vini]ll.
L7E
.
.
.
ró
l.nri\ ]9,
lú
|cpis)
l
]li.20j
,lii1ó
]05
§ilcs
.I|c. tL(,n
P
]l,26.8l).
\ctrn).t]\ (Jc.i]ulx
q6.
c...il].x9(].
'16.
l]1],:]1l5
(l
lll.
l. (',.nlpfcl
15,
]]]. L]6
. kcsteDrl.Vclú P an[!§lili,Lii
96,
l]N
L56.
anrclilai L.lm.inx E0, |']9
ouni|ai I-, dcdJua 7').8ll,
6. ]6l)
lrrL(nir Pli.rnfhr
^cxenxlq 2t
L')7
Z
Lcptt)
]l.